Szikár tudományosság és szenvedély – Göncz László: A Muravidék útja a délszláv királyságba című kötetének könyvbemutatója
Göncz László A Muravidék útja a délszláv királyságba című kötetét május 14-én, kedden este mutatták be a Domus 'Collegium Hungaricum' épületében. A szombathelyi Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában kiadott mű megjelenését többek között a Magyar Tudományos Akadémia Domus-ösztöndíjprogramja támogatta.
Göncz László A Muravidék útja a délszláv királyságba című kötetét május 14-én, kedden este mutatták be a Domus 'Collegium Hungaricum' épületében. A szombathelyi Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában kiadott mű megjelenését többek között a Magyar Tudományos Akadémia Domus-ösztöndíjprogramja támogatta.
A könyvbemutatón a Határon Túli Magyarok Titkársága nevében Morvai Tünde osztályvezető köszöntötte a résztvevőket. A szerzővel Ablonczy Balázs történész beszélgetett.
Morvai Tünde, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője köszönti a résztvevőket
A kötet szerzője, a muraszombati születésű Göncz László életpályája igen sokrétű: (szép)író, novellista, történész, művelődésszervező, kisebbségkutató. A Muravidék útja a délszláv királyságba a témában régóta folytatott kutatásainak széles körű összegzése: eredeti források segítségével ad átfogó képet az egykori Vas és Zala vármegye déli területeinek sorsáról 1918–1919. között. A könyvbemutató során a szerző azt is megosztotta a közönséggel, hogy eredetileg 1922-ig tervezték a kötet eseményeinek megírását, azonban a nagy terjedelemre való tekintettel álltak meg a jugoszláv megszállásnál, lehetőséget hagyva a kötet folytatására.
A kötetbemutató során említésre került Muravidék mint tájegység, valamint annak hovatartozásának kérdése, definiálása, a régióról való délszláv (azon belül a szlovén) gondolkodás alakulása, a muravidéki szlovének helyzete 1918–1919. között, a papság, illetve egyházi vezetők befolyása ezen időszakban, végül, de nem utolsósorban, a vend-elmélet.
A szerző, Göncz László és a moderátor, Ablonczy Balázs
Ablonczy Balázs kiemelte a kötetben megjelenő szikár tudományosságot, ugyanakkor a szenvedélyt és a szerző bensőséges ismeretét a kötetben megjelenő alakokról, mely segíti az olvasót, hogy képet kapjon az akkori, valós történelmi helyzetről.
Megemlítésre került továbbá a korabeli fotókban és térképekben gazdag kötetben az átlagosnál több szószerinti idézet használata, mellyel a szerző segíteni kívánta az olvasó betekintését a korabeli események alakítói, visszaemlékezői akkori (vagy későbbi) álláspontjába, illetve egy-egy konkrét eseménybe, folyamatba.
A kötet borítója
A kötetbemutató utolsó pontjaként a lehetséges, témához kapcsolódó még feltáratlan forrásokról értekezett szerzőnk, illetve beszélgetőtársa.
A rendezvény végén a kérdések feltevésére, majd az állófogadás keretében egy kötetlenebb beszélgetésre is lehetőség nyílt.
Köszönjük a részvételt!
