A néprajztól a hálózatokig: erdélyi és kárpátaljai kutatókat tüntettek ki a Külső Tagok Fórumán

Intézményalapítók, intézményvezetők, sőt egy új tudományterület megalapozója kapott Arany János-díjat, illetve -érmet a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésének keretében tartott Külső Tagok Fórumán. Az MTA a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkásságának elismerésére 2002-ben alapította az Arany János-érmet, 2004-ben pedig az Arany János-díjat. Az idén kitüntetettekkel 131-re emelkedett a díjazottak száma.

2019. május 15.

Arany János-díjak

Az eseményről készült fotók ide kattintva láthatók az MTA Flickr-oldalánAz Arany János-életműdíjat 2019-ben a Kolozsváron élő néprajzkutató, intézményszervező Pozsony Ferenc kapta. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) szerzett magyar és orosz nyelv és irodalom szakos tanári diplomát 1981-ben, doktori tanulmányait 1997-ben ugyanott fejezte be. 1998-tól docens, 2002-től egyetemi tanár, 2005-től a doktori program vezetője. 2008 és 2012 között a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese. Az MTA külső tagja. Tanárként, szervezőként jelentős szerepe volt abban, hogy a kolozsvári egyetemen megerősödött az újraindított néprajzi képzés. Pozsony Ferenc volt az alapítója az erdélyi néprajzkutatók, kulturális antropológusok szakmai szervezetének, a Kriza János Néprajzi Társaságnak (a társaság elnöki tisztét két évtizeden át töltötte be), valamint a 2000-es években létrehozta a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumot.

Pozsony Ferenc előadást tart a Külső Tagok Fórumán Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Kutatóként előbb háromszéki folklóralkotásokat gyűjtött, illetve a terület társadalomtörténetét vizsgálta, később a Moldvában élő csángó magyar közösségek egyház- és társadalomtörténetével, nyelvével és identitásával foglalkozott. Úttörőként kezdte vizsgálni az erdélyi szászok kultúráját, a szász falvak szerveződési formáit. Az utóbbi két évtizedben az erdélyi népszokásokkal, az erdélyi falvak interetnikus viszonyaival, együttélési modelljeinek leírásával foglalkozik. Az életműdíj indoklása szerint „a néprajzkutatás és folklorisztika terén kifejtett szerteágazó, úttörő és iskolateremtő munkássága néprajzkutatók egész nemzedékét indította útjára. Kiemelkedő tudományos tevékenysége mellett hangsúlyos a kisebbségi magyar közösség szolgálatában végzett tevékenysége, intézményszervező aktivitása.” Az életműdíjat Lovász László, az MTA elnöke adta át az MTA közgyűlésének ünnepi ülésén.

A közgyűlés első napi ünnepi ülésén Akadémiai Díjban részesült Péntek János kolozsvári nyelvész, az MTA külső tagja, a BBTE nyugalmazott oktatója A moldvai magyar nyelv szótára című munka megalkotásában játszott jelentős szerepéért. A háromkötetes, idézetekkel és képekkel illusztrált mű a magyar történeti nyelvészet és dialektológia nélkülözhetetlen forrása. A QP Akadémiai Kiválósági Díjat – mások mellett – Ercsey-Ravasz Mária-Magdolna, a BBTE Magyar Fizika Intézet Erdélyi Idegtudományi Intézet kutatója kapta az alkalmazott kutatásokban elért kiemelkedő sikereiért, az analóg számítógépek terén folytonos dinamikus rendszereken alapuló algoritmusok kidolgozásáért, valamint az agykutatásban az agy strukturális hálózatának tanulmányozásában és modellezésében elért különleges eredményeiért. (Ez utóbbi díjat a Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt. és az MTA együtt alapította.)

Kiemelkedő tudományos teljesítményéért Arany János-díjban két kutató részesült: Barabási Albert-László és Csernicskó István.

A karcfalvi születésű Barabási Albert-László 1986-ban kezdte meg felsőfokú tanulmányait a Bukaresti Egyetem fizika és mérnök szakán, 1991-ben diplomázott fizikából Budapesten az ELTE-n, majd 1994-ben doktori fokozatot szerzett a Bostoni Egyetemen. Előbb a Notre Dame Egyetem oktatója, majd a Harvard Egyetem vendégprofesszora, 2007-től a bostoni Északkeleti Egyetemen tanít, a Komplex Hálózati Kutatási Központ vezetője. Budapesten is oktat a Közép-Európai Egyetemen. 2018-ban Lovász Lászlóval és Jaroslav Nešetřillel együtt elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatát.

Kutatócsoportjával 1999-ben fedezte fel a hálózatok skálafüggetlen tulajdonságát – e hálózatok a természettudományok, a társadalomtudományok és a számítástechnika legkülönbözőbb területein figyelhetők meg. Kutatásai nyomán jelentősen fejlődött a hálózattudomány és a komplex rendszerek statisztikai fizikája, ezen eredményeket pedig a hálózati biológia, a hálózati orvostudomány és a társadalmi hálózatok kutatása során hasznosítják. Eredményei paradigmaváltást hoztak, és nem túlzás, hogy az ő nevéhez fűződik egy új tudományterület, a hálózatkutatás létrejötte. Több mint 35 fiatal kutató PhD- és posztdoktori témavezetője, mentora; számos szabadalmat nyújtott be. A díj indoklása szerint „a nemzetközi tudományos életben betöltött vezető szerepe, tudománynépszerűsítő könyvei mellett tevékenyen támogatja a jövő magyar tudósnemzedékét is”.

Csernicskó István előadása Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Csernicskó István kárpátaljai nyelvész az Ungvári Állami Egyetemen végzett magyar nyelv és irodalom szakon 1995-ben, majd Budapesten, az ELTE-n doktorált. Kutatási területe a kárpátaljai magyarság kétnyelvűsége és a nyelvpolitika. Kiemelkedő kutatásokat végez a következő területeken: a magyarok anyanyelvhasználata, két- és többnyelvűsége; a közoktatás nyelvi kérdései Kárpátalján; nyelvpolitika és nyelvi jogok Kárpátalján 1867-től napjainkig; a magyar nyelv a Kárpát-medencében a 20. század végén; a magyar nyelv határtalanítása a Kárpát-medencében.

Megalakulása óta tanít a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, 2001 és 2014 között az intézmény tanulmányi és tudományos ügyekért felelős rektorhelyettese volt. 2014-től a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontot, a Kárpát-medencei Termini Nyelvi Kutatóhálózat kárpátaljai egységét vezette. Szintén megalakulása, 2015 óta alelnöke a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanácsnak. A veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán a Magyar Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet doktori iskolájának egyetemi tanára. A díj indoklása így összegzi munkásságát: „Neki köszönhető, hogy a kárpátaljai magyarság törékeny nyelvpolitikai, nyelvi jogi helyzetéről angol, orosz és ukrán nyelvű tudományos publikációkból értesülhet a tudományos világ és a tágabb közvélemény.”

Szász Levente átveszi Lovász Lászlótól a fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat 2019-ben Szász Levente kapta. A 33 éves marosvásárhelyi közgazdász 2008-ban diplomázott a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán gazdasági informatika, valamint pénzügy és bank szakon, majd 2009-ben üzletfejlesztési menedzsment, illetve vállalati pénzügyek szakon. 2011-ben szerzett doktori fokozatot, doktori tanulmányait Kolozsváron, részben a Budapesti Corvinus Egyetemen, részben a Cambridge-i Egyetemen végezte. 2008-tól oktat a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Menedzsment Tanszékén, 2019-től professzor. Az MTA köztestületének külső tagja, 2010–2014 között a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Közgazdasági Szakbizottságának titkára, 2014-től elnöke.

Kutatási területe a termelés- és szolgáltatásmenedzsment, a folyamatmenedzsment, a logisztika és az ellátásilánc-menedzsment. Legfőképpen a vállalati folyamatok hatékony irányítását, a vállalati stratégia kialakítását, a vállalati hálózatok menedzsmentjét kutatja. Legutóbbi publikációiban azzal foglalkozik, milyen szerepet játszanak a multinacionális vállalatok Kelet-Európában és más fejlődő régiókban. „Szász Levente nemzetközi szinten is jelentős kutatói, valamint oktatói munkássága kiemelkedő az erdélyi közgazdaság- és gazdálkodástudomány területén. Lendülete, szorgalma, szakmai felkészültsége és kitartása példaértékű” – hangzott el a díjátadó ünnepségen.

Arany János-érem

Soós Anna átveszi Lovász Lászlótól az Arany János-érmet Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Az Arany János-érmet Soós Anna matematikusnak adta át Lovász László, az MTA elnöke. Soós Anna 1982-ben végzett a BBTE Matematika Karán és 1996-ban az ELTE Természettudományi Kar Számítástechnika Szakán. 2002-ben doktorált a BBTE-n. 1997-től a BBTE Matematika és Informatika Kar Numerikus Analízis és Statisztika Tanszékének adjunktusa, majd docense, a kar dékánhelyettese, 2012-től pedig az egyetem rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője. Tevékenysége nyomán számos, magyar nyelven folyó alap- és mesterképzési program indult a BBTE-n. 2017-ig ő töltötte be a 2004-ben megalakult, a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatást összefogó Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet elnöki tisztségét is. Az MTA köztestületének külső tagja, valamint a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tagja.

Kutatóként a determinisztikus és véletlen fraktálokkal, a sztochasztikus folyamatokkal, a frakcionális Brown-mozgással, a fraktálokon való homogenizációval és sztochasztikus analízissel foglalkozik. Az indoklás szerint „az erdélyi magyar tudományosság és felsőoktatás meghatározó alakja. A romániai magyar tudományos élet előmozdításához mind szakmai, mind tudományszervező tevékenységével jelentősen hozzájárul.”

A jelen lévő díjazottak előadást tartottak a Külső Tagok Fórumán. Pozsony Ferenc a székely kürtős kalács jelentőségéről beszélt. Csernicskó István „Két példa – sok kérdés: kutatói etika és politikai meggyőződés a társadalomtudományokban”, Szász Levente pedig „Tudásmegosztás a multinacionális termelővállalatok belső és külső hálózatában: fejlődő országok lehetőségei” címmel tartott előadást. Kutatásainak legfrissebb eredményeiről beszámolt Maliga Pál agrárkutató, molekuláris genetikus, a New Jersey-i Állami Egyetem munkatársa, az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága éves konferenciájának díjazott előadója is.

Végül Vékás Lajos, az MTA alelnöke ismertette annak a kérdőíves felmérésnek az eredményét, amely a tudós társaság külső, illetve külső köztestületi tagjai körében készült. A kutatás tanulságait a Külső Tagok Fórumának résztvevői is megvitatták.

Balról jobbra: Vékás Lajos, az MTA alelnöke, Lovász László, az MTA elnöke, Kocsis Károly, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A néprajztól a hálózatokig: erdélyi és kárpátaljai kutatókat tüntettek ki a Külső Tagok Fórumán

Arany János-díjak

Arany János-érem

Címkék