Az Egyesült Államokban nagyon sok magyar származású kiváló tudós dolgozik évtizedek óta, akik közül sokan nem kellőképpen ismertek Magyarországon, pedig kiemelkedő teljesítményük, életútjuk sok érdekességet tartalmaz. Mellettük egyre több olyan fiatal, feltörekvő tudós/vállalkozó is tevékenykedik, akik a következő években Magyarország hírnevét öregbíthetik a világban. Olyan szakemberekkel készülnek interjúk, akik tudományos teljesítményük mellett vagy sikeres vállalkozók, vagy a közösségépítésben töltenek be fontos szerepet, és élettörténetük tanulsággal szolgálhat sokak számára. Pozitív és negatív tapasztalataik motivációt jelenthetnek mindenki számára a tudományos elköteleződést, a tenni akarást és a közösségépítést tekintve.

A Novák Tamás és Oláh Olívia munkája gyümölcseként készült, a „Magyar Tudósok - USA" youtube csatornán 2023-ban megosztott videók:

Balogh Lajos, nanotechnológus (Boston)

A Bostonban élő Balogh Lajos, 40 évesen költözött családjával Amerikába és vált a nanomedicina kutatások egyik úttörőjévé, később kiemelkedő szakértőjévé. Jelenleg a Precision Nanomedicine nemzetközi lap főszerkesztője. A Stanford Egyetem 2022-es listája szerint, a világon, a legtöbb hivatkozással rendelkező tudósok, felső 2%-ba tartozik. Feleségével, Évával, a bostoni magyar kulturális élet meghatározó szereplői, számos, színvonalas magyar program és megemlékezés szervezői. Ezen programok, egyik állandó helyszínén mesélt pályájáról.

Balázsi Gábor, szintetikus biológus, biofizikus (New York)

A New York Állami Stony Brook Egyetem fizika és kvantitatív biológia professzora, Balázsi Gábor, Erdélyben, Erdővidéken született. A Babeṣ-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karán végzett, doktori diplomáját már az Egyesült Államokban szerezte meg. Posztdoktori kutatásokat végzett rendszerbiológiából, majd szintetikus biológiából. 2006-ban önálló kutatócsoportot alapított Houston-ban, a Texas-i egyetem MD Anderson rákkutató központjában. Innen kutatócsoportjával együtt a Stony Brook Egyetemre költözött. Kutatásaiban itt is ötvözi a fizikát és a biológiát, mesterséges génszerkesztményeket terveznek és ezeknek a lehetséges alkalmazásait tanulmányozzák. Génterápiával kapcsolatos alapkutatásokat végeznek. Balázsi Gábor nem szakadt el erdélyi gyökereitől sem, több néptánccsoportot alapított vagy indított újra, hobbija a furulyázás, aktív tagja a New York-i magyar közösségnek.

Maliga Pál, növénygenetikus (New Jersey)

A New Jerseyben élő Maliga Pál a Rutgers Egyetem Növénybiológiai Tanszékének professzora, a Kloroplasztisz Molekuláris Genetikai Laboratórium vezetője. Szakterülete a növényi molekuláris biológia, az agrobaktérium génmódosítása, valamint a fehérje termelés kloroplasztiszban. A kloroplasztisz genom, génsebészeti úton történő átalakítására szolgáló módszerek kifejlesztésében végzett úttörő munkát. Ennek a módszernek az alapkutatásban és biotechnológiában történő felhasználásáról ismert. A Rutgers egyetemen működő laborjában mesélt kutatásairól.

Buzsáki György, agykutató (New York)

Buzsáki György világhírű agykutató, az első Brain Prize egyik kitüntetettje. A New York-i Egyetem Idegtudományi Intézetében működő laborja már a 19., amit pályafutása alatt épített fel. Kutatásuk fő területe a memória működése, az információ kódolása, továbbítása és tárolása, valamint az alvásnak ebben betöltött szerepe. Buzsáki György nem csak kutatja, fotózza is az agyat, lenyűgözőek az agy különböző aspektusairól készített mikroszkopikus képei. A vele készült beszélgetésben megismerhetjük a sokoldalú tudós New York-i laboratóriumát, tudományos pályafutását, lesz szó modern építészetről, és művészetről is.

Bergou János, kvantumfizikus (New York)

Bergou János 1990 óta New York-ban a City University of New York (New York Városi Egyetem) Hunter College fizikaprofesszora. Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem fizikus szakának elvégzése után a Központi Fizikai Kutatóintézetben fény-anyag kölcsönhatással és lézerkutatással foglalkozott, majd fő érdeklődési és kutatási területe a kvantumoptika lett. Az utóbbi időben érdeklődésének középpontjában a kvantuminformatika, és a kvantumhálózatok állnak. Több mint 200 tudományos közleménye jelent meg vezető nemzetközi folyóiratokban, két könyvet, számos könyvfejezetet írt, öt könyvet szerkesztett. Vezető folyóiratok szerkesztő bizottságának tagja, az Amerikai Fizikai Társulat és az Amerikai Optikai Társulat Fellowja, a Csilei Tudományos Akadémia külsőtagja, az MTA doktora, a Pécsi Egyetem a Doctor Honoris Causa címmel ismerte el tevékenységét. Nagyszámú tanítványa Magyarországtól kezdve a világ sok országában tevékenykedik. A 2010-ben alakult New York-i Magyar Tudományos Társaság alapító elnöke. Manhattan központjában lévő egyetemi irodájában mesélt pályafutásáról.

Márka Zsuzsa, asztrofizikus (New York)

New Yorkban a Columbia egyetem Pupin Laboratóriumában végzi sokoldalú kutatásait a Márka-házaspár. Márka Szabolcsnak és Márka Zsuzsának meghatározó szerepe volt abban, hogy 2015-ban a LIGO- projekt detektorainak elsőként sikerült megfigyelniük és megmérniük a gravitációs hullámokat. Márka Zsuzsa a Columbia egyetem Asztrofizikai Laboratóriumának kutatója. Kémikusból lett kísérleti fizikus, négy gyereket nevel férjével. Az ő irányításával készültek el a LIGO detektorok időzítő rendszere. Ennek egyik prototípusa mellett, a Pupin Laboratóriumban mesélt széleskörű kutatásairól és oktatói munkájáról.

Márka Szabolcs, asztrofizikus (New York)

New Yorkban, a Columbia egyetem Pupin Laboratóriumában végzi sokoldalú kutatásait a Márka-házaspár. Márka Szabolcsnak és Márka Zsuzsának meghatározó szerepe volt abban, hogy 2015-ban a LIGO- projekt detektorainak, elsőként sikerült megfigyelniük és megmérniük a gravitációs hullámokat. Márka Szabolcs a Columbia Egyetem Fizika Tanszékének professzora. Gyerekkorától nyughatatlanul keresi az újabb és újabb tudományos kihívásokat, nem szűnő kíváncsisággal végzi széleskörű kutatásait az asztrofizikától a biofizikáig. A Pupin Laboratórium jelentős tudományos múlttal rendelkező első emeletén működnek laborjai.