- Címoldal
- Magyar Tudományosság Külföldön
- Vajdaság bemutatkozása az MTA 200 éves ünnepsége...
Vajdaság bemutatkozása az MTA 200 éves ünnepsége részeként
„Lenni vagy nem lenni?” Ha ezt a Shakespeare-i kérdést a vajdasági magyar tudományosságra vonatkoztatjuk, akkor a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) szervezői, lebonyolítói és résztvevői mindent megtesznek azért, hogy a kérdés első fele teljesüljön. A VMAT is megünnepelte az Akadémia 200 éves évfordulóját.
Az MTA Székház előtti tudományperformansszal kezdődtek a vajdasági napok, mely az MTA200 ünnepség részeként mutatkozott be a Szarvas Gábor-szobornál.

Molnár Csikós László–Gusztony Endre–Csányi Erzsébet: Gúnyor, nedély és társai – Korcs hazait vagy idegent, ez itt a kérdés! (nyelvújítás pro és kontra) Előadta: Gusztony Endre, Sadiković Marijo Performanszunkkal azokat a vitákat jelenítjük meg, amelyek Szarvas Gábor szerkesztői működése idején a Magyar Nyelvőrben folytak. A viták témája a nyelvújítás során keletkezett korcs szavak használhatóságának megítélése, megfelelő (akár idegen) szóval való helyettesítése, idegenszerűségek felismerése és javítása, idegen szavak etimológiájának kidolgozása és rendszerbe való foglalása, a neológiát támogató szépírók állításainak és következtetéseinek bírálata, új szó bevezetésére tett javaslat indokoltságának mérlegelése. Az előadást azonban Szarvas Gábor humora is vezérli, s ennek jegyében életének adai vonatkozásai is felvillannak, valamint olyan reflexiók, amelyek bizonyítják, hogy a nyelv él, a mai vajdasági magyar nyelv is eleven és változó.

A Szarvas Gábor-emlékkiállítással folytatódó programon Morvai Nagybali Tamara köszöntötte a publikumot az adai Szarvas Gábor Könyvtár és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nevében. Ezután a szót Molnár Csikós László vette át, aki megtartotta megnyitóbeszédét, majd a kiállítás anyagának megtekintése következett, Morvai Nagybali Tamara vezetésével.

Terepmunka az Al-Dunán címmel került sor azon fényképkiállításra, továbbá előadásokra, melyet a VMAT – akik az MTA külső köztestületének tagjai is egyben –, Raffai Judit, Vukov Raffai Éva és Fehér Viktor tartottak.

Külön erre az alkalomra készült a 60 perces Than-mese, tan-mese című, tudományos-ismeretterjesztő film vetítésére Than Károly életéről. A fimhez Pósa Mihály mondott felvezető szavakat. A film célja volt bemutatni az óbecsei (Szerbia) születésű Than Károly akadémikus, vegyész életét és munkásságát. Than Károly a magyar vegyészképzés megalapítója, a mai magyar kémia nyelvének megteremtője. Életében a szabadságharc nemcsak kalandos fordulatot hozott, hanem tüzérségi kiképzése a kémia irányába fordította érdeklődését és már 24 évesen doktori címet szerzett a bécsi egyetemen. Sorsát a kiegyezés és a magyar nemzeti eszmélés határozta meg, 1871-ben az ő tervei alapján épült fel az európai kémiaoktatás mérvadó intézményeként a budapesti Vegytani Intézet. Legfontosabb felfedezését az ásványvizek kutatása során tette. Rendszerező természetű tudós volt, aki a korszerű kémia több alapvető mérési módszerét meghatározta, tette mindezt szerényen, a háttérben maradva. Halálakor korának egyik legnagyobb tudósaként ünnepelték, az utókor emlékezetében azonban elhalványult az intézményteremtő, tanárok nemzedékeit kinevelő csendes tudós alakja, akinek helye ott van a magyar nemzet legnagyobbjai között. A filmben eredeti helyszíneken (Óbecse, Szeged, Budapest) keresztül kísérhetjük végig életútját, intézményalapító, közösségszervező, tanári és folyóiratszerkesztői tevékenységét. Szakinterjúk mutatják be a Vegytani Intézet megalapításának, a Than-sónak és a Than-féle egyenértéknek, a vízanalitikának ionokban kifejezett standardizálását. Ma óbecsei szülőházában edukatív-pedagógiai tudományos központ működik, biztosítva, hogy még sokáig fennmarad a kiváló kémikus neve és hagyatéka. A film a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács megbízásából az MTA 200. jubileumára készült.

„Lenni vagy nem lenni?” Ha ezt a Shakespeare-i kérdést a vajdasági magyar tudományosságra vonatkoztatjuk, akkor a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) szervezői, lebonyolítói és résztvevői mindent megtesznek azért, hogy a kérdés első fele teljesüljön.

A 2002 óta minden évben megrendezendő esemény nem csupán egy verseny, hanem annál sokkal több: motivált hallgatók inspiráló közege, közösségi élmény, a felsőoktatás legtágasabb színtere.

A résztvevők szerint a VMTDK legfontosabb szerepe, hogy lehetőséget nyújt a fiatal kutatóknak a bemutatkozásra, kapcsolatépítésre és barátságok kialakítására is. Publikációs megjelenések is köthetők az eseményhez, kötetek és folyóiratok (Philos, DNS) látnak napvilágot.
_fit_640x10000.jpg?key=1a15051da25028b38e446480937d766d)
23 év alatt a VMTDK életében van ami folyamatosan változik: egyre hosszabb lett, egyre több résztvevővel. 2024-ben már négynapos volt, 157 résztvevővel. Ám van, ami változatlan: minden évben plenáris tudományos előadás, kerekasztal beszélgetések, top téma, Kristálygömb Díj és szekció ülések szerepelnek a programok között. A helyszínt az újvidéki illetve a szabadkai egyetemek biztosítják. A VMTDK többszáz vajdasági magyar egyetemista karrierjét indította és segítette, külön köszönet ezért a szervezőknek, különösen Csányi Erzsébet főszervezőnek.
A 15. Tudóstalálkozón, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos konferenciáján többek között előadtak az MTA külső tagjai, Kastori Rudolf és Cvetićanin Lívia is.