Biomediátor, irányítástechnika, nyelvészet és díjátadás a Külső Tagok Fórumán

A Külső Tagok Fórumán Lovász László, az MTA újraválasztott elnöke és Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) elnöke köszöntötte az Akadémia határon túli tagjait. Az eseményen átadták az Arany János-díjakat és -érmeket, valamint Vékás Lajos, az MTA újraválasztott társadalomtudományi alelnöke ismertette az MTA Alapszabályának külső tagokat érintő módosításait.

Arany János-díjak

Az Akadémia a külhoni magyar tudósok, kutatók munkájának elismerésére alapította 2002-ben az Arany János-érmet és 2004-ben az Arany János-díjat. A díj elsősorban a tudományos teljesítményt ismeri el, az érem emellett a magyar közösségért végzett munkát is honorálja. 2017-ben öt kutató részesült Arany János-díjban, heten pedig Arany János-érmet kaptak. Az elismeréseket Lovász László adta át.

Az eseményen készült fotógalériáért kattintson a képre!

Az Arany János-életműdíjat 2017-ben Putarich Ivánszky Veronika vajdasági vízgazdálkodási szakmérnök, nyugalmazott egyetemi tanár kapta. A díjazott regionális szemléletű, magas színvonalú kutatási tevékenységet végez. A víz nem ismeri a határokat, tehát csakis regionális fejlesztésekben gondolkozhatunk – hangzott el az eseményen. Putarich Ivánszky Veronika a vajdasági, vízzel fedett területek hasznosítási lehetőségeit tanulmányozza, többek között a korszerű rizstermesztés feltételeit vizsgálja a klímaváltozás tükrében. Determinisztikus transzportmodellekkel kutatja a folyók hőszennyezettségét és a jégképződés folyamatát. Negyven éve oktat hidrológiai témákban. (A díjazott az elismerést az ünnepi közgyűlésen vette át.)

Arany János-díjat kapott Egyed Emese erdélyi irodalomtörténész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Intézetének tanára. Kutatási területe a 18. és 19. századi magyar és európai irodalomtörténet, a felvilágosodás, a magyar és európai színháztörténet, valamint a francia–magyar művelődési, irodalmi kapcsolatok. Az elhangzott indoklás szerint munkássága túlmutat a szigorúan értelmezett tudományos pályán: irodalom- és színháztörténeti kutatásaival, versesköteteivel, oktatómunkájával, a diákszínjátszás népszerűsítéséért végzett fáradozásaival meggyőzően bizonyítja, hogy az írás, az olvasás segít értelmezni a világot.

Szintén Arany János-díjat vehetett át a Külső Tagok Fórumán Lanstyák István, szlovákiai nyelvész, szociolingvista, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára. Kezdetben elsősorban a nyelvpolitika, az anyanyelvi nevelés és a dialektológia problémáival foglalkozott; jelenleg a szociolingvisztika, a kétnyelvűség-kutatás, a kontaktológia, a nyelvalakítás, a nyelvi problémák, nyelvi ideológiák, a lexikológia és lexikográfia a kutatási területe. Lanstyák István nemcsak a szlovákiai, hanem az egész magyar nyelvtudomány meghatározó egyénisége.

A fórumon két fiatal kutató munkásságát is díjazták. Papp Kinga irodalmár az EME Kutatóintézetének munkatársa, a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének óraadó tanára, régi magyar irodalmat, filológiát oktat. Kutatási témája a kora újkori erdélyi nemesi családok íráshasználata, önreprezentációja, magánlevelezése, írás- és olvasástörténet a kora újkorban és a női íráshasználat. Sebők Szilárd nyelvész a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán védte meg doktori fokozatát. Kutatói munkáját erőteljes problémaérzékenység és kreativitás jellemzi – hangzott el. A kisebbségi kétnyelvűség kérdéseivel, a nyelvi ideológia problémájával, leíró nyelvészettel, nyelvpolitikai, valamint kutatásmódszertani kérdésekkel foglalkozik.

Arany János-érmek

Basa Molnár Enikő összehasonlító irodalomtudománnyal foglalkozik. Az amerikai egyesült államokbeli magyarok tudományos közéletének szervezésében végzett közel fél évszázados kiemelkedő munkájával jelentős mértékben járult hozzá az amerikai magyar közösség identitásának megőrzéséhez, ezért munkásságát az MTK EB Arany János-éremmel ismerte el.

Dávid László villamosmérnök, 2001-től egyetemi tanár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyi Karán, 2004–2006 között rektorhelyettes, 2007–2012 között megbízott rektor, 2012-től választott, 2016 decemberétől pedig újraválasztott rektor. Az elhangzott értékelés szerint intézmény- és tudományszervezési szerepvállalása kiemelkedő jelentőségű.

Résztvevők a Külső Tagok Fórumán az MTA Székház felolvasótermében Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Deák Ernő történész, a magyar város- és településtörténet szakértője 1956 decembere óta él Ausztriában. 1970–1976 között a Bécsi Egyetem kutatója, majd 2005 végéig az Osztrák Tudományos Akadémia Gazdaság-, Társadalom- és Várostörténeti Bizottságának tudományos munkatársa. A Bécsi Egyetemen közel két évtizeden át magyar történelmet adott elő. Egyetemi tanulmányai megkezdése óta aktív szerepet vállal az ausztriai (bécsi) magyarok egyesületi életében.

Gyenge Csaba gépészmérnök 1970-től tanít a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, 1990-től doktorátusvezető, 1996-tól tanszékvezető, 2012-től professor emeritus. Főbb kutatási területei: korszerű fogaskerékgyártás és gépgyártás-technológiák, forgácsoló megmunkálások optimalizálása, szerelésautomatizálás, környezetbarát technológiák, gyors prototipizálási technológiák és ezek orvosi alkalmazásai. Közéleti tevékenysége eredményesen építette a magyar‒magyar kapcsolatokat.

Gyéresi Árpád gyógyszerész az erdélyi gyógyszerészeti oktatás és kutatás meghatározó személyisége. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tanára, több mint 20 évig tanszékvezető. Az egyetemen a gyógyszerészeti kémia oktatásának újjászervezője. Fő kutatási területei: szétválasztástechnikák, gyógyszervegyületek stabilitása, ható- és segéd- anyagok kölcsönhatásai. Újabban szakmatörténeti kutatásokat is végez.

Selinger Sándor fizikus 1971-től 2010-ig gyógyszeripari és számítástechnikai cégeknél dolgozott vezető beosztásban. Kutatási területe: folyadékkristályok, számítógépes képfeldolgozás, textúraelemzés, térinformatika. 1990 januárjában alapította meg a az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot, 1994-ben megszervezte és vezette a budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskola erdélyi Konzultációs Központját. 2004-től címzetes egyetemi docens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Oktatásszervezői tevékenységével jelentősen elősegítette a romániai magyar fiatalok munkaerőpiaci érvényesülését.

Tigyi Gábor gyógyszerkutató, biokémikus 1982-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, jelenleg a Tennessee-i Egyetem (University of Tennessee) professzora, tudományos rektorhelyettes. Kétszáznál is több publikációval, könyvfejezettel bír, amelyeknek 9000 feletti az idézettségük. A díjátadón elhangzott indoklás szerint Tigyi Gábor folyamatosan végez tudományszervezői és az utánpótlást segítő munkát, amellyel a hazai és amerikai magyar tudományosság közti kapcsolatokat erősíti.

Tudományos előadások

A fórum első tudományos előadását Tigyi Gábor és Benyó Zoltán tartotta a lizofoszfatidsav biomediátor negyedszázados történetéről Hogyan születik véletlen megfigyelésből új tudományterület? címmel. Az erdélyi irányítástechnikai innovációkról szólt Dávid László és Friedler Ferenc Hogyan határozzák meg jövőnket az intelligens és optimális modellalapú prediktív irányítások? című előadása, majd Csernicskó István és Kontra Miklós Határtalanítás a magyar nyelvészetben című értekezése következett.

A Külső Tagok Fórumán Lovász László felkérte Kocsis Károlyt, hogy újabb három évre vállalja el az elnöki bizottság vezetését, továbbá bejelentette, hogy a határon túli magyar tudósok kutatásait támogató Domus pályázati kuratórium élén hat év után Paládi-Kovács Attilát Kontra Miklós váltja.