Felvállalni a magyar gyökereket – Az MTA külső tagjainak világtalálkozója a 200 éves évforduló alkalmából

Milyen módon tudnak részt venni az MTA külső tagjai az Akadémia életében?

Tigyi Gábor Fotó: news.uthsc.edu

A Magyar Tudományos Akadémiának a rendes és levelező tagokon kívül vannak külső tagjai is, jelenleg 186-an vagyunk. Bennünket is – ugyanúgy, mint a rendes és levelező tagokat – nyilvános jelölés, illetve titkos szavazás alapján választanak meg. Külső tagok a világ minden részén dolgoznak. A külső tagság feltétele az, hogy a jelölt kiemelkedő tudományos munkát végezzen, és magyarnak vallja magát. A külső tagok kutatásaikat Magyarországon kívül folytatják, ezzel hozzájárulva a magyar tudományos hagyományok jó hírének és elismertségének megőrzéséhez a világban. 2016-ban az amerikai kontinensen dolgozó külső tagok megalapították az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságát (AMAT). Az társaság évente szervez egy tudományos konferenciát, amelyen a külső tagok és az MTA, illetve a köztestület éppen az Egyesült Államokban vagy Kanadában tartózkodó tagjai is részt vehetnek. Az AMAT emellett minden évben fiatal kutatókat, illetve doktoranduszokat támogat, hogy részt tudjanak venni az Észak-Amerikában rendezendő tudományos konferenciákon.

Hogyan született a Külső Tagok Tudományos Szimpóziumának ötlete?

Módy István Fotó: hun-ren.hu

Az ötlet Módy Istvántól, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) neurobiológusától és tőlem származik. Minthogy komoly elhivatottságot érzünk az anyaintézmény és a magyar tudomány ügye iránt, elhatároztuk, hogy az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából szervezünk egy magas szintű tudományos konferenciát, amelyen az Akadémia mind a 11 osztálya képviselteti magát külső tagjain keresztül. Az osztályok külső tagjai maguk közül javasoltak egy-egy kiemelkedő tudóst, aki a 200 éves jubileumi konferencián tart egy előadást az osztály nevében. Ezenkívül meghívtunk négy Nobel- és egy Abel-díjas kutatót is, akik szorosan kapcsolódnak a Magyar Tudományos Akadémiához. Ott lesz a konferencián például Karikó Katalin (orvosi-élettani Nobel-díj, 2023), Lovász László (Abel-díj, 2021), Aaron Ciechanover (kémiai Nobel-díj, 2004), May Britt Moser és Edvard Moser (orvosi-élettani Nobel-díj, 2014), valamint Barabási Albert-László, Buzsáki György és Tardos Éva (az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagjai) is. Ezt a tudomány teljes spektrumát felölelő tudományos konferenciát jövő évben, az MTA közgyűlését követő napokban, május 8–9-én tartjuk az MTA Székházban. A konferencia nyilvános lesz, és élő streaminget is biztosítunk az interneten keresztül.

Mi teszi különlegessé a konferenciát?

A külső tagok eltökélt szándéka, hogy a rendezvényt saját maguk finanszírozzák. Ezzel is bizonyítjuk, hogy áldozatot vállalunk az anyaintézmény érdekében, hogy méltóképpen megünnepelhessük a 200 éves évfordulót.

Létrehoztunk egy honlapot, melynek címe: mta200-support.org.

E honlapon bemutatjuk a tervezett programot, egyben megkérdeztük a külső tagságot, hogy szándékukban áll-e eljönni Magyarországra és részt venni a konferencián. Az előjelentkezések két hete alatt több mint hatvan kolléga jelezte, hogy eljönne, és több mint kétharmaduk a részvételi díjon fölül még fölajánlást is tett a konferencia rendezési költségeire. Így lehetőségünk nyílik a 200. évforduló alkalmából egy márványtábla felavatására az Akadémia épületében, amely a külső tagság szerepét méltatja majd az egyetemes és a magyar tudományos életben.

Hogyan határozná meg az MTA külső tagjainak szerepét a magyar tudományosság szempontjából?

A feladatunk annak a támogatása, hogy a világban dolgozó kutatók felvállalják magyar gyökereiket, illetve fenntartsák és erősítsék az anyaintézmény, az MTA és a magyar tudomány hagyományait. Célunk, hogy tanácsadóként vegyünk részt az Akadémia működésében, támogassuk a fiatal kutatókat, a tudományos pályára készülő hallgatókat, az AMAT tagjaiként pedig segítsük azokat az Amerikába érkező fiatal kutatókat, akik a közvetlen környezetünkben kezdenek el dolgozni, vagy tanulmányútra jönnek. Összességében pedig megőrizzük és ápoljuk azt a tudományos szellemet, ami itt, Magyarországon az MTA falain belül honos.

Külső tagként hogyan vélekedik az agyelszívás jelenségéről, a tudományos tehetségek külföldre távozásáról?

A tudomány nem ismer határokat. A kutató a tudományos célkitűzéseinek és hitvallásának megfelelően próbálja a legjobb teljesítményt nyújtani és elérni a céljait. Az elmúlt száz évben a magyar tudomány finanszírozási lehetőségei meglehetősen szerények voltak, és GDP-arányosan ma is elmaradnak a fejlett országokéitól. A pályafutásukat külföldön folytató kutatók gyakorlatilag a tehetségüket próbálják kibontakoztatni a lehető legmagasabb szinten. A külső tagok azonban eközben felvállalják azt is, hogy magyar tudósként csatlakoztak az Akadémiához, és szívükön viselik és segítik az egész magyar tudományosság ügyét. Ez egy olyan kötelék, amelyre büszkék vagyunk. A külső tagok igyekeznek valamit visszaadni azoknak a magyar tudományos műhelyeknek, ahonnan elindultak, és amelyek lehetővé tették, hogy a tudomány nemzetközi versenyében kimagaslóan szerepeljenek.