A cél közös: segíteni a magyar tudomány ügyét

„A Magyar Tudományos Akadémia számít a külhoni magyar kutatókra, akiknek szeretne még több lehetőséget adni, hogy minél jobban tudják segíteni a magyar tudomány ügyét. Lelkes segíteni akarás mutatkozik, amellyel élni fogunk” – mondta Lovász László.

Felidézte, hogy az MTA előző közgyűlésén, a Külső Tagok Fórumán a külhoni magyar tudósok jelezték: szeretnének aktívabban részt venni a Magyar Tudományos Akadémia munkájában. Ez a törekvés mutatkozott meg több olyan külföldi magyar tudósklub részéről is, amelynek tagjaival az elmúlt egy évben találkozott az MTA elnöke.

Lovász László a Külső Tagok Fórumán mta.hu/Mudra László

Lovász László az További képek a 187. közgyűlés második napjáról és a Külső Tagok Fórumárólünnepségen átadta a külhoni magyar tudósok elismerésének számító Arany János-érmet és Arany János-díjakat.

Az Arany János-érmet 2002 óta, az Arany János-díjakat pedig 2004 óta ítéli oda az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB). Az Arany János-díj célja olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj), vagy fiatal kutatóként nyújtottak jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj). Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományos közélet szervezésében, irányításában, az egyetemi oktatásban, tudományos könyvkiadásban, muzeológiai, levéltári, könyvtári munkában, tudományos ismeretterjesztésben szereztek kiemelkedő érdemeket. Eddig 109 külhoni magyar tudós részesült az elismerésekben.

Nyelvész-antropológus és történész, éghajlatkutató és a munkaorvostan jeles szakértője, a vajdasági magyar irodalom elismert kutatója, a dialektológia, szociolingvisztika kiváló képviselője, gyógyszerkutató, geológus és immunológus egyaránt megtalálható az MTA 187. közgyűlése alkalmából Arany János-díjjal és Arany János-éremmel kitüntetett külhoni magyar tudósok között mta.hu/Mudra László

A Magyar Tudományos Akadémia Arany János-életműdíjat adományozott Susan Galnak (Gál Zsuzsának), a University of Chicago antropológia- és nyelvészprofesszorának a nyelvi nacionalizmus, a nyelv és a gender kérdései, valamint a mai Kelet-Közép-Európa és a posztszocializmus politikai változásainak retorikai és szimbolikus aspektusai terén végzett kiemelkedő kutatásaiért, továbbá számos magyar vonatkozású publikációjáért, amely jelentős mértékben hozzájárult a magyar nyelvi és társadalmi kérdések hiteles külföldi bemutatásához. A tudós videoüzenetben köszönte meg a rangos elismerést.

Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjjal ismerték el Simon Attila történészt, az egyik legkiválóbb magyar társadalomtudományi műhely, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatóját, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Történelem Tanszékének vezetőjét, a szlovákiai magyarok két világháború közötti történetének ismert kutatóját. Simon Attila eredményei megkerülhetetlenek számos tudományág művelői, valamint a szlovákiai magyarok sorsát megérteni kívánó nagyközönség számára is.

Fiatal Kutatói Díjban részesült Bartók Blanka, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. A romániai magyar tudósgeneráció ifjú képviselője a korunkban kiemelkedően fontos éghajlatváltozás témakörében ért el egyedülálló eredményeket a fiatal magyar geográfusok körében, Erdélyben, valamint Magyarországon. (A jelenleg egy új-zélandi konferencián részt vevő Bartók Blanka helyett az oklevelet kollégája, Nagy Egon, a BBTE Földrajz Kar, Magyar Földrajzi Intézet igazgatója vette át.)

Arany János-éremmel tüntették ki Dienes Sándor Lajost, a romániai magyar nyelvű egészségügyi szakképzés ma is aktív doyenjét, aki ma is tanít a marosvásárhelyi Református Asszisztensképző Főiskolán. A munkaorvostan apostolaként a foglalkozási betegségek megelőzésében és gyógyításában ért el jelentős eredményeket, valamint jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ápolók magyar anyanyelvű betegeikkel anyanyelvükön tudjanak beszélni.

Hózsa Éva, az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egyetemi tanára, a vajdasági magyar irodalom elismert kutatója, az oktatás módszertanának jeles művelője, a vajdasági magyar közösségi események aktív szereplője és szervezője munkásságáért Arany János-éremben részesült. Tudományos, oktatói és szervezői munkáját nemcsak a Vajdaság, de az egész Kárpát-medence magyar tudományossága érdekében végzi.

mta.hu/Mudra László

Arany János-érmet vehetett át Kolláth Anna, a Maribori Egyetem egyetemi tanára, a dialektológia és szociolingvisztika elismert kutatója, aki 1993 óta szolgálja a muravidéki magyarságot. Tanszékvezetőként és kutatóként irányította Mariborban a magyartanárok képzését, életben tartotta a magyar stúdiumokat a szlovéniai felsőoktatás egyetlen magyar nyelvű tanszékén. Nemzetközi szintű tudományos munkája mellett a muravidéki magyar pedagógus-továbbképzésre, s az oly fontos ismeretterjesztésre is figyelmet fordított. Szerepe a muravidéki magyarság megtartásában vitathatatlan.

Arany János-éremmel ismerték el Péter H. Mária gyógyszerész kutató, oktató, az erdélyi gyógyszerészettörténet jeles művelőjének munkásságát. Számos szakmai szervezet tagjaként elkötelezett szervezője az erdélyi magyar tudományos életnek. Sok évtizedes alkotómunkájának eredményeit generációk élvezik s becsülik. Hozzájárulása az erdélyi magyar tudományos intézménytörténethez jelentős.

A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Arany János-éremmel ismerte el Takács László munkásságát. Az MTA külső tagja korunk helyhez nem kötött kutatótípusának megtestesítője: egyszerre van jelen az Egyesült Államok, Franciaország és Magyarország tudományos világában. Mai népbetegségeink, a diabétesz és a rák terápiája terén ért el jelentős eredményeket. Tudományos munkája mellett szakterülete mesterképzésében is közreműködik: nemzetközi iskolateremtő pályafutása eredményeképp több PhD-dolgozat és szabadalom is született. Laboratóriumában mindig több magyar kutató dolgozott.

Arany János-érmet vehetett át Wanek Ferenc erdélyi geológus, akinek egyetemi oktatói, tudományos, tudományszervező és ismeretterjesztő tevékenysége egyaránt elismerésre méltó. Munkáságának eredményeként tudományos publikációk, tankönyvek, ismeretterjesztő írások, turistatérképek, útikönyvek, filmek és kiállítások születtek. A tudományos utánpótlás aktív támogatója, számos erdélyi szakmai szervezet vezetője, illetve tagja, jeles események, konferenciasorozatok fáradhatatlan szervezője több évtizede. Határoktól függetlenül a földtudományok művelői közötti kapcsolatok ápolója.

Kocsis Károly, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke előadásban a külföldi magyar tudományosság akadémiai intézményesülésének folyamatát tekintette át. Felidézte, hogy az 1980-as években sorra alakultak az egyes tudományágak „nemzetközi magyar” társaságai. A rendszerváltás után elsőként a felsőoktatásban történt meg a nyitás, és a magyar tudományosság nemzetközi kapcsolatainak az alakításában fontos szerepe volt a nyugat-európai magyar szervezeteknek is.

Kocsis Károly mta.hu/Mudra László

Az MTA 1990. évi közgyűlése vezette be a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja kategóriát a külföldön élő, nem magyar állampolgárságú, de magukat magyarnak valló tudósok számára. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény az MTA közfeladatai közé sorolta a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel való kapcsolattartást. A feladat végrehajtója, koncepcióalkotó testülete a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) lett, amelyet az Akadémia 1996-ban hozott létre. 2000-től pedig a külső köztestületi tagság lehetősége nyílt meg a világon bárhol élő, magukat magyarnak valló tudósok előtt.

„Az elmúlt két évtizedben jelentős magyar tudományos potenciál szerveződött Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján és a Vajdaságban” – fogalmazott az MTK EB elnöke, aki szerint tudatosabban kell élni a magyar tudományos hálózat adta lehetőségekkel.

Kocsis Károly a Külső Tagok Fórumán jelentette be, hogy a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fennállásának 20. évfordulója alkalmából a testület A nemzet mint tudományos közösség címmel tanulmánykötetet jelentetett meg, amely A nemzet mint tudományos közösség című tanulmánykötet magyarulmagyar és angol nyelven egyaránt elérhető az MTK EB honlapján.