A budapesti Domus 25 konferencia ünnepi ülésén Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntötte az ünnepi alkalomra egybegyűlt közönséget. Freund Tamás Tamási Áron Ábel a rengetegben (1932) című regényének e jeles alkalomra választott mottójának („Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”) újraértelmezése alapján „Azért vagyunk a tudományban, hogy valahol otthon legyünk benne” gondolattal érzékeltette a Domus program elmúlt negyedévszázados szerepét. Már a megalapítás évében, a program megálmodói azzal a céllal választották a Domus latin szót – mely szűkebb értelemben családot, tágabb értelemben házat jelent, ami a magyar nyelvben egyúttal szorosan összefonódik a haza fogalmával –, hogy otthona legyen a határon túli magyar tudományosságnak, hazája a magyar kutatásoknak, azon élő forrásoknak, kiknek védelme és megóvása az Akadémia kötelessége, és ígéri, továbbra is azon fognak dolgozni, hogy ezek fennmaradjanak. Az Akadémia elnöke elmondta, hogy bár a Domus 25 születésnapját Újvidéken, Csíkszeredában és Komáromban is ünnepeljük, nem lehetünk ott, együtt Kárpátalján. A jelenlévőket Vári Fábián László kárpátaljai költő helytállásával és Útban Törökország felé című versében üzentekkel biztatta: kik mindkét hazájukból kiárvulva, csak hitünkben töretlenül bíznak, azoknak isten megfogja a kezét.

Képek az eseményről galériánkban, kattintson ide

Freund Tamás köszöntője után Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke, kinek elnöki ciklusa alatt alapították meg a Domus programot, sajnos betegség miatt nem lehetett jelen, ezért Kocsis Károly köszöntőjében emlékezett vissza a program indulására. Az akadémiai elnökök ciklusai alapján a külhoni magyar tudományosság támogatásának fejlődésgörbéjéről beszélt, melynek egyik első lépése a Kosáry Domokos elnöklete alatt megszületett új alapszabály volt, melynek köszönhetően 34 külső tagot választott maga közé az akadémiai közösség 1991-ben. 1993 februárjában a külhöni tudósok számára találkozókat szerveztek, 1994-től pedig az MTA hivatalosan is kapcsolatott tartott és támogatni kezdte a határon túli magyar tudományosságot. 1996-ban, Glatz Ferenc elnök úr ciklusában, Berényi Dénes fizikus kutató vezetésével megalakult az MTK EB (Magyar Tudományosság Külföldon Elnöki Bizottság), melynek első ülésére 1996. szeptember 18-án került sor. Ez év december 12-én ült össze a külső tagok első fóruma, ahol a határon túli közösség megfogalmazta igényeit, és immár együtt tervezték a közös jövőt. 1997. április 1-jén indult el hivatalosan a Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösztöndíjprogram, majd az ehhez szorosan kapcsolódó Bolyai János kutatási ösztöndíjprogram szeptember 19-én. 1999-ben alakult meg a Határon Túli Magyarok Titkársága, melynek első osztályvezetője Tarnóczy Mariann volt.

2001-ben a Domus szülőföldi pályázat indult útjára, Vizi E. Szilveszter akadémiai elnöksége idején alakult meg a KAB, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság. 2011-ben Kocsis Károly és Kalóczy Katalin megindította a máig hiánytalanul és pontosan érkező hírlevelet, amely a határon túli magyar tudományosság híradója, eredményeinek összefoglalója. Ugyanebben az évben megalakult a VMAT, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, amelyet 2013-ban a SZMAT, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács, 2015-ben pedig a KMAT, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács megalapítása követett. 2013-ban került sor az 1999-től az Akadémia használatában álló, majd 2011-től az Akadémia tulajdonában lévő Abonyi utcai Domus 'Collegium Hungaricum' ünnepélyes átadására, melyet egy teljeskörű felújítás előzött meg. 2017-től, a HTMT első vezetője, Tarnóczy Mariann nyugdíjba vonulásával Morvai Tünde lett a Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője.

Kocsis Károly visszaemlékező beszéde és köszöntése után a Domus Kuratórium jelenlegi elnöke, Kontra Miklós, az ünnepi ülés levezető elnökének és a Domus Kuratórium korábbi elnökének, Paládi-Kovács Attilának adta át a szót. A Széchenyi-díjas magyar etnográfus elmondta, hogy a program indítása elsősorban a néhai Berényi Dénes ötlete volt, akivel az MTA Történettudományi Intézetében, még a Vár utcában tartották megbeszéléseiket. A múltban még két különálló, társadalomtudományi és természettudományi kuratóriumok munkájáról mesélt, és kiemelte azt, hogy ha egy pályázatnak azonos pontszáma volt egy másikkal szemben, nem az ülés elnöke, hanem a pályázat tudományágának művelőjének a szava volt a döntő. A bizottság tagjai természetesen titkos szavazással döntöttek a pályázatok sorsáról. A Kuratórium korábbi elnöke nem rejtette véka alá véleményét, miszerint az intézményi támogatások alacsony összegű mivolta volt az egyik legnehezebb oldala elnökletének, mivel számos intézmény számára a Domus program jelentette abban az időben az egyetlen anyagi forrást.

Kontra Miklós, a Domus Kuratórium jelenlegi elnöke az elmúlt negyedévszázad eredményeit vette górcső alá. Mindezek előtt azonban bemutatta a Domus Kuratórium tagjait, majd megköszönte azok önzetlen [pro bono a szerk. megj.] munkáját, és azt a mintegy száz fős közönség tapssal jutalmazta. Kontra Miklós elmondta, hogy a szülőföldi program (az infláció figyelembe vétele nélkül) mintegy 150 millió forinttal, a Domus program pedig további 1 milliárd forinttal támogatta azt a több mint 2000 egyéni pályázót, akik több mint 5000 sikeres pályázatot nyújtottak be az évek során. Ezután bemutatta a külhoni pályázók országos megoszlását, a sikeres pályázatok tudományos osztályainak arányait, majd ezeket régiós bontásban ismertette. Összehasonlította továbbá az adott régióból érkező kutatók pályázati gyakoriságát, átlagosan hány győztes pályázatot tudhattak magukénak. A részletes adatok elérhetők lesznek a Domus 25 kiadványában.

Ezután a jelenre és a jövőre koncentrált Kontra Miklós előadása, és bemutatta a jelenleg futó alprogramokat: az 1997-ben indult Domus magyarországi kutatói programot (heti 50, illetve senior kategóriában 60 ezer forint és szállás), a 2001-ben indított szülőföldi programot, majd a csoportos ösztöndíjat, melynek összege 300 ezer és 1,5 millió forint, majd a több országot összekötő csoportos programot, melyben 500 ezer és 3 millió forintnyi támogatást lehet elnyerni. Ezután az intézményi pályázatot mutatta be, melynek segítségével a határon túli kutatóintézetek 500 ezer és 2 millió forint közötti összegre pályázhatnak. A Domus program az elmúlt években kiadvány és nemzetközi publikációs támogatást is indított, majd a haladás jegyében megszületett legújabb, alkotói programja is. A Domus alkotói pályázat a határon túli senior kutatóknak nyújt pályázati lehetőséget, méghozzá 1-4 hónapos időtartamra (havonta 400 ezer forint), amely 2023-tól fél évre növekszik.

Az eredmények és a jelen bemutatását követően a program legsikeresebb pályázóinak emléklappal való megjutalmazása következett. Az emléklapokat Freund Tamás, az MTA elnöke és Kocsis Károly, az MTK EB elnöke adta át az alábbi kutatóknak:

Bajcsi Ildikó, Balogh Csaba, Bauko János, Beregszászi Anikó, Bitay Enikő, Csernicskó István, Dudás Attila, Fleisz János Tibor, Jancsó Árpád László, Jenkovszky László, Lukity Tibor, Presinszky Károly, Simon Attila, Suslik Ádám, Tamási Zsolt-József, Urák István, Vančo Ildikó, Varga P. Ildikó és Várhelyi Csaba.

Boros László, Korhecz Papp Zsuzsanna, Krajnyik Zsolt, Lanstyák István, Liszka József, Misad Katalin, Molnár Ferenc, Orbán János, Rácz Béla és Szakál Imre sajnos nem tudtak személyesen részt venni az emléklap átadásán, ezért azt a Domus 25 határon túli rendezvényein fogják átvenni.

Az emléklapok átadása után a Domus ösztöndíjasok előadásai következtek.

Csernicskó István, nyelvész, az MTA külső tagja előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen jelentősége van a Domus ösztöndíjnak. Három példával szemléltette a program előnyeit, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat szótárával, az ukrán nyelvpolitika kutatásával és a nemzetközi közösség elé tárt hiányosságokkal, valamint egy csak a Domus által támogatott kutatással és programmal − melyhez a 92 kárpátaljai iskolából 89 csatlakozott − hogy bebizonyítsák, az 5. osztálytól alternatív tantervvel a magyar nyelvű oktatás meghagyása mellett jobb eredmények érhetők el, mint az egyoldalú ukrán nyelvű tanítással.

Jenkovszky László, fizikus, az MTA külső tagja előadásában a Domus pályázatok utánpótlásképző szerepéről mesélt, illetve az új utánpótlás szervezésének konkrét lépéseiről, bemutatva a kárpátaljai termésszetudományokban tevékenykedő kutatók új nemzedékét, és az Ungvári (ukrán-magyar) Intézetben, illetve Beregszászban végzett kutatási témáit. Kárpátalja magyar nyelvű iskoláiban szervezett programok után a FIZMAT Internetes Iskola által szervezett szemináriumról és annak honlapjáról értekezett.

Bitay Enikő, mérnök-informatikus, az MTA külső tagja Anyagtudományi kutatások, esély, lehetőség, kihívás az MTA Domus pályázatai által című előadásában saját szakmai előmenetelének indítórugójaként ismertette az első sikeres pályázatait, melynek segítségével kapcsolatokra és értékes tapasztalatokra tett szert. Ezt követően bemutatta a Domus által is támogatott jelentősebb, rendkívül szerteágazó kutatási témáit és eredményeit.

Simon Attila, történész, az MTA külső tagja előadásában visszaemlékezett a kezdetekre, amikor is 26 évvel ezelőtt megalakult a somorjai Fórum Intézet, amelynek sorsa összefonódott a Domus-szal. A kilencvenes években gyakorlatilag a Domus volt az egyetlen, amely hathatósan támogatta az Intézet munkáját, és ezáltal lehetőséget adott a kutatóknak, hogy az évtizedes pozsonyi és budapesti nézőpont helyett végre annak a kisebbségnek a történelemszemlélete legyen a döntő, amely nem csupán elszenvedte, hanem megélte és részben alakítani is tudta a történelmet. Az Intézet alapkutatásai, forráskiadványai feltették a kutatási térképre a régiót. E mellett visszamlékezett, hogy gimnáziumi tanárként egy Domus junior ösztöndíjjal indult be kutatói karrierje, és most mint az MTA külső tagja adhat elő.

Az MTA külső tagjainak előadásai után kávészünet következett, és a résztvevők megtekinthették az interaktív poszterkiállítást, melyben interaktív módon bemutatásra kerültek:

Termini Kutatóhálózat – Benő Attila által
Szlovákiai hangos nyelvatlasz – Presinszky Károly által
Államnyelv tanulás/tanítás – Vančo Ildikó által
Erdélyi Szótörténeti Tár mutatója – Fazakas Emese által

Ezután a program további Domus ösztöndíjasok előadásaival folytatódott.

Dudás Attila, jogász, az MTA külső köztestületi tagja A nem vagyoni kár fogalma a szerb/délszláv és a magyar jogban című előadásában körüljárta a délszláv és a magyar jogtörténet sajátosságait az említett fogalom körül.

Lukity Tibor, matematikus, az MTA külső köztestületi tagja saját kutatói életútját és az őt segítő, Domus programban tevékenykedő mentorokat mutatta be, majd azon kutatási projekteket, melyekben részt vehetett az elmúlt évek során.

Urák István, biológus, az MTA külső köztestületi tagja Nyolc lábbal a tőzeglápban című előadásában az erdélyi különleges vizes élőhelyekben előforduló pókfajokról szóló kutatásait, illetve a kutatások során elért környezetvédelmi eredményeit ismertette.

Varga P. Ildikó, irodalomtörténész, az MTA külső köztestületi tagja a Domus által támogatott három kutatási témáját ismertette, illetve azok központi kapcsolatát, Vikár Béla magyar etnográfust, a Kalevala magyar fordítóját.

Vančo Ildikó, nyelvész, az MTA külső köztestületi tagja a Kárpát-medencei magyar kisebbségek államnyelvoktatása problémakörének aspektusairól beszélt, mely kutatásokat a Domus szülőföldi csoportos ösztöndíj keretében valósítottak meg kollégiával.

Az előadásokat követően a felkért hozzászólók, Képek az eseményről galériánkban, kattintson ideBiró A. Zoltán, Benedek József, Beregszászi Anikó és Csányi Erzsébet a Domus program jövőjéről és fejleszteni kívánt aspektusairól értekeztek.