Lendületesek: Reizer Balázs

Kun Ferenc rendes tag 2025. szeptember 12-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Rangos elismerésben részesült a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága (DAB) fennállásnak 50. évfordulója alkalmából. Az elismerést Páles Zsolt akadémikuks, a DAB elnöke vette át március 20-án.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Zenetörténeti Múzeumában jelenleg két olyan kiállítás is látogatható, amely jelentős évfordulóhoz kapcsolódik. A „Zenetudományi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt (1825–2025)” című tárlat a magyar zenetudomány formálásában a kezdetektől meghatározó szerepet betöltő, 200 éves Akadémia zenetudományi kutatásait állítja a fókuszba, és az elmúlt két évszázad meghatározó magyar zenetudósai előtt tiszteleg. A „Jelek, játékok, üzenetek: Kiállítás a százéves Kurtág György tiszteletére” című tárlat pedig korunk legismertebb magyar zeneszerzőjének kivételes, a humánumot a középpontba helyező életművének tragikus és fájdalmas, de egyben játékos és humoros világába nyújt különleges betekintést.

TOVÁBB

Világklasszis művészekkel ünnepelte létrehozásának 5. évfordulóját a hagyományt és közösséget teremtő „Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián” című rendezvénysorozat. A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által összeállított zenei műsor előadói Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnő, Boldoczki Gábor Liszt Ferenc-díjas trombitaművész, Klenyán Csaba Liszt Ferenc-díjas klarinétművész és ifj. Sárközy Lajos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész voltak. Az est második részében a lélek művészetben tükröződő folyamataihoz Szotyory László Munkácsy Mihály-díjas festőművész kiállítása vezette közelebb a jelenlévőket, a bor és a borászat titkaiba pedig a világhírű tokaj-hegyaljai Szepsy Pincészet borásza, ifj. Szepsy István kalauzolta a hallgatóságot.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Diákköri Tanács új együttműködési megállapodása a középiskolától az akadémiai tagságig ívelő kutatói életutat kívánja összekapcsolni. A dokumentumot Freund Tamás, az MTA elnöke és Mátyus László, az OTDT elnöke írta alá március 18-án az Akadémia székházában. A cél a tudományos pálya iránti érdeklődés erősítése és a tehetségek hosszú távú pályán tartása. Az együttműködés a korábbi fővédnökségen túl konkrét programokkal és intézményi részvétellel bővül.

TOVÁBB

A generációk tudásának szerves egymásra épülése nem lehetséges a nyomtatott könyvek megőrzése nélkül – mondta az MTA Könyvtár és Információs Központ alapításának kétszázadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Freund Tamás akadémiai elnök. Monok István, az MTA KIK főigazgatója pedig olyan helyként méltatta a könyvtárt, ahol a világról való átfogó tudás és a specializált, egy-egy szakterületen elmélyülő tudás találkozik.

TOVÁBB

1826. március 17-én ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy azt a nemzet művelődésének szolgálatába állítsa. Az Akadémia Könyvtára 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. Cikkünkben az alapító adományától a modern kutatástámogatásig tekintjük át a nemzeti intézmény történetét. Az MTA KIK összeállítása.

TOVÁBB

Az Akadémia megrendelésére 2021 után ismét országos reprezentatív közvélemény-kutatás készült az intézmény társadalmi megítéléséről. Az adatok megerősítették, hogy a társadalom az MTA-ban és a tudósokban bízik a legjobban. Az emberek 69 százaléka gondolja úgy, hogy az Akadémia működése nélkülözhetetlen az ország számára, míg 9 százalék azoknak az aránya, akik ezzel nem értenek egyet. Szintén jellemzőnek tartják, hogy az MTA teljesítménye nemzetközi mércével is kiemelkedő, megbízható és hiteles, álláspontját közérthetően fogalmazza meg, és hogy tagjává kizárólag tudományos érdemei alapján válhat valaki.

TOVÁBB

A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók vehették át az MTA Székház Dísztermében a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet.

TOVÁBB

A növénykórélettan múltjával és jelenével foglalkozó tudományos konferenciával, valamint a tudomány és a művészet kapcsolatát reprezentáló interaktív fotókiállítással nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi programsorozatának részeként az MTA IV. Agrártudományok Osztálya hónapja. A március végéig tartó rendezvényeken szakmai tanácskozásokkal, valamint a szélesebb közönségnek szóló programokkal várják az érdeklődőket.

TOVÁBB

Mit csinál egy gyógyszerész kutató? Mit csinál, ha kifejezetten gyógynövényekkel foglalkozik? Kivel és hogyan kommunikálnak a növények? Hogyan jutottak el a gyógyszerészek a szignatúratantól a valóban hatásos, gyógyító készítményekig? Többek között ilyen kérdésekre kaphattak válaszokat a XI. kerületi Szent Margit Gimnázium diákjai, akiknek Csupor Dezső gyógyszerész kutató, az MTA doktora tartott előadást az MTA Alumni Programja keretében.

TOVÁBB

Egyedülálló tudomány- és intézménytörténeti kiadványokat mutattak be az MTA200 rendezvénysorozat részeként az Akadémia székházában. „A Magyar Tudományos Akadémia képes története: 1825–2025” és „Az élő Akadémia kétszáz éve: A nyelvtudomány és az MTA” című könyvek az Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából készültek a művelt nagyközönségnek. Mindkét könyv új fénytörésből világít rá a 200 éves intézmény működésének szellemi súlypontjaira, az Akadémia nemzetünket formáló szerepére. A kiadványoknak nemcsak tartalmuk gazdag, hanem esztétikai megjelenésük is ünnepien igényes. A könyvek és a könyvbemutatón készült videófelvétel cikkünkből elérhetők.

TOVÁBB

A földi élet fejlődésének nagy evolúciós ugrásai jellemzően azon alapultak, hogy az élet kisebb részegységei valamiképp képesek voltak félretenni az egymás közti versengést, és az erőforrásokért folytatott versenyben már az általuk alkotott nagyobb egység vett részt (gondoljunk a többsejtű élőlények sejtjeire). A folyamatot elméletben John Maynard Smith és Szathmáry Eörs régen leírták „Az evolúció nagy lépései” című alapművükben, és most elérkezett az idő, hogy egy kutatócsoport kísérletileg is igazolja: valóban létezik olyan mechanizmus, amely megvalósítja ezt az elméletet. A Science hasábjain most közelről követhetjük, ahogy a laboratóriumban lezajlik az evolúció egy nagy lépése.

TOVÁBB

Az International Science Council (ISC) az InterAcademy Partnership (IAP) és a Standing Committee for Gender Equality in Science (SCGES) szervezetekkel együttműködve 2026. február 11-én közzétette a „Towards Gender Equality in Scientific Organizations: Assessment and Recommendations” („A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a tudományos szervezetekben: helyzetértékelés és ajánlások”) című jelentést. A jelentés, mely a három szervezet által 2025-ben lefolytatott globális kutatás eredményeire épül, az eddigi legátfogóbb vizsgálat a nemek közötti egyenlőség tudományos szervezetekben tapasztalható megvalósulásáról. A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Bollobás Enikő, a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság elnöke adott interjút az ISC felkérésére, az interjú alapján készült esettanulmányt az alábbiakban közöljük.

TOVÁBB

Második alkalommal mérték össze tudásukat a Középiskolai MTA Alumni Programban részt vevő iskolák diákjai február 21-én a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújított Dísztermében. A tanulmányi verseny témája idén az MTA alapításához kapcsolódott. A „Reformok kora: polgári átalakulás és modern nemzetépítés Magyarországon, 1825–1867” című verseny utolsó fordulójának végén a tatabányai Szent Margit Gimnázium és Általános Iskola Légiósok nevű csapata állhatott a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Cikkünkben megnézhetők a döntő legemlékezetesebb pillanatait felelevenítő filmek.

TOVÁBB

Az Európai Unió előtt álló legfontosabb kérdés ma nem pusztán az integráció mélyítése, hanem az, hogy képes-e a versenyképességi fordulatra, és fenntartható növekedési pályára tud-e állni. Az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya bicentenáriumi programsorozatának konferenciáján az előadók a politikai, gazdasági és költségvetési realitásokat egyaránt elemezve keresték a választ arra, miként őrizhető meg az európai egység a globális versenyben.

TOVÁBB

Mivel járul hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja a hazai tudományosság fejlődéséhez és a kutatói utánpótlás biztosításához? Erről vallanak az mta.hu új filmsorozatában azok a kutatók, akik az Akadémia kiválósági programjának támogatásával értek el nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket. Sorozatunk újabb részében Lukács Réka geológus, az MTA doktora, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, az MTA–HUN-REN CSFK Lendület PannonVulkán Kutatócsoport vezetője beszélt arról, milyen segítséget jelent a Lendület a Kárpát–Pannon-térség nemzetközileg is fontos vulkanológiai vizsgálatainak elvégzésében.

TOVÁBB

Hogyan eredményezhet magasabb GDP-t, kevesebb halálesetet és kisebb szegénységet a stabil éghajlatba és az egészséges természetbe való befektetés? Ezt mutatja be az ENSZ jelentése, amely a valaha készült legátfogóbb tudományos értékelés a globális környezetről. A jelentés elkészítésében az MTA Agrártudományok Osztályának négy tagja is részt vett. Popp József akadémikus összefoglalója.

TOVÁBB

Az orvostudományi és a társadalomtudományi kutatások jelentős része az életminőség javítását tűzi ki célul. Ez indokolt is, hiszen a kutatások szerint az életminőség meghatározó szereppel bír az élet megannyi aspektusában. Pedig egyáltalán nem egyszerű meghatározni a fogalmat – a megközelítésében jelentős különbségek vannak az egyes tudományterületeken a kutatók között is. Rigó Adrien, az MTA doktora, az ELTE Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék vezetője főként az egészség életminőségre gyakorolt hatását vizsgálja, a kutatásai feltárják e fogalom orvosi és pszichoszociális dimenzióit.

TOVÁBB

A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében is sokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat –, mint azt korábban feltételezték. Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedésökológiai Kutatócsoport vezetője e folyamatot vizsgálja a Lendület Program támogatásával. Kutatásai fontosságát növeli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetve kerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek.

TOVÁBB

A magyar anyanyelvi kultúra közvetítésének és a magyar nyelvben való megmaradás elősegítésének támogatására indított jótékonysági gyűjtést a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB

Könyvtörténeti és nemzeti érték az a könyv, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ szervezésében mutattak be február 5-én, az MTA székházának Vörösmarty-termében. Az Akadémia és Könyvtára alapításának 200. évfordulójához kapcsolódva megjelent „Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944” című díszalbum eszmei, filológiai és könyvművészeti értéke egyaránt jelentős.

TOVÁBB

A jog- és más társadalomtudományok két évszázadát bemutató kiállítás megnyitójával és Vékás Lajos akadémikus előadásával, benne Haydn-muzsikával kezdődött a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának ünnepi programsorozata 2026. február 2-án. A következő hetekben többek közt a globalizációval és az uniós integráció perspektíváival foglalkozó programokkal, a Star Wars és Dűne világában feszülő társadalmi és jogi kérdéseket elemző ismeretterjesztő előadásokkal, könyvbemutatóval és perjátékkal is várják az érdeklődőket a társadalomtudományok művelői az MTA székházában és azon kívül is.

TOVÁBB

Csabai István rendes tag 2025. szeptember 18-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Szilágyi József levelező tag 2025. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Bár a kvantum-elektrodinamikát a fizikában már kiforrott elméletnek tekintik, a kémiában, az atomok és molekulák világában még számos megoldatlan kérdés vethető fel vele kapcsolatban. Ezek megválaszolására vállalkozott Mátyus Edit, az MTA doktora, az ELTE Fizikai Kémia Tanszék egyetemi tanára, a Molekuláris Kvantum-elektrodinamika Kutatócsoport vezetője és munkatársai a Lendület Program támogatásával.

TOVÁBB

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztja meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Ősi Attila paleontológus beszél egyebek mellett arról, hogyan lett belőle őslénykutató, mely éveket tartja pályafutásából a legszebbeknek, valamint arról is, hogy miért fontosak az alapkutatások és a közvetlen profitot nem termelő felfedezések.

TOVÁBB

Mivel járul hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja a hazai tudományosság fejlődéséhez és a kutatói utánpótlás biztosításához? Erről vallanak az mta.hu új filmsorozatában azok a kutatók, akik az Akadémia kiválósági programjának támogatásával értek el nemzetközi szinten is kiváló eredményeket. Sorozatunk első filmjében Katona István neurobiológus, az MTA doktora, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjának vezetője beszélt arról, milyen segítséget jelentett a Lendület a „beszélgető idegsejtek” kutatásában.

TOVÁBB

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) bemutatta hivatalos szakmai állásfoglalását az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletével kapcsolatban. Az EASAC szakmai iránymutatása szerint a klímaváltozás káros, sok száz milliárd euróban mérhető hatásainak mérséklésére a természet helyreállítása, a biodiverzitás csökkenésének megállítása az egyik legfontosabb eszköz. Az uniós irányelvek nemzeti szintű végrehajtása busásan megtérülő stratégiai befektetés a tagállamok biztonságába, jóllétébe, egészségébe, ökológiai stabilitásába és gazdasági ellenálló képességébe. Éppen ezért az EU természet-helyreállítási rendeletének teljes körű végrehajtása nem csupán jogi kötelezettség.

TOVÁBB

A hazai és nemzetközi tudományosságban és szervezetrendszerében a 18–19. század fordulójától jelentkező, többek között a diszciplinarizálódás, a professzionalizáció és az intézményesülés fogalmaival leírható jelenségek az évszázad végére jelentős mértékben felgyorsultak. Miként jelentek meg ezek az áramlatok a nemzetközi tudományosságban és milyen szerepet vállalt a korszakban a Magyar Tudományos Akadémia? Ezt foglalta össze az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának legújabb részében Kovács Janka, az ELTE Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének posztdoktor kutatója.

TOVÁBB

A fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémián 2026 januárjában a matematika áll a fókuszban. A Sokszínű tudomány című jubileumi programsorozat részeként megrendezett matematikai osztályhónap második előadóülése azt mutatta be, hogyan nevelnek évtizedek óta nemzedékeket a matematika szeretetére a matematikai társulások, és hogyan segítik a matematikai tehetségek kibontakozását, eljutását a világ élvonaláig egyebek mellett folyóiratok és versenyek segítségével. Az előadóülés második részében a Bolyai János Matematikai Társulat 2025. évi díjait adták át, és a jelen lévők meghallgathatták Podoski Károly előadását a Szele Tibor-emlékéremmel kitüntetett Pyber László munkásságáról. Az előadóülésen készült videófelvételek cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB

Február 3-tól május 31-ig látható a szegedi Dóm téren az az interaktív vándorkiállítás, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulójához kötődő országos programsorozat részeként indított útjára a Magyar Tudományos Akadémia. A kiállítás ingyenesen látogatható.

TOVÁBB

Gyakran a legegyszerűbb modellek kellenek ahhoz, hogy megértsük a természet legbonyolultabb törvényeit. Ez hatványozottan igaz a kölcsönható elektronrendszerekre, amelyekről éppen azért tudunk még napjainkban is viszonylag keveset, mert eddig nem álltak rendelkezésünkre a kellően egyszerűen kezelhető modellkristályok. Nemes-Incze Péter, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében működő Lendület Topológia Nanoszerkezetekben Kutatócsoport vezetője és munkatársai azonban úgy vélik, hogy e modell a romboéderes grafit lehet, amelyet a Lendület-pályázat támogatásával vizsgálnak.

TOVÁBB

Az eredeti cikk módosítását kértem annak érdekében, hogy az iWiW adatok kutatásának jogi hátterét és a személyes adatok védelmét pontosabban mutassuk be, az összefoglaló első bekezdést pedig átírtam, hogy jobban érzékeltesse az adatok elemzésének céljait. Az eredeti cikket megismertem és közléséhez hozzájárulásomat adtam. (Lengyel Balázs)

TOVÁBB

A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb tíz nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt a hazai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben működő kutatócsoportok munkájában.

TOVÁBB

Hogyan épül föl a tudomány piramisa? Mit adott a matematika az emberiségnek? Ezekről a kérdésekről is beszél a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Matolcsi Máté matematikus.

TOVÁBB

Milyen szellemiséget jelenít meg a Tudomány Palotájának homlokzati szobordísze? Kik voltak az alkotók és milyen alapanyagokat használtak fel? Ez is kiderül Ugry Bálintnak, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete tudományos munkatársának, az MTA Művészeti Gyújteménye vezetőjének cikkéből. Írásával folytatódik az mta200.hu-n az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

TOVÁBB

A 2025. évi ERC-pályázatok eddig mindegyik pályázattípusban hoztak magyar sikert. A Starting, Consolidator, Synergy, és Proof of Concept pályázattípusban – ez utóbbinak csak az első pályázási körében – a naptári év folyamán már megszülettek az eredmények, az Advanced Grant esetében a pályázatok elbírálása jelenleg folyamatban van és eredményhirdetés a jövő évben várható.

TOVÁBB

Mit jelent a nemzet számára a Magyar Tudományos Akadémia és milyen felelősséggel jár az MTA elnökének lenni? E kérdésekre is válaszolt Berend T. Iván, Vizi E. Szilveszter, Pálinkás József, Lovász László, valamint Freund Tamás az őket bemutató portréfilmekben, amelyeket 2024-ben készített a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.

TOVÁBB

„Életem egyik legszebb napja volt” – nyilatkozta Rozsondai Marianne arról a napról, amelyen férjével, Rozsondai Bélával egy egyedülálló könyvgyűjteményt ajándékoztak az Akadémiának és könyvtárának. A gyűjteményt nem sokkal korábban vásárolták nyugdíjas éveikre félretett pénzükből azzal a szándékkal, hogy az Akadémiáé és így az egész nemzeté legyen. A Collectio Rozsondaiana 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji nyomtatott könyveket tartalmaz, köztük 15 olyan példányt, amely egyetlenként ismert egész Magyarországon. Száz éve nem volt példa az Akadémia történetében olyan értékes felajánlásra, amilyet a Rozsondai házaspár tett az alapítás 200. évfordulójának évében. Az adomány szellemi és anyagi értéke hatalmas, a mögötte rejlő emberi történet megindító.

TOVÁBB

Freund Tamás, az MTA elnöke a művészeteknek az ember belső világára gyakorolt hatásáról beszélt, Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója pedig a szintén bicentenáriumát ünneplő intézmény két évszázados történetét foglalta össze az UNESCO párizsi székházában 2025. december 11-én tartott konferencián. Az eseményen közel száz meghívott vendég vett részt.

TOVÁBB

A zene, a nyelv, az irodalom és a néprajztudomány képviselői vizsgálták a magyar és az európai kultúra metszéspontjait azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszéke rendezett.

TOVÁBB

Hogyan találnak egymásra kutatási területek? Ezt a kérdéskört járta körül konkrét kutatási együttműködéseket is bemutatva a Fiatal Kutatók Akadémiájának ünnepi konferenciája. Az MTA200 rendezvénysorozathoz kapcsolódó Jubileumi Tudományünnepen megrendezett szimpózium fókuszában a multidiszciplináris kutatások álltak. Az eseményen átadták a Fekete Zoltán Fiatal Mentor Díjat is, amelyet a 2024 karácsonya előtt tragikus balesetben elhunyt villamosmérnök, egyetemi tanár, az FKA aktív tagja tiszteletére alapítottak. A konferencián készült videófelvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Hogyan lehet hatékonyabbá tenni a tudományos tanácsadást? Erről beszélt az mta.hu-nak adott interjúban Wim van Saarloos, a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia (KNAW) korábbi elnöke, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) elnöke.

TOVÁBB

A tudományos kutatás és a magyar köznevelés gyakorlata között képez hidat az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja, amelynek 2021 és 2025 között megszületett eredményeit mutatták be a programban részt vevő kutatócsoportok vezetői és tagjai 2025. december 3-án, az Akadémia székházában tartott tudományos tanácskozáson. A konferencia programja, az előadások összefoglalói és a konferenciáról készült videófelvétel cikkünkben elérhető.

TOVÁBB

Az összegyűlt összeget az Elnökség annak a szervezetnek vagy szervezeteknek ajánlja fel, amely vagy amelyek tevékenysége a Közgyűlés által meghatározott célnak minden tekintetben megfelel, és lehetősége van a támogatásnak a kedvezményezettekhez való közvetlen eljuttatására.

TOVÁBB

Az összeállításban a főtitkári bevezetőt követően olvashatók Pálinkás József, a Lendület Programot alapító MTA-elnök gondolatai, a Lendület Zsűri egykori és mai tagjainak méltatásai, valamint az MTA Könyvtár és Információs Központ tanulmánya a Lendület Program eredményességéről. Fő részét a 2009 és 2023 közötti Lendület-nyertesek összefoglalói alkotják. A kötetet a nyertes kutatócsoportok jegyzéke zárja 2024-ig bezárólag.

TOVÁBB

Szellemi kalandozás az Akadémia méltóságot árasztó falai között, sőt a padláson, a pincében és a székházat körülvevő városi térben is – ezt kínálja a Bicskei Éva művészettörténész, az MTA Művészeti Gyűjteményének korábbi vezetője által szerkesztett kötet, amelyet december 3-án mutattak be az MTA-n. A könyv a 2018-ban az MTA székháza átadásának 150. évfordulója alkalmából megjelent kötet kibővített és átszerkesztett kiadása.

TOVÁBB

Hogyan született meg, és mi a jelentősége a Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogramnak? Ez is kiderül abból a kisfilmből, amelyet az MTA idei Lendület-napi rendezvényén mutattak be. A kisfilm cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Hogyan próbált a nemzetietlenítő abszolutizmussal szemben a 19. században a nemzeti nyelv védelmével és a nemzeti irodalmi politikával ellensúlyt képezni a Magyar Tudományos Akadémia? Erre a kérdésre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Gyáni Gábor történész, az MTA rendes tagja. Írásával folytatódik az Akadémia történetét összefoglaló sorozatunk.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programja, a Lendület által támogatott 21 új kutatócsoport-vezető mutatta be kutatási programját november 28-án az MTA székházának felújított Dísztermében. A hagyományos Lendület-napi rendezvényen átadták az Akadémia újonnan alapított Lendület díját a három nyertesnek, és levetítették azt a kisfilmet is, amely a Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogramot mutatja be. A 2009-ben alapított Lendület Program keretében az MTA eddig mintegy 45 milliárd forint támogatást nyújtott a kutatócsoportoknak.

TOVÁBB

Hogyan változik a Balaton sótartalma? Vannak-e, lesznek-e mérgező algavirágzások? Honnan jönnek a nyaralók tízezreit zavaró árvaszúnyogfelhők? Miféle idegenhonos fajok veszélyeztetik a tó élővilágát? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a konferencián, melyet a Sokszínű tudomány című programsorozat részeként szervezett az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.

TOVÁBB

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. A 200 év kincsei című kiállításon az MTA Könyvtár és Információs Központ és az MTA Művészeti Gyűjtemény egy-egy tárlata tekinthető meg nemzeti kincseinkből.

TOVÁBB

Az erdő egyszerre érték és felelősség: a védett fajok menedéke, a közösségi élmények színtere és a gazdálkodás helye – ez volt az alapgondolata annak a tanácskozásnak, amelyet a Sokszínű tudomány című programsorozat részeként rendezett az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.

TOVÁBB

A több mint ötezer kutató megkérdezésével végzett, Magyarországon teljesen újszerű felmérés első eredményeit Koltai Júlia szociológus, lendületes kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, a Fiatal Kutatók Akadémiája tagja és Kun Bernadette az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének habilitált egyetemi docense, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék munkatársa, az FKA társelnöke foglalta össze. A kutatás nyomán láthatóvá vált feladatokról, a tudományért felelős intézmények tennivalóiról Kollár László, az Akadémia főtitkára beszélt.

TOVÁBB

Kollár László a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára 2025. november 25-én az Inforádió Aréna című műsorának vendége volt. Cikkünkben elérhető az interjú hangfelvétele.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi ünnepségeinek részeként novemberben az MTA területi bizottságai folytatták a Sokszínű tudomány című rendezvénysorozatot. November 6-án tartották a „Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” című konferenciát, bemutatva az MTA területi bizottságainak történetét és ízelítőt adva az öt vidéki régió legfontosabb kutatási területeinek eredményeiből.

TOVÁBB

Január 20-ig látható a pécsi Kossuth téren az a vándorkiállítás, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulójához kötődő országos programsorozat részeként indított útjára a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB

Nusser Zoltán, az MTA rendes tagja, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatóhelyettese, a Celluláris Idegélettan Kutatócsoport vezetője két társával együtt elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) legkompetitívebb Synergy kutatási támogatását, amelyben a pályázatok kevesebb mint tizedét bírálják el pozitívan. Az agykutatók a következő években az egerek hippokampuszában végbemenő tanulási és memóriafolyamatokat, illetve az ehhez kapcsolódó molekuláris, genetikai és funkcionális változásokat fogják kutatni.

TOVÁBB

A közeljövő egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájáról, a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájáról, az ez elleni küzdelemről és a lehetséges megoldásokról beszélt Pál Csaba és Papp Balázs evolúcióbiológus az MTA idei Tudományünnep+ sorozatának november 7-i előadásán. Az előadásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

A fiatalok elvándorlásának társadalmi hátterét vizsgálta a november 5-én megkezdődött Tudományünnep+ sorozat első előadásában Szabó Andrea szociológus-politológus. Az előadásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

„200 év a tudás és a társadalom szolgálatában” – ez a mottója az Akadémia alapításának 200., jubileumi évében rendezett Jubileumi Tudományünnepnek, amely 2025. november 5-én ünnepélyes megnyitó keretében vette kezdetét az MTA székházának felújított Dísztermében. A programsorozatra minden érdeklődőt szeretettel vár a Magyar Tudományos Akadémia. A nyitóünnepségről készített felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

2025. november 3-5. között magas szintű nemzetközi ünnepségsorozat zajlott a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából. Partnerakadémiák és -szervezetek elnökei, tudományos tanácsok vezetői és tudománypolitikai szakértők érkeztek Budapestre, hogy megemlékezzenek erről a jelentős évfordulóról. A háromnapos nemzetközi ünnepi események margóján két együttműködési megállapodás aláírására és több kétoldalú találkozóra került sor.

TOVÁBB

1825. november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a pozsonyi országgyűlésen egy magyar tudós társaság létrehozására. Az Akadémia alapítójára, az intézmény alapítására emlékeztek az MTA vezetői vasárnap a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban, illetve a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőnél. Az ünnepségsorozat hétfőn Pozsonyban folytatódott, ahol Széchenyi emléktáblájának megkoszorúzása után részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács közös konferenciáján. Kedden nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten a világ minden részéről érkezett akadémiai elnökök részvételével. Szerdán pedig két új kiállítás nyílt meg az MTA székházában, majd megkezdődött a Jubileumi Tudományünnep programsorozata.

TOVÁBB

2025-ben immár 28. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A köznevelésben dolgozó, a tanítás mellett aktív tudományos kutatómunkát is végző pedagógusok megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat idén 13 pedagógus nyerte el. Őket köszöntötte Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2025. október 16-án, csütörtökön az MTA székházában. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkájuk címét alábbi cikkünkben ismertetjük.

TOVÁBB

Tragikus látásmód, az abszurd iránti fogékonyság, a humor, a nyelvi játékosság, a szavak konkrét és elvont értelmének játékba hozása – így jellemzi az mta.hu számára írott összefoglalójában az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László prózai világát életművének kiváló ismerője, Zsadányi Edit irodalomtörténész.

TOVÁBB

A kötetben a nyertes projekteket sikeresen megvalósító csoportvezetők összegzik a poszt-COVID-jelenségekkel kapcsolatos eredményeiket. A kiadványt döntéshozók, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagjai és a nyertes pályázók kapják meg, de online olvasható cikkünkben is.

TOVÁBB

A kutatásértékelés megújítása és a mennyiségi mutatók és minőségi értékelési szempontok közötti egyensúly megteremtése állt a CoARA (Coalition for Advancing Research Assessment) Magyar Munkacsoport fórumának középpontjában, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián tartottak. A fórum célja az volt, hogy hazai és nemzetközi példákon keresztül a kutatók és tudományszervezők közösen gondolják végig, miként lehet a jelenlegi értékelési rendszert igazságosabbá és hatékonyabbá tenni. A rendezvény az MTA és a HUN-REN Központ társrendezésében, a CoARA Boost Projekt támogatásával valósult meg.

TOVÁBB

A program célja a XVII. századi európai festészet és rajzművészet történetével, illetve az európai középkori, reneszánsz és barokk művészet más témaköreivel, valamint az e korok műalkotásaira irányuló műgyűjtéstörténettel foglalkozó fiatal magyar művészettörténészek külföldi kutatásainak támogatása és kutatási eredményeik megjelentetése.

TOVÁBB