Az MTA vezetőinek tájékoztatója a kutatóhálózat és az MTA törvényi szabályozásának tervezett változásairól a köztestület tagjai számára
2026. október 9-én a Tudományos és Technológiai Minisztérium előzetes közigazgatási egyeztetésre megküldte a Magyar Tudományos Akadémiának a tudományos kutatóhálózattal kapcsolatos törvénymódosításokról szóló előterjesztését. Az MTA a közös szakmai vélemény kialakításához haladéktalanul kérte mind a HUN-REN kutatóhálózat és a jelenleg az ELTE keretében működő kutatóközpontok, mind a köztestület képviseletében eljáró tudományos osztályok észrevételeit és javaslatait a tervezet elküldésével. A minisztériumhoz szoros határidővel visszajuttatandó akadémiai vélemény a kutatóintézményektől és az osztályoktól érkező visszajelzések összesítését is tartalmazni fogja.
A kutatóhálózat akadémiai reintegrációja miatt az MTA-ról szóló törvény módosítása is elkerülhetetlen. Az MTA-törvény módosításához szükséges előterjesztést a minisztérium javaslata ugyancsak tartalmazza, ugyanakkor az MTA vezetése e törvényhez egy olyan, alapvetően technikai jellegű, bővebb módosítási csomagot is előkészített, amelyet a Vezetői Kollégium, majd az Elnökség októberi ülésén mutat be a köztestületnek.
Az MTA vezetése arra kéri a közgyűlési képviselőket, hogy a tudományos osztályokon keresztül vegyenek részt a kutatóhálózati törvény és az MTA-törvény módosításának véleményezésében. Az egyeztetés alatt álló szövegek tervezetek: a konkrét, jobbító javaslatoknak még van helyük a folyamatban.
Két nehezen összeegyeztethető követelménynek kell megfelelnünk. Az ELTE keretében működő négy kutatóközpont és a HUN-REN kutatóhelyei számára legkésőbb 2027. január 1-jétől rendezett jogi és finanszírozási kereteket kell biztosítani az egységes hálózatnak. A kutatók teljesítményértékelési rendszerének újragondolása, az adminisztráció csökkentése, a pályázatok és szerződések folytonosságának biztosítása, valamint a jövő évi költségvetés tervezése nem tűr tartós bizonytalanságot, további halasztást.
Érthető, hogy a rövid határidők és az információhiány aggodalmat keltenek, különösen az elmúlt évek tapasztalatai után. Szeretnénk ezért világossá tenni, milyen célokat képviselünk, mit tartalmaznak a tervezetek, és hogyan lehet még alakítani őket.
Milyen kapcsolat jön létre a tervezet szerint a kutatóhálózat és az MTA között?
A tervezet szerint a kutatóhálózat Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat néven működik tovább, magába foglalva a jelenlegi HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjait és -intézeteit azok jogalanyiságának folytonossága mellett és beléptetve az ELTE alatti négy kutatóközpontot jogutódlással. A hálózat alapítói jogait az MTA gyakorolja. A hálózat – hasonlóan több más, európai akadémiai kutatóhálózathoz – sajátos jogállású jogi személy marad, kutatási intézményei továbbra is jogi személyiséggel rendelkeznek. Ez nem a 2019 előtti szervezet változatlan visszaállítása, de az MTA-hoz való visszakapcsolódás érdemi jogosítványokkal jár az MTA számára.
A kutatóhálózat 12 tagú vezetőtestületébe az MTA Elnöksége, a Tudományos és Technológiai Minisztérium és az Intézményvezetői Kollégium három-három tagot delegál, egy-egy tagot pedig a Fiatal Kutatók Akadémiája és a munkavállalói érdekképviseletek küldenek. A kutatóhálózat elnökét a Vezetőtestület választja az MTA elnöke és a miniszter közös, pályázaton alapuló javaslatára. A Vezetőtestületben a tagok többségének a tudomány művelőjének kell lennie; több alapvető döntéshez kétharmados támogatás lesz szükséges. A konstrukció az akadémiai felelősséget a kutatóhelyek és a kutatók közvetlen részvételével kapcsolja össze.
Az MTA Elnöksége hagyja jóvá a hálózat intézményi bontású éves költségvetési tervét és beszámolóját. Az MTA elnökének előzetes egyetértése kell kutatási intézmény létrehozásához, befogadásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez, valamint az alapító okiratok elfogadásához és módosításához. A hálózat elnöke szavazati jogú tagja lesz az MTA Elnökségének, a hálózat tudományos tevékenységéről pedig évente beszámol a Közgyűlésnek. Az MTA-törvény ugyancsak folyamatban lévő módosítása a tudományos osztályok felkérésre történő részvételét is lehetővé teszi a kutatóhelyek szakmai beszámolóinak értékelésében.
Az MTA tulajdonában álló kutatóhelyi ingatlanok használatát vagyonhasználati szerződések biztosítják, hasonlóan más akadémiai intézmények használatához. Ezekkel egyezően a tervezet szerint a HUN-REN irodaháza is MTA tulajdonba kerül majd.
Miért kapcsolódik össze a jogi rendezés és a költségvetés?
A tervezet a kutatóhálózat állami finanszírozását az MTA költségvetési fejezete útján biztosítja, amelyben a hálózat támogatása elkülönítve jelenik meg. A többéves közfeladat-finanszírozási megállapodás előkészítésében az MTA is részt vesz. A cél a kiszámítható működés és a szabad témaválasztású felfedező kutatások biztosítása.
A jelenleg zajló, a 2027-es költségvetést előkészítő tárgyalásokon a hálózatnak korábban előirányzott 90 milliárd forintos finanszírozás megőrzését és az MTA saját feladatainak jelenleginél jelentősen nagyobb támogatását kérjük. Ezek jelenleg tárgyalási célok, nem elfogadott költségvetési döntések. A tervezet emellett évente ingatlanfelújítási alap képzését írja elő: ennek minimumát a kutatóhelyek által használt MTA- és hálózati tulajdonú ingatlanok 2025. évi együttes könyv szerinti értékének 3 százalékához köti inflációkövetéssel. Ez érdemi lehetőséget teremthet a sok helyen leromlott infrastruktúra megújítására.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium az elmúlt években nem látott léptékű tudománypolitikai fejlesztést kíván elindítani. A minisztériummal folytatott együttműködés most jelentősen növeli érdekérvényesítési lehetőségeinket mind a kutatóhelyek, mind az MTA költségvetése ügyében. E lehetőség kihasználásához a jogi és költségvetési előkészítést összehangoltan kell végigvinnünk.
Mi indokolja az MTA-törvény módosítását?
A kutatóhálózat visszakapcsolódása szükségessé teszi az MTA-törvény módosítását is: rögzíteni kell az alapítói joggyakorlást, a költségvetési kapcsolatot, a beszámolási kötelezettségeket és a vagyonhasználat rendjét. A két törvénynek összhangban kell állnia. Ezért az akadémiai módosítási javaslatot csak a kutatóhálózati tervezet mostani tartalmának ismeretében lehetett összeállítani.
Emellett korábban felmerült működési kérdések rendezésére is javaslatot teszünk. Ezek közé tartozik a köztestületi jelentkezés egyszerűsítése, az adatkezelési felhatalmazások pontosítása, az elektronikus közgyűlési szavazás szabályainak törvényi rögzítése, a választott vezetők feladatainak és beszámolási felelősségének tisztázása, valamint a SZIMA jogi személyiségének rendezése. Az adminisztrációt csökkentené az egyszerűsített pályázati elszámolások lehetősége és a többéves kötelezettségvállalás szabályainak pontosítása. Ezekről is szükséges az érdemi véleményezés.
Hogyan lehet most beleszólni a kutatóhálózati és az MTA-törvény módosításába?
Mint azt korábban jeleztük, a kutatóhálózati tervezet véleményezésére az osztályoknak megadott határidő október 14. Kérjük a közgyűlési képviselőket és a köztestület tagjait, hogy észrevételeiket mielőbb juttassák el az illetékes osztályhoz, lehetőleg a kifogásolt rendelkezés és a javasolt új szöveg megjelölésével. A kutatóhelyi véleményeket a főigazgatók bevonásával, a Fiatal Kutatók Akadémiája részvételét is kérve gyűjtjük össze.
Az MTA-törvény módosítási javaslatát a tervezett eljárás szerint az októberi elnökségi ülés előtt legalább tíz nappal megküldjük az Elnökségnek, és kérjük az osztályelnököket, hogy osszák meg az osztályokkal, és gyűjtsék össze észrevételeiket.
Az MTA nem nyújthat be közvetlenül törvényjavaslatot az Országgyűléshez; véleményt adhat, és módosításokat javasolhat, de a törvényjavaslatokat a TTM nyújthatja be. A törvények elfogadásáról az Országgyűlés dönt. A tervezetek véleményezése ezért tényleges érdekérvényesítési lehetőség, de nem jelenti valamennyi javaslatunk automatikus elfogadását.
Indokolt-e rendkívüli közgyűlés összehívása?
Az önkormányzatiság elve szerint működő Akadémia választott képviselői és vezetői útján hozza meg érdemi döntéseit a nagy horderejű szervezeti kérdésekben. Az Akadémián kívüli szervezetre – amilyen jelenleg a két részre szakított kutatóhálózat – vonatkozó törvénykezés során igazodnunk kell a közigazgatási egyeztetés során kapott határidőhöz.
Az MTA-törvény jelen módosításának elsődleges célja az MTA vagyonát érintő, Alaptörvénybe ütköző rendelkezések hatályon kívül helyezése, valamint annak törvénybe iktatása, hogy az Akadémia főhivatású kutatóhálózatot működtet. E változtatások időzítésével alkalmazkodnunk kell a kutatóhálózatról szóló törvény módosításának ütemezéséhez. A további változtatási javaslatok a működéshez igazodó aktualizálások, melyek törvénybe iktatását csak annyiban kérik a választott vezetők, amennyiben az Elnökség azokat támogatja. Nem támogatott javaslatot nem viszünk tovább. A támogatott javaslatok részletszabályainak kidolgozása az Alapszabályban történhet meg, a következő közgyűlésen való elfogadásukkal. Az Alapszabály módosítása az ismert rendben fog történni, a tudományos osztályok véleményezésére alapozva.
Álláspontunk szerint egy most összehívott rendkívüli közgyűlés nem segítené a kellő időben megvalósuló jogi és finanszírozási rendezést. Az osztályokon keresztül történő gyors véleményezéssel és az Elnökségben való egyeztetéssel jelenleg közvetlenebbül alakíthatók a szövegek. A részletes működési szabályok kidolgozása és a tapasztalatok alapján szükségessé váló korrekciók később is közös munkát igényelnek; a mostani törvénymódosítás nem zárja le a kutatóhálózat jövőjéről szóló szakmai vitát.
Tisztelt Közgyűlési Képviselők! Tisztelt Köztestületi Tagtársunk! Megértést és aktív közreműködést kérünk Önöktől. Olyan kritikus észrevételekre van szükség, amelyek megmutatják a problémákat, és megoldást is javasolnak. A jelenlegi, az MTA számára támogató környezetben sokat ér a gyors reagálás, a szakmailag megalapozott javaslat és az építő együttműködés. A folyamat eredményei fokozatosan válhatnak láthatóvá. Azért dolgozunk, hogy ezek az eredmények a kutatók biztonságában, az intézmények önállóságában és a magyar tudomány jobb működési feltételeiben mutatkozzanak meg.
Pósfai Mihály
Kecskeméti Gábor
Kovács Ilona
2026. október 12.
