Nem felelős az aszályért, de nem is hatékony a jégesők ellen a JÉGER nevű rendszer az MTA vizsgálata szerint
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérésére az MTA által felállított, Bozó László meteorológus, akadémikus által vezetett bizottság megvizsgálta, hogy az Országos Jégkármérséklő Rendszernek (JÉGER) van-e bármilyen hatása a felszínre hulló csapadék mennyiségére. A november 6-án a minisztérium által közzétett jelentés szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a JÉGER üzemeltetése nem tehető felelőssé az elmúlt évek aszályos időjárásáért. A JÉGER működésének nincs jelentős (10%-ot meghaladó) hatása sem a jégeső okozta károk mértékére, sem a lehulló csapadék mennyiségére. Az az alábbiakban a vezetői összefoglaló olvasható, és a cikk végén a teljes tanulmány is elérhető.
1. A JÉGER működésének hatása a felszínre hulló csapadék mennyiségére
A rendelkezésre álló tudományos ismeretek nem igazolják, hogy a JÉGER jelentősen befolyásolná a felszínre hulló folyékony halmazállapotú csapadék (eső) mennyiségét és térbeli eloszlását. Egyértelműen kijelenthető, hogy a JÉGER üzemeltetése nem tehető felelőssé az elmúlt évek aszályos időjárásáért.
A magyarországi hőmérsékleti és csapadék adatsorok elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy az aszály és a szárazság a Kárpát-medence éghajlatának jellemzője. A mérések kezdete óta a 2026-os nyár bizonyult az eddigi legszárazabbnak. A JÉGER működése előtt, és üzemeltetési időszakában is megfigyelhettünk egymást követő csapadékosabb és szárazabb periódusokat.
Felszíni megfigyeléseken és műholdas távérzékelési adatokon alapuló aszályindikátorok egyértelműen igazolják, hogy a 2026-os év nem csak Magyarországon volt extrém száraz, hanem az aszály lényegében az egész európai kontinensen erősen éreztette hatását.
2. A JÉGER működésének hatása a környezetre
A JÉGER üzembe helyezését követően, 2020-ban, a NAK megrendelésére öt település körzetében, 100 mintavételi helyszínen elemezték a talaj kémiai összetételét három rétegben a 0-90 cm közötti mélységben, továbbá 25 helyszínen a talajvíz kémiai összetételét is vizsgálták. Az alkalmazott módszer megegyezett a dél-dunántúli régióban 2019-ben végzett vizsgálatok során alkalmazott mérési eljárással. A rendelkezésre álló jegyzőkönyv alapján az ezüst (Ag) koncentrációja valamennyi mintavételi helyen, és mindhárom vizsgált talajrétegben a módszer kimutatási határértéke alatt maradt. A vizsgálati eredmények alapján a mintavétel időpontjában és helyszínein nem volt kimutatható olyan ezüstkoncentráció, amely a vizsgált mintákban mérhető felhalmozódásra utalt volna.
A nemzetközi szakirodalomban közölt eredmények alapján javasoljuk, hogy az ezüst talajbeli akkumulációjának nyomon követése a talaj felső, 5–10 cm-es rétegében végzett mintavételezéssel és méréssel történjen. A nemzetközi vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy az ezüst elsősorban a talajfelszín közeli rétegében halmozódhat fel, vertikális mobilitása pedig korlátozott. Emiatt a nagyobb mélységű, vagy vastagabb talajrétegekből származó minták adatai alulbecsülhetik a felszínközeli ezüstkoncentrációt.
3. A JÉGER működésének hatékonysága
A rendelkezésre álló hazai megfigyelések és mérések, valamint a tudományos folyóiratokban közölt eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a JÉGER működésének nincs jelentős (10%-ot meghaladó) hatása sem a jégeső okozta károk mértékére, sem a lehulló csapadék mennyiségére.
Jégesők leggyakrabban a dél-dunántúli régióban, valamint Heves megyében fordulhatnak elő. A jégesők gyakoriságának térbeli eloszlása összhangban van azon ténnyel, hogy a hevesebb zivatarok gyakran a Magyarországot rendszerint dél-nyugati irányból elérő mediterrán ciklonokhoz kapcsolódóan alakulnak ki. Az ország északi részén pedig valószínűleg domborzati okok miatt alakul ki az átlagosnál gyakrabban jégeső.
4. Egyéb javaslatok
Tudomásunk szerint az időjárás potenciális módosításához használt rendszerek működtetése Magyarországon nem engedélyköteles, és még bejelentési kötelezettség sem szükséges a működtetéshez. Sajnos ez egyrészt lehetőséget ad olyan rendszerek piaci értékesítésére és alkalmazására, amelyeknek bizonyíthatóan semmilyen hatása nincsen (pl. hanggenerátoros jégesőelhárítás, vagy néhány talajgenerátorból álló rendszer működtetése), másrészt lehetőséget ad különböző álhírek terjesztésére.
Javasoljuk, hogy a működő rendszerek esetében legyen kötelező a bejelentés, új rendszerek esetében pedig a működés engedélyezése legyen előzetes hatástanulmányhoz kötött. Továbbá, javasoljuk, hogy a működési engedély kiadása a szokásos eljáráson túl egészüljön ki a módszer tudományos megalapozottságának ismertetésével, és ennek kontrollálásával.
A teljes tanulmány itt érhető el:
