Mesterséges intelligencia az európai egészségügyben – Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentése
A mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek. Egyebek mellett ez a fő megállapítása annak a dokumentumnak, amelyet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közösen készített el. A jelentésről az MTA-t mindkét szervezetben képviselő Kosztolányi György akadémikus készített összeállítást az mta.hu számára.
Hosszas előkészítést követően 2026. szeptember 30-án hozta nyilvánosságra dokumentumát két nemzetközi akadémiai szervezet, (European Academies Science Advisory Council, EASAC) és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (Federation of European Academies of Medicine, FEAM). A csaknem 100 oldalas anyag elkészítését elismert szakemberekből álló munkacsoport végezte a tagakadémiák folyamatos bevonásával és felügyeletével.
Az EASAC és a FEAM közös jelentése ide kattintva olvasható.
Az összeállítás az egészségügy minden lényeges területét érinti – így az orvosi képalkotó és diagnosztikai szolgáltatásokat, a virtuális betegellátást, az orvosi/egészségügyi kutatást, gyógyszerfejlesztést, rehabilitációt, népegészségügyi-közegészségügyi gyakorlatot, az adminisztratív alkalmazásokat –, nagy hangsúlyt fektet továbbá az analitikai és klinikai validálásra, a személyes adatok védelmére és biztonságára, az etikai szempontokra, foglalkozik a biztonsági kockázatokkal és kiberfenyegetésekkel, és kiterjed a teljes egészségügyi ökoszisztémára, beleértve a gazdasági és oktatási tevékenységet is.
Kosztolányi György Fotó: mta.huA dokumentum abból indul ki, hogy a mesterséges intelligencia (MI) gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek.
A jelentésben ismertetett bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy az egészségügyi MI nem tekinthető pusztán technológiai innovációnak. Sikeressége olyan tényezőkön múlik, mint a szilárd klinikai validálás, a kiváló minőségű és reprezentatív adatok, a hatékony irányítás és felügyelet, valamint az egészségügyi szakemberek és a betegek érdemi bevonása. E feltételek hiányában fennáll a kockázata annak, hogy az MI súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket, új kockázati tényezőket teremt, vagy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
A jelentéssel az EASAC és a FEAM könnyen hozzáférhető áttekintést és segítséget kíván nyújtani az európai politikai döntéshozóknak, a szabályozó hatóságoknak, az egészségügyi vezetőknek és az egyéb érdekelt feleknek a felelősségteljes innováció előmozdításához. Ajánlásokat fogalmaz meg, segítve az átállás folyamatát. Egy olyan összehangolt európai megközelítés szükségességét hangsúlyozza, amely ötvözi a szigorú értékelést, az átjárható adat-ökoszisztémákat, a készségekbe és kapacitásokba való folyamatos befektetést, valamint az egyértelmű elszámoltathatósági struktúrákat.
A dokumentum részletesen foglalkozik az MI betegeket érintő hatásával. Az egészségügyre vonatkozó MI-törvény jellemzően „magas kockázatúnak” minősíti az MI-eszközök használatát, tekintettel a betegek egészségére és életére gyakorolt lehetséges hatásukra, biztosítva a szigorú biztonsági, pontossági és etikai normák betartását (EC 2025). A betegek jóllétének védelme érdekében elengedhetetlen, hogy az MI-rendszerek átláthatóak és felelősségteljesek legyenek, és szigorú klinikai validációnak legyenek kitéve erős mechanizmusokkal a betegek beleegyezésére, biztonságára és jogorvoslatára vonatkozóan. A validálásnak konkrétan magában kell foglalnia a szigorú tesztelést és az egyértelműen meghatározott teljesítménymutatókat, biztosítva az adatok eredetének átláthatóságát az eredmények reprodukálhatósága és a megbízhatóság érdekében. A validálási stratégiáknak figyelembe kell venniük az emberi tényezőket is, beleértve a klinikai munkafolyamatokba való integrációt, a kognitív terhelés felmérését és az MI által generált eredmények magyarázhatóságát.
A dokumentum kitér az Európa-szerte meglévő regionális különbségekre a digitális infrastruktúra, a beruházási kapacitás, a szabályozási felkészültség és a munkaerő szakértelmének egyenlőtlenségeiben. Ezért a kiegyensúlyozott fejlődéshez és a mesterséges intelligencia méltányos integrációjához EU-szintű koordinációra és célzott támogatásra van szükség.
Jelentésük zárásaként az EASAC és a FEAM három sürgős, általános üzenetet és tíz szakpolitikai ajánlást fogalmazott meg. Ezek együttesen arra szólítanak fel, hogy az MI-rendszerek felelősségteljes használata váljon szerves részévé az európai egészségügynek. Az MI széles körű integrációja az egészségügyi ökoszisztémába alapjaiban határozza meg újra az egészségügyet. E folyamat középpontjában a digitálisan felkészült munkaerő fejlesztése áll; mely célt a tantervek korszerűsítésével és a folyamatos szakmai továbbképzéssel kell elérni, biztosítva, hogy az MI-vel kapcsolatos jártasság a teljes szakmai pálya során megmaradó kompetencia legyen. Ennek érdekében az MI-alkalmazásokat proaktívan kell kezelni egy fenntartható, előretekintő egészségügyi stratégia részeként.
Kosztolányi György
az MTA rendes tagja
az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért elnöke
Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért 2026. június 15-én ugyanebben a témában szervezett szimpóziumot az MTA200 ünnepi programsorozat keretében. A szimpózium az MI által az egészségügyi ellátórendszer lényegét érintő kérdések felszínre hozásával azt a célt szolgálta, hogy felkészüljünk a következő években bizonyára egyre gyorsabban bővülő lehetőségek szakmai, etikai, szervezési megítélésére. A 9 előadásból álló rendezvény fő célja az volt, hogy rámutasson: az MI-eszközök folyamatos térnyerése a közelmúltban szintet lépett annak a lehetőségnek a felbukkanásával, hogy az ellátórendszerben bizonyos területeken átvegye az ember szerepét, és megoldásokat kínáljon a laikus betegeknek. A szimpózium fel kívánta hívni a figyelmet arra, hogy az MI-eszközök ugyan vitán felül jelentős hozzáadott értéket ígérnek az orvosi ellátás során nyert adatok generálta metrikus pontossággal a kutatásban, az egészségügyi ökoszisztéma költséghatékony működtetésében, azonban óvakodni kell attól, hogy az orvos és beteg közti személyes együttműködés során átvegyék a döntéshozó szerepét.
