Magyar nyertes az Európai Kutatási Tanács (ERC) Synergy Grant pályázatán

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Az ERC feladata, hogy hosszú távra vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, magas kockázatú, de magas megtérülést is ígérő kutatások támogatására.

Az Európai Kutatási Tanács pályázatai közül a Synergy Grant keretében olyan ambiciózus, áttörést jelentő kutatási projekteket támogat, amelyeket 2–4 kutatásvezető közösen valósít meg. A részt vevő kutatók különböző tudományterületekről is érkezhetnek, de egymást kiegészítő tudásukat, módszereiket és erőforrásaikat egyesítik. Projektenként általában 10,4 millió eurót használhatnak fel legfeljebb 6 évre.

Az EDGE – The Experience of Diversity as the Genesis of East-Central Europe (14th - 18th centuries) – című, hatéves nemzetközi kutatási projekt vezetője F. Romhányi Beatrix, a középkori Magyarország történeti földrajzának, településhálózatának és egyháztörténetének szakértője.

Két nyertes kutatótársa a történeti földrajzzal és digitális bölcsészettel foglalkozó lengyel Bogumił Szady a lublini II. János Pál Katolikus Egyetemről, valamint a középkori egyházi intézményeket kutató cseh Petr Elbel a brnói Masaryk Egyetemről.

Petr Elbel, F. Romhányi Beatrix és Bogumił Szady Fotók: (c) Masarykova univerzita, ri.abtk.hu, csm.kul.pl / Bogumił Szady

Az ERC által támogatott és Magyarországon az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetében megvalósuló program keretében a három kutató arra tesz kísérletet, hogy újraértelmezze Kelet-Közép-Európa történeti fejlődését a 14. és a 18. század között.

A hagyományos történeti magyarázatok Kelet-Közép-Európa lemaradását elsősorban a megkésett modernizációval, a gyengébb városhálózattal, a politikai széttagoltsággal és a nyugati fejlődési mintáktól való eltéréssel magyarázzák. Az EDGE projekt vezetői ezzel szemben abból indulnak ki, hogy

a térség intézményi, etnikai, nyelvi és vallási sokfélesége nem feltétlenül a gyengeség jele volt, hanem hosszú időn keresztül az alkalmazkodóképesség, a társadalmi ellenálló képesség és az intézményi innováció egyik legfontosabb forrása.

Az EDGE legfontosabb módszertani újítása, hogy a történeti összehasonlítás alapegységévé a plébániát, illetve a más felekezeteknél létező hasonló helyi intézményeket teszi.

A plébánia a középkortól kezdve viszonylag tartós helyi szervezeti keretet jelentett, amely nemcsak vallási, hanem társadalmi, gazdasági és igazgatási funkciókat is ellátott. A plébániahálózat segítségével ezért olyan jelenségek is összehasonlíthatók, mint a népesség eloszlása, az oktatás, az adóztatás, a kereskedelem, a településhierarchia vagy a helyi intézmények sűrűsége.

A kutatás körülbelül 30 000 plébánia és hasonló helyi intézményi egység adatait kívánja feldolgozni. A vizsgálat középpontjában a történeti Magyarország, Csehország és Lengyelország–Litvánia áll, de a szomszédos régiókra is kiterjed.

A kutatás keretében létrehoznak egy nemzetközi, többnyelvű történeti adatmodellt. Térinformatikai és statisztikai módszerekkel vizsgálják a regionális különbségeket. Rekonstruálják az intézményi hierarchiákat, vagyis a városok, mezővárosok, falvak, egyházi központok és más intézmények szerepét. Ennek nyomán pedig arra is válaszolni próbálnak, hogy az új- és jelenkori regionális különbségek mennyiben vezethetők vissza a középkori és kora újkori intézményi fejlődésre.

A projekt két központi hipotézist vizsgál. Egyrészt azt, hogy a perifériára kerülés térben és időben eltérő módon zajlott. Másrészt azt, hogy az oszmán terjeszkedés, a Habsburg központosítás és Lengyelország felosztásai tartósan átalakították a helyi intézményrendszereket.

A módszertan egyik lényeges sajátossága a kvantitatív elemzés és a hagyományos történeti forráskritika szoros összekapcsolása. A statisztikai eredményeket a kutatók helyi esettanulmányokkal és filológiai vizsgálatokkal ellenőrzik, így elkerülhető, hogy a történeti jelenségeket pusztán számszerű adatokra egyszerűsítsék.

• Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) 2026-ban 48, egyenként 2–4 fős kutatócsoportot részesített összesen 500 millió euró értékű „Synergy Grant” támogatásban.
• A felhívásra összesen 957 pályázat érkezett, közülük körülbelül minden huszadik részesült végül támogatásban.
• A sikeres csoportok projektenként átlagosan 10,4 millió euró támogatást kapnak.
• A kiválasztott projektek megvalósítására 26 ország egyetemei és kutatóközpontjai kaptak EU-s támogatást.
• A Synergy Grant nemzetközi jellegét mutatja, hogy a támogatott projektek mintegy 35 százalékában (a 48 díjazott kutatócsoport közül 17-ben) az EU-n és a társult országokon kívüli kutatók is dolgoznak – többségük az Egyesült Államokból.
• A legtöbb sikeres kutatócsoport Európából és Amerikából pályázott: az Egyesült Királyságban 23, Németországban 22, Franciaországban 14, míg az Egyesült Államokban 12 projekt részesült ERC-támogatásban.
• 6 projekt olyan országokban valósul meg – egy-egy projekt több országot is érintve –, amelyek eddig viszonylag kevés ERC-támogatást kaptak: Lengyelországban 3, Csehországban 2, Görögországban 1, Magyarországon 1, Portugáliában 1 és Romániában 1 kutatócsoport részesül a 2026. évi Synergy Grant támogatásban.
• A kiválasztott projektekben részt vevő kutatók körülbelül 25 százaléka nő.