Budapesten rendezték meg a Molecular Frontiers 20. évfordulóját ünneplő szimpóziumot
A molekuláris tudományok egyik legjelentősebb nemzetközi fórumának számító Molecular Frontiers szervezői szeptember 24–25-én Budapesten tartották az „In a World Without Science” című, kétnapos szimpóziumot, melyen világhírű kutatók – köztük számos Nobel-díjas – mutatták be legújabb eredményeiket közérthető, inspiráló formában. A rendezvény kiemelt célja a tudományos kíváncsiság felébresztése és a fiatal generáció bevonása volt, hogy közelebb hozzák a molekulák világát, és rámutassanak: a molekulák nem egy szűk tudományos világ kutatási területét jelentik, hanem minden jelenség hátterében álló „közös nevezőként” a mindennapok és a jövő tudományának közös alaprétegét alkotják.
Több mint ezer résztvevő, köztük diákok, hallgatók, kutatók és professzorok előtt rendezték meg Budapesten a Molecular Frontiers 20. évfordulóját ünneplő szimpóziumot, amely a molekuláris tudományok legújabb eredményeit mutatta be. A kétnapos rendezvénynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont adott otthont.
A budapesti szimpózium fő szervezője Beke-Somfai Tamás, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Biomolekuláris Önrendeződés Kutatócsoport vezetője, a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja volt, társszervezőként Perczel András akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára vett részt a rendezvény megvalósításában. A Molecular Frontiers eseménysorozatának egyik kiemelten fontos célja, hogy a fiatalokat közvetlen kapcsolatba hozza a tudomány nemzetközileg elismert kutatóival, s hogy megmutassa nekik a kutatás határterületeit, a molekulák rejtett világát, a felfedezés és fejlesztés folyamatát és a tudományos pálya lehetőségeit.
A megnyitón Beke-Somfai Tamás, a konferencia elnöke köszöntötte elsőként a résztvevőket. Ezt követően Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja, Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Ruppert Tamás, a Fiatal Kutatók Akadémiájának elnöke, valamint Bengt Nordén és Lorie Karnath, a Molecular Frontiers Foundation elnöke mondott köszöntőt. A felszólalások különböző nézőpontokból kapcsolódtak a konferencia központi gondolatához: miért fontosak a molekuláris tudományok a társadalom számára, miért érdemes a fiataloknak a tudományos pályát választaniuk, mit jelent a tudományos felfedezés, az eredmények hasznosulása, és milyen lehetőségeket kínál a kutatói életpálya.
A kétnapos szimpóziumot élőben lehetett követni a YouTube-on, alább megtekinthető mindkét nap felvétele:
Molecular Frontiers, 1. nap
Molecular Frontiers, 2. nap.
A kétnapos konferencia tudományos programja során a molekuláris tudományok számos területének nemzetközileg elismert képviselői tartottak előadást.
Robert Langer, a biotechnológia és az orvosbiológiai mérnöki kutatások egyik meghatározó alakja a nanotechnológia, a gyógyszerhatóanyag-leadás és a gyógyászat kapcsolatáról, valamint a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről beszélt.
Yamuna Krishnan a DNS-alapú nanotechnológia kutatásait mutatta be. Előadása azt szemléltette, hogyan használhatók a DNS molekuláris tulajdonságai olyan nanoméretű rendszerek létrehozására, amelyek új lehetőségeket nyithatnak a biológiai folyamatok vizsgálatában.
Dinshaw Patel a baktériumok vírusokkal szembeni védekezésének molekuláris mechanizmusait és szerkezeti hátterét ismertette. Kutatásai hozzájárulnak annak megértéséhez, hogyan működnek a mikroorganizmusok természetes védekező rendszerei.
Daniela Rhodes a fehérjék szerkezetének és működésének kutatásáról, valamint a szerkezeti biológia fejlődéséről beszélt. Előadása azt is megmutatta, hogyan kapcsolódhat össze a kémiai és biológiai gondolkodás a molekuláris folyamatok megértésében.
Reiko Kuroda a biológiai rendszerekben megfigyelhető molekuláris és strukturális jelenségekről, valamint az élővilág komplexitásának kutatásáról tartott előadást. Munkája jól példázta, hogyan vezethet egy látszólag speciális biológiai kérdés általánosabb tudományos felismerésekhez.
Jack Szostak Nobel-díjas kutató az élet eredetének egyik alapvető kérdését, az első információhordozó rendszerek kialakulását vizsgálta. Előadása azokat a molekuláris folyamatokat állította a középpontba, amelyek szerepet játszhattak az első életformák megjelenésében.
Pál Csaba, az MTA tagja a baktériumok evolúcióját és az antibiotikum-rezisztencia kialakulását mutatta be. Kutatásai arra világítanak rá, hogyan alkalmazkodnak a mikroorganizmusok a környezeti hatásokhoz, és milyen evolúciós folyamatok állnak a gyógyszerekkel szembeni ellenálló képesség hátterében.
Pál Csaba Fotó: HUN-RENSir Tim Hunt Nobel-díjas biokémikus a sejtosztódás szabályozásának molekuláris mechanizmusairól beszélt. Kutatásai alapvetően járultak hozzá annak megértéséhez, hogyan szabályozza a sejt a sejtciklus egyes szakaszait.
Buzás Edit, az MTA tagja az extracelluláris vezikulák kutatásának legfontosabb kérdéseit mutatta be. Ezek a sejtek által kibocsátott apró részecskék fontos szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban, és számos biológiai, illetve orvosi alkalmazás lehetőségét vetik fel.
Omar Yaghi Nobel-díjas kémikus a retikuláris kémia és a molekulárisan tervezett porózus anyagok kutatásának eredményeit ismertette. Az általa fejlesztett anyagcsaládok olyan alkalmazások szempontjából is jelentősek, mint a szén-dioxid megkötése vagy a levegőből való vízkinyerés.
Az előadások sokszínűsége jól érzékeltette, hogy a molekuláris tudományok ma már szorosan összekapcsolják a kémiát, a biológiát, a fizikát, az orvostudományt, az anyagtudományt és más tudományterületeket. A kutatási témák a sejtek működésétől és az élet eredetétől a mesterségesen tervezett molekuláris rendszereken át olyan globális kihívásokig terjedtek, mint az antibiotikum-rezisztencia, a szén-dioxid-kibocsátás vagy a vízhiány.
Kerekasztal-beszélgetés az ELTE Gömb Aulában Fotó: HUN-RENA tudományos előadásokat két kiemelt panelbeszélgetés is kiegészítette. A „Curiosity, Discovery & the Unexpected” című beszélgetés a kíváncsiság, a tudományos felfedezés és a váratlan eredmények szerepét járta körül, míg a „Science Shaping Our Future” című panel azt vizsgálta, hogyan járulhat hozzá a tudomány a jövő társadalmi és technológiai kihívásainak megoldásához.
A Molecular Frontiers különlegessége, hogy a fiatalok nemcsak előadásokat hallgathattak, hanem közvetlenül is találkozhattak a kutatókkal. A budapesti rendezvény résztvevői kérdéseket tehettek fel a meghívott tudósoknak, laboratóriumi és interaktív programokon vehettek részt, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban pedig további tudományos programok várták őket.
Omar Yaghi fiatalokkal beszélget Fotó: HUN-RENA budapesti Molecular Frontiers Szimpózium így egyszerre jelentett nemzetközi tudományos találkozót és a következő kutatógenerációt megszólító eseményt. A világszerte elismert kutatók előadásai és személyes jelenléte arról győzhette meg a résztvevőket, hogy a tudomány nem lezárt tudásanyag, hanem folyamatos kérdezés, felfedezés és együttműködés. Az MTA200 bicentenáriumi ünnepségsorozat keretében megrendezett budapesti szimpózium azt is megmutatta, hogy a kíváncsiság és az önálló gondolkodás nemcsak új tudományos eredményekhez vezethet, hanem egy sokszínű, nemzetközi és kreatív szakmai pálya alapja is lehet.
