Három magyar fizikusnak ítélte a Svéd Királyi Akadémia a 2027-es Gregori Aminoff-díjat

Tegze Miklós, Bortel Gábor és Faigel Gyula a kristálytan területén elért kiemelkedő eredményeikért részesültek a rangos elismerésben, amelyet a díj közel fél évszázados történetében először ítéltek oda magyar kutatóknak.

2026. szeptember 23.

Tegze Miklós, Bortel Gábor és Faigel Gyula, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont három kutatója érdemelte ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2027. évi Gregori Aminoff-díját. A kristálytan (avagy krisztallográfia) egyik legrangosabb nemzetközi elismerését egy új, minden korábbinál gyorsabb szerkezetmeghatározó módszer kidolgozásáért kapta a három magyar fizikus.

Bortel Gábor a Wigner FK Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Kísérleti Szilárdtestfizika Osztályának tudományos főmunkatársa, Tegze Miklós, az MTA doktora és Faigel Gyula, az MTA rendes tagja az osztály nyugdíjas kutatói.

Tegze Miklós, Bortel Gábor és Faigel Gyula Tegze Miklós, Bortel Gábor és Faigel Gyula Fotó: kva.se

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szeptember 16-i bejelentése szerint a szabadelektron-lézerrel végzett „Kossel-krisztallográfia” lényegében egyetlen villámgyors röntgenimpulzussal, valamint a Kossel-vonalak (azaz röntgendiffrakciós mintázatok) alkalmazásával képes atomi szinten, három dimenzióban meghatározni egy adott anyag kristályszerkezetét.

Korábban az efféle szerkezetkutatási módszerek több, különböző szögből végzett, körülményesebb mérést igényeltek, de a gyors és nagyon intenzív elektromágneses sugárzással dolgozó szabadelektron-lézerek kifejlesztésével új lehetőségek nyíltak az anyagok kristályszerkezetének feltárására. A most díjazott magyar kutatók módszerével egyetlen ilyen, mindössze 25 femtoszekundumig (a másodperc egybilliárdod részéig) tartó impulzussal meghatározható egy anyag háromdimenziós kristályszerkezete.

Az új módszer ráadásul nemcsak az anyag szerkezetének vizsgálatára, de gyors változásainak a tanulmányozására is alkalmas, így segítségével a kutatók képesek lehetnek azt is feltárni, hogy mi történik, amikor egy anyag az egyik halmazállapotból a másikba alakul át – hangsúlyozta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleménye.

A 180 ezer svéd koronával járó díj ünnepélyes átadása 2027 tavaszán, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia éves ünnepi ülésén lesz.

A Svéd Természettudományi Múzeum ásványkutató professzoráról elnevezett díj a Svéd Királyi Tudományos Akadémia egyik legrangosabb természettudományos díja (a fizikai és a kémiai Nobel-díj mellett). Az 1979-ben alapított díjat olyan kristálytannal foglalkozó kutatóknak ítélik oda, akik kiemelkedő eredményeket értek el a szilárd halmazállapotú anyagok atomszerkezetének kutatása terén. A Gregori Aminoff-díj közel fél évszázados történetében Tegze Miklós, Bortel Gábor és Faigel Gyula az első magyar kutatók, akik kiérdemelték a rangos elismerést.