Szabadság és tudomány – Videón a 2026-os Jubileumi Tudományünnep programsorozat nyitóünnepsége

Az ünnepi eseményt megnyitó köszöntőjében Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudomány nem önmagáért való tevékenység. Akkor tölti be igazán a szerepét, ha eredményei eljutnak az emberekhez, ha segítik a világ megértését, a megalapozott döntéseket, és hozzájárulnak a közös jövő alakításához. „Ehhez nem elegendő, ha a kutatók egymással osztják meg felismeréseiket. Azon dolgozunk, hogy megtaláljuk azt a nyelvet és azokat az alkalmakat, amelyeken a szélesebb nyilvánossághoz is szólhatunk, és amelyeken a tudomány mindenki számára hozzáférhetővé, érthetővé és hitelessé válhat. A Magyar Tudomány Ünnepe éppen ezt a találkozást szolgálja” – hangsúlyozta.

Kecskeméti Gábor Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az idei tudományünnep címére – „Szabadság és tudomány” – utalva azt mondta, ezzel nem csak az 1956-os forradalom és szabadságküzdelem 70. évfordulója előtt tiszteleg az Akadémia. „Szándékunk, hogy rámutassunk arra is:

a szabadsághiányos állapotok bármely válfaja mélyen összeférhetetlen a tudományos megismerés autonómiájával.”

Az Akadémia közelmúltbeli helyzetével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az MTA-nak az elmúlt években lényegében nem volt kormányzati partnere. „Jól kifejezi ezt, hogy a nemzet javára való munkálkodásának 200. évfordulóját lényegében magára hagyva ünnepelte meg. Sőt, tavalyi jeles évfordulónkat az akkori kormányzat ideológiai holdudvara, sajtója és médiája azzal tette emlékezetessé, hogy brutális, méltatlan hangnemű, kifejezetten fenyegető, sötét történelmi időket idéző hecckampányt folytatott ellenünk.
Mindez, úgy látjuk friss felmérések eredményeiből is,

nem tudta kikezdeni az Akadémia kivételes hitelességét, társadalmi elfogadottságát.”

A főtitkári beszédet követően Pósfai Mihály akadémiai elnök köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Mint elmondta, a magyar tudomány története arra figyelmeztet, hogy a szabadság nem magától értetődő. „1956-ra emlékezve azokra is gondoljunk, akiknek az életét, tudományos pályáját kettétörte a történelem.

Pósfai MihályFotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ma az a feladatunk, hogy a következő nemzedékek szabadon és biztonságban dolgozhassanak. Kiszámítható támogatásra és önálló tudományos intézményekre van szükségük. Az Akadémia vezetése a kormánnyal együttműködve ezeket a feltételeket igyekszik biztosítani.

A tudomány művelésével és módszereinek tanításával az önálló, a szabad gondolkodás képességét is továbbadjuk. Azt a készséget fejlesztjük, hogy merjünk kérdezni, járjunk utána a dolgoknak, és új bizonyítékok láttán változtatni tudjunk a véleményünkön.”

Az MTA elnöke után Baka András köztársasági elnök köszöntötte a nyitóünnepség résztvevőit. Az államfő szerint az

„Akadémia alapításának évfordulója is emlékeztet, különleges intézmény ez, kivételes hivatással. Megmutatja a világnak, kik vagyunk mi magyarok, s mivel járulhatunk hozzá az emberiség előtt álló kérdések megválaszolásához.

A falai között és a hozzá kapcsolódó műhelyekben megszülető tudás az ország polgárainak életére hatással van, és nemzeti identitásunknak is alkotóeleme. Széchenyi felajánlása mögött az a felismerés állt, hogy az ország felemelkedéséhez kiművelt emberfőkre van szükség. E felismerés érvényéből két évszázad semmit sem von le.”

Baka András államfő beszél az MTA tudományünnepi nyitórendezvényén. Az MTA választott vezetői balról jobbra: Hunyady László élettudományi alelnök, Kovács Ilona főtitkárhelyettes, Pósfai Mihály elnök, Kecskeméti Gábor főtitkár, Kiss Rita természettudományi alelnök és Borsos Balázs társadalomtudományi alelnök. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Baka András kitért az Akadémiát a rendszerváltás óta érintő változásokra is. Mint elmondta, ezek egy részét az MTA maga kezdeményezte, más részükre a körülmények kényszerítették.
„E változások jelentős része Lovász László és Freund Tamás elnöki megbízatásának idejére esett. Köszönet a helytállásukért és az Akadémia közösségéért vállalt felelősségükért, akkor is, ha erőfeszítéseik nem mindig vezettek a remélt eredményre. Láthattuk, miként halványult el más szakmai műhelyek és hivatásrendek tekintélye, szűkült önállóságuk, és szorultak háttérbe a szakmai szempontok a vezetői kinevezésekben.

Ezért különösen nagyra kell becsülnünk, amit a magyar tudomány közössége megőrzött.

Meggyőződésem, hogy az Akadémia és a kutatóintézetek fennmaradása annak a Lőrincz Lajos által is képviselt hivatástudatnak köszönhető, amely a szakmai tisztességet és a köz szolgálatát változó körülmények között is mércének tekinti.”

A rendezvény díszelőadását 1956 a történetírásban – kísérlet számvetésre címmel Rainer M. János, az MTA rendes tagja tartotta. A történész előadásának kiindulópontja szerint az 56-os forradalom történeteinek elbeszélése, az események jelentésekkel való ellátása a történésekkel szinte egyidejűleg elkezdődött. Az első bő harminc évet kettősség jellemezte: 1956-ot a szovjet rendszerekben ellenforradalmi restaurációs kísérletnek, a világ más részein szabadságmozgalomnak, antikommunista felkelésnek vagy éppen egy autentikus munkásforradalom kísérletének tartották. A történtek megismerése azonban korlátok közé szorult – fontos források nem álltak rendelkezésre. 1989 után e tekintetben új szakasz kezdődött: a szovjet típusú 1956-ábrázolás úgyszólván eltűnt, és számos korábban elzárt dokumentum vált hozzáférhetővé.

A leírás és értékelés pluralitása fennmaradt, új áramlatok, divatok is formálják a diskurzust, miközben a hazai történetírás politikai befolyásoltsága nem szűnt meg, sőt, az ilyen kísérletek új lendületet vettek, főképp 2010 után.

A nyitóbeszédet és a köszöntőket a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hagyományosan odaítélt díjak átadása követte. Az elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese adta át.

A tudományünnepi rendezvényen készített képgaléria a fotóra kattintva megnézhető. Képgalériánk frissül! Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Eötvös József-koszorú

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki

Eisemann Györgyöt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék professor emeritusát a századforduló hazai és európai irodalmát kutató, az irodalom- és zenetudományt szintetizáló, kiemelkedő irodalomtörténészi munkája, valamint nagy hatású oktatói tevékenysége elismeréseként;

Gyárfás Andrást, a matematikai tudomány doktorát, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet professor emeritusát a strukturális és kromatikus gráfelmélet területén az elmúlt öt évtizedben elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, valamint új kutatási területeket megnyitó, nagy hatású sejtéseiért;

Bartha Dénes Árpádot, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Természetvédelmi Intézet kutatóprofesszorát az erdészeti dendrológia, a botanika és a természetvédelem terén kifejtett több évtizedes oktatói, nemzetközi jelentőségű kutatói, valamint ismeretterjesztő munkájának elismeréseként;

Reusz Györgyöt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika klinikai főorvosát, professor emeritusát a hazai és nemzetközi nefrológia, különösen a gyermeknefrológia területén elért tudományos eredményei, oktatói és utánpótlás-nevelő, valamint tudományszervező tevékenysége elismeréseként;

Szolgay Pétert, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információtechnológiai és Bionikai Kar professor emeritusát az analogikai CNN-algoritmusok kidolgozásáért és hatékonyságuk – a felhasznált szilíciumfelület, a futási idő és a disszipált teljesítmény szempontjából végzett – elemzéséért, valamint a komplex tér-idő dinamikájú rendszerek analízisére alkalmas CNN Univerzális Gép (CNNUM) típusú chipek hardver-szoftver környezetének megtervezésében és megvalósításában vállalt vezető szerepéért; 

Péter Antalt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszeranalitikai Intézet professor emeritusát a hazai kromatográfiás kutatás és oktatás korszerű szemléletének kialakításában és megerősítésében játszott meghatározó szerepéért, a vezetésével Szegeden létrejött, nemzetközi szinten is elismert kutatóműhely megteremtéséért, valamint témavezetőként mintegy húsz doktorandusz képzésében, több kutatógeneráció szakmai fejlődésének segítésében vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Lengyel Imrét, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet professor emeritusát a regionális és városgazdaságtan területén, különösen a regionális versenyképesség mérése és javítása, valamint a régiók gazdasági növekedése és fejlődése érdekében végzett, több évtizedes oktatói, kutatói és iskolateremtő munkásságáért, továbbá a helyi gazdaságfejlesztésben nyújtott kiemelkedő tanácsadói tevékenysége elismeréseként;

Dobróka Mihályt, a műszaki tudomány doktorát, a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar Geofizikai Intézeti Tanszék professor emeritusát a fizika, valamint az elméleti és alkalmazott geofizika területén elért szakmai-tudományos eredményeiért, az oktatás és az oktatási tananyagok fejlesztéséért, a tudományos továbbképzés területén végzett irányító tevékenységéért, a Magyar Tudományos Akadémián és az MTA Miskolci Területi Bizottságában viselt tisztségeiért és teljesített feladataiért, továbbá a nemzetközi geofizikai tudományos együttműködés terén több országra kiterjedő, kiemelkedően eredményes munkássága és a nemzetközi minősítésben is igen magasra értékelt tudományos teljesítménye elismeréseként;

Radnóczi Györgyöt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont professor emeritusát a szilárdtest-fizikában és a transzmissziós elektronmikroszkópiában kifejtett iskolateremtő munkásságáért, nemzetközi hírnevet szerzett tudományos eredményeiért, számos doktori munka irányításáért, valamint az 1998-ban létrejött Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet alapkutatási tevékenységének irányításában igazgatóhelyettesként betöltött meghatározó szerepéért.

Szily Kálmán-díj

A Szily Kálmán-díjat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapította az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására. A díjat 2026-ban 16. alkalommal adták át.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott

Babus Antal PhD számára, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjének több évtizedes kézirattárosi, valamint a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye vezetőjeként végzett odaadó, sokoldalú, kimagasló szakmai munkájáért, az évek során a tudomány-népszerűsítésért végzett tevékenységéért, továbbá a „Borúra derű – A 200 éves Akadémia kincsei” című kiállítás kiemelkedő színvonalú kurátori munkája elismeréseként.

Wigner Jenő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított Wigner Jenő-díj kuratóriuma 2026-ban Wigner Jenő-díjat ítélt oda

Fichtinger Gyula József, az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott főigazgatója, Tudományos Tanácsának elnöke számára a hazai nukleáris biztonsági keretrendszer kialakításában és fejlesztésében több mint három évtizeden át betöltött meghatározó szerepéért, a Paksi Atomerőmű időszakos biztonsági felülvizsgálatának koordinálásában és az üzemidő-hosszabbítás hatósági engedélyezésében végzett munkájáért, a sugárvédelemnek a hatósági felügyeleti rendszerbe történt teljes körű integrálásáért, valamint azért, hogy vezetésével az Országos Atomenergia Hivatal sikeresen megfelelt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői felülvizsgálatainak, köztük az Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziónak;

Pesznyák Csilla PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technika Tanszékének egyetemi docense számára az ionizáló sugárzások korszerű, biztonságos és szakszerű klinikai alkalmazásához szükséges szakemberképzés tudományos megalapozásáért, valamint azért, hogy az orvosi és a sugárfizikai tudás összekapcsolásával jelentősen hozzájárul a hazai betegellátás biztonságához, a sugárterápiás kultúra fejlődéséhez és a következő szakembernemzedékek felkészítéséhez.

Bruckner Győző-díj

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2026. évi Bruckner Győző-fődíjat

Csámpai Antal, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Szerves Kémiai Tanszékének egyetemi tanára nyerte el a megadott nemzetközi szabadalommal védett tumorellenes hatóanyagok fejlesztése terén elért eredményeiért;

a fiatal kutatói Bruckner Győző-díjat

Papp Dóra PhD, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a kis szerves molekulák reakciódinamikájának elméleti vizsgálata terén elért eredményeiért.

Pungor Ernő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus, akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére Pungor Ernő-díjat alapított.

A Pungor Ernő-díj kuratóriumának döntése alapján a 2026. évi díjat

Járvás Gábor PhD, a Pannon Egyetem Mérnöki Karának tudományos főmunkatársa, a Bio-nanotechnológiai és Műszaki Kémiai Kutatóintézet igazgatója nyerte el a bioanalitika területén elért tudományos eredményeiért, különösen a kapilláris elektroforézisen alapuló módszerek fejlesztéséért, valamint a glikánok nagy felbontású elválasztása és szerkezeti jellemzése terén végzett kutatásaiért.

Hídvégi Gróf Mikó Imre-díj

A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Hídvégi Gróf Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Hídvégi Gróf Mikó Imre-érmet adományozta

Életmű kategóriában:

Horváth Viktor okleveles villamosmérnöknek, a MÁV nyugalmazott divízióvezetőjének a villamos mozdonyok karbantartásának és javításának megszervezésében, majd a vasúti energiaellátás – a felsővezeték-hálózat, a transzformátor- és alállomások – fejlesztésében közel négy évtizeden át végzett kiemelkedő mérnöki munkájáért, különösen a 2×25 kV-os rendszer hazai bevezetésében vállalt szerepéért, a MÁV-nak a Nemzetközi Vasútegylet erősáramú szakterületén ellátott képviseletéért, továbbá gazdag szakmai publikációs tevékenysége elismeréseként;

Tánczos Lászlónénak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék professor emeritájának a közlekedéspolitika, a közlekedés-gazdaságtan és a közlekedési hálózattervezés területén több mint öt évtizeden át végzett kutatói, oktatói és iskolateremtő munkásságáért, különösen a vasúti reformfolyamatok, a pályahasználati díjrendszerek és a korszerű közlekedési árképzés elméleti megalapozásában elért eredményeiért, valamint a közlekedésmérnök- és a gazdaságimérnök-képzés fejlesztésében vállalt meghatározó szerepéért.

Aktív szakember kategóriában:

Zábori Zoltánnak, a műszaki tudomány kandidátusának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek és Járműrendszer-analízis Tanszék tudományos főmunkatársának a vasútgépész-hallgatók képzésében végzett oktatói, valamint a vasúti járműdinamika és futástechnika területén folytatott kutatói munkájáért, továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában szerzett tapasztalatainak az egyetemi oktatásban való hasznosítása elismeréseként.

Jermy Tibor-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatóknak és kutatóknak ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díj átadására 2026-ban 9. alkalommal kerül sor.

A javaslatokat elbíráló bizottság Jermy Tibor-díjat ítélt oda

Kiss Ádám PhD, a Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeumának muzeológusa számára a rendkívül fajgazdag Acronictinae lepkecsoport világspecialistájaként végzett taxonómiai, szisztematikai és gyűjteményépítő tevékenységéért;

Lovas-Kiss Ádám PhD, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa számára a vízimadaraknak a különböző élőlények terjesztésében betöltött szerepét vizsgáló, nemzetközileg is jelentős ökológiai kutatásaiért;

Turóci Ágnes PhD, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos munkatársa számára a hazai meztelencsiga-fauna hiánypótló, monografikus feldolgozásáért és kiemelkedő taxonómiai munkájáért.

Kovrig Ilona-díj

A Pro Archaeologia Hungariae Alapítvány a 40 év alatti, PhD-fokozattal rendelkező fiatal régészek elismerésére Kovrig Ilona-díjat alapított.

2026-ban az alapítvány Kovrig Ilona-díjat ítélt oda

Fülöp Kristóf György PhD-nak, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Régészeti Kutatóintézete tudományos munkatársának a bronzkori hamvasztásos temetkezések kutatásában elért kiemelkedő eredményeiért, a máglyahelyek és a temetkezési együttesek értelmezését megújító, más régészeti korszakok vizsgálatában is hasznosítható módszertani és szemléleti keret kidolgozásáért, valamint a hazai és nemzetközi kutatási együttműködésekben végzett eredményes munkájáért.

Oláh György-díj

Az Oláh György-díj Kuratóriuma – Oláh György Nobel-díjas tudós közérdekű kötelezettségvállalásával, a Richter Gedeon Nyrt. mint adományozó hozzájárulásával – Oláh György-díjat adományoz

Bálint Erika PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémiai és Technológiai Tanszék egyetemi docense, kutatócsoport-vezetője számára a modern szintézismódszerek – köztük a heterociklusos és spirociklusos vegyületek előállítására irányuló multikomponensű reakciók, a mikrohullámú aktiválás és az áramlásos kémia – alkalmazása és fejlesztése terén elért, nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeiért, valamint a ciklodextrin-kémia területén végzett, számos gyakorlati jelentőségű származék előállítását eredményező kutatásaiért.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal, az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megmérettetés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított.

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium 2026-ban Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat ítélt oda

Fekete Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, a SigmaDrugs Kutató Kft. alapítója és szakmai vezetője számára a Sigma-1 receptor modulációján alapuló antifibrotikus és szervprotektív gyógyszeres eljárások kidolgozásáért, az ezeket védő, többek között az Egyesült Államokban, Európában, Kínában, Japánban, Kanadában és Izraelben is megadott szabadalmi oltalmakért, valamint azért, hogy egyetemi kutatóhelyről indulva, saját tudományos felismeréseire és szabadalmaira építve, az általa alapított spin-off vállalkozás keretében gyógyszerjelölteket juttatott el a klinikai fejlesztés szakaszába; 

Haidegger Tamás Péter PhD, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar egyetemi tanára, az egyetem orvosi robotikai kutatásainak szakmai vezetője számára az orvosi robotika, a digitális sebészet és a betegbiztonság területén végzett, nemzetközileg elismert tudományos és feltalálói munkásságáért, különösen a kézfertőtlenítés minőségének objektív ellenőrzésére szolgáló, Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is szabadalmi oltalmat nyert, egyetemi kutatásból nemzetközi egészségügyi alkalmazásig eljutott technológia társfeltalálójaként végzett munkájáért, valamint a kutatási eredmények iparjogvédelmének és gyakorlati hasznosításának példaértékű összekapcsolásáért;

Nagy Norbert PhD, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos főmunkatársa számára a szilárd-folyadék adhéziós munka közvetlen és abszolút meghatározására szolgáló, magyar és japán szabadalommal védett eljárás és a kapillárisszonda-módszer kidolgozásáért, valamint a szilárd-folyadék kölcsönhatások kapilláris hidak alkalmazásával végzett vizsgálatában elért eredményeiért.

A díjak átadása után két tudományos előadás következett. Domokos Gábor, az MTA rendes tagja a természetben megfigyelhető térbeli geometriai mintázatokról és a gondolat szabadságáról beszélt. Előadásából kiderült, hogy

a bennünket körülvevő tér és idő folytonos, nehéz bennük eligazodni, tájékozódásunkat azonban hézag- és átfedésmentes mintázatok segítik. Bár a térkép és a naptár mesterséges elemeket is tartalmaz, sok esetben a mintázatok eredete maga a természet.

A természetes mintázatok közül a térbeli geometriai mintázatok talán a legszebbek: gyönyörű példákat figyelhetünk meg a csigáspolip (Nautilus) cellás házától a repedezett sziklatömbökön át az emberi szövetek membránjaiig. Bármennyire szépek is azonban ezek a mintázatok, geometriájuk kibogozása feladta a leckét még a legnagyobbaknak is, Platóntól Michelangelóig, Arisztotelésztől Riemannig kiváló elmék sorát foglalkoztatta a téma.

Nagy Zoltán Zsolt, az MTA levelező tagja Szemészeti inzert a SANS szindróma kivédésében című előadásában bemutatta, miképp befolyásolja a szem működését a súlytalanság, és hogyan küszöbölhetők ki a káros hatásai. A súlytalanság állapota ugyanis számos változást okozhat az emberi szervezetben, és ez alól a látás szerve, a szem sem kivétel. A szemészeti eltérések egy része a szem felszínét érinti, azonban a véráramlás irányának változása miatt kiemelt fontosságú az ún. SANS szindróma (Spaceflight Associated Neuro-ocular Syndrome), hiszen ennek nemcsak az űrhajósok egészségére, de repülésbiztonságára is hatása lehet.

A SANS tünetegyüttes kivédésére egy új technológiával készült szemészeti inzertet fejlesztettek, amely biztosítja a lokális szemészeti kezelést, és megoldást jelent a súlytalanság állapotában a szemcseppek környezetben való ellebegésére.

A szemészeti inzert nanoszál-technológiával készíthető, és a könny hatására az alsó szemhéj alatt rövid idő alatt feloldódik, miközben kibocsátja a hatóanyagot. A szemészeti inzertet földi körülmények között és a súlytalanság állapotában is kipróbálták a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

A forradalom kitörésének hetvenedik évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia életútinterjúk elkészítésébe kezdett a történelmi események még közöttünk élő tanúival és a megtorlás áldozataival. A hosszabb életútinterjúk közül, amelyek az mta.hu-n lesznek láthatók, az ünnepség résztvevői az idén 98 esztendős Dávid Gyula erdélyi irodalomtörténésszel ez év októberében készített beszélgetésből láthattak egy rövid részletet.

A rendezvény zárásaként Kovács Ilona, az Akadémia főtitkárhelyettese arról beszélt, hogy a szabadság a tudomány világában különösen nagy jelentőséggel bír, azonban a tudományos szabadság nem csupán a kutatás szabadságát jelenti, hanem azt a felelősséget is, hogy a kutatók közösen alakítsák tudományos közösségük működését, értékeit és jövőjét.

„A Magyar Tudományos Akadémia ereje éppen a közösségben rejlik. Az Akadémiát nemcsak az akadémikusok, hanem a tudományos fokozattal rendelkező, nem akadémikus köztestületi tagok is alkotják. Ez a széles kutatói közösség az MTA köztestülete, amely nélkülözhetetlen szerepet tölt be az Akadémia életében. Munkája, elkötelezettsége és aktív részvétele biztosítja azt a szellemi és közösségi alapot, amelyre az Akadémia önkormányzatisága épül”

– hangsúlyozta Kovács Ilona, hozzátéve, hogy az immár húszezer kutatót összefogó, szakmai kapcsolatokat, karrierépítési lehetőséget és aktív szakmai szerepvállalást kínáló köztestület megújulása, aktivitásának erősítése az egyik legnagyobb cél és kihívás ezekben a hónapokban.

A tudományünnepi központi programok helyszíne: MTA Székház, Díszterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.).

Az eseményekről készült felvételek később megtekinthetők lesznek az MTA YouTube-csatornáján.

A külső helyszínek programjai az eseménynaptárból érhetők el.