200 év a tudás és a társadalom szolgálatában – Videón a Jubileumi Tudományünnep 2025 című programsorozat nyitóünnepsége

„200 év a tudás és a társadalom szolgálatában” – ez a mottója az Akadémia alapításának 200., jubileumi évében a Magyar Tudomány Ünnepének, amelyet idén a bicentenárium alkalmából Jubileumi Tudományünnep 2025 néven rendeznek a Magyar Tudományos Akadémián és Kárpát-medence-szerte a magyar tudományos élet jelentős központjaiban 2025 novemberében.

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese és az MTÜ Programtanácsának elnöke az ünnepség megnyitóján tartott köszönőjében elmondta: az Akadémia székházának felújított Díszterméhez és kiállítótereihez hasonlóan

„a 200. évfordulóra jubileumi köntöst ölt tudományünnepi programsorozatunk is.

Novemberben új kiállításokon, ismeretterjesztő előadásokon, konferenciákon és kulturális programokon mutatjuk meg,

hogyan alakította a tudomány és a kultúra az elmúlt 200 évet, és hogyan formálja jelenünket.”

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese köszöntőt mond a Jubileumi Tudományünnep 2025 megnyitóján az MTA Székházban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Köszöntőjében Erdei Anna felhívta a figyelmet a tudományünnepi program Tudományünnep+ című ismeretterjesztő esti előadás-sorozatára, kiemelte a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia konferenciáját, az Akadémia tudományos osztályainak tematikus napját, valamint az MTÜ olyan hagyományos programjait, mint a Nők a tudományban és a Tudomány és Parlament című szimpóziumok vagy a Fiatal Kutatók Akadémiájának konferenciája.

1825. november 3-i felszólalásával, amelyre immár 200 éve a Magyar Tudományos Akadémia megalapításaként tekintünk,

gróf Széchenyi István „olyan példát adott, amely országos mozgalommá nőtt”

– ezt már Freund Tamás, az MTA elnöke mondta ünnepi köszöntőjében.

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőt mond a Jubileumi Tudományünnep 2025 megnyitóján az MTA Székházban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Széchenyi felajánlását „nemcsak Vay Ábrahám, gróf Andrássy György, gróf Károlyi György, hanem majdnem az egész ország követte.

Az Akadémia anyagi alapjaihoz minden társadalmi réteg hozzájárult – főrendek, vármegyék, egyházak, városok, polgárok, vállalkozók, diákok, iskolák, intézmények – név szerint ma már felsorolhatatlan sokaságban”

– hangsúlyozta Freund Tamás az Akadémia-alapítás 200. évfordulójának évében megrendezett Jubileumi Tudományünnep 2025 megnyitóján.

Hivatalosan 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án a Magyar Tudomány Ünnepét, és ezóta veszi kezdetét minden év november elején az alapítás előtt tisztelegve a Kárpát-medence-szerte egy hónapon át tartó tudományünnepi rendezvénysorozat is.

„November 3-án mindig emlékezünk, és mindig ünnepelünk. De nem önmagunkat ünnepeljük. Ezen a napon az elmúlt két évszázad tudósgenerációi és művészei előtt hajtunk fejet. Emléküknek és eredményeiknek adózunk tisztelettel”

– hangsúlyozta az Akadémia elnöke.

„Amikor emlékezünk és ünnepelünk, a múltba fordulunk ugyan, de óhatatlanul összevetjük a múltat a jelennel. Adódik is a kérdés: mi ma az Akadémia?” E kérdésre Freund Tamás Mádl Ferencnek, az MTA egykori tagjának szavaival válaszolt:

a Magyar Tudományos Akadémia olyan intézmény, „amely nemzeti önazonosságunk egyik szimbóluma, sőt forrása lett”.

Az Akadémia elnökének köszöntőjét tudományos előadás követte, amelyet Lamm Vanda, az MTA társadalomtudományi alelnöke tartott Az ENSZ, a világ népeinek értékközössége címmel.

Lamm Vanda, az MTA társadalomtudományi alelnöke előadást tart a Jubileumi Tudományünnep 2025 megnyitóján az MTA Székházban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ünnepségen ezt követően

bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára 200 éves jubileumára készült emlékérmet, amelyet a Magyar Nemzeti Bank bocsátott ki, valamint a szintén az évforduló tiszteletére kibocsátott jubileumi bélyeget, amelyet a Magyar Posta készített.

Az ünnepi program részeként sor került a 2025-ös Eötvös József-koszorúk és az MTA tudományos díjainak átadására is.

Képgalériánk a fotóra kattintva nézhető megFotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Eötvös József-koszorú

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki

Font Mártát, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék professor emeritáját, a magyar és a környező szláv népek középkori történelmének nemzetközileg elismert kutatóját a 11–13. századi Közép- és Kelet-Európa történelmének vizsgálatáért, valamint tudomány-népszerűsítő és tudománypolitikai vonatkozású tevékenysége elismeréseként;

Hably Lillát, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Természettudományi Múzeum nyugalmazott tárigazgatóját, a paleobotanika nemzetközi hírű kutatóját a földtörténeti újkor nagyobb klímaváltozásait kísérő növényzeti változások leírásáért, továbbá a Föld hajdani növényzetének és az arra ható környezeti viszonyoknak a megismerésére irányuló, a botanika és a paleontológia módszereit ötvöző kutatásaiért;

Ivanics Máriát, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Altajisztikai Tanszék professor emeritáját, nemzetközi hírű turkológust kiemelkedő jelentőségű tudományos életműve és iskolateremtő oktatói munkája, a doktori képzésben témavezetőként végzett tevékenysége, továbbá a szakma tudományos testületeiben kifejtett aktív részvétele elismeréseként;

Köllő Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Adatbankjának szakmai vezetőjét a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont a magyar adatokon alapuló hazai és nemzetközi kutatást segítő Adatbankjának létrehozásáért, valamint a hazai munkatudományi kutatás megteremtésében vállalt kiemelkedő szerepéért;

Nagyné László Krisztinát, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék professor emeritáját a gázalapú energiatárolásra, valamint a platinamentes üzemanyagcella-katód kialakítására felhasználható, továbbá a nanostrukturált pórusos szenek felületkémiájának a határfelületi jelenségekben játszott szerepének tanulmányozása során elért, nemzetközi szinten kiemelkedő kutatási eredményeiért;

Ralovich Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Népjóléti Minisztérium nyugalmazott szakfőtanácsosát, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet volt egyetemi docensét a mikrobiológia tudósaként, a Listeria monocytogenes baktériumok kutatójaként és a liszteriózis betegség WHO által elismert szakértőjeként az utóbbi 20 évben végzett energetikai és klimatológiai vizsgálatainak eredményeiért, továbbá jelentős, egyedi, hiánypótló tudománytörténeti munkái elismeréseként;

Rusvai Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárát, tudományos dékánhelyettesét, az állatorvosi virológia és a fertőző betegségek terén kifejtett több évtizedes oktatási, kutatási, diagnosztikai és ismeretterjesztő munkájának, különös tekintettel a Covid-vírus tulajdonságait, a vakcinázást és a járványtant a szélesebb közvéleménnyel és a lakossággal is megismertető tevékenysége elismeréseként;

Szabados Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet professor emeritusát, tudományos tanácsadóját a kozmikus távolságskála meghatározásában alapvető szerepet játszó cefeida változócsillagok vizsgálata terén több mint öt évtizedes munkássága során elért, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatási eredményeiért, a magyar csillagászat bevonásáért az Európai Űrügynökség Gaia asztrometriai űrszondájának küldetésébe, illetve a tudományos eredmények magyar nyelvű népszerűsítéséért folytatott kiterjedt ismeretterjesztő munkájáért;

Tóth László Istvánt, a műszaki tudományok doktorát, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Mérnöki Divíziójának tudományos tanácsadóját, osztályvezetőjét a mérnöki szerkezetek biztonságos üzemeltetési körülményeit szolgáló „szerkezetintegritási koncepció” meghonosításáért, a kockázatalapú felülvizsgálati rendszer első hazai, iparági szintű bevezetéséért, oktatói és kutatói munkájáért, valamint a magyar gépészmérnöki tudományterület nemzetközi képviseletéért;

néhai Wiegandt Richárdot, a matematikai tudomány doktorát, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, osztályvezetőjét több évtizedes, nemzetközileg magasra értékelt, az algebra területén elért kiemelkedő kutatási eredményeiért, elsősorban a gyűrűk struktúraelméletében, valamint az általános radikálelméletben kifejtett központi szerepéért, iskolateremtő munkásságáért.

Szily Kálmán-díj

A Szily Kálmán-díjat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapította az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására. A díjat 2025-ben 15. alkalommal adják át. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott

dr. Rosta-Szmilkó Györgyinek, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Köztestületi Igazgatóság köztestületi vezetőhelyettesének, akadémiai vezető-főtanácsadónak a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságán több mint négy évtizede tartósan magas színvonalon, nagy szorgalommal és lojalitással végzett munkájáért, az MTA működését érintő számos fontos szabályozás, elnöki határozat kidolgozásában való aktív részvételéért, az MTA nemzeti programjainak indításával és működtetésével kapcsolatos kulcsszerepéért, valamint az MTA200 rendezvénysorozat feladatainak előkészítésében és lebonyolításában vállalt kimagasló szakmai tevékenységéért;

dr. Sárpátki Árvácska Ilonának, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Kutatási Pályázatok Főosztálya főosztályvezetőjének, akadémiai vezető-főtanácsadónak a Magyar Tudományos Akadémia által működtetett kiválósági kutatási pályázati rendszer elemeinek koncepcionális kidolgozásában, fejlesztésében, projektmenedzsmentjében, valamint a döntéshozó fórumok, befogadó intézmények és kutatók érdekében végzett kiemelkedő szakmai színvonalú és elkötelezett munkája elismeréseként.

Wigner Jenő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított Wigner Jenő-díj kuratóriuma 2025-ben Wigner Jenő-díjat adományozott

Nemes Imrének, a Paksi Atomerőmű Reaktorfizikai Osztály vezetőjének a Paksi Atomerőmű biztonságos és gazdaságos üzemeltetéséhez hozzájáruló fejlesztések és innovatív újítások bevezetéséért, a nukleáris üzemanyag-stratégia kidolgozásában, az atomerőművi blokkok teljesítménynövelésének sikeres végrehajtásában, valamint a reaktorfizikai tevékenység koordinálásában és folyamatos fejlesztésében vállalt szerepéért.

Bruckner Győző-díj

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2025. évi Bruckner Győző-fődíjat

Kálai Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Szerves és Gyógyszerkémiai Intézete igazgató egyetemi tanárának adományozták a spinjelzők és nitroxid-alapú hibrid molekulák fejlesztése területén elért eredményeiért;

a fiatal kutatói Bruckner Győző-díjat pedig

Bojtár Márton PhD, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének munkatársa kapta a fotoaktiválható molekulák modern kémiai biológiai alkalmazásának területén elért eredményeiért.

Pungor Ernő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus, akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére Pungor Ernő-díjat alapított. A Pungor Ernő-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2025. évi díjat

Dörnyei Ágnesnek, a Pécsi Tudományegyetem Analitikai és Környezeti Kémia Tanszék egyetemi adjunktusának adományozták a tömegspektrometriával kapcsolt elválasztási módszerek fejlesztésében és bioanalitikai alkalmazásukban elért eredményeiért.

Hídvégi Gróf Mikó Imre-díj

A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Hídvégi Gróf Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Hídvégi Gróf Mikó Imre-emlékplakettjét adományozta életmű kategóriában:

Lovas Józsefnek, a MÁV Vezérigazgatóság Mozdony Osztály nyugalmazott csoportvezetőjének a vasútgépészeti szakmai, valamint a nemzetközi vasúti kapcsolatok kialakításában, ápolásában és fejlesztésében elért eredményeiért, továbbá rendkívül gazdag publikációs tevékenysége elismeréseként;

Zsákai Tibornak, a Közlekedéstudományi Intézet tanúsítási szakértőjének, projektvezetőjének, a MÁV nyugalmazott pályavasúti főigazgatójának a vasútépítés és -fenntartás ügyét szolgáló életművéért, a MÁV szervezeti átalakítását, működésének javítását szolgáló számos fejlesztési projektben való részvételéért, valamint gazdag, nagy szakmai hasznosságú publikációs tevékenységének elismeréseként.

Aktív szakember kategóriában emlékplakettet kapott:

Farkas Bálint PhD, a Közlekedéstudományi Intézet szenior kutatója, tudományos munkatársa a vasúti közlekedés gyakorlata során felmerült fejlődési lehetőségek megvalósítását célzó, új nemzetközi tudományos kutatások megvalósításáért, a vasúti közlekedés kibocsátásának csökkenésével, a vasúti csendes folyosókon bevezetett kompozit féktuskók gazdasági, metallográfiai vizsgálatával, valamint az intermodális forgalmak kockázataival foglakozó kutatásban való részvételéért;

Kiss Csaba, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Igazgatóság Infokommunikációs és Technológiai Rendszerek Főigazgatóság fejlesztőmérnöke műszaki, tudományos és szakértői tevékenységéért, színvonalas szakirodalmi publikációiért, valamint a vasútgépészeti szakterületen végzett eredményes gyakorlati tevékenysége elismeréseként.

Jermy Tibor-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatóknak és kutatóknak ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díj átadására 8. alkalommal került sor.

A javaslatokat elbíráló bizottság döntése nyomán 2025-ben Jermy Tibor-díjat kapott

Kóbor Péter PhD, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztálya tudományos munkatársa kiemelkedő rendszertani, faunisztikai és növényvédelmi kutatásaiért; több mint 30, elsősorban a bodobácsok családsorozatába tartozó új faj leírásáért;

Szigeti Viktor PhD, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tudományos munkatársa az elmúlt 10 évben végzett, a beporzók ökológiai kutatásában elért eredményeiért, kiemelve a kis apollólepkék egyedszintű táplálkozását, az invázió méhekre gyakorolt hatását és a városi méhlegelőkön zajló folyamatok vizsgálatát.

Kovrig Ilona-díj

A Pro Archaeologia Hungariae Alapítvány a 40 év alatti, PhD-fokozattal rendelkező fiatal régészek elismerésére Kovrig Ilona-díjat alapított. 2025-ben Kovrig Ilona-díjat kapott

Hoppál Krisztina PhD, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Világ és a Távol-Kelet Kutatócsoport vezetője római koros régészként Kínában folytatott, országos gyűjtésben terra sigillatákat közlő, a világon egyedülálló kutatásaiért, valamint a selyemúttal és Délkelet-Ázsiával kapcsolatos megfigyeléseiért.

Oláh György-díj

Az Oláh György-díj Kuratóriumától – Oláh György Nobel-díjas tudós közérdekű kötelezettségvállalásával, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. mint adományozó hozzájárulásával – 2025-ben Oláh György-díjat kapott

Ábrányi-Balogh Péter PhD, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a gyógyszerkémiai és kémiai biológiai kutatásokban előnyösen alkalmazható, a terápiás fehérjék kovalens jelölésére alkalmas új módszerek fejlesztéséért, valamint a hagyományos szerves kémiai reakcióknak a fehérjék vizes közegben való átalakítását lehetővé tevő újraértelmezéséért.

Rézler Gyula-díj

A Magyar Tudományos Akadémia és a Rézler Gyula Alapítvány a szociológia, a munkatudományok, a munkajog, a demográfia és a társadalomstatisztika területén tartósan kiemelkedő eredményeket elért kutatók munkájának kitüntetésére és jutalmazására alapította a Rézler Gyula-díjat. Az alapítók képviselőiből álló testület 2025-ben Rézler Gyula-díjat adományozott

László Gyulának, a közgazdaságtudomány kandidátusának, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet professor emeritusának, a közgazdaságtan és az emberi erőforrások tudományának elméleti megalapozottságát, a gyakorlat iránti elkötelezettséget, az oktatás és közösségi szerepvállalás egységét, valamint az emberi tartást és integritást tükröző életműve elismeréseként.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal) az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított.

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium által adományozott Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat 2025-ben

Tipary Bence PhD, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos munkatársa kapta az autonóm ipari robotika és az ehhez kapcsolódó digitális ikerpár technológiák, valamint a digitális és fizikai rendszerek geometriai eltéréseinek kihívásai és a pontosságnövelő technológiák területén elért, közvetlen ipari alkalmazást lehetővé tevő kutatási eredményeiért.

A díjátadót követően Kollár László Péter, az Akadémia főtitkára mondott ünnepi zárszót. A Jubileumi Tudományünnep 2025 megnyitójának zárásaként az Akadémia egykori tagja, Márai Sándor gondolatait idézve Kollár László Péter arról beszélt, hogy az ünnep „mély és varázsos rendhagyás. […] az élet rangja, felsőbb értelme”.

Az Akadémia főtitkára kiemelte:

egy ünnep során annak örülünk, „amit mindannyian ünnepelni való közös értéknek tartunk. Itt, az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémián a tudás és az alkotás tisztelete az egyik ilyen közös érték.”

A tudományünnepi központi programok helyszíne: MTA Székház, Díszterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.).

Az eseményekről készült felvételek később megtekinthetők az MTA YouTube-csatornáján.

A külső helyszínek programjai az eseménynaptárból érhetők el.