A mesterséges intelligencia filozófiája – Konferencia az MTA székházában

Milyen veszélyeket rejt magában a mesterséges intelligencia, és milyen hatással van az oktatásra és a tudományra? – ezekre a kérdésekre keresték a választ a „Towards a Philosophy of Artificial Intelligence” című, angol nyelvű konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendeztek. A tanácskozásról készített felvétel cikkünkben megtekinthető.

2026. október 14.

Pósfai Mihály, az MTA elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a tanácskozás valós aggodalmat fejez ki: milyen helyet foglal majd el az ember egy olyan világban, amit egyre inkább olyan rendszerek alakítanak, amelyek működését talán már mi magunk is nehezen értjük meg?

Pósfai Mihály Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Az MI a szellem klímakarasztrófájának része. Az oktatás, különösen a felsőoktatás összeomlóban. A tudományos publikációs ipar összeomlóban. A gyermekek lelki egészsége összeomlóban. Van-e kiút?” – tette fel a kérdést Nyíri Kristóf akadémikus, a konferencia szervezője.

A tanácskozás résztvevői Nyíri Kristóf bevezetőjét hallgatják. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az előadók közül a skót filozófus, John Haldane az MI filozófiai megalapozásáról adott átfogó képet, majd Csépe Valéria pszichológus, akadémikus beszélt az MI által lehetővé tett gondolati tehermentesítés veszélyeiről. Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus az öntanuló MI antropológiai kockázatait vette számba. Falus András immunológus, akadémikus az MI használatának orvostudományi szempontjait vizsgálta.

Szathmáry Eörs, Falus András és Csépe Valéria
A konferencián készített képgaléria a fotóra kattintva tekinthető meg.
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Szegedy Balázs matematikus, akadémikus az MI matematikai relevanciáját elemezte, végül Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az MI politikai kihívásait összegezte.

Tanács Zoltán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A tanácskozáshoz készített kétnyelvű absztraktfüzet ide kattintva tölthető le.