Eötvös Loránd híres tanúhegye, a Ság is felkerült a Nemzetközi Földtudományi Unió földtani örökségi helyszíneinek rangos listájára

A Ság-hegy, melynek platóján Eötvös Loránd és munkatársai 1891-ben az első terepi méréseket végezték az Eötvös-féle torziós mérleggel, a földtudományok történetében betöltött jelentősége miatt került fel az IUGS rangos nemzetközi listájára a Fuji, a norvég fjordok, az amerikai Szent András-törésvonal társaságában.

2026. november 9.

A világ egyik legnagyobb tudományos szervezete, a Nemzetközi Geológiai Tudományos Unió (International Union of Geological Sciences, IUGS) új helyszínekkel bővítette a Föld legfontosabb földtani örökségi helyszíneit tartalmazó rangos listáját a Geoheritage nemzetközi konferencián. A földtani örökséggel foglalkozó, IUGS-helyszíneket, kőzeteket és geológiai gyűjteményeket bemutató eseményt 2026. november 4. és 8. között rendezték a portugáliai Louléban, az Algarvensis Geoparkban 49 ország 156 szakembere részvételével.

Az IUGS földtani örökségi helyszíneit (IUGS Geological Heritage Sites) kiemelkedő tudományos értékük, valamint a földtani képződmények, folyamatok és felfedezések kivételes példái alapján választják ki. E helyszínek a Föld és a földtörténet megértése szempontjából a világ legjelentősebb pontjai közé tartoznak. A világ különböző tájain elszórtan található helyszínek lenyűgöző utazásra hívnak bolygónk legfontosabb földtani látnivalóinak bejárására.

A magyarországi Ság-hegy – a Celldömölk határában magasodó bazalt tanúhegy, amelynek belső szerkezetét az egykori bányászat tárta fel – a földtudományok történetében betöltött jelentősége miatt került fel erre a rangos nemzetközi listára. Eötvös Loránd és munkatársai 1891-ben az akkor még nagyjából csonka kúp alakú hegyen végezték el az első terepi méréseket az Eötvös-féle torziós mérleggel (az ún. Eötvös-ingával). A felszín alatti geológiai felépítés, a helyi tömegeloszlás apró változásait a hagyományos ingáknál mérhetetlenül pontosabban érzékelő Eötvös-féle torziós mérleg a későbbiekben a műszeres geofizikai kőolajkutatás úttörő eszközévé vált.

Ság hegy, 1891. augusztus 2. (?): Az Eötvös-féle torziós mérleggel végzett első terepi kísérlet fényképfelvétele. A műszert a környezeti hatásoktól sátor védi; Báró Eötvös Loránd észlel (széken ülve néz a távcsőbe), előtte Bodola Lajos, mögötte Kövesligethy Radó ül, mellette Tangl Károly áll. A fotó eredetije az SZTFH Földtani Szolgálat Eötvös Loránd Emlékgyűjteményben található. Kovács Lajos: Tiszteletadás Eötvös Loránd Ság hegyi gravitációs mérései (https://mek.oszk.hu/20900/20911/20911.pdf) szerint a kép augusztus 2-án, az Eötvös Loránd Alapítvány szerint a fénykép inkább augusztus 3-án készült. Készítője Krenner József.

A 74 aktív tagországot tömörítő IUGS immár 300 helyszínt magába foglaló földtani örökségi listája harmadjára bővült 100 új helyszínnel. A „Harmadik 100” kiválasztása az „Első 100” (amit 2022-ben a spanyolországi Zumaiában jelentettek be) és a „Második 100” (amit a Koreai Köztársaságban, Puszanban, a 37. Nemzetközi Geológiai Kongresszuson – IGC 2024 – hirdettek ki) sikerére és globális hatására épít. 2022 óta több mint 1000 szakértő – 90 országból és 20 nemzetközi szervezetből – járult hozzá a programhoz helyszínjavaslatokkal, a kiválasztási folyamatban való részvétellel, valamint a helyszínek tudományos jelentőségének értékelésével.

A „Harmadik 100” geológiai örökségi helyszín 47 országban oszlik meg: 11 található Afrikában, 22 az amerikai kontinensen, 22 az ázsiai és csendes-óceáni térségben, 6 a Közel-Keleten, 34 Európában, 2 az Antarktiszon, 3 pedig a nyílt tengeren. Idén olyan ikonikus földtani helyszínek kerültek fel a Föld geológiai csodáinak e különleges listájára, mint a japán Fuji-hegy, a norvég fjordok, az amerikai Szent András-törésvonal, az argentínai Aconcagua vagy a Fülöp-szigeteki Csokoládé-hegyek.

Az IUGS földtani örökségi listájára olyan helyszínek kerülhettek és kerülhetnek fel, melyek kulcsszerepet játszottak a geológia tudományának fejlődésében, vagy a világ legkiválóbb példái a különböző földtani képződményekre és folyamatokra, olyan helyek, ahol a Földdel és történetével kapcsolatosan lenyűgöző felfedezések történtek. Korábban már olyan helyszínek is felkerültek a listára, mint a Grand Canyon, a Kilimandzsáró, a Mount Everest vagy a Namib-sivatag, számos más – alapvető jelentőségű, ám kevésbé ismert – hellyel együtt; ilyen például a brit Siccar Point, ahol először ismerték fel a „mély idő” (geológiai időlépték) fogalmát, vagy az ausztráliai Ediacara-hegységmaradvány, ahol az első többsejtű életformákat írták le.

A Ság-hegyről szóló prezentáció az IUGS földtani örökségi konferenciáján Dr. Szarka László Csaba, az MTA rendes tagja, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet elődjének egykori tudományos tanácsadója mutatta be a Ság-hegyről szóló prezentációt az IUGS földtani örökségi konferenciáján Fotó: Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet / Facebook

Bár a „Harmadik 100” listáján szereplő helyszínek közül sok megfelelő védelem alatt áll (nemzeti parkokban, geoparkokban vagy természetvédelmi területeken), jó néhány helyszínről ez nem mondható el. Az IUGS-elismerés ismertté teszi ezeket a helyszíneket is, és igazolja, hogy a legmagasabb tudományos értéket képviselik. Az elismerés és az ennek köszönhető nagyobb ismertség hozzájárulhat megbecsültségük erősítéséhez, oktatási célú hasznosításukhoz és ami a legfontosabb: megőrzésükhöz. A lista a következő címen érhető el: https://iugs-geoheritage.org/.

Báró Eötvös Loránd (1848–1919) magyar fizikus, geofizikus és a felsőoktatás megújítója alapvető hozzájárulásokkal gazdagította a fizikát és a földtudományokat. Pályafutása két nagy korszakra osztható: a kapillaritás (1875–1886) és a gravitáció (1886 utáni) kutatásának időszakára. Gravitációs munkássága az általános fizikára és az alkalmazott geofizikára is kiterjedt. Összesen mintegy tíz olyan törvény és tudományos fogalom létezik, amely mindmáig az ő nevét viseli. Egy korszakalkotó műszer, a torziós mérleg kifejlesztésével megdönthetetlen pontossággal bizonyította a súlyos (gravitációs) és a tehetetlen tömeg egyenértékűségét. Azt a budapesti laboratóriumi kísérleti helyszínt, ahol az ún. gyenge ekvivalenciaelvet demonstrálta (az Eötvös-féle Fizikai Intézetet a Trefort-kertben), az Európai Fizikai Társulat (European Physical Society, EPS) 2018-ban „fizikai történelmi emlékhellyé” nyilvánította.

További információ/kapcsolat: