Az MTA doktorai: Tátrai Tünde a közbeszerzésekről

Tátrai Tünde, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Ellátásilánc-menedzsment Tanszék egyetemi tanára szerint sokan azt gondolják, hogy a közbeszerzések kutatása egyenlő a korrupció kutatásával, pedig ennél sokszínűbb, a versenyt és a hatékonyságot egyaránt érintő témáról van szó. A közbeszerzések értéke a GDP 15-20 százalékára tehető, tehát a téma fontossága egy ország működése szempontjából megkérdőjelezhetetlen.

2026. július 23.

Tátrai Tünde már az közgazdasági egyetem elvégzésekor eldöntötte, hogy a beszerzés témájával akar későbbi kutatói pályafutása során foglalkozni. Mivel azonban a gazdasági jog is nagyon érdekelte, a jogi egyetemet is elvégezte. Így választotta PhD-témájául a közbeszerzés kérdéskörét, aminek vannak jogi és gazdasági aspektusai is. Ezen az interdiszciplináris kutatási területen lehetősége nyílt az első hazai közbeszerzésimenedzser-képzés megalapítására. Bár a téma kezdetben meglehetősen szűknek tűnt, az évek során a kutató jelentős szakmai ismeretségi hálót tudott kiépíteni maga köré, így a világ számos egyetemén volt vendégelőadó, Olasz- és Oroszországtól kezdve az Egyesült Államokon és Dél-Amerikán keresztül Dél-Afrikáig és Japánig.

Tátrai Tünde

„A közpénzek elköltésének tudománya az utóbbi években hallatlanul dinamikus fejlődésnek indult a hatalmas adattömegek elemzésére alkalmas informatikai fejlődésnek köszönhetően – érvel Tátrai Tünde. – Sokan úgy gondolják, hogy a közbeszerzések kutatása egyenlő a korrupció kutatásával, pedig ennél sokszínűbb, a versenyt és a hatékonyságot egyaránt érintő témáról van szó. A közbeszerzések értéke a GDP 15-20 százalékára tehető, tehát a téma fontossága egy ország működése szempontjából megkérdőjelezhetetlen.”

A kutató szerint a közbeszerzések terén a fair verseny feltételeinek biztosítása elsődleges fontosságú.

A verseny számos tényezőtől függ: az integritástól, a hatékonyságtól, a kis- és közepes vállalkozási szektor fejlettségétől, a beruházások mértékétől egyaránt. „Ez legalább annyira versenyjogi, mint közbeszerzési probléma, ezért nemcsak jogászokra, hanem számos közgazdászra, mérnökre is szükség van a megfelelő feltételek biztosításához – folytatja az MTA doktora. – A modern adatelemző módszerek alkalmazásával már nemcsak azt állapíthatjuk meg, hogy a verseny mértéke mennyiben függ az ajánlattevők számától, hanem azt is, hogy az egyajánlatos eljárások milyen feltételek mellett jellemzőbbek. Az egyik legnagyobb tudományos eredményemnek tekintem, hogy a Corvinus Egyetemen kollégáimmal együtt kifejezetten

a fejlődő országokban tudtunk olyan sajátosságokat azonosítani, amelyek miatt egyes országokban a verseny feltételrendszere más a közbeszerzési piacon. E sajátságok korlátozzák a verseny intenzitását.”

Tátrai Tünde jelentős szerepet vállalt a magyarországi közbeszerzésimenedzser-képzés létrehozásában. Vélekedése szerint a közbeszerzések világa csak akkor működhet hatékonyan, ha léteznek a területre szakosodott felső és középvezetők, akik képesek értelmezni a területen végzett összehasonlító kutatások eredményeit. A kutató munkája jelentős részét az európai uniós kutatási projektek teszik ki, így rálátása van az EU közbeszerzési piacára. Tapasztalata szerint általánosságban elmondható, hogy ott optimálisabbak a közbeszerzési verseny feltételei, ahol kellően erősek a kis- és közepes vállalkozások, amelyek kiegyensúlyozott piaci környezetben képesek és akarnak ajánlatot tenni a közbeszerzési eljárásokban.

„Bár e tekintetben Kelet-Közép-Európában a kezdeti gyermekbetegségeket már leküzdöttük, e piacok még mindig fejletlennek tekinthetők. Jelenleg feltűnően magas az eredménytelen eljárások aránya, ami hatalmas mennyiségű idő és közpénz elpocsékolásával jár szerződéskötés nélkül – mondja Tátra Tünde. – Az egyik kutatásunkban például kimutattuk, hogy

az eredménytelenség szoros kapcsolatban van a csak áralapú versennyel, miközben az önkormányzati szféra, vélhetően a piaccal való közvetlenebb kapcsolata miatt, gyakrabban tudja eljárásait eredményesen lezárni.”

E kutatások fő motivációja természetesen a közbeszerzések hatékonyságának, átláthatóságának, igazságosságának elősegítése. Tátrai Tünde szerint minden korszaknak megvan a biztosnak tűnő módszere a közpénzköltés tökéletesítésére. „Korábban sokan azt mondták, hogy a digitalizációval teljesen igazságossá válthat a verseny, de ez nem történt meg. Pusztán a szabályrendszerek módosításától sem fog a piac jobban működni. Számos szakértővel, kutatóval azon dolgozunk jelenleg az Európai Unióban, hogy az európai közbeszerzési szabályokat egyszerűsítsük, illetve könnyebben alkalmazható jogi és informatikai kereteket biztosítsunk hozzájuk” – mondta Tátrai Tünde.

Bár a kutató hangsúlyozta, hogy az ő munkássága korántsem csupán a korrupció kutatásáról szól, természetesen nem kerülhettük meg a kérdést, hogy véleménye és kutatási eredményei szerint a magyar emberek korrupciópercepciója mennyiben tükrözi a valóságot.

„A közbeszerzés pont olyan korrupt, mint a gazdaság minden egyéb területe.

Bár a közbeszerzés a korrupció kiváló terepe, nem a közbeszerzés a korrupció oka, inkább lakmuszpapírhoz hasonlítanám – érvel Tátrai Tünde. – Van a korrupciónak egy igen jelentős vetülete, amiről sokkal kevesebbet beszélünk, ez pedig az intézményesített korrupció. Ekkor a rendszer résztvevői úgy érzik, hogy a korrupt viszonyok szabályszerűek (és sokszor tényleg úgy alkotják meg a szabályokat, hogy a rendszerbe bele legyen kódolva a korrupció).”

Emiatt a szereplőkben sokszor nem is tudatosul, hogy éppen korrupt eljárás részesei. „Amikor a szereplők azt gondolják, hogy az intézményesített korrupció teljesen rendben van (hiszen megfelel a szabályoknak), azt a korrupcióellenes küzdelem hagyományos eszközeivel már nem lehet eliminálni. Az intézményesített korrupció felderítéséhez nagyon erős adatelemző képességre van szükség, de ma még sehol a világon nem dolgozták ki azokat a standard módszereket, amelyekkel feltárható és semlegesíthető a szereplők tudatában és elvárásaiban rögzült hibás gyakorlat – vélekedik a kutató. – Az alkalmazott korrupciós technikák ma már sokszínűbbek és nehezebben feltárhatók.

A kutatások szerint a fejlettebb közbeszerzési rendszerekben a manipuláció fókusza az eljárásról az előkészítésre, a versenyre vonatkozó előzetes megegyezésre, valamint a szerződés nem megfelelő teljesítésére tevődik át.

A közbeszerzés-kutatások eredménye közvetlenül hasznosulhat, hiszen a döntéshozók elemi érdeke, hogy figyeljenek a trendekre, és ne az évtizedekkel ezelőtti közbeszerzési problémákra számítsanak. Valaha megmosolyogták ezt a kutatási témát, de mára a tudományos érdeklődés fókuszába került – mégpedig joggal.”

A Magyar Tudományos Akadémia doktorai

Tátrai Tünde 2026-ban nyerte el az MTA doktora címet.

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.

Az Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.
Az MTA doktora címet egy komplex, átfogó, széles tudományos alapokon nyugvó tudományminősítési rendszerben nyerhetik el a doktori értékezésüket benyújtó kutatók. Egy-egy jelölt esetén körülbelül 100 szakember mond véleményt a pályázó tudományos teljesítményéről és doktori dolgozatáról.

Az MTA új doktoraival együtt a címmel, valamint a korábbi, tudomány doktora fokozattal rendelkező kutatók száma jelenleg több, mint 2580, közülük mintegy 450 nő.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjait az MTA doktorai közül választják. Az Akadémia levelező tagjává az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.

További információk az MTA Doktori Tanácsa oldalán olvashatók.

A témához kapcsolódó cikkeink