Az MTA doktorai: Tátrai Tünde a közbeszerzésekről

Tátrai Tünde, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Ellátásilánc-menedzsment Tanszék egyetemi tanára szerint sokan azt gondolják, hogy a közbeszerzések kutatása egyenlő a korrupció kutatásával, pedig ennél sokszínűbb, a versenyt és a hatékonyságot egyaránt érintő témáról van szó. A közbeszerzések értéke a GDP 15-20 százalékára tehető, tehát a téma fontossága egy ország működése szempontjából megkérdőjelezhetetlen.

2026. július 23.

Tátrai Tünde már az közgazdasági egyetem elvégzésekor eldöntötte, hogy a beszerzés témájával akar későbbi kutatói pályafutása során foglalkozni. Mivel azonban a gazdasági jog is nagyon érdekelte, a jogi egyetemet is elvégezte. Így választotta PhD-témájául a közbeszerzés kérdéskörét, aminek vannak jogi és gazdasági aspektusai is. Ezen az interdiszciplináris kutatási területen lehetősége nyílt az első hazai közbeszerzésimenedzser-képzés megalapítására. Bár a téma kezdetben meglehetősen szűknek tűnt, az évek során a kutató jelentős szakmai ismeretségi hálót tudott kiépíteni maga köré, így a világ számos egyetemén volt vendégelőadó, Olasz- és Oroszországtól kezdve az Egyesült Államokon és Dél-Amerikán keresztül Dél-Afrikáig és Japánig.

Tátrai Tünde

„A közpénzek elköltésének tudománya az utóbbi években hallatlanul dinamikus fejlődésnek indult a hatalmas adattömegek elemzésére alkalmas informatikai fejlődésnek köszönhetően – érvel Tátrai Tünde. – Sokan úgy gondolják, hogy a közbeszerzések kutatása egyenlő a korrupció kutatásával, pedig ennél sokszínűbb, a versenyt és a hatékonyságot egyaránt érintő témáról van szó. A közbeszerzések értéke a GDP 15-20 százalékára tehető, tehát a téma fontossága egy ország működése szempontjából megkérdőjelezhetetlen.”

A kutató szerint a közbeszerzések terén a fair verseny feltételeinek biztosítása elsődleges fontosságú.

A verseny számos tényezőtől függ: az integritástól, a hatékonyságtól, a kis- és közepes vállalkozási szektor fejlettségétől, a beruházások mértékétől egyaránt. „Ez legalább annyira versenyjogi, mint közbeszerzési probléma, ezért nemcsak jogászokra, hanem számos közgazdászra, mérnökre is szükség van a megfelelő feltételek biztosításához – folytatja az MTA doktora. – A modern adatelemző módszerek alkalmazásával már nemcsak azt állapíthatjuk meg, hogy a verseny mértéke mennyiben függ az ajánlattevők számától, hanem azt is, hogy az egyajánlatos eljárások milyen feltételek mellett jellemzőbbek. Az egyik legnagyobb tudományos eredményemnek tekintem, hogy a Corvinus Egyetemen kollégáimmal együtt kifejezetten

a fejlődő országokban tudtunk olyan sajátosságokat azonosítani, amelyek miatt egyes országokban a verseny feltételrendszere más a közbeszerzési piacon. E sajátságok korlátozzák a verseny intenzitását.”

Tátrai Tünde jelentős szerepet vállalt a magyarországi közbeszerzésimenedzser-képzés létrehozásában. Vélekedése szerint a közbeszerzések világa csak akkor működhet hatékonyan, ha léteznek a területre szakosodott felső és középvezetők, akik képesek értelmezni a területen végzett összehasonlító kutatások eredményeit. A kutató munkája jelentős részét az európai uniós kutatási projektek teszik ki, így rálátása van az EU közbeszerzési piacára. Tapasztalata szerint általánosságban elmondható, hogy ott optimálisabbak a közbeszerzési verseny feltételei, ahol kellően erősek a kis- és közepes vállalkozások, amelyek kiegyensúlyozott piaci környezetben képesek és akarnak ajánlatot tenni a közbeszerzési eljárásokban.

„Bár e tekintetben Kelet-Közép-Európában a kezdeti gyermekbetegségeket már leküzdöttük, e piacok még mindig fejletlennek tekinthetők. Jelenleg feltűnően magas az eredménytelen eljárások aránya, ami hatalmas mennyiségű idő és közpénz elpocsékolásával jár szerződéskötés nélkül – mondja Tátra Tünde. – Az egyik kutatásunkban például kimutattuk, hogy

az eredménytelenség szoros kapcsolatban van a csak áralapú versennyel, miközben az önkormányzati szféra, vélhetően a piaccal való közvetlenebb kapcsolata miatt, gyakrabban tudja eljárásait eredményesen lezárni.”

E kutatások fő motivációja természetesen a közbeszerzések hatékonyságának, átláthatóságának, igazságosságának elősegítése. Tátrai Tünde szerint minden korszaknak megvan a biztosnak tűnő módszere a közpénzköltés tökéletesítésére. „Korábban sokan azt mondták, hogy a digitalizációval teljesen igazságossá válthat a verseny, de ez nem történt meg. Pusztán a szabályrendszerek módosításától sem fog a piac jobban működni. Számos szakértővel, kutatóval azon dolgozunk jelenleg az Európai Unióban, hogy az európai közbeszerzési szabályokat egyszerűsítsük, illetve könnyebben alkalmazható jogi és informatikai kereteket biztosítsunk hozzájuk” – mondta Tátrai Tünde.

Bár a kutató hangsúlyozta, hogy az ő munkássága korántsem csupán a korrupció kutatásáról szól, természetesen nem kerülhettük meg a kérdést, hogy véleménye és kutatási eredményei szerint a magyar emberek korrupciópercepciója mennyiben tükrözi a valóságot.

„A közbeszerzés pont olyan korrupt, mint a gazdaság minden egyéb területe.

Bár a közbeszerzés a korrupció kiváló terepe, nem a közbeszerzés a korrupció oka, inkább lakmuszpapírhoz hasonlítanám – érvel Tátrai Tünde. – Van a korrupciónak egy igen jelentős vetülete, amiről sokkal kevesebbet beszélünk, ez pedig az intézményesített korrupció. Ekkor a rendszer résztvevői úgy érzik, hogy a korrupt viszonyok szabályszerűek (és sokszor tényleg úgy alkotják meg a szabályokat, hogy a rendszerbe bele legyen kódolva a korrupció).”

Emiatt a szereplőkben sokszor nem is tudatosul, hogy éppen korrupt eljárás részesei. „Amikor a szereplők azt gondolják, hogy az intézményesített korrupció teljesen rendben van (hiszen megfelel a szabályoknak), azt a korrupcióellenes küzdelem hagyományos eszközeivel már nem lehet eliminálni. Az intézményesített korrupció felderítéséhez nagyon erős adatelemző képességre van szükség, de ma még sehol a világon nem dolgozták ki azokat a standard módszereket, amelyekkel feltárható és semlegesíthető a szereplők tudatában és elvárásaiban rögzült hibás gyakorlat – vélekedik a kutató. – Az alkalmazott korrupciós technikák ma már sokszínűbbek és nehezebben feltárhatók.

A kutatások szerint a fejlettebb közbeszerzési rendszerekben a manipuláció fókusza az eljárásról az előkészítésre, a versenyre vonatkozó előzetes megegyezésre, valamint a szerződés nem megfelelő teljesítésére tevődik át.

A közbeszerzés-kutatások eredménye közvetlenül hasznosulhat, hiszen a döntéshozók elemi érdeke, hogy figyeljenek a trendekre, és ne az évtizedekkel ezelőtti közbeszerzési problémákra számítsanak. Valaha megmosolyogták ezt a kutatási témát, de mára a tudományos érdeklődés fókuszába került – mégpedig joggal.”

A témához kapcsolódó cikkeink