Az MTA doktorai: Fülöp Lívia az Alzheimer-kór kutatásáról
A neurodegeneratív betegségek, azon belül is az Alzheimer-kór világszerte a legkutatottabb kórok közé tartoznak. Ennek oka, hogy miközben a nyugati népesség átlagos életkorának emelkedésével egyre növekszik a betegség gyakorisága, továbbra sem létezik ellene hatékony terápia. Fülöp Lívia, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének docense, az MTA doktora már évtizedek óta az Alzheimer-kór különböző terápiás megközelítéseit vizsgálja: kutatja a kóros fehérjelerakódásokat, a neurogenezist és az idegrendszeri gyulladásokat is. Eddigi eredményei ismertetésével folytatjuk az MTA új doktorait bemutató sorozatunkat.
Fülöp Lívia már egyetemi hallgató kora óta a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetében dolgozik. Az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelésének kutatásával 1997-ben doktoranduszként kezdett foglalkozni, és azóta is a betegséggel összefüggő farmakológiai vizsgálatokat folytat, így ez lett MTA-doktori disszertációjának is a témája.
Változó kutatási irányok
„Kezdetben olyan gyógyszereket igyekeztünk fejleszteni, amelyek az agyban felgyülemlő kóros béta-amiloid fehérjéket támadják, és megakadályozzák az aggregációjukat.
Fülöp LíviaEz akkoriban rendkívül intenzíven kutatott tématerület volt – mondja Fülöp Lívia. – Nem titok ugyanakkor, hogy hiába múlt el azóta több mint negyed évszázad, továbbra sem létezik hatékony gyógyszer az Alzheimer-kórra. Emiatt kutatói pályám során rendszeresen meg kellett változtatnom a kutatásom irányát, mivel a gyógyszeripar szereplői és az Alzheimer-kutató közösség érdeklődése is többször változott.”
Ilyen új kutatási irány lett a béta-amiloid aggregációjának gátlása után az FE65 fehérje vizsgálata és működésének befolyásolása.
Fülöp Lívia kutatócsoportja szabadalmaztatott egy olyan vegyületcsaládot, melynek tagjai az FE65 fehérje működésén keresztül képesek az Alzheimer-kór patológiáját jellemző bizonyos kóros folyamatokat kedvezően befolyásolni.
A molekulacsaládból olyan gyógyszert lehet fejleszteni, amely oki terápiaként lehetne alkalmazható a betegség gyógyításában. Az FE65 fehérjével kapcsolatos kutatásokkal összefüggésben Fülöp Lívia kutatócsoportja állatmodelleken vizsgálni kezdte a felnőttkori neurogenezis (vagyis az új idegsejtek létrejöttének) jelenségét is. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy az emberi agyban is keletkeznek új idegsejtek felnőttkorban is, különösen a sérülést elszenvedett területeken. Minthogy az Alzheimer-kór kialakulása során is károsodnak a neuronok, a korábbi megközelítésekhez képest új gyógyszerfejlesztési irányt jelenthet a neurogenezis mechanizmusának célzása alternatív terápiák segítségével. Fülöp Lívia kutatócsoportja igazolta, hogy az FE65 fehérje működésére ható szabadalmaztatott molekula a neurogenezis bizonyos molekuláris folyamatait is kedvező irányban befolyásolja.
A kutatócsoport harmadik nagy témája az Alzheimer-kórban fellépő agyi gyulladásos folyamatok vizsgálata és a befolyásolásukra alkalmas gyógyszermolekulák keresése volt. E célra a szigma-1 receptor működését módosító molekulákkal kísérleteztek. A szigma-1 receptornak nemcsak az Alzheimer-kórban, hanem más idegrendszeri kórképekben (például a depresszióban) is lehet szerepe. Ha sikerülne olyan molekulát találni, amely a szigma-1 receptor működésének módosításán keresztül csillapítja a gyulladásos folyamatokat, annak pozitív hatásai lehetnének akár az Alzheimer-kór lefolyására is.
Sokfaktoros betegség
Amint látható, párhuzamosan számos megközelítéssel folynak az Alzheimer-kór évtizedek óta várt hatékony gyógyszeres terápiáját célzó kutatások, de ezek eddig nem vezettek egyértelmű sikerre. Jelenleg az sem egyértelmű, hogy mi okozza a betegséget (ha egyáltalán egyetlen ok áll a hátterében). A kóros fehérjék felgyülemlését gátló terápiák klinikai tesztjei ellentmondásos eredményekkel zárultak, ennek hatására pedig sok kutatóban megkérdőjeleződött, hogy vajon tényleg ezek az ártalmasnak tekintett proteinek-e a betegség elsődleges kiváltó okai, vagy esetleg más, eddig ismeretlen okból keletkeznek Alzheimer-kór esetén.
„Amikor kiderült, hogy a béta-amiloid célpontú gyógyszerek nem hatásosak, számos más elmélet került előtérbe az Alzheimer-kórt célzó gyógyszerkutatásokkal kapcsolatban – folytatja Fülöp Lívia. – Szerintem ez egy sokfaktoros betegség, tehát nem lehet egyetlen kiváltó okot meghatározni a hátterében, már csak azért sem, mert a betegcsoport rendkívül heterogén.
Az Alzheimer-kór hátterében valószínűleg egyszerre állnak öröklött és szerzett tényezők is.”
A hatékony gyógyszerek megtalálását az is nehezíti a kutató szerint, hogy a terápia célpontja valószínűsíthetően nem a sejteken kívül vagy a felszínükön, hanem a sejtek belsejében található toxikus fehérjeaggregátum. Márpedig az eddig tesztelt hatóanyagok nagy része valószínűleg nem jut be a sejtbe.
Bár a mostanáig ígéretesnek tartott, béta-amiloid ellen kifejlesztett gyógyszerek klinikai vizsgálati eredményei nem kielégítőek, a fejlesztők egyelőre nem összpontosítanak a hatóanyagok sejtbe való bejutásának javítására. A jelenleg a klinikai vizsgálatok harmadik vagy negyedik (már engedélyezés utáni) fázisában járó szereknek konvencionális, sejten kívüli a hatásmechanizmusuk. Ezek a terápiás eljárások passzív immunizáción alapulnak: a béta-amiloid peptid különböző aggregációs formái ellen termeltetett antitesteket vetnek be. De az eddigi eredmények szerint a mérhető hatás érdekében olyan nagy dózisban kell alkalmazni őket, ami már komoly mellékhatások veszélyét veti fel, a kezelés ára pedig csillagászati.
A gyógyszerfejlesztés ilyen irányú polarizálódásának oka, hogy sajnos eddig az alternatív utakat (pl. a gyulladás csökkentését vagy a tau-fehérje helytelen működésének helyreállítását) célzó terápiák sem bizonyultak önmagukban igazán hatékonynak.
Fülöp Lívia ennek ellenére fontosnak tartja a gyulladás kutatását. „Tudományos bizonyítékokkal alátámasztott az a tény, hogy a gyulladásnak kezdettől fogva szerepe van az Alzheimer-kór kialakulásában. A gyulladás az immunrendszer természetes reakciója a káros vagy mérgező ágensek ellen, márpedig a túltermelődött béta-amiloid és a helytelen szerkezetű tau-fehérjék ártalmas hatást fejtenek ki – vélekedik a kutató. – A központi idegrendszerben fellépő gyulladás már a betegség nagyon korai szakaszára jellemző. A problémát itt is az okozza ugyanakkor, hogy e folyamatok gátlása meglehetősen nehéz. Első lépésben azt kellene megoldani, hogy ezek a molekulák bejuthassanak az idegsejtekbe.” Az eddigi konvencionális gyulladásgátló szerekkel végzett klinikai vizsgálatok sem vezettek pozitív eredményre.
Életmód és kockázat
Egyes források azt állítják, hogy életmódváltással (például egészséges táplálkozással vagy rendszeresen végzett testmozgással) „meg lehet előzni” az Alzheimer-kórt. Megkérdeztük a kutatót, hogy az életmód valóban befolyásolja-e a betegség kialakulásának kockázatát. „Igen, én is azt gondolom, hogy van összefüggés az életmód és az Alzheimer-kór kockázata között. Általánosságban elmondható, hogy mivel
az Alzheimer-kór kialakulása szoros kapcsolatban áll az agyi keringés minőségével, ezért minden olyan életmódváltás, amely a szívünknek és a keringési rendszerünknek jót tesz, az agyunknak is használ
– mondja Fülöp Lívia. – Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát egyértelműen növelik a keringési problémák, az érrendszer betegségei, az ebből adódó oxigénhiány, az agybéli elzáródások. Ha ehhez öröklött hajlamok is kapcsolódnak, az jelentősen megnöveli a betegség fellépésének valószínűségét. Fontos, hogy időskorban igyekezzünk egészségesebben élni, és dolgoztassuk az agyunkat. Válasszunk gondolkodással járó, illetve a mozgáskoordinációt memóriamunkával összekapcsoló hobbit. Ilyen a tánc vagy más koreografált mozdulatsorokat alkalmazó, mozgásos foglalkozások. E tevékenységek ugyanis serkentik a keringést, és megdolgoztatják a memóriát, így végeredményben hátráltathatják a kognitív hanyatlást.”
A Magyar Tudományos Akadémia doktorai
Fülöp Lívia 2025-ben nyerte el az MTA doktora címet.
A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.
Az Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.
Az MTA doktora címet egy komplex, átfogó, széles tudományos alapokon nyugvó tudományminősítési rendszerben nyerhetik el a doktori értékezésüket benyújtó kutatók. Egy-egy jelölt esetén körülbelül 100 szakember mond véleményt a pályázó tudományos teljesítményéről és doktori dolgozatáról.
Az MTA új doktoraival együtt a címmel, valamint a korábbi, tudomány doktora fokozattal rendelkező kutatók száma jelenleg több, mint 2580, közülük mintegy 450 nő.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjait az MTA doktorai közül választják. Az Akadémia levelező tagjává az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.
További információk az MTA Doktori Tanácsa oldalán olvashatók.
A témához kapcsolódó cikkeink
Az MTA doktorai: Halász Júlia a csonthéjas gyümölcsök termékenyülési kapcsolatairól
A csonthéjas gyümölcsök termesztése nagy jelentőséggel bír a magyar mezőgazdaságban és a világ élelmiszer-termelésében egyaránt. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy minél jobban megértsük a megtermékenyülésük mechanizmusait, illetve a folyamatra ható környezeti és genetikai tényezőket. Ezt kutatja Halász Júlia egyetemi tanár, az MTA doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet Növénybiotechnológia Tanszék Kertészeti Növénygenetika Csoportjának tagja és munkatársai.
Az MTA doktorai: Varga Orsolya a betegségek társadalmi terheiről
A betegségek hatalmas terhet rónak a társadalomra. Ahhoz, hogy e terhet csökkenthessük, pontosan meg kell ismerünk, hogy milyen éltmódbeli, szociális, sőt jogszabályi tényezők hatnak rá. Varga Orsolya, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézet docense e kérdéseket kutatja többféle krónikus, nem fertőző betegség, például a cukorbetegség és a fogszuvasodás kapcsán. Munkássága során az egészségtudomány és a társadalmi környezet számos aspektusát vizsgálta, így például kutatta az állatkísérletekkel kapcsolatos európai uniós jogszabályok hatásait is.
Az MTA doktorai: Gyulavári Tamás a nem klasszikus munkaviszonyban dolgozó önfoglalkoztatók munkajogi kérdéseiről
Az utóbbi évtizedekben egyre többen dolgoznak a hagyományos munkaviszony keretein kívül, például alkalmi, behívott vagy platformmunkásként. Ők többségükben kényszervállalkozók, akik talán ideig-óráig jobban járnak az alacsonyabb költségek miatt, de számos munkavállalói jogtól elesnek. Gyulavári Tamás egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszékének vezetője, az MTA doktora ezen önfoglalkoztató munkavállalókat kutatja immár húsz éve. Véleménye szerint, ahogy egyre többen lesznek, úgy növekednek majd a velük kapcsolatos társadalmi problémák, ezért rendezni kell a munkajogi védelmüket.
Az MTA doktorai: Csapó Edit a nemesfémalapú nanoszerkezetekről
A nemesfémalapú nanoszerkezetek és a biokolloidok forradalmasíthatják az orvostudomány több ágát is. Például molekuláris szenzorokat és a gyógyszerhatóanyagok pontos célba juttatását biztosító segédmolekulákat fejleszthetünk belőlük. Ilyen nanoszerkezetek fejlesztése a célja Csapó Editnek, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék habilitált egyetemi docensének és az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetőjének, aki tavaly védte meg MTA-doktori disszertációját, jelenleg pedig a Lendület Program által támogatott kutatásokat végez.
Az MTA doktorai: Derekas Aliz a pulzáló csillagokról
Derekas Aliz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az MTA doktora munkatársaival világraszóló eredményt ért el, amikor felfedezte az egyik legelső ismertté vált fedési hármas csillagrendszert (vagyis három, egymás körül keringő, időnként fedésbe kerülő csillagot). A kutató a csillagászat két nagy területét egyesíti munkájában, hogy minél többet megtudhasson a pulzáló csillagok természetéről.
A Magyar Tudományos Akadémia doktorai - A Magyar Tudomány különszáma
2022 óta különszámban mutatja be az MTA új doktorait a Magyar Tudomány című folyóirat. A kiadvány célja, hogy az Akadémia doktorai és kutatásaik kapjanak nagyobb figyelmet, továbbá hogy a kutatók a disszertációjukról szóló rövid összefoglalóikkal járuljanak hozzá a magyar szaknyelv ápolásához és fejlesztéséhez. A 2023-ban akadémiai doktori címet elnyert kutatókat bemutató, tavaly év végén megjelent különszám cikkünkbe kattintva olvasható.
Az MTA doktorai: Bóna Judit a beszédfolytonossági zavarokról
A beszéd folyamatossága árulkodik az agyunkban zajló beszédtervezési folyamatokról, ezért érdemes kutatni a különböző csoportok beszédében fellelhető különbségeket – érvel Bóna Judit beszédkutató, egyetemi tanár, az MTA doktora. Az ELTE BTK dékánhelyettese, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója munkássága során vizsgálta a gyerekek és a különféle neurodegeneratív betegségekben szenvedők beszédének folytonosságát és a beszédükben fellelhető megakadások sajátosságait is.
In memoriam Tőke László
Életének 91. évében, 2024. december 30-án elhunyt Tőke László kémikus, az MTA rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia Technológia Tanszékének állami díjas professor emeritusa, korábban tanszékvezetője. A kutatói közösség nevében Bakó Péter és Keglevich György, az MTA doktorai búcsúznak tőle.
Az MTA doktorai: Tuba Róbert a műanyagok kémiai újrahasznosításáról
A műanyagok kémiai újrahasznosítása a jelen egyik legsürgetőbben megoldandó környezetvédelmi feladata. Felmérhetetlen jelentőségűek azok az eljárások, amelyek a kevert és szennyezett műanyaghulladékot is alkotóelemeire tudják bontani, hogy belőlük újra teljes értékű termékeket lehessen gyártani. Tuba Róbert, az MTA doktora, a Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Zöldkémia Kutatócsoportjának vezetője erre képes katalizátorkomplexeket fejleszt.
Az MTA doktorai: Békési József a közlekedési problémák megoldását is segítő operációkutatásról
A gyártás, a közlekedés és a szállítmányozás sem képzelhető el optimalizálás nélkül, hiszen össze kell hangolni e rendszerek elemeinek működését a költségek csökkentése, a végrehajtáshoz szükséges idő és erőforrások minimalizálása, illetve a megrendelői igények kielégítése érdekében. Az optimalizálási problémák megoldása pedig lehetetlen a matematika és a számítástudomány határán álló operációkutatás nélkül. Ezzel foglalkozik Békési József, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének főiskolai tanára, aki idén márciusban nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
_680_454_1718695161_fill_240x160.jpg)
Az MTA doktorai: Géra Eleonóra Buda múltjáról
Buda a város törököktől való visszafoglalásakor teljesen elnéptelenedett, az épületek romba dőltek. A semmiből kellett tehát újjáépíteni a várost és lakosságát. Géra Eleonóra várostörténész, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi docense, az MTA doktora Buda kora újkori történetét kutatja. Interjúnkban elmondta, hogy a társadalom rendkívüli sokszínűsége teszi igazán érdekessé a várost. Buda lakosai több párhuzamos joghatóság alá tartozhattak, így eltérők voltak a jogaik, az érdekeik és a lehetőségeik is.
Az MTA doktorai: Csoknyai Tamás a magyar épületek energiahatékonyságáról
Amikor Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék vezetője, az MTA doktora elkezdte a lakóépületek energiafelhasználását kutatni, még nem voltak hozzáférhető adatok a magyarországi helyzetről. Ezért kutatómunkájának első szakaszában az egyik legfontosabb eredménye a minden tekintetben reprezentatív adatbázis létrehozása volt. Ennek segítségével már nemzeti stratégiát lehetett alkotni, illetve összehasonlító vizsgálatokat lehetett végezni, amelyekből kiderült, hogy a magyar épületek energiahatékonysága jelentősen elmarad a visegrádi országok szintjétől, ezen pedig főként a hőszigeteléssel lehet változtatni.
Az MTA doktorai: Bhattoa Harjit Pal a D-vitamin élettani jelentőségéről
A D-vitaminnak a legkülönfélébb biológiai folyamatokban játszott szerepe a vitaminokkal kapcsolatos kutatások talán legnépszerűbb területének számít napjainkban. Bhattoa Harjit Pal, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet egyetemi docense, az MTA doktora már negyedszázada vizsgálja a D-vitamin csontrendszerre gyakorolt hatását (és így szerepét a csontritkulás kialakulásában), de ugyanígy kutatja munkatársaival a vitamin általános élettani és betegségekben játszott szerepét.
Az MTA doktorai: Tóvári József a daganatok áttétképzésének kutatásáról
A daganatos megbetegedések eredményes gyógyítása érdekében nemcsak az elsődleges tumor növekedését lehet gátolni, hanem elméletben az áttétképződés is megakadályozható vagy legalábbis lassítható. Tóvári József, az MTA doktora, az Országos Onkológiai Intézet Onkológiai Kutató Központ Kísérletes Farmakológiai Osztály vezetője kutatásainak fókuszában a daganatáttét-képződés molekuláris mechanizmusai állnak, az eredményei pedig egy napon talán elvezetnek a túlélési esélyeket drasztikusan csökkentő áttétek kialakulásának hatékony gátlásához.
Az MTA doktorai: Kovács László a kiberhadviselésről
Kovács László dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi tanára A kiberbiztonság stratégiai megközelítése című értekezésével nyerte el az MTA doktora címet. Fő kutatási területe a kiberhadviselést meghatározó nemzeti stratégiák összehasonlítása, és az időtálló nemzeti stratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a szélvészgyorsan fejlődő információtechnológia, a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika korában is lépést tudjunk tartani a komputerrendszereket fenyegető ellenséges támadásokkal szemben. Az MTA doktorairól szóló sorozatunkban a címet a legkülönbözőbb tudományterületeken elért eredményeikkel elnyerő kutatókat mutatunk be.
