Szabadság és tudomány – Várjuk november 3-ától a Jubileumi Tudományünnep programjain az Akadémia székházában!

Hogyan formálja mindennapi viselkedésünket, nemzeti önképünket a történelem, hogyan viszonyulunk a korszakos eseményekhez 70 és 500 év távolából? Milyen kutatások segíthetnek megtalálni az optimális megoldásokat a legégetőbb országos problémákra, és hogyan gondolkodtak nagy művészeink a tudományról? Az MTA és Könyvtára bicentenáriumi emlékéveit lezáró Jubileumi Tudományünnep rendezvényei november 3–13. között többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ.

2026. október 1.

Hogyan formálja mindennapi viselkedésünket, nemzeti önképünket a történelem, hogyan viszonyulunk a korszakos eseményekhez 70 és 500 év távolából? Milyen kutatások segíthetnek megtalálni az optimális megoldásokat a legégetőbb országos problémákra, és hogyan gondolkodtak nagy művészeink a tudományról? Az MTA és Könyvtára bicentenáriumi emlékéveit lezáró Jubileumi Tudományünnep rendezvényei november 3–13. között többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ.

A rendezvénysorozat nyitóünnepsége az 1956-os forradalom előtt tiszteleg. Az ünnepségen, amelyen Baka András köztársasági elnök is részt vesz, Rainer M. János tart díszelőadást az 1956-os eseményeknek a történetírásban való megjelenítéséről. Domokos Gábor a természetben megfigyelhető térbeli geometriai mintázatokról ad elő, Nagy Zoltán Zsolt pedig arról beszél, hogyan befolyásolja a szem működését a súlytalanság, és hogyan küszöbölhetők ki a káros hatásai. Ekkor adják át a 2026. évi Eötvös József-koszorúkat és tudományos díjakat is. A rendezvényt élőben közvetítjük az MTA Youtube csatornáján.

A többi programon már személyesen is várjuk az érdeklődőket, akik a tudomanyunnep.hu oldalon tudnak regisztrálni. A Tudományünnep+ programsorozat november 3-án este 18.30 órakor szintén az 1956-os eseményeket és azok emlékezetét tárgyaló programmal veszi kezdetét. A beszélgetés résztvevői – Gyáni Gábor társadalomtörténész, akadémikus, Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, akadémikus, Vásárhelyi Mária médiaszociológus és Závada Pál író – a társadalmi emlékezetet formáló tényezőket veszik sorra, és azt vizsgálják, adhat-e a tudomány közös támpontokat úgy, hogy közben a múltról alkotott különböző emlékezetek továbbra is együtt élnek.

Az idei történelmi aszály minden korábbinál élesebben vetette fel a vízgazdálkodási problémákat. Mi történik a légköri, a felszíni és a felszín alatti vizekkel? A november 5-i Tudomány és Parlament programon kutatók és szakpolitikai döntéshozók közösen vitatják meg Magyarország vízhelyzetét, a várható kockázatokat és a lehetséges beavatkozásokat. Az esti Tudományünnep+ program azt a kérdést állítja középpontba, hogyan lehet dönteni, amikor a vízzel kapcsolatban különböző érdekek és szempontok ütköznek. Erről beszélget Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő, Goda Zoltán környezetmérnök és Tölgyesi Csaba ökológus.

Mennyire térnek el a férfi- és női kutatók karrierlehetőségei, milyen tendenciák olvashatók ki az eredményességi mutatókból, hány női tagja van az Akadémiának, és milyen intézkedések adhatják vissza az alkotói évekből másra fordított időt? A nőknek a hazai tudományos életben betöltött szerepét egész napos rendezvény vizsgálja, amelyen a résztvevők az elméleti kérdések mellett több úttörő magyar, 19. és 20. századi női tudós alakját is felvillantják.

Nemzeti önképünket meghatározó esemény a mohácsi csata, az erről szóló kutatásokat az 500 éves jubileum kapcsán számos tanulmányban, kötetben, előadáson is közzétették. Ismeretterjesztő előadásunk a csata egy eddig kevéssé ismert aspektusára hívja föl a figyelmet: a tömegmészárlások névtelen áldozataival kapcsolatos antropológiai, régészeti, paleopatológiai és igazságügyi orvostani vizsgálatok eredményeit osztja meg az érdeklődőkkel.

A művészet és a tudomány viszonyát a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendezvényei hazai, világ- és operairodalmi témákon keresztül vizsgálják: kerekasztal-beszélgetésen a tudományoknak a Goethe-életműben megjelenő reprezentációját elemzik, az előadásokban pedig a Széchenyi-művekben megjelenő akadémiai eszméről, a Buda halálának klasszika-filológiai hátteréről és Jókai műveinek csillagászati vonatkozásairól számolnak be.

A mesterséges intelligencia mindennapi életünk elidegeníthetetlen részévé vált, használata azonban számos területen vet fel dilemmákat. A Tudományünnep+ előadása az energiamérleggel kapcsolatos kérdésekre fókuszál: milyen erőforrásokat igényel az MI terjedése, lehet-e maga az MI az energetikai megoldások része, és hogyan használhatjuk egyéni szinten is tudatosabban és célszerűbben.

Egész napos rendezvényt tart az MTA Könyvtár és Információs Központ, amelynek résztvevői a Könyvtár történetét, gyűjteményét, örökségét tekintik át, illetve általában a könyvtárak előtt álló feladatokat, kihívásokat veszik számba. A rendezvényen bemutatják A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának története 1826–2026 című kötetet is.

Mi számít korszerű tudásnak, hol vannak lemaradva a hazai diákok más országokban tanuló kortársaikhoz képest, és hogyan befolyásolják a gyerekek esélyeit az oktatási egyenlőtlenségek? Országos jelentőségű ügy, milyen irányba menjen tovább a magyar oktatási rendszer megújítása – beszélgetésünkön szakértőink arra is keresik a választ, mely értékek mentén alakítható ki nemzeti konszenzus a témában.

A Jubileumi Tudományünneppel lassan véget ér az Akadémia alapításának 200. évfordulóját ünneplő kétéves programsorozat, amelynek egyik fő célja az volt, hogy megmutassa a tudomány sokszínűségét, és betekintést adjon a legizgalmasabb új tudományos eredményekbe. Ennek egyik meghatározó eleme volt a Sokszínű tudomány rendezvénysorozat, amelynek egy-egy emlékezetes állomását idézi fel november 4-én a Hatóerők és szövetségek című program. Szó lesz többek közt a kvarkokról, a kisebbségi nyelvek oktatásáról, a háromdimenziós térfogalom fejlődéséről és a növények stressztűrő képességéről.

Kísérőprogramok

A Tudományünnep+ esti rendezvényei előtt és után külön programokat is kínálunk a résztvevőknek: Négy alkalommal, 17 órától tárlatvezetéssel látogatható a 200 év kincsei című kiállítás. A tárlatvezetéseken csak korlátozott számú látogató vehet részt, ezért előzetes regisztráció szükséges. Jelentkezni az érintett Tudományünnep+ programok eseményoldalán lehet.
Sötétedés után pedig, ha nem felhős az ég, a Magyar Csillagászati Egyesület tart bemutatót a székház előtt, amelyen a Hold kráterei mellett a Szaturnusz gyűrűje és legnagyobb holdja is megfigyelhető.

A részvétel minden programon, előadáson ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztráljon programjainkra, és tartson velünk személyesen a Magyar Tudomány Ünnepén!

Tovább részletek: tudomanyunnep.hu