A Tudomány Fája is megszenvedte a forró és száraz nyarat – Videoriport a Margitszigetről

Meglepően jó állapotban van, a koronája telített, nincs csúcsszáradás, szépen, egyenletesen, egészen az alsó szintig megvan a lombozat még október közepén is. Ami árulkodó, hogy fakózöld a lomb színe, tehát lehet látni, hogy jelentős élettani stresszben van

– így értékelte Dezsényi Péter kertészmérnök, a Főkert főigazgatója a Margit-sziget egyik legszebb fája, a szabadtéri színpad közelében álló platán állapotát október közepén.

A Magyar Tudományos Akadémiával csaknem egyidős, széles lombkoronája miatt egyedinek számító, terebélyes famatuzsálem június 8-án Budapest Főváros Önkormányzata és az MTA közös kezdeményezésére kapta meg a Tudomány Fája címet, amikor legfeljebb még csak sejteni lehetett, hogy az évek óta tartó aszályt hamarosan hosszúra nyúló, rendkívül forrósággal kísért csapadékmentes időszak súlyosbítja. Október közepére szerencsére már magunk mögött tudhattuk a kánikulát, és valamennyi – persze közel sem elegendő – csapadék is enyhítette már a szárazságot, így felkerestük a főváros főkertészével a fát, hogy érdeklődjünk az állapotáról.

„1823-ban ültették ezt a platánt, tehát szinte egy időben a Magyar Tudományos Akadémia megalapításával. Csodálatos állapotban van a mai napig, az egyik legszebb fája Magyarországnak, sőt Európa egyik legszebb platánjának tartják. Különleges, nagyon szabályos, szép, széles koronája van” – sorolta a Főkert főigazgatója a fa erényeit, melynek magassága ugyan nem vetekszik a legnagyobb nyugat-európai platánokéval, de koronájának szélessége csaknem 50 méter, ami egyedülálló, és csodálva emlegetik külföldön is.

Aki most felkeresi a fát, saját szemével is meggyőződhet róla, hogy túlélte a forró nyári heteket. Dezsényi Péter szerint a történelmi léptékű szárazság, a hosszan tartó nyári forróság és extrém UV-sugárzás, valamint idős kora ellenére a Tudomány Fája nagyon jó állapotban van. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy kiterjedt gyökérzete a legkedvezőtlenebb aszályos időszakban is képes megtalálni a vizet, másfelől közvetlen környezete, a Duna közepi, párás mikroklíma olyan kedvező, hogy külön védelmet biztosít a fának.

„Sajnos a budapesti faállományról ugyanez nem mondható el. Ha közterületi, erdei vagy magánkerti fáinkról beszélünk, akkor nyugodtan kimondhatjuk: krízis van. A Főkert adatai alapján azt látjuk, hogy a következő tíz évben idős fáink jelentős részét, akár 40-50 százalékát is el fogjuk veszíteni, és le kell őket cserélni – mondta a budapesti faállomány egészségi állapotát folyamatosan monitorozó Főkert vezetője. – Ez hatalmas feladat lesz.

A második világháború utáni rekonstrukcióhoz tudnám hasonlítani, amikor a budapesti faállomány 90 százalékát újra kellett építeni.”

A már két évszázadot is megélt platán sorsáról, várható jövőjéről szólva Dezsényi Péter utalt a hozzá hasonló fák hosszú élettartamára, ideális feltételek mellett ugyanis egy ilyen fa simán megéri az 500 évet vagy akár többet is. „Azt nem tudom garantálni, hogy ez az ősplatán még 200 évig élni fog, de az úgynevezett matuzsálemeink közül azok közé tartozik, amelyek kifejezetten jó állapotban vannak. Tehát még évtizedekig, sőt akár 100-150 évig is ilyen jó állapotban maradhat.”

Annak érdekében, hogy a fa minél tovább velünk maradhasson, a Főkert szakemberei két kézzelfogható lépést tettek: körülkerítették, hogy lehetőleg minél kevesebben tapossák keményre a gyökerei fölötti talajt, és úgynevezett televényszigetet kezdtek építeni törzse köré. „A klímaváltozásban a meglévő faállomány védelmének nulladik lépése, hogy megkezdjük a talajreformot, átalakítjuk a talajgazdálkodást Budapest parkjaiban és zöldfelületein” – mondta Dezsényi Péter.

A televény nem más, mint az avar és a frissen képződő talaj párosa, azaz a talaj legfölső, humuszban, talajéletben gazdag, jó vízgazdálkodású, élő, átalakuló része. A Főkert igyekszik a budapesti parkokban minél nagyobb tömegben fölépíteni a televényt, mivel agyonhasznált parkjaink talajai szinte betonkeménységűek, és ez rengeteg probléma forrása: nemcsak hogy élettelenek, de nem is képesek befogadni, megtartani a vizet, és ha hullik is némi csapadék, az hamar kipárolog, eltávozik a rendszerből.

„Eljött az idő, amikor technológiát kell váltanunk. Újra kell gondolnunk, hogy milyen fajokat és fajtákat alkalmazzunk. Meg kell változtatnunk a faápolás menetét a teljes életcikluson keresztül az ültetéstől a fiatal fa fenntartásáig

– sorolta a Főkert előtt álló, kétségkívül erőforrás- és pénzigényes, azonban megkerülhetetlen feladatokat a főkertész, aki szerint csak így van esély arra, hogy 20-30 év múlva is legyen árnyék Budapesten, és megmaradjon a mostani hatalmas lombkoronatömeg, ami hűti a várost, tisztítja a levegőt, és nagyon jelentős részben a csapadékvíz-gazdálkodásért is felelős. – Ez a faállomány a budapesti klímareziliencia egyik kulcsinfrastruktúrája, amelyet a következő 10 évben részben újra kell építenünk.”

A Tudomány Fája (a júniusi ünnepélyes esemény képei a fotóra kattintva nézhetők meg) Fotó: Szigeti Tamás / MTA

A szakemberek már évek óta látják, hogy milyen veszélyek leselkednek hazánk növényállományára. A Főkert vezetője szerint jelentős történeti fasori fajainkat a következő években el fogjuk veszíteni, a kőrisektől kezdve a vadgesztenyén át a hársig, juharig, ezért alaposan át kell gondolni, hogy hagyományos közismert fajaink közül melyeket lehet és érdemes a következő években telepíteni.

Az már a laikusok számára is szembetűnő lehet a városok egyes részein, hogy milyen nagy bajban vannak a fák, és ennek milyen különböző tünetei vannak.

„A legradikálisabb, amikor egy fa a nyár közepén ledobja a lombját. Adott esetben ez egy tudatos stratégia része: a fa úgy dönt, hogy abban az évben már nem akar fotoszintetizálni, nem akar szerves anyagot előállítani, hanem visszavonul, és a tartalékait megtartja a következő évre, amikor újból ki kell hajtani”

– magyarázta Dezsényi Péter, hozzátéve, hogy azoknál a fáknál is, amelyeknél nem ennyire drasztikus a tünet, jól lehet látni a levelek csúcsán a száradást, vagy például a juharokra volt nagyon jellemző idén, hogy az UV-sugárzástól megégtek a leveleik.