Tudós és művész: Videón a Szentágothai Jánosról szóló konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából a Biológiai Tudományok Osztálya és az Orvosi Tudományok Osztálya közös emlékülés és kiállítás keretében emlékezett meg Szentágothai Jánosról, az Akadémia fél évszázada megválasztott elnökéről. Cikkünkben megtekinthetik a konferencia előadásairól készült felvételt, illetve megmutatunk néhányat az MTA egykori elnökének akvarelljei közül is.

2026. június 25.

A Sokszínű tudomány című, az Akadémia fennállásának 200. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat egyike volt az Akadémia egykori elnöke, az igazi reneszánsz személyiségnek tartott Szentágothai János tiszteletére szervezett emlékülés és kiállítás volt. A szakmai és személyes hangvételű előadások az alábbi felvételen tekinthetők meg:

00:00 | Ádám Veronika megnyitóbeszéde
04:08 | Freund Tamás köszöntője
14:30 | A struktúra és funkció összefüggései Szentágothai nyomában – Acsády László előadása
34:01 | Szentágothai János a neuroendokrinológia területén végzett munkásságának öröksége – Fekete Csaba előadása
54:05 | Szentágothai professzor pécsi öröksége – Reglődi Dóra előadása
01:16:07 | Szentágothai János, az egyetemi tanár Budapesten – Alpár Alán előadása
01:37:24 | Az akvarellista Szentágothai János – Ugry Bálint előadása
01:48:44 | Lénárd László záróbeszéde

Szentágothai János (1912–1994) sokrétű és gazdag életművet hagyott maga után. Az iskolateremtő tudós és briliáns előadó az MTA elnökeként is beírta nevét a magyar tudomány könyvébe. Szentágothai Pécsen, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1936-ban, majd az egyetem Anatómiai Tanszékén kezdett oktatni és kutatni. Az agykutatás területén hamarosan átütő eredményeket ért el. Igen fiatalon, 1948-ban lett az MTA levelező, majd 1967-ben rendes tagja. 1968 márciusában „Neuronhálózatok és neuronhálózati modellek” címmel tartotta székfoglalóját. Rendes taggá választásától kezdve folyamatosan viselt akadémiai tisztségeket. Miután 1976 augusztusában elhunyt az addig regnáló elnök, Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia Közgyűlése 1976. október 26-tól őt bízta meg a tisztség betöltésével. Mint azt Freund Tamás is felelevenítette köszöntőjében, Szentágothai János munkájával szemben semmiféle kifogás nem merült fel a magyar tudós közösségben, így a közmegbecsülésnek örvendő tudóst 1977 májusában megerősítették tisztségében, majd a ciklus lejártával, 1980 májusában öt évre ismét elnökké választották.

Szentágothai János több mint 50 éven át dolgozott egyetemi oktatóként Budapesten, Pécsett, majd ismét a fővárosban. Világszínvonalú, a világon vezető szerepet játszó agykutatói közösséget épített fel. Az ő nevéhez fűződik többek között az elektronmikroszkópos agykutatás elindítása Magyarországon. Az, hogy az idegtudomány, az agykutatás ma az egész világon számon tartott és elismert erőssége a magyar tudománynak, az ő kutató-, oktató- és szervezőmunkájára vezethető vissza, az ő nyomdokain haladva tették le magyar tudósok generációi névjegyüket a neurológia területén.

Ugry Bálint előadása (a képre kattintva galéria nyílik az előadóülés képeiből) Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Elnöki tevékenységével kapcsolatban említésre méltó mozzanat, hogy 1983-ban, az ő vezetése alatt az Akadémia állást foglalt a tervezett bős–nagymarosi vízlépcsőről: az MTA a várható környezeti és gazdasági károk miatt az építkezés jelentős elhalasztását javasolta, sőt megfontolásra javasolta azt is, hogy az egész tervet vesse el a kormányzat – hosszú idő után először történt meg, hogy az Akadémia olyan tudományos véleményt formált, amely szembehelyezkedett a kormányzati állásponttal. A szocializmus kádári korszakának utolsó éveiben országgyűlési képviselő és az Elnöki Tanács tagja lett, majd a rendszerváltás után is aktívan részt vett a politikai életben, az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum országos listáján szerzett mandátumot, és a Külügyi Bizottság tagja lett. A tudományos megközelítés feltétlen igénye vezette arra is, hogy fellépjen az áltudományokkal szemben. „Én utolsó leheletemig küzdeni fogok, küzdeni minden áltudomány ellen” – fogalmazott önéletírásában, és ez indította arra is, hogy egyik alapítója és első elnöke legyen a Tényeket Tisztelők Társaságának.

Szentágothai János nemcsak kiváló tudós, de művészember, úti élményeit sőt tudományos tevékenységét akvarellekben megörökítő festő is volt. Családja 2025 júliusában kilenc, az Akadémia egykori elnöke által festett vízfestményt ajándékozott az MTA-nak, gyarapítva ezzel a Művészeti Gyűjtemény Szentágothai-kollekcióját. Az előadások után egy, az alkotásokat bemutató kiállítás nyílt az MTA székházában, az alábbiakban pedig ízelítőt mutatunk Szentágothai János, az akvarellista művészetéből: