Már októberben létrejöhet az egységes magyar kutatóhálózat az MTA alatt – A Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közös sajtóközleménye
Az egységes magyar kutatóintézeti rendszer kialakításáról és ennek tervezett menetrendjéről egyeztettek a Tudományos Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia vezetői július 14-én az MTA székházában. A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, és szeptember elején társadalmi vitára bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik, így még idén újraegyesülhet az Akadémiától 2019-ben elszakított kutatóhálózat, ismét az MTA alatt.
A javaslattervezet szerint a hatályba lépéssel egyidőben a korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont az MTA alatt kerül közös irányítás alá a jelenleg a HUN-REN-ben működő központokkal.
Az átalakítás célja, hogy a magyar kutatóintézeti rendszer valamennyi tudományterületen egységes, átlátható és elszámoltatható szervezeti és működési keretek között működjön. A tervek szerint az új rendszer sajátos jogállású formában működik majd, és egyaránt kiterjed az élettudományi, a természettudományi és a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetekre.
A megállapodás értelmében a kutatóhálózat feletti alapítói jog a Magyar Tudományos Akadémiára száll. Ez a megoldás biztosítja a kutatóhálózat tudományos autonómiáját, ugyanakkor lehetővé teszi az egységes, átlátható és számonkérhető működést.
A választott szervezeti forma kialakításakor kiemelt szempont volt a magyar kutatóhelyek európai uniós pályázati képességének megőrzése. Az alapítói jog ideiglenes állami kézbe kerülése olyan kockázatot jelentene, amely veszélyeztethetné a kutatóhálózat egyes európai uniós forrásokhoz való hozzáférését. A TTM és az MTA ezért olyan konstrukció kialakításán dolgozott, amely egyszerre biztosítja a közpénzek átlátható felhasználását, a tudományos autonómiát és a nemzetközi pályázati részvétel feltételeit.
A kutatóhálózat finanszírozása 2026-ban 85 milliárd forint, és a kormányzat célja, hogy hosszútávon is kiszámítható költségvetése legyen ennek a területnek. A jelentősen növekvő állami támogatás célja a kutatói életpálya kiszámíthatóbbá tétele, a kutatási feltételek javítása és a nemzetközileg versenyképes tudományos teljesítmény erősítése.
Az átalakítás mintegy ötezer dolgozót érint: a jelenlegi HUN-REN kutatóhálózat megközelítőleg négyezer, valamint a visszatérő bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetek mintegy 1200 munkatársát.
A TTM és az MTA az elmúlt időszakban folyamatos szakmai és jogi egyeztetéseket folytatott az új működési modell kialakításáról. A jogszabálytervezetet a minisztérium még a nyáron a kormány elé viszi, és a kabinet által jóváhagyott változatot szeptember elején társadalmi egyeztetésre bocsátja. A szabályozás hatálybalépése október végére várható.
A minisztérium arra kéri a HUN-REN vezetését, hogy működjön együtt az átalakítás végrehajtásában, és ne akadályozza az egységes kutatóhálózat létrehozását.
A TTM és az MTA közös célja, hogy Magyarország kutatóintézeti rendszere ismét egységes, tudományos autonómiájában erős, működésében átlátható és nemzetközileg versenyképes legyen.
