Lendületesek: Tuboly Ádám Tamás

Lendületesek: Tuboly Ádám Tamás

A modern tudomány megszületésének egyik alappillére volt az az elv (vagy inkább vágy), hogy a tudománynak függetlennek kell lennie a társadalmi értékektől, előítéletektől, a kutatók személyes preferenciáitól és általában a történelmi kontextustól. Ezt a célt tökélesetesen soha nem sikerült megvalósítani, és újabban egyes tudományfilozófiai iskolák nem is tartják feltétlenül helyesnek e megközelítést. A Lendület-pályázat támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Filozófiai Intézetében Tuboly Ádám Tamás vezetésével megalakult Értékek és Tudomány Kutatócsoport e problémakört vizsgálja. Kutatási programjának ismertetésével folytatjuk az MTA kiválósági pályázatán támogatást nyert kutatók bemutatását.

Köszönet az egészségügyi szakdolgozóknak – Jótékonysági díjátadó a Magyar Tudományos Akadémia Székházában

Köszönet az egészségügyi szakdolgozóknak – Jótékonysági díjátadó a Magyar Tudományos Akadémia Székházában

A koronavírus okozta veszteségek enyhítése és az egészségügyben dolgozók támogatása – e két cél érdekében kezdeményezett gyűjtést 2021-ben az MTA 194. közgyűlése. A beérkezett egyéni felajánlások alapján összegyűlt több mint 12 millió, az MTA hozzájárulásával együtt 20 millió forintot az MTA Elnökségének határozata alapján a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara kapta. A jótékonysági gyűjtést az MTA Székházban rendezett ünnepség zárta, ahol több mint 200 egészségügyi szakdolgozó munkáját díjazták.

A kutatói kiválóság védjegye – az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

A kutatói kiválóság védjegye – az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

Nyolcvan kutató nyerte el 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók kedden vehették át az MTA Székház Dísztermében a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet. Az MTA új doktorai között 26 nő található, arányuk 33 százalék.

A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum kincsei – kiállítás nyílt az archívum létrejöttének 10. jubileuma alkalmából A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum kincsei – kiállítás nyílt az archívum létrejöttének 10. jubileuma alkalmából

A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum kincsei – kiállítás nyílt az archívum létrejöttének 10. jubileuma alkalmából

Kottás kéziratok, levelek, fényképek, személyes tárgyak, valamint hangzó dokumentumok várják a látogatókat azon a reprezentatív kiállításon, amely a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakult 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban őrzött dokumentumokból ad ízelítőt. A kiállítás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Zenetörténeti Múzeumában nyílt meg.

A 2022-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók A 2022-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók

A 2022-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók

152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.

Környezetvédelmi Pályadíj a hőhullámokkal kapcsolatos kutatási eredményekért Környezetvédelmi Pályadíj a hőhullámokkal kapcsolatos kutatási eredményekért

Környezetvédelmi Pályadíj a hőhullámokkal kapcsolatos kutatási eredményekért

Mennyire sérülékenyek a budapesti kerületek a hőhullámok okozta kihívásokkal szemben? Erre a kérdésre kereste a választ az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjának egyik idei nyertese. Buzási Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének docense két másik fiatal kutatóval együtt szerdán vette át az elismerést az MTA Székházban.

Orosz István akadémikusnak ítélték idén a Kosáry Domokos-díjat Orosz István akadémikusnak ítélték idén a Kosáry Domokos-díjat

Orosz István akadémikusnak ítélték idén a Kosáry Domokos-díjat

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szenátusa magas szintű tudományos tevékenysége, elsősorban az agrártörténeti kutatásokban elért kimagasló eredményei, a felsőoktatásban vállalt feladatainak példaértékű teljesítése és a tudományos élet szervezéséért végzett elkötelezett munkája elismeréseként adományozta Orosz Istvánnak a díjat.

Nemzetközi fejlesztési civil szervezetek és az EU afrikai migrációt kezelő segélyei – a Világgazdasági Tudományos Tanács 16. ülése videón Nemzetközi fejlesztési civil szervezetek és az EU afrikai migrációt kezelő segélyei – a Világgazdasági Tudományos Tanács 16. ülése videón

Nemzetközi fejlesztési civil szervezetek és az EU afrikai migrációt kezelő segélyei – a Világgazdasági Tudományos Tanács 16. ülése videón

Hogyan próbálnak egyensúlyozni morális és pénzügyi érdekeik között a nemzetközi fejlesztési civil szervezetek? Erről beszélt az Európai Unió Afrikai Alapjának esettanulmányát bemutatva a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi tanácskozásán Szent-Iványi Balázs, az Aston University és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Az előadásról és az azt követő tanácskozásról készült felvétel cikkünkben elérhető.

Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Budapest hőhullámokkal szembeni sérülékenységének feltárását, az inváziós pontyfélék ikrájának vándorló vízimadarak általi terjedésére vonatkozó kísérletes bizonyítékot, valamint a részvénybefektetőknek az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos viszonyát vizsgálta az a három fiatal kutató, aki az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság javaslatára, pályázatával elnyerte az akadémiai elismerést. A díjakat Szathmáry Eörs akadémikus, a Bizottság elnöke adta át a testület szerdai ülésén.

A mai magyar tanárképzés helyzete és problémái – Az Akadémián tartott tanácskozás felvétele A mai magyar tanárképzés helyzete és problémái – Az Akadémián tartott tanácskozás felvétele

A mai magyar tanárképzés helyzete és problémái – Az Akadémián tartott tanácskozás felvétele

Melyek a hazai pedagógusképzés főbb jellemzői? Milyen szintjei vannak a tanárképzésnek, és mit jelent a kutatásalapú pedagógusképzés? Miért megkerülhetetlenül fontos a pedagógusok jólléte? Hogyan látjuk a magyar tanárképzés lehetséges jövőjét az adatok tükrében? Ezekre a kérdésekre is válaszokat kerestek az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pedagógiai Tudományos Bizottsága által az MTA Székházban szervezett konferenca előadói..

Fiatal innovátorok az Akadémián Fiatal innovátorok az Akadémián

Fiatal innovátorok az Akadémián

A daganatok szűrését támogató eszköz, a környezetszennyezés okozta károk mérséklését segítő robot, a nagy felbontású mikroszkópos technikákat fejlesztő eljárás – ízelítőül három a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjnyertes pályázatai közül. A díjakat a Magyar Tudományos Akadémia Székházában adták át.

A barlangok és a karszt nemzetközi éve – Az Akadémián tartott előadóülés videón A barlangok és a karszt nemzetközi éve – Az Akadémián tartott előadóülés videón

A barlangok és a karszt nemzetközi éve – Az Akadémián tartott előadóülés videón

A magyarországi karsztos területek növény- és állatvilágáról, a hazai cseppkövek paleoklimatológiai kutatásáról és a barlangok védelme érdekében folytatott munkáról is hallhattak előadásokat az érdeklődők azon a tanácskozáson, amelyet az MTA Földtudományok Osztálya, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézete, az MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottsága, valamint az MTA Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottsága rendezett az MTA Székházban.

Együttérzés és szolidaritás – budapesti találkozójukon a visegrádi akadémiák elnökei közös nyilatkozatban álltak ki az ukrán lakosság, a tudósok és a tudomány érdekei mellett, elítélve Oroszország katonai agresszióját Együttérzés és szolidaritás – budapesti találkozójukon a visegrádi akadémiák elnökei közös nyilatkozatban álltak ki az ukrán lakosság, a tudósok és a tudomány érdekei mellett, elítélve Oroszország katonai agresszióját

Együttérzés és szolidaritás – budapesti találkozójukon a visegrádi akadémiák elnökei közös nyilatkozatban álltak ki az ukrán lakosság, a tudósok és a tudomány érdekei mellett, elítélve Oroszország katonai agresszióját

2022. május 26–27. között tartotta éves találkozóját a visegrádi akadémiák fóruma a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. A kétnapos találkozó fókuszában az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain való eredményesség, a V4-es akadémiák egyöntetűen kiemelkedő járványügyi kutatási és kommunikációs aktivitása, az ukrajnai segítségnyújtás, a fiatal kutatói kezdeményezések, valamint az európai szintű kutatási infrastruktúrák használatával és a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények alkalmazásával kapcsolatos együttműködés állt. A fórumon az akadémiai elnökök közös nyilatkozatot adtak ki az Ukrajna elleni agresszióról és az ukrajnai tudósok támogatásáról.

Új alapokra kell helyezni a rákszűrési programokat – Videón az MTA Székházban tartott nemzetközi konferencia Új alapokra kell helyezni a rákszűrési programokat – Videón az MTA Székházban tartott nemzetközi konferencia

Új alapokra kell helyezni a rákszűrési programokat – Videón az MTA Székházban tartott nemzetközi konferencia

A legújabb tudományos eredmények és vizsgálati technikák alkalmazásával, illetve az emberek nagyobb arányú részvételével jelentősen csökkenthető lenne a rák okozta halálozás az Európai Unióban – ez az egyik legfőbb megállapítása annak jelentésnek, amelyet Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia Székházában mutattak be. Cikkünkben megnézhető a konferenciáról készített videó és elolvasható a teljes jelentés is.

Az ember élményvilágának és viselkedésének természettudományos pszichológiája – Interjú Pléh Csaba akadémikussal Az ember élményvilágának és viselkedésének természettudományos pszichológiája – Interjú Pléh Csaba akadémikussal

Az ember élményvilágának és viselkedésének természettudományos pszichológiája – Interjú Pléh Csaba akadémikussal

Pszichológia címmel, Pléh Csaba akadémikus, Széchenyi-díjas pszichológus és nyelvész főszerkesztésében új könyv látott napvilágot 2022 tavaszán. A kézikönyv az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának támogatásával, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg, és eligazítást kíván nyújtani „a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában”. Pléh Csabával a könyv születéséről, megírásának vezérelveiről, főbb tartalmi szálairól, az innovatív és integratív témakezelésről, valamint további szakmai és személyes szempontokról beszélgettünk.

Hit, tudomány és művészet egysége – Művészeti est az Akadémián Hit, tudomány és művészet egysége – Művészeti est az Akadémián

Hit, tudomány és művészet egysége – Művészeti est az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának harmadik estjére került sor 2022. május 23-án az MTA Székházban. Az est társrendezője a Magyar Művészeti Akadémia és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ volt. A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar hangversenyét Vashegyi György, az MMA elnöke dirigálta, Kárpáti Tamás, Munkácsy-díjas festőművész kiállítását Szemadám György nyitotta meg, míg az est záróakkordjaként Lőrincz György borász, tulajdonos mutatta be a St. Andrea Pincészet legkiválóbb borait.

Az orosz–ukrán háború háttere és kárpátaljai vetületei – Videón az akadémiai konferencia Az orosz–ukrán háború háttere és kárpátaljai vetületei – Videón az akadémiai konferencia

Az orosz–ukrán háború háttere és kárpátaljai vetületei – Videón az akadémiai konferencia

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete (MTA Kiváló Kutatóhely) szervezésében megvalósult konferencia résztvevői az orosz–ukrán háború földrajzi hátterét, geopolitikai aktualitásait, illetve Kárpátaljára és a kárpátaljai magyarokra gyakorolt hatásait elemezték. Cikkünkben megtekinthető a május 26-i tanácskozásról készült felvétel.

Közös pontok és egységes keretek az Oszmán Birodalom alávetett államainak külpolitikájában – ERC-kutatás magyar irányítással Közös pontok és egységes keretek az Oszmán Birodalom alávetett államainak külpolitikájában – ERC-kutatás magyar irányítással

Közös pontok és egységes keretek az Oszmán Birodalom alávetett államainak külpolitikájában – ERC-kutatás magyar irányítással

Az Oszmán Birodalom vazallus államai Délkelet-Európában (például az Erdélyi Fejedelemség, a Raguzai Köztársaság vagy Moldva) a szultáni függésben is igyekeztek a saját érdekeiknek megfelelően alakítani külpolitikájukat és diplomáciai kapcsolataikat. E törekvéseikben jól tetten érhetők állami berendezkedésük sajátságai, illetve a történelmi kontextus adottságai. Ezt a diplomáciatörténeti területet fogja vizsgálni a Kármán Gábor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) főmunkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amely nemrégiben nyert Consolidator Grant tudományos támogatást az Európai Kutatási Tanácstól (ERC).

Példaértékű munka az ember szolgálatában – Semmelweis Ignác-díjjal tüntettek ki két akadémikust Példaértékű munka az ember szolgálatában – Semmelweis Ignác-díjjal tüntettek ki két akadémikust

Példaértékű munka az ember szolgálatában – Semmelweis Ignác-díjjal tüntettek ki két akadémikust

Az egészségügy területén végzett, kiemelkedően magas színvonalú, példaértékű munkájáért Semmelweis Ignác-díjat vehetett át Schaff Zsuzsa akadémikus orvos és kutató, a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet professor emeritája, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Sz. Patológiai Intézetének volt igazgatója, valamint Mandl József akadémikus kutatóorvos és biokémikus, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet professor emeritusa, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke.

Tudós, politikus, közíró – Emlékülés az MTA negyedik elnöke, Lónyay Menyhért tiszteletére Tudós, politikus, közíró – Emlékülés az MTA negyedik elnöke, Lónyay Menyhért tiszteletére

Tudós, politikus, közíró – Emlékülés az MTA negyedik elnöke, Lónyay Menyhért tiszteletére

Idén ünnepeljük Lónyay Menyhért születésének kétszázadik évfordulóját. A dualizmus korának jelentős alakjára emlékeztek azon az akadémiai rendezvényen, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Tuzsér Községért Közalapítvány szervezett. Emlékbeszédében Freund Tamás, az MTA elnöke olyan hazafiként méltatta Lónyayt, mint akinek nagy szerepe volt nem csupán Széchenyi István szellemi hagyatékának rendezésében, hanem az MTA pénzügyeinek helyrehozatalában is.

Innovációs Nagydíjat ért a remdesivir magyar fejlesztésű segédanyaga Innovációs Nagydíjat ért a remdesivir magyar fejlesztésű segédanyaga

Innovációs Nagydíjat ért a remdesivir magyar fejlesztésű segédanyaga

A tavalyi év legkiemelkedőbb magyar fejlesztési eredményeiért odaítélt Magyar Innovációs Nagydíjat a CycloLab Kft. érdemelte ki a COVID-gyógyításban alkalmazott remdesivir hatóanyag ciklodextrin-alapú segédanyagának kifejlesztéséért. Szente Lajossal, az MTA levelező tagjával, a CycloLab Kft. társalapítójával és tudományos tanácsadójával beszéltünk a ciklodextrinek kutatásáról és fejlesztéséről.

Konferencia és ünnep – Az MTA Agrártudományok Osztálya és a Talajtani Intézet tudományos ülése Németh Tamás akadémikus születésének 70. évfordulójára Konferencia és ünnep – Az MTA Agrártudományok Osztálya és a Talajtani Intézet tudományos ülése Németh Tamás akadémikus születésének 70. évfordulójára

Konferencia és ünnep – Az MTA Agrártudományok Osztálya és a Talajtani Intézet tudományos ülése Németh Tamás akadémikus születésének 70. évfordulójára

A kutatóprofesszort, az Akadémia egykori főtitkárát, az Agrártudományok Osztályának korábbi elnökét a tiszteletére rendezett, „A talajtermékenység fenntartása nélkülözhetetlen természeti erőforrásaink hosszú távú megőrzésében” címmel tartott tudományos tanácskozáson köszöntötték az MTA Székház Dísztermében.

Megjelent a 2022. évi Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázat Megjelent a 2022. évi Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázat

Megjelent a 2022. évi Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázat

A Magyar Tudományos Akadémia meghirdette a közoktatás fejlesztésének tudományos megalapozását segítő pályázat harmadik körét. Ennek keretében olyan kutatásokat támogat az MTA, amelyek célja a nevelés és az oktatás fejlesztésének új tudományos eredményekkel való megalapozása, a tudásátadás és az értékközvetítés pedagógiai szemléletének és módszereinek megújítását célzó kutatások megvalósítása.

Magyar kutató lett az Academia Europaea szekcióvezetője Magyar kutató lett az Academia Europaea szekcióvezetője

Magyar kutató lett az Academia Europaea szekcióvezetője

Hegyi Pétert, az MTA doktorát, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatóját választotta elnökének az Academia Europaea klinikai és állatorvos-tudományi szekciója. E szekció feladata főként a transzlációs orvoslás ügyének előmozdítása, vagyis az orvostudományi felfedezések gyógyításban való felhasználásának segítése. Hegyi Péter szerint rengeteg embert lehetne megmenteni már az eddig felhalmozott orvostudományi tudással is, ha az hatékonyabban jutna vissza a betegágy mellé.

Tizenhárom kutatónő portréja – A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság könyvbemutatója Tizenhárom kutatónő portréja – A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság könyvbemutatója

Tizenhárom kutatónő portréja – A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság könyvbemutatója

Pioneer Hungarian Women in Science and Education címmel jelent meg tizenhárom magyar kutatónőt bemutató tanulmánykötet. A kiadvány olyan tudósok életútját eleveníti fel, akik a tudomány és a pedagógia területén magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt úttörőnek számító munkásságukkal, messze mutató, akár paradigmaváltó felfedezéseikkel szereztek hírnevet. A könyvet 2022. május 5-én mutatták be az MTA Székházban.

Freund Tamás az Arénában – Akadémiai programok, tudományos tanácsadás Freund Tamás az Arénában – Akadémiai programok, tudományos tanácsadás

Freund Tamás az Arénában – Akadémiai programok, tudományos tanácsadás

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt május 5-én az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. Freund Tamás beszélt az MTA 195. közgyűlésének döntéseiről, az alapkutatások segítése érdekében szükséges intézményi feladatokról, a tudományos kiválóságot igazoló elismerések értékéről, valamint a kutatási eredmények közérthető terjesztésének szükségességéről.

MTA Kiváló Kutatóhely – Videón a minősítés megszerzését igazoló oklevelek ünnepélyes átadása MTA Kiváló Kutatóhely – Videón a minősítés megszerzését igazoló oklevelek ünnepélyes átadása

MTA Kiváló Kutatóhely – Videón a minősítés megszerzését igazoló oklevelek ünnepélyes átadása

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek. Az erről szóló okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

Fiatal Kutatók Fóruma a Magyar Tudományos Akadémián – Videó a tanácskozásról Fiatal Kutatók Fóruma a Magyar Tudományos Akadémián – Videó a tanácskozásról

Fiatal Kutatók Fóruma a Magyar Tudományos Akadémián – Videó a tanácskozásról

Milyen kihívásai, buktatói vannak a fiatal kutatói létnek? Mire lenne szükségük a pályájuk elején levő tudósoknak? És mik a jelenleg elérhető lehetőségek számukra? E kérdésekre keresték a válaszokat a résztvevők a VI. Fiatal Kutatók Fórumán. Az MTA 195. közgyűlésének részeként tartott eseményen a Fiatal Kutatók Akadémiája 2021. évi felmérésének eredményeit is bemutatták, de szó esett a pályázati aktivitásról is. Videónk a Fórumról a cikkben elérhető.

Szilárd összetartó erő – a Külső Tagok Fóruma az MTA 195. közgyűlésén Szilárd összetartó erő – a Külső Tagok Fóruma az MTA 195. közgyűlésén

Szilárd összetartó erő – a Külső Tagok Fóruma az MTA 195. közgyűlésén

„A magyar tudományos közösség összetartó ereje erősnek és szilárdnak bizonyul” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 195. közgyűlésének keretében megrendezett Külső Tagok Fórumán. A határon túli magyar tudományos élet képviselőinek adományozott díjak átadásával, tudományos előadásokkal és komolyzenei koncerttel gazdagított rendezvény igazi ünnep volt.

Megújuló, kezdeményező Akadémia, aktivizálódó köztestület – Freund Tamás elnöki beszámolója Megújuló, kezdeményező Akadémia, aktivizálódó köztestület – Freund Tamás elnöki beszámolója

Megújuló, kezdeményező Akadémia, aktivizálódó köztestület – Freund Tamás elnöki beszámolója

A külső környezet és benne az Akadémia helyzetének változása egyfajta kényszert jelentett a megújulásra, de az MTA következetesen kezdeményező félként tudott fellépni, és most sokkal inkább saját sorsának kovácsa, mint két évvel ezelőtt volt – mondta az MTA 195. közgyűlésén tartott elnöki beszámolójában Freund Tamás. Az Akadémia elnöke bejelentette több, a társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kapcsolódó kutatási program indítását is.

Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 195. közgyűlésén Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 195. közgyűlésén

Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 195. közgyűlésén

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át az Akadémia 195. ünnepi közgyűlésén az MTA rangos elismeréseit – az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet és az Arany János-életműdíjat.

Akadémikusválasztás és jelöltek az MTA 195. közgyűlésén Akadémikusválasztás és jelöltek az MTA 195. közgyűlésén

Akadémikusválasztás és jelöltek az MTA 195. közgyűlésén

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választja meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 3-án. Kik a jelöltek és milyen feltételekkel lehet valaki akadémikus, illetve hogyan választják őket?

Kiválóság a kutatásban: a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 25 éve – videón az ünnepi tudományos ülés Kiválóság a kutatásban: a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 25 éve – videón az ünnepi tudományos ülés

Kiválóság a kutatásban: a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 25 éve – videón az ünnepi tudományos ülés

A Magyar Tudományos Akadémia teljesítmény-központú, magas presztízsű, a kutatói pályaív posztdoktori szakaszában támogatást nyújtó országos ösztöndíja, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj eredményeit összegezték és méltatták az ösztöndíj alapításának 25. évfordulója alkalmából az MTA Székházban tartott rendezvényen. Videónk az ünnepi tudományos ülésről.

Bővülő és javuló pezsgőkínálat az Akadémia borversenyén Bővülő és javuló pezsgőkínálat az Akadémia borversenyén

Bővülő és javuló pezsgőkínálat az Akadémia borversenyén

Technológiai hibák nélküli, jó átlagminőség jellemezte „A Magyar Tudományos Akadémia Bora” idei megmérettetését. A versenyre 16 borvidék 75 pincészetének 204 borát nevezték be a pincészetek. A borok mellett egyre több a pezsgő is, a zsűri szerint egyre javuló tételekkel.

Az MTA egyik kárpátaljai díjazottja az ukrán hadsereg tagjaként harcol a fronton Az MTA egyik kárpátaljai díjazottja az ukrán hadsereg tagjaként harcol a fronton

Az MTA egyik kárpátaljai díjazottja az ukrán hadsereg tagjaként harcol a fronton

Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus, az ungvári egyetem díjnyertes kutatója és oktatója ukrán katonaként harcol Kelet-Ukrajnában. Mint az Indexnek adott nyilatkozatából kiderül, a fronton értesült arról, hogy elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A matematikussal az Ungvári Nemzeti Egyetem honlapja is interjút készített. Összeállításunkban mindkét cikk olvasható.

ERC-nyertes magyar kutatás vizsgálja az állam és az egyházak több évszázados konfliktusát ERC-nyertes magyar kutatás vizsgálja az állam és az egyházak több évszázados konfliktusát

ERC-nyertes magyar kutatás vizsgálja az állam és az egyházak több évszázados konfliktusát

Fejérdy András, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese a nemzetállamok és a nemzetek feletti katolikus egyház közötti szuverenitási konfliktust vizsgálja az 1780-as évektől a múlt század végéig annak a programnak a keretében, amelyhez elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Consolidator Grant támogatását. A történész az egyházi személyektől megkövetelt, ún. állameskük változásán keresztül fogja feltárni a rendszerint a színfalak mögött, de időnként nyíltan zajló fennhatósági és lojalitási konfliktus alakulását.

Információk az Ukrajnából menekülő tudósokat segítő akadémiai intézkedésekről Információk az Ukrajnából menekülő tudósokat segítő akadémiai intézkedésekről

Információk az Ukrajnából menekülő tudósokat segítő akadémiai intézkedésekről

A Magyar Tudományos Akadémia elítéli a háborús agresszió minden formáját, és mély együttérzéssel követi az Ukrajnát ért orosz támadás okozta igazolhatatlan szenvedést és pusztítást. Az MTA a háborús helyzet következtében Ukrajnából Magyarországra menekülő akadémiai köztestületi tagoknak, tudósoknak, kárpátaljai tudományos, felsőoktatási, kulturális és művészeti közintézmények és szervezetek munkatársainak megsegítésére programot indított. Összeállításunkban részletesen ismertetjük a segítségnyújtás lehetőségeit.

1600 kutató várja a középiskolák felkérését előadásokra, az Akadémia téríti a költségeket 1600 kutató várja a középiskolák felkérését előadásokra, az Akadémia téríti a költségeket

1600 kutató várja a középiskolák felkérését előadásokra, az Akadémia téríti a költségeket

Az őstörténettől a klímaváltozáson át a nanotechnológiáig rengeteg humán és természettudományi terület kutatói jelentkeztek az Akadémia elnökének felhívására, hogy munkájukról, kutatási témájukról és karrierjükről beszéljenek a diákoknak. A kutatók és iskolák egymásra találásában segít az MTA, emellett átvállalja a szervezés, valamint a távolról érkező előadók utazás- és szállásköltségeit.

Kiválóság a kutatásban: 25 éves a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kiválóság a kutatásban: 25 éves a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

Kiválóság a kutatásban: 25 éves a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A Magyar Tudományos Akadémia teljesítményközpontú, magas presztízsű, a kutatói pályaív posztdoktori szakaszában támogatást nyújtó országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Kuratóriuma egy rendezvénysorozat keretében ünnepli az akadémiai támogatás alapításának 25 éves évfordulóját.

Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta – Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta – Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését

Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta – Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését

A klímaváltozás és a környezetkárosítás miatt néhány évtized múlva az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő mezőgazdálkodás lesz az egyetlen esélyünk arra, hogy táplálékkal láthassuk el az emberiséget – áll az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentésében. A dokumentumról – amelyet április 6-án, szerdán ismertettek a Magyar Tudományos Akadémián – a mögötte álló tudományos közösség két magyar tagjával, Valkó Orsolyával és Báldi Andrással beszélgettünk.

Megállapodást kötött az MTA és az EMMI a koronavírus-járvány tapasztalatainak tudományos feldolgozására Megállapodást kötött az MTA és az EMMI a koronavírus-járvány tapasztalatainak tudományos feldolgozására

Megállapodást kötött az MTA és az EMMI a koronavírus-járvány tapasztalatainak tudományos feldolgozására

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodást kötött, hogy együttműködik a COVID-19-járvány kapcsán keletkező adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásában, elemzésében, értékelésében és közreadásában. Az együttműködés az EMMI és intézményei, az Operatív Törzs, a járványügyi és az egészségügyi ellátás, valamint az orvosi szakmai tevékenység támogatására és a tudományos publikálásra, a tudományos közösség és a közvélemény tájékoztatására irányul.

Lendületesek: Mészáros Szabolcs Lendületesek: Mészáros Szabolcs

Lendületesek: Mészáros Szabolcs

Az égbolt soha nem látott részletességű felmérésében vesz részt az MTA Lendület Programjának támogatásával Mészáros Szabolcs asztrofizikus és kutatócsoportja. Munkájuk során az eddigieknél egy nagyságrenddel több csillagról gyűjtenek azok kémiai összetételére vonatkozó információt. A körülbelül ezer csillagászt foglalkoztató nemzetközi kutatói konzorcium tagjaiként folytatott kutatásaik eredményeképpen sokkal jobban fogjuk ismerni a Tejútrendszer összetételét és kialakulását, mint manapság.

Tudomány és zene: egy tartós és sokszínű kapcsolat – A Magyar Tudomány tematikus összeállítása Tudomány és zene: egy tartós és sokszínű kapcsolat – A Magyar Tudomány tematikus összeállítása

Tudomány és zene: egy tartós és sokszínű kapcsolat – A Magyar Tudomány tematikus összeállítása

A megismerés két legfontosabb területe a tudomány és a művészet. Bár a két látásmód alapvetően különbözik, folyamatos kölcsönhatás mutatható ki közöttük. A Magyar Tudomány című folyóirat márciusi számában a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatói hat írásban fejtik ki gondolataikat a témáról, különböző perspektívából közelítve azt.

„A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti önazonosságunk egyik szimbóluma” – Mádl Ferencre emlékeztek az MTA Székházban „A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti önazonosságunk egyik szimbóluma” – Mádl Ferencre emlékeztek az MTA Székházban

„A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti önazonosságunk egyik szimbóluma” – Mádl Ferencre emlékeztek az MTA Székházban

2021-ben volt Mádl Ferenc akadémikus, egyetemi tanár, jogtudós, politikus, korábbi köztársasági elnök születésének 90. és halálának 10. évfordulója. Az Igazságügyi Minisztérium Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia az évfordulók alkalmából 2021-re emlékkonferenciát tervezett, amelyet azonban a járványhelyzet miatt akkor el kellett halasztani. A rendezvényt, amelyen Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott emlékbeszédet, hétfőn tartották az MTA Székházban.

Antibiotikumok és antibiotikum-rezisztencia – elkészült az új szennyezők felmérése a dunai parti szűrésű rendszerben
Antibiotikumok és antibiotikum-rezisztencia – elkészült az új szennyezők felmérése a dunai parti szűrésű rendszerben

Antibiotikumok és antibiotikum-rezisztencia – elkészült az új szennyezők felmérése a dunai parti szűrésű rendszerben

A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedve három éve indult kutatás az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására. Az NKFIH Nemzeti Kiválósági Programja keretében támogatott „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig”című projekt célja Budapest és agglomerációjának közel kétmillió lakosát ellátó parti szűrésű ivórendszer vizsgálata. A víz világnapja alkalmából a pályázat legújabb eredményeit mutatjuk be.

Magyar ERC-győztes kutatás a napfényt hasznosítja a vegyészetben Magyar ERC-győztes kutatás a napfényt hasznosítja a vegyészetben

Magyar ERC-győztes kutatás a napfényt hasznosítja a vegyészetben

Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense immár harmadszor nyert el kutatási támogatást az Európai Kutatási Tanácstól (ERC). Míg korábban egy Starting Grant és egy Proof-of-Concept pályázata volt sikeres, most Consolidator Grantet nyert. A kétmillió euró (kb. 740 millió forint) összegű, ötéves támogatás segítségével merőben újfajta energiakonverziós eljárásokat fog vizsgálni és fejleszteni a napfény energiáját hasznosító foto-elektrokémiai cellák segítségével.

Elismerés az MTA Titkársága osztályvezetőjének Elismerés az MTA Titkársága osztályvezetőjének

Elismerés az MTA Titkársága osztályvezetőjének

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Kisteleki Károlynak, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Köztestületi Igazgatóság Szervezési Osztálya vezetőjének.

Nanoszenzorokkal és tűzálló vasbetonnal foglalkozó kutatónőket ismertek el Nanoszenzorokkal és tűzálló vasbetonnal foglalkozó kutatónőket ismertek el

Nanoszenzorokkal és tűzálló vasbetonnal foglalkozó kutatónőket ismertek el

A Nők a Tudományban Kiválósági Díjat hárman vehették idén át az MTA Székházban tartott ünnepségen. A Nők a Tudományban Egyesület rendezvényén a nőnaphoz kötődően évről évre olyan kutatónőket díjaznak, akik hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesítenek, emellett a pályaválasztás előtt álló lányok számára is népszerűsítik a mérnöki és tudományos pályát.

Klímaváltozás és járvány – Válogatás a Magyar Tudomány Ünnepe 2021-es programjaiból Klímaváltozás és járvány – Válogatás a Magyar Tudomány Ünnepe 2021-es programjaiból

Klímaváltozás és járvány – Válogatás a Magyar Tudomány Ünnepe 2021-es programjaiból

„Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” – ez volt a mottója 2021-ben az Akadémia hagyományos rendezvénysorozatának, a Magyar Tudomány Ünnepének. A két legnagyobb érdeklődéssel kísért téma a koronavírus-járvány és a klímaváltozás volt. A gazdag programsorozat legemlékezetesebb rendezvényeit, az ott elhangzottakat eleveníti fel az MTA kiadványa, amely az MTA YouTube-csatornáján található tartalmakból is ajánl egy válogatást az érdeklődőknek.

Együttműködés nélkül nem lesz megoldás – Szathmáry Eörs tudományünnepi nyitóelőadásának összefoglalója Együttműködés nélkül nem lesz megoldás – Szathmáry Eörs tudományünnepi nyitóelőadásának összefoglalója

Együttműködés nélkül nem lesz megoldás – Szathmáry Eörs tudományünnepi nyitóelőadásának összefoglalója

„Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” – ez volt a mottója 2021-ben az Akadémia hagyományos rendezvénysorozatának, a Magyar Tudomány Ünnepének. A két legnagyobb érdeklődéssel kísért téma a koronavírus-járvány és a klímaváltozás volt. A nyitóelőadást Szathmáry Eörs akadémikus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke tartotta. Mint elmondta, fontos tudatosítanunk, hogy korunk globális problémáinak jó része a lokális károk összeadódása. Az alábbiakban előadásának összefoglalója olvasható.

Kutatási és innovációs tevékenységek, valamint értékelésük az orvostudományban – az MTA Orvosi Tudományok Osztályának állásfoglalása Kutatási és innovációs tevékenységek, valamint értékelésük az orvostudományban – az MTA Orvosi Tudományok Osztályának állásfoglalása

Kutatási és innovációs tevékenységek, valamint értékelésük az orvostudományban – az MTA Orvosi Tudományok Osztályának állásfoglalása

A testület közös álláspontjaként elfogadott dokumentum egyik fő megállapítása szerint az MTA doktora cím odaítélésének, még inkább a legkiválóbb MTA-doktorok akadémikussá jelölésének alapelve az, hogy az életpálya értékelése minőségi értékelés legyen. Ebben a pályatársak kritikai véleménye a meghatározó, és felelősen kell felhasználni a mennyiségi, például tudománymetriai adatokat.

Az Akadémia vezetőinek levele az MTA ukrajnai köztestületi tagjaihoz Az Akadémia vezetőinek levele az MTA ukrajnai köztestületi tagjaihoz

Az Akadémia vezetőinek levele az MTA ukrajnai köztestületi tagjaihoz

A Magyar Tudományos Akadémia segítségét felajánló levelet küldtek az intézmény vezetői az MTA Ukrajnában élő köztestületi tagjainak. „Valamennyien súlyos aggodalmat és felelősséget érzünk az ukrajnai és azon belül a kárpátaljai magyar tudósok, akadémiai köztestületi tagok, egyetemi, főiskolai oktatók, kutatók, hallgatók és családtagjaik, valamint minden Ukrajnában élő magyar iránt” – olvasható a levélben. Az Akadémia részt vállal azoknak a fogadásában, akik lakhelyük elhagyására kényszerülnek és Magyarországra menekülnek. Ennek első lépéseként az MTA információs pontot létesített, ahol elsősorban köztestületi tagjainak megkereséseit fogadja.

Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása az egészségügy rendszerbe foglalásának szükségességéről Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása az egészségügy rendszerbe foglalásának szükségességéről

Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása az egészségügy rendszerbe foglalásának szükségességéről

Az egészségügyi rendszer komplex adaptív rendszerek hálózata, működésének sikere az alkotóelemek nemlineáris, dinamikus kölcsönhatásán alapul, ezért működtetésében fő szerepet kap a tevékenységek harmonizálása, a hatékonyság folyamatos kontrollja – ez az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért új állásfoglalásának központi gondolata. A dokumentum szerint elkerülhetetlen az egészségügyi ellátórendszer egy ennek a koncepciónak megfelelő népegészségügyi stratégiai tervbe foglalása a komplex rendszer minden elemének, különös tekintettel egymáshoz rendelt kapcsolati viszonyaiknak a figyelembevételével.

Krausz Ferenc akadémikus a 2022. évi fizikai Wolf-díj nyertese Krausz Ferenc akadémikus a 2022. évi fizikai Wolf-díj nyertese

Krausz Ferenc akadémikus a 2022. évi fizikai Wolf-díj nyertese

Az MTA külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az elismerést megosztva kapta a kanadai Ottawai Egyetemen dolgozó Paul Corkummal, valamint a svédországi Lundi Egyetem kutatójával, Anne L'Huillierrel „az ultrarövid impulzusú lézerek és az attoszekundumos fizika kutatásában elért úttörő munkásságáért”.

Az ő elképzelései modernizálták a 13. századi Magyarországot – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybullát kiadó II. Andrásról Az ő elképzelései modernizálták a 13. századi Magyarországot – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybullát kiadó II. Andrásról

Az ő elképzelései modernizálták a 13. századi Magyarországot – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybullát kiadó II. Andrásról

Könnyelmű – ez az egyik leggyakrabban használt jelző a középkori Magyar Királyság egyik legtovább hatalmon lévő uralkodójáról. Pedig a történelmi forrásokból valójában egy jó diplomáciai érzékű, a nehéz helyzeteket ügyesen kezelő politikus képe rajzolódik ki. Zsoldos Attila történésszel, az MTA rendes tagjával, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnökével az Aranybulla után ezúttal az Árpád-házi királyról beszélgetünk.

A Magyar Tudományos Akadémiához került a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának gyűjteménye A Magyar Tudományos Akadémiához került a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának gyűjteménye

A Magyar Tudományos Akadémiához került a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának gyűjteménye

A 19. és 20. századi magyar zeneélet emlékeit, közöttük Dohnányi Ernő három értékes kéziratát, fotókat, hangfelvételeket, leveleket és plakátokat is tartalmaz az a gyűjtemény, amelynek átadásáról a Budapesti Filharmóniai Társaság képviseletében Tóth László, a társaság elnöke írt alá megállapodást Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, illetve az ELKH részéről Balogh Balázzsal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójával az MTA Székházban. Az Akadémiánál letétbe helyezett gyűjtemény szakmai gondozását az MTA Lendület Programjának keretében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban végzik.

A jogtudomány akadémiai magvetői – Beszélgetés Hamza Gáborral A jogtudomány akadémiai magvetői – Beszélgetés Hamza Gáborral

A jogtudomány akadémiai magvetői – Beszélgetés Hamza Gáborral

Hetven jeles tudós portréja olvasható abban a kötetben, amely a közelmúltban jelent meg Hamza Gábor jogtudós szerkesztésében. Az akadémikus arra törekedett, hogy a jogtudomány művelői mellett valamennyi tudományterület nemzetközileg is ismert, kiemelkedő képviselője helyet kapjon a könyvben. Beszélgetés Hamza Gáborral a Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól című kiadványról.

Egy elfeledett, majd évszázadokon át hivatkozott, ám sokszor félreértett dokumentum – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybulláról Egy elfeledett, majd évszázadokon át hivatkozott, ám sokszor félreértett dokumentum – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybulláról

Egy elfeledett, majd évszázadokon át hivatkozott, ám sokszor félreértett dokumentum – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybulláról

A II. András által 800 éve kiadott Aranybulla a közhiedelemmel ellentétben nem a király addigi politikájának a tagadása, hanem sokkal inkább összegzése volt. Olyan sajátos dokumentuma a magyar történelemnek, amelynek esetében élesen elválik egymástól a saját korában betöltött szerepe és az utóélete – mondja Zsoldos Attila történész, akadémikus. Az mta.hu interjúja a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnökével.

Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat

Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat

Huszonkét fiatal kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémia nagy hagyományú díját 2022. február 17-én az MTA Székházban. Az idén ötven éve alapított Akadémiai Ifjúsági Díjra tavaly – első alkalommal – a teljes magyar fiatal kutatói közösség pályázhatott: intézeti, egyetemi és közgyűjteményi kutatók egyaránt. A bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az élettudományok területéről hat-hat, a matematikai és természettudományok művelői közül pedig tíz fiatal kutató nyerte el az elismerést.

Lezárult az MTA Posztdoktori Programjának első fejezete Lezárult az MTA Posztdoktori Programjának első fejezete

Lezárult az MTA Posztdoktori Programjának első fejezete

Majd 200 kutatónak biztosított lehetőséget a Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban indított programja arra, hogy bekapcsolódhasson az akadémiai és egyetemi kutatóműhelyekben folyó munkába. Összeállításunkban az MTA Posztoktori Programjának eddigi eredményeit tükröző adatok mellett az elmúlt években támogatást nyert kutatók záróbeszámolói is olvashatók.

Tájékoztatás az Akadémia elnöke által a favipiravir koronavírus elleni alkalmazásának tudományos alapjaival és a tudományos vita fontosságával kapcsolatban kezdeményezett megbeszélésről Tájékoztatás az Akadémia elnöke által a favipiravir koronavírus elleni alkalmazásának tudományos alapjaival és a tudományos vita fontosságával kapcsolatban kezdeményezett megbeszélésről

Tájékoztatás az Akadémia elnöke által a favipiravir koronavírus elleni alkalmazásának tudományos alapjaival és a tudományos vita fontosságával kapcsolatban kezdeményezett megbeszélésről

Világszerte, így Magyarországon is példás együttműködés alakult ki a kormányzatok és a tudomány képviselői között a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Ugyanakkor a favipiravir koronavírus elleni alkalmazásával kapcsolatban nyilvános vita bontakozott ki a hazai sajtóban, amit nem előzött meg a kérdés tudományos alapjainak tudományos vita keretében való tisztázása. Ezért az Akadémia a témában jártas vezető tisztségviselőinek, tagjainak, köztük a sajtónyilvánosságban is megszólaló szakembereknek a részvételével konzultáció keretében tisztázta a favipiravir alkalmazásával kapcsolatos jelenlegi tudományos álláspontot és azt, hogy a kérdésben mire terjed ki a tudomány képviselőinek az illetékessége.

Lendületesek: Horváti Kata Lendületesek: Horváti Kata

Lendületesek: Horváti Kata

Amint azt a koronavírus-járvány is megmutatta, a gyökeresen új alapokra helyezett oltóanyagok akár a korábbiaknál is hatékonyabbak lehetnek, gyorsabban elő lehet állítani őket, és olyan fertőző betegségek ellen is védelmet nyújthatnak, amelyek ellen korábban nem létezett vakcina. Nemcsak mRNS-alapon képzelhető el azonban új típusú vakcina: a peptideket is fel lehet használni e célra. Horváti Kata, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Szerves Kémiai Tanszékén működő MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársa ilyen peptidalapú vakcinák fejlesztését lehetővé tévő stratégiák kidolgozására nyerte el a Lendület-pályázat támogatását. Kutatási programjának ismertetésével folytatjuk az MTA kiválósági pályázatán legutóbb támogatást nyert kutatók bemutatását.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya újabb állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya újabb állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya újabb állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról

A Biológiai Tudományok Osztálya 2021. december 14-i osztályülésén állást foglalt a Fertő tó területére tervezett beruházásról. Az állásfoglalás jelentős médiavisszhangot váltott ki. Az Osztály emiatt 2022. február 8-i osztályülésén újra napirendre tűzte az ügy tárgyalását. A vitát követően az Osztály nyílt szavazás keretében, egyöntetű támogatottság mellett az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntött 30/2022. (II.8.) számú osztályhatározatában.

Magyar csillagász fedezte fel az év első üstökösét Magyar csillagász fedezte fel az év első üstökösét

Magyar csillagász fedezte fel az év első üstökösét

Az év elsőként felfedezett üstököse január 2-án tűnt fel a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-teleszkópjának felvételein. Az immár az ő nevét viselő Sárneczky-üstököst Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa találta meg a fotókat elemezve. Legutóbb 1986-ban fedeztek fel Magyarországról üstököst, és ez a mostani csak a hetedik a sorban, amely magyar csillagász nevét viseli. A felfedező csillagász az mta.hu-nak elmondta, hogy szinte minden derült éjjelen talál egy-egy kisbolygót, de az üstökös ezeknél sokkal különlegesebb.

A kémia figyelmen kívül hagyása elmulasztott kaland – interjú Perczel Andrással A kémia figyelmen kívül hagyása elmulasztott kaland – interjú Perczel Andrással

A kémia figyelmen kívül hagyása elmulasztott kaland – interjú Perczel Andrással

Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya minden hónapban kiemel, és honlapján közérthető formában bemutat néhány figyelemre méltó kémiai publikációt, amelyet magyar kutatók tettek közzé a világ legkiemelkedőbb tudományos folyóirataiban. A kezdeményezés célja, hogy megismertessék az érdeklődőkkel a magyar kémiai kutatások legfrissebb eredményeit, és megmutassák a kémia valós arcát – ellentételezve a gyakran tapasztalható és félreértéseken alapuló negatív képet. Perczel András akadémikussal, a Kémiai Tudományok Osztálya elnökével, az ELTE Szerves Kémiai Tanszék vezetőjével beszélgettünk.

Magyarok és Nobel-díjak – Hargittai István írása Magyarok és Nobel-díjak – Hargittai István írása

Magyarok és Nobel-díjak – Hargittai István írása

Két magyar nem kapott (megérdemelt) Nobel-díjat. Ehhez hasonló év csak 1994 volt, amikor két magyar kapott (megérdemelt) Nobel-díjat, Oláh György kémiait és Harsányi János közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A két 2021-es nem Nobel-díjas, Karikó Katalin és Hajós Zoltán, két különböző eset tanulságokkal. Hargittai István akadémikus írása az Élet és Irodalomban.

Lendületesek: Fekete Andrea Lendületesek: Fekete Andrea

Lendületesek: Fekete Andrea

Fekete Andrea orvos már másfél évtizede kutatja a vese, illetve a tüdő hegesedéssel járó elváltozásait. Munkatársaival felfedezték, hogy egy sejtfelszíni receptor, a szigma-1 aktivitása védőfunkciót tölt be a hegesedés ellenében. Lendület-győztesként Fekete Andrea és kutatócsoportja most a zöld hályog kialakulását igyekszik megakadályozni egy szemcsepp kifejlesztésével, amely ugyancsak a hegesedés megakadályozása révén fejti majd ki a hatását. Kutatási programjuk ismertetésével folytatjuk annak a 15 kutatócsoport-vezetőnek a bemutatását, aki az elkövetkező években az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásával folytathatja tudományos munkáját.

Az MTA Fizikai Tudományok Osztályán 2021-ben levelező tagságra ajánlottak bemutatkozó előadásai – videó az osztályülésről Az MTA Fizikai Tudományok Osztályán 2021-ben levelező tagságra ajánlottak bemutatkozó előadásai – videó az osztályülésről

Az MTA Fizikai Tudományok Osztályán 2021-ben levelező tagságra ajánlottak bemutatkozó előadásai – videó az osztályülésről

A 2022. évi akadémikusválasztás első lépéseként 2021 szeptemberében az akadémikusok ajánlásokat adtak le az MTA tudományos osztályain. A Fizikai Tudományok Osztályára hat levelező tagi ajánlás érkezett. Az osztály 2021. december 17-én nyílt távjelenléti osztályülést tartott, amelyen meghallgatta a hat ajánlott bemutatkozó szakmai előadását. A széles körben meghirdetett osztályülésről videofelvétel készült, amelyet az MTA YouTube-csatornáján keresztül osztunk meg az érdeklődőkkel.

MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében

MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében

Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.

Széchenyi 230 – Videón a tudományünnepi előadások Széchenyi 230 – Videón a tudományünnepi előadások

Széchenyi 230 – Videón a tudományünnepi előadások

Széchenyi István születésének 230. évfordulója alkalmából tartott konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepén. A rendezvény előadói a reformkor vezéralakjának máig inspiráló munkásságáról, életéről szóló legutóbbi kutatások eredményeit foglalták össze. A konferenciáról készült felvételek cikkünkből elérhetők.

Lendületesek: Kubinyi Enikő Lendületesek: Kubinyi Enikő

Lendületesek: Kubinyi Enikő

Tizenöt új kutatócsoport-vezető folytathatja a következő években kutatásait az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásával. Őket mutatjuk be most induló sorozatunkban. Elsőként Kubinyi Enikő, az ELTE TTK Biológiai Intézet Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa ismerteti nyertes pályázatát, amelynek célja a társállattartás evolúciós mozgatórugóinak, illetve következményeinek vizsgálata.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2021. december 14-i osztályülésén a Diverzitásbiológiai és az Ökológiai Tudományos Bizottságok javaslata alapján napirendre tűzte a Fertő tó területén folyó beruházás megtárgyalását. A vitát követően az Osztály nyílt szavazás keretében, többségi támogatottság (1 nem szavazat leadása és 1 tartózkodás) mellett az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntött 138/2021. (XII.14) számú osztályhatározatában.

Az egyetem feladatáról. Összefoglaló az MTA fórumán megjelent írásokról és véleményekről a Magyar Tudományban Az egyetem feladatáról. Összefoglaló az MTA fórumán megjelent írásokról és véleményekről a Magyar Tudományban

Az egyetem feladatáról. Összefoglaló az MTA fórumán megjelent írásokról és véleményekről a Magyar Tudományban

Az egyetemek küldetését, társadalomban betöltött szerepét, a felsőoktatási intézmények működésének jelenlegi hiányosságait és korlátait, az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket, valamint a kiváló egyetemek működtetésének szempontjait tekintették át annak a nyilvános párbeszédnek a résztvevői, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezett idén tavasszal. A fórumról készített összefoglaló a Magyar Tudomány novemberi tematikus számában jelent meg. Év végi visszatekintésünkben ezt idézzük fel.

A gyermekek és a COVID-19 – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hetedik hírlevele A gyermekek és a COVID-19 – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hetedik hírlevele

A gyermekek és a COVID-19 – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hetedik hírlevele

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya 2020 decemberében Ádám Veronika osztályelnök, az MTA rendes tagja kezdeményezésére elindította a COVID-19 betegséggel kapcsolatos hírlevelét. A COVID-hírlevél legújabb száma a gyermekkori koronavírus-fertőzés lefolyását és hosszú távú hatásait, valamint a gyermekek védőoltásával kapcsolatos tudnivalókat állítja a középpontba.

A NAP 2.0-val tovább erősödött a magyar agykutatás A NAP 2.0-val tovább erősödött a magyar agykutatás

A NAP 2.0-val tovább erősödött a magyar agykutatás

Bár a világjárvány miatt fél évvel meghosszabbodik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) második ciklusa, a NAP 2.0, már javában folyik a NAP 3.0 előkészítése. Oberfrank Ferenc, a program igazgatója az Innotéka Magazinnak értékelte a NAP első két ciklusát, és tájékoztatott a harmadik előkészületeiről.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai

A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2021. december 7-én kezdődött éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba. A testület idén rendes tagokkal nem gyarapodott, ugyanis a SZIMA-nak egyszerre csak hatvan olyan tagja lehet, aki nem töltötte be a hetvenedik életévét.

Kutatóhálózat, Alumni Program, járvány – Freund Tamás a Kossuth Rádióban Kutatóhálózat, Alumni Program, járvány – Freund Tamás a Kossuth Rádióban

Kutatóhálózat, Alumni Program, járvány – Freund Tamás a Kossuth Rádióban

Az MTA elnökét az Akadémiának a járványban betöltött tanácsadói szerepéről, a középiskolásoknak indított Alumni Programról és a 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat jövőjéről kérdezte Gimes Júlia a Magyar Tudomány Ünnepén. Cikkünkben a 2021. november 8-án készült teljes, a Kossuth Rádióban három részletben sugárzott hangfelvétel meghallgatható.

A pandémia árnyékában: mérhető társadalmi-gazdasági hatások és jövőbeli kilátások – Videón a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság rendezvénye A pandémia árnyékában: mérhető társadalmi-gazdasági hatások és jövőbeli kilátások – Videón a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság rendezvénye

A pandémia árnyékában: mérhető társadalmi-gazdasági hatások és jövőbeli kilátások – Videón a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság rendezvénye

Hogy hatott a járvány a munkaerőpiaci folyamatokra, a kereskedelemre, a beruházásokra és a fogyasztásra? Mit tudunk előre jelezni matematikai modellekkel, és mit nem? Milyen lesz Magyarország 2050-re? Mit gondolnak a fiatalok a jövőről a pandémia árnyékában? Ezekre a kérdésekre is válaszoltak a tudományünnepi program előadói.

Vakcinák és a Covid-19-sztori – Pardi Norbert tudományünnepi előadása videón Vakcinák és a Covid-19-sztori – Pardi Norbert tudományünnepi előadása videón

Vakcinák és a Covid-19-sztori – Pardi Norbert tudományünnepi előadása videón

Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát. Hogyan született meg az mRNS-technológia , és miként fejlesztették ki azokat a különleges nanorészecskéket, melyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet? Van-e továbblépés? Készülnek-e más vírusok, sőt, a rák elleni vakcinák? A tudományünnepi előadás felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

A 4. hullám kezelésében az oltások mellett a vírusellenes gyógyszereknek is nagy jelentősége van A 4. hullám kezelésében az oltások mellett a vírusellenes gyógyszereknek is nagy jelentősége van

A 4. hullám kezelésében az oltások mellett a vírusellenes gyógyszereknek is nagy jelentősége van

Ha valami csoda folytán az oltatlanok még ma felvennék a koronavírus elleni vakcinát, akkor is 3-5 hétig tartana a védettségük kialakulása. A gond az, hogy nagyjából ekkorra várható a 4. hullám tetőzése. Ezért a 4. hullámban az oltások mellett nagy jelentősége van a vírusellenes készítmények alkalmazásának. Ezt Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője mondta november 11-én a Magyar Tudomány Ünnepe Tudomány és Parlament című rendezvényén.

Kémiai folyamatok és lehetőségek a budapesti levegőminőség és éghajlat alakításában – felvételen Salma Imre légkörkémikus előadása Kémiai folyamatok és lehetőségek a budapesti levegőminőség és éghajlat alakításában – felvételen Salma Imre légkörkémikus előadása

Kémiai folyamatok és lehetőségek a budapesti levegőminőség és éghajlat alakításában – felvételen Salma Imre légkörkémikus előadása

A világ népességének fele nagyvárosokban él, vagyis csaknem 4 milliárd ember életminőségét határozzák meg alapvetően a köznyelvben – tévesen – szálló pornak nevezett aeroszol részecskék, amelyek fontos szerepet játszanak a városi légszennyezettséget alakító folyamatokban. Milyen tényezők hatnak a levegő minőségére? Milyen klimatikus viszonyokra számíthatunk a jövőben Budapesten? E kérdésekre is válaszolt Salma Imre légkörkémikus tudományünnepi előadásában, amelynek felvétele cikkünkben megnézhető.

Genomszerkesztés – végtelen lehetőségek társadalmi és jogi kihívásokkal – videón az esti előadások Genomszerkesztés – végtelen lehetőségek társadalmi és jogi kihívásokkal – videón az esti előadások

Genomszerkesztés – végtelen lehetőségek társadalmi és jogi kihívásokkal – videón az esti előadások

„A biológiai olló kétélű fegyver” – ezzel a találó mondattal foglalhatnánk össze a genomszerkesztés körül kialakult szakmai és társadalmi vitát. Akit érdekel, hogy milyen messzire jutottunk a lepényhalgénnel felturbózott paradicsomtól, és mik a genomszerkesztés valódi dilemmái, annak jó szívvel ajánlhatjuk Balázs Ervin és Gócza Elen előadásait, melyek felvétele cikkünkben elérhető.

Csillagközi vegyi üzemek és az űrfizika titkai – A tudományünnepi program előadásai videón Csillagközi vegyi üzemek és az űrfizika titkai – A tudományünnepi program előadásai videón

Csillagközi vegyi üzemek és az űrfizika titkai – A tudományünnepi program előadásai videón

Örömmel, félelemmel vagy rezignált nyugalommal fogadjuk, ha újabb szerves molekulát találnak az űrben? Tarczay György előadásából megtudhattuk, hogy az űrben kicsit máshogy működnek a kémiai folyamatok, mint ahogy földi lombikjainkban megszokhattuk. Timár Anikó pedig arról igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy az űrfizikai tudás gyarapításához érdemes közelről megnézni egy üstökösmagot. Az előadások felvétele cikkünkben elérhető.

„Szervező lángész és végrehajtó” – videón Csorba László előadása a 2025-ben bicentenáriumát ünneplő Akadémia alapítójáról és kultuszáról „Szervező lángész és végrehajtó” – videón Csorba László előadása a 2025-ben bicentenáriumát ünneplő Akadémia alapítójáról és kultuszáról

„Szervező lángész és végrehajtó” – videón Csorba László előadása a 2025-ben bicentenáriumát ünneplő Akadémia alapítójáról és kultuszáról

Csorba László történész, az MTA doktora a mitikus, tévedhetetlen héroszként az emberekben élő Széchenyiről, valamint a történettudomány által felrajzolt alakjáról is beszélt az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnöki Bizottság tudományünnepi tanácskozásán.

A szép, a rossz és a fenntartható – Szathmáry Eörs előadása videón A szép, a rossz és a fenntartható – Szathmáry Eörs előadása videón

A szép, a rossz és a fenntartható – Szathmáry Eörs előadása videón

A küszöbön álló klímakatasztrófa és a szemünk előtt zajló ökológiai válság összeomlással fenyegeti az emberi civilizációt. Az időjárás szélsőségesebbé válását már érezzük, a fajok száma drámaian csökken, a világárvány pedig maga a hétköznapi realitás. Hogyan tudnánk megállítani ezt a rossz irányba tartó folyamatot? Tartható-e a mai életszemléletünk és gazdasági rendszerünk? Milyen lehetőségei vannak a döntéshozóknak ebben a hihetetlenül bonyolult globális rendszerben? Ilyen és ehhez hasonló (lét)kérdéseket feszeget tudományünnepi előadásban Szathmáry Eörs, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke. Az előadás felvétele elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

A most zajló klímatárgyalások tétje és kritikusabb témái: tudósítás Glasgow-ból A most zajló klímatárgyalások tétje és kritikusabb témái: tudósítás Glasgow-ból

A most zajló klímatárgyalások tétje és kritikusabb témái: tudósítás Glasgow-ból

2021. október 31-én megkezdődött a globális éghajlatváltozással foglalkozó újabb ENSZ-konferencia a skóciai Glasgow-ban. Már a napirend elfogadása sem ment könnyen. November első két napján mások mellett António Guterres ENSZ-főtitkár és David Attenborough drámai hangvételű beszéde hangzott el az emberi társadalmakat, az élővilágot fenyegető veszélyről és a sürgős cselekvés szükségességéről. Faragó Tibor egyetemi tanár, aki majdnem két évtizedig képviselte Magyarországot a klímatárgyalásokon, most az mta.hu-nak foglalta össze a tanácskozás elején történteket.

Komolyra fordult a klímaváltozás – a legfrissebb IPCC-klímajelentés üzenete Komolyra fordult a klímaváltozás – a legfrissebb IPCC-klímajelentés üzenete

Komolyra fordult a klímaváltozás – a legfrissebb IPCC-klímajelentés üzenete

Nem is tarthatott volna alkalmasabb pillanatban előadást az Akadémián Bartholy Judit klímakutató, mint éppen a glasgow-i klímacsúcs alatt. Mire lehet elég a párizsi megállapodás? Elkerülhető-e a globális klímakatasztrófa? És mit érzünk meg ebből mi itt, a Kárpát-medencében a következő évtizedekben? A november 3-án elhangzott tudományünnepi előadás felvétele cikkünkben elérhető.

Veszprémben indult hivatalosan is útjára a Középiskolai MTA Alumni Program – Film és képek az eseményről Veszprémben indult hivatalosan is útjára a Középiskolai MTA Alumni Program – Film és képek az eseményről

Veszprémben indult hivatalosan is útjára a Középiskolai MTA Alumni Program – Film és képek az eseményről

A veszprémi Lovassy László Gimnázium adott helyet a Magyar Tudományos Akadémia új, középiskolásokat célzó programja 2021. október 15-én tartott hivatalos megnyitójának. Freund Tamás MTA-elnök – aki maga is ebbe a gimnáziumba járt – és Schultz Zoltán igazgató köszöntőjét követően négy, ma kutatóként dolgozó öregdiák mesélt a gimnazistáknak a kutatóélet izgalmairól.