Akadémiai elnökök a világ minden részéről a Magyar Tudományos Akadémián
Alapításának 200. évfordulóját ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia. A november 3-án kezdődő héten a bicentenáriumi programokat megtiszteli jelenlétével a világ számos tudományos akadémiájának és tudományos szervezetének vezetője is. Az ünnepi rendezvények részeként november 4-én nemzetközi konferenciát tartottak „A tudományos társaságok múltja, jelene és jövője: az akadémiák változó szerepe a 21. században” címmel.
A kedd délelőtti konferenciáról készült videófelvétel itt látható:
Az akadémiai vezetők részvételével rendezett programokról részletek itt és itt olvashatók.
A Magyar Tudományos Akadémia további ünnepi rendezvényeiről ide kattintva olvasható összefoglaló.
A tanácskozáson összesen 51 akadémiai vezető, illetve nemzeti kutatásfinanszírozó ügynökség vezetője érkezett 36 országból. Közöttük Wim van Saarloos, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) elnöke és Paweł Rowiński, az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (All European Academies, ALLEA) elnöke is.
A bicentenáriumi ünnepségeken a diplomáciai testületek képviselői is ott vannak: 54 akkreditált diplomata vesz részt a programokon, köztük 37 nagykövet vagy megbízott ügyvivő.
Csoportkép a konferencia résztvevőiről. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: mta.hu/Szigeti TamásA november 4-i program első részében a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia gazdag történelméről és megújult küldetéséről volt szó.
Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, az MTA rendes tagja, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke az Akadémiának a magyar nemzet életében betöltött különleges szerepéről beszélt. Felidézte az alapítás körülményeit. Azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát 1825-ben közadakozásból alapították, nem uralkodói kezdeményezésre. Kitért arra, hogy
az MTA már a 19. században kulcsszerepet játszott a magyar nemzeti identitás, kultúra és tudományos élet formálásában, valamint a modern polgári társadalom kialakításában.
Beszélt arról is, hogy az Akadémia működését az 1994-es akadémiai törvény szabályozza, és hogy az intézmény egyik fő célja a tudományos közösség egységes képviselete. Mint elmondta, az MTA történetében 2019 fordulópontot jelentett. Ekkor ugyanis a kormány leválasztotta az intézményről az addig általa irányított kutatóhálózatot, de az Akadémia azóta is folytatja küldetésének teljesítését.
Freund Tamás előadása. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: mta.hu/Szigeti TamásFreund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke felidézte, hogy az intézmény kétszáz éve a tudomány függetlenségére és a közjó szolgálatára épül. Mint mondta, az Akadémia mindig akkor tudott megújulni, amikor képes volt egyszerre megőrizni hagyományait és nyitni az új kihívások felé. A 2020 utáni időszak legfontosabb célja az volt, hogy megerősítse a tudomány autonómiáját, és újraépítse a társadalom bizalmát. Ennek részeként jött létre a kutatói közösséget támogató MTA Kiváló Kutatóhely minősítési rendszer, valamint készült el az az országos kutatói felmérés, amely először rajzolta meg átfogóan a magyar tudomány helyzetképét. Freund Tamás hangsúlyozta, hogy
az Akadémia ma is a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd legfontosabb intézménye,
amely hidat teremt kutatók és polgárok között. A bicentenárium egyik szimbolikus eredményének pedig a megújult székházat nevezte, amely egyszerre fejezi ki a folytonosságot és az újjászületést. Zárásként kiemelte: a tudomány függetlensége a társadalmi bizalom és a közösségi haladás legbiztosabb alapja.
Bollobás Enikő akadémikus, a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság elnöke az MTA két évszázados történetéről tartott előadást a külföldi vendégeknek.
Freund Tamás teljes beszéde itt olvasható.
Freund Tamás előadásának diái PDF formátumban itt tölthetők le.
Bollobás Enikő teljes beszéde itt olvasható.
Ezt követően „Az akadémiák változó szerepe a 21. században” címmel panelbeszélgetést tartottak, amelyen a nemzeti akadémiák és az őket tömörítő nemzetközi tudományos szervezetek vezetői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy miként reagálnak az akadémiák a társadalmi változásokra és a tudomány fejlődésére, hogyan támogatják az új generációs tudósok karrierjét, milyen kihívásokkal szembesülnek a félrevezető információk és a közbizalom megőrzése terén, valamint hogyan alakítják át kutatási tevékenységüket és nyújtanak tudományos tanácsadást.
A konferencia résztvevői az MTA új kiállításán. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: mta.hu/Szigeti TamásDélután Freund Tamás és Paweł Rowiński együtt köszöntötték az ALLEA és a SAPEA – a SAPEA program az Európai Bizottság tudományos tanácsadó mechanizmusának (Scientific Advice Mechanism, SAM) egyik pillére – közös szervezésében megvalósuló, magas szintű workshop résztvevőit.
A SAPEA workshopján készített felvétel itt látható:
Az esemény középpontjában „A tudományos tanácsadás integritásának megőrzése: alapelvek és kihívások” témája állt.
