Pedagógus kutatókat díjazott az Akadémia
2025-ben immár 28. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A köznevelésben dolgozó, a tanítás mellett aktív tudományos kutatómunkát is végző pedagógusok megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat idén 13 pedagógus nyerte el. Őket köszöntötte Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2025. október 16-án, csütörtökön az MTA székházában. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkájuk címét alábbi cikkünkben ismertetjük.
„Szerette volna ő ismerni, oh nagy
Természet, alkotó kezed müvét!
Keresve, hol szűzen található vagy,
Erdők virágát és a bérc kövét;
De a padokban (ah, szánni való agy!)
»Magolni« kelle kő, virág nevét;”
– idézte fel Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia egykori főtitkára sorait az Akadémia Pedagógus Kutatói Pályadíját idén elnyerő 13 pedagógust köszöntő beszédében Freund Tamás, az MTA elnöke, amelyek egyszerre írják le a körülöttünk lévő természet megismerésének minden gyermekben ott élő vágyát és az örök szembesülést azzal, hogy az iskola nem csupán segíthet e vágy beteljesítésében, de sajnos gátolhatja is azt.
Az Akadémia elnöke szerint a tudásvágy kibontakozásában a legfontosabb szerep kétségtelenül a tanáré. „A pedagógus életutakat inspirálhat, indíthat el. Megmutathatja az ismeretszerzés örömét, és egy ideig részese lehet annak a folyamatnak, amelynek során az érdeklődő gyermekből az új tudást felhasználó és azzal újabb és újabb ismereteket szerző ifjú válik” – fogalmazott.
Freund Tamás elnöki köszöntőjében kiemelte, hogy a tanári szerep kivételes szerep, különlegességét pedig még egyedibbé teszik azok a pedagógusok, akik nemcsak átadják a tudást, hanem kutatóként maguk is létrehozói. „Az Önök példája is mutatja, hogy a kutatás és az oktatás kölcsönösen erősíti egymást. Az MTA a Pedagógus Kutatói Pályadíjjal azokat ismeri el, akiknek mind a tudományos munka, mind a tanítás terén kiemelkedő a teljesítményük, amivel kiemelkedő módon járulnak hozzá a tudásalapú társadalom erősítéséhez. Bár közhelynek tűnik, a minket körülvevő valóság láttán mégsem lehet elégszer elmondani:
jól működő, a 21. század kihívásainak megfelelni képes társadalom csak a tudományos gondolkodás lényegét értő, a tudományos módszer egyszeregyét ismerő egyénekből állhat.”

(Az eseményről készült képgalériánk a képre kattintva érhető el.) Fotó: Nagy Attila Károly / mta.hu
Freund Tamás arra is kitért, hogy a 200 éves MTA vezetői és tagjai a maguk eszközeivel próbálnak támogatást nyújtani a pedagógusok kutatói munkájához, egyebek mellett a Közoktatási Elnöki Bizottság tudományos szakmai tervezetekkel és állásfoglalásokkal segíti a közoktatást, a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program (lásd cikkünk végén a keretes részt) olyan kutatásokat támogat, amelyek célja a hazai közoktatási módszerek nemzetközi szintre emelése. Nem utolsósorban ott van a Középiskolai MTA Alumni Program is, „amelynek célja többek között egy tudománybarát társadalom építése közvetlenül a középiskolai diákok megszólításával” – emlékeztetett az MTA elnöke, gratulálva a díjakhoz és további jó munkát kívánva a 13 pályadíjjal kitüntetett pedagógus tanári és kutatói tevékenységéhez.
Freund Tamás elnöki köszöntője ide kattintva olvasható.
Az elnöki köszöntést a díjak átadása követte.
A Pedagógus Kutatói Pályadíj olyan tudományos munkával pályázható meg, amelynek hozadéka tényleges előrelépést jelent az adott kérdéskör alaposabb tudományos feltárása terén. A pályázatok benyújtói, egyetemi szintű mesterfokozatú diplomával vagy PhD-/DLA-fokozattal rendelkező pedagógusok, akiknek legalább ötéves, pedagógusi pályán eltöltött foglalkoztatásra irányuló jogviszonyuk van, és a pályázat benyújtásának időpontjában legalább félállású pedagógusként magyarországi, illetve külföldi, magyarul is oktató intézménynél jogviszonyban állnak. A pályadíjat a felhívásra való jelentkezés útján legfeljebb 12 fő nyerheti el. A pályázatokat a Közoktatási Elnöki Bizottság Bírálóbizottsága bírálja el, és alakítja ki a díjazottakra vonatkozó javaslatát, melynek alapján az MTA elnöke dönt a díjazottakról. A pályadíj oklevéllel és pénzjutalommal jár. Az elnyerhető összeg bruttó 500 000 Ft.
2025-ben összesen 36 pályázat érkezett be: 17 budapesti, 16 vidéki és 3 külhoni intézmény oktatója nyújtotta be pályázatát. Idén kivételesen 13 pályázó nyerte el a pályadíjat: öten a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről, hatan pedig a matematikai és természettudományok területéről kapták meg a rangos elismerést, illetve ketten megosztva részesültek díjazásban. A pályadíjat idén hat nő és hét férfi pedagógus vehette át, közülük kilencnek doktori (PhD) fokozata is van. A pályamunkák értékes, új adatokat és eredményeket mutattak fel a pedagógia, a neveléstudomány, a társadalomföldrajz, a társadalomtörténet, a fizika- és a kémiaoktatás területén.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke pedagógusi munkájuk mellett elért érdemes tudományos eredményeikért idén az alábbi pályázókat részesítette Pedagógus Kutatói Pályadíjban.
A bölcsészet- és társadalomtudományok területén a pályadíjat elnyerték:
A pedagógus kutató neve | A pedagógus kutató köznevelési titulusa | A nyertes pályamű címe |
Dr. Fekete Norbert | a Magyar-Ukrán Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium pedagógusa, intézményvezető-helyettese | Törekvések a klasszikus magyar drámai kánon létrehozására az 1960‒70-es években |
Igricz Balázs | a Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola trombitatanára | Education of audience in the digital space – Post-COVID musical educational strategy |
Dr. Kresztyankó Annamária | a Maimonidész Zsidó Általános Iskola és Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos gimnáziumi tanára | Cigány gyermekek és kamaszok nyelvi szocializációja |
Dr. Széll Gábor | a Csongrádi Batsányi János Gimnázium és Kollégium kutatótanára, munkaközösség-vezetője | 15 kérdés a késő római korból – Forrás- és feladatgyűjtemény és ehhez kapcsolódó tanulmány |
Szigeti Mónika Veronika | a Somogy Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa, főigazgatója | A pedagógusok mentálhigiénés állapotvizsgálatának kiégésprevenciót támogató hatása |
A matematikai és természettudományok területén a pályadíjat elnyerték:
A pedagógus kutató neve | A pedagógus kutató köznevelési titulusa | A nyertes pályamű címe |
Dr. Ambrus Tünde | a Joannes Kajoni Szakközépiskola tanára | A falvak látogatógazdasága |
Dobóné dr. Tarai Éva | a Berzsenyi Dániel Gimnázium kutatótanára | Természettudományok és művészetek együttműködése egy kémiai önképzőkörön |
Dr. Klicasz Szpirosz | a Budapesti X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium középiskolai tanára | Görögország makroszinoptikus időjárási helyzetei (2016–2020) |
Dr. Radnai Tamás Gábor | a Jedlik Ányos Gimnázium pedagógusa | Módszertani innováció a fizikaoktatásban szimulációs program segítségével – Tananyagfejlesztés és nagymintás oktatási kísérlet |
Dr. Sumi Ildikó Katalin | a Szent István Gimnázium tanára | A pedagógusok mentálhigiénés állapotvizsgálatának kiégésprevenciót támogató hatása |
Tóth Kristóf | a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium matematika- és fizikatanára | Kvantummechanika középiskolában: bevezetés a kvantumszámításokba |
A fentieken túl a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, pedagógusi munkájuk mellett elért érdemes tudományos eredményeikért Megosztott Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesítette dr. Hömöstrei Mihályt, a Budapesti Német Iskola fizikatanárát és Schnider Dorottyát, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárát Cselekvésközpontú, gondolkodás- és kompetenciafejlesztő fizikaoktatás-fejlesztés című pályamunkájukért.
A díjak átadása után Hudecz Ferenc, az Akadémia alelnöke, az MTA rendes tagja pohárköszöntőjében visszautalt arra, hogy 1968-ban, az MTA közgyűlésén fogadták el a pedagógus kutatói pálya koncepcióját, amelynek nyomán később létrejött maga a pályadíj, amit 1997 óta oszt ki az Akadémia. A nagy múltra visszatekintő díjat az idei pályázatokkal együtt 340-szer ítélte oda az MTA, úgy, hogy a pályázó tanárok közt akadnak olyanok, akik többször is érdemesnek bizonyultak az Akadémia elismerésére. (Az 1997–2025 között Pedagógus Kutatói Pályadíjat elnyert tanárok részletes listája itt található.) „Mint ebből is látszik, az Akadémia el kívánja ismerni nemcsak a pedagógiai tevékenységet, hanem a tudást bővítő tevékenységet is. Külön öröm, hogy ezt a két tevékenységet ily módon egymás mellett kezeli az Akadémia, és kérem, tekintsék ezt egy olyan üzenetnek, amelyet érdemes továbbadni, szájról szájra, évfolyamról évfolyamra” – fogalmazott Hudecz Ferenc.
Az eseményről készül képgalériánk itt érhető el.
MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program
Az Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programnak köszönhetően a 2016. évi indulás óta jelentős mértékben növekedésnek indult a nemzetközi neveléstudományi témájú, rangos folyóiratokban a hazai publikációk száma. A hazai adatokat a korábbi kimutatással összehasonlítva jól látható, hogy a magyar neveléstudományi kutatás elmozdult az alapvonaltól. Amíg 2016 előtt Magyarországon éves szinten nem haladta meg a neveléstudomány területén közölt tudományos cikkek száma külföldi folyóiratokban az ötvenet,
mára a program eredményeképpen ez a szám megtízszereződött.
Ez a tendencia bizonyítja, hogy érdemes a közoktatás fejlesztését tudományos kutatási módszerekkel, kísérletekkel, mérésekkel támogatni, mert ezáltal a magyar kutatók, együttműködve a pedagógusokkal és az iskolákkal, nemzetközileg elfogadott terepen is megmérettethetik magukat, ennek következtében pedig visszacsatolást és nemzetközi elismerést is kapnak a munkájukról. További friss információk az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjáról ebben a júniusban megjelent cikkünkben olvashatók.