A Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program hatására a neveléstudomány területén jelentősen javult a publikációs teljesítmény
"Vezető folyóiratokban nem lehet publikálni a terület friss tudományos eredményeinek ismerete nélkül, és ha a program eredményeként kiemelkedő cikkek születnek, az egyben jelzi azt is, hogy sikerült a naprakész, tudományosan megalapozott szakértelmet gazdagítani. Ez a fajta szakértelem az országban „hiánycikk”, és a pályázat ennek bővítése révén is szolgálhatja a közoktatás megújítását. " /Csapó Benő, 2021/
A Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program 2015-ben Szakmódszertani Kutatási Programként indult Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének kezdeményezésére. A kutatási program egyik fontos célkitűzése már a kezdetektől az volt, hogy a hazai közoktatásban alkalmazható szakmódszertani kutatásokat nemzetközi szintre emelje. Az első kísérleti év után Patkós András akadémikus koordinálásával 19 kutatócsoport nyerte el az Akadémia négyéves támogatását évi 200 M Ft keretösszeggel. A kutatási program 2016-2021 között Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program néven futott.
Fontos megjegyezni, hogy a hazai közoktatási témájú tudományos publikációk száma nemzetközi szakfolyóiratokban gyakorlatilga 2016-ig stagnált. Csapó Benő korábbi ábrája világosan mutatta, hogy Magyarország – Észtországhoz és Finnországhoz viszonytva – nagyon kevés nemzetközi közleményt publikált nemzetközi tudományos folyóiratokban (1. ábra).
1. ábra
2021-ben és 2022-ben megújult formában újra meghirdetésre került a pályázat, ezúttal Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program címmel Csapő Benő, az MTA doktora vezetésével (200 M Ft majd plusz 70 M Ft éves támogatási kerettel). 2021-ben húsz, 2022-ben pedig hét kutatócsoport nyert a pályázaton. Csapó Benő hirtelen bekövetkezett halála után Bozó László akadémikus és Kárpáti Andrea, az MTA doktora vezetésével az új bírálóbizottság javaslatára az Akadémia elnöke 2023-ban két kutatócsoportot megszűntetett, mivel a minimum elvárt publikálási követelményeket nem tudták határidőre teljesíteni. A kutatócsoportoknak a kutatási program során évente be kell számolniuk a disszeminációs tevékenységükről és a második kutatási évtől, évente minimum két legalább Q1 vagy Q2 tudományos besorolású szakmai folyóiratban kell publikálniuk "Education" vagy "Psichology" területen. Ezt a Bírálóbizottság nagyon szigorúan ellenőrzi, mert ezzel a kutatócsoportok teljesítménye mellett az Akadémia bizonyítani tudja, azt, hogy az általa támogatott kutatások eredményei nemzektözi szinten is versenyképesek.
Csapó Benő professzor úr diagramjának frissítéséhez az MTA Könyvtár és Infomatikai Központ (MTA KIK) munkatársai kérésünkre lekeresték és elküldték a Scopusban az Education területhez besorolt magyar, észt és finn publikációk számát a vizsgált időszakban (2. ábra).
2. ábra
A hazai adatokat a korábbi kimutatással összehasonlítva jól látható, hogy elmozdultunk az alapvonaltól. Amíg 2016 előtt Magyarországon éves szinten nem haladta meg a neveléstudomány területen közölt tudományos cikkek száma külföldi folyóiratokban az ötvenet, mára a program eredményeképpen ez a szám megtízszereződött. Ez a tendencia bizonyítja, hogy érdemes a közoktatás fejlesztését tudományos kutatási módszerekkel, kísérletekkel, mérésekkel támogatni, mert ezáltal kutatóink, együttműködve a pedagógusokkal és az iskolákkal, nemzetközileg elfogadott terepen is megmérettethetik magukat, ennek következtében pedig visszacsatolást és nemzetközi elismerést is kapnak a munkájukról.Tudjuk azonban azt is, hogy sok esetben határterülethez sorolódnak be a Scopusban a kutatócsoportok közleményei, például a pszichológia, nyelvészet, művészet, egészségtudomány stb. területen. Ezt is figyelembe véve még látványosabb az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program hatása.
3. ábra
A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban indult programja 1,9 milliárd forint ráfordítással az elmúlt 9 évben eddig 45 kutatócsoportot tudott támogatni. A publikációs teljesítményen túl mindkét ciklusban közel 200 PhD hallgató, 800 pedagógus és 400 kutató vett részt. A kutatásba jelenleg bevont közoktatási intézmények 75%-a vidéki iskola vagy óvoda.
A témához kapcsolódó cikkeink
Csapó Benő: a tudás az élet minőségének egyik legfontosabb meghatározó tényezője
Mit lehet tenni, hogy javuljon a magyar diákok teljesítménye, tudásuk minősége? Egyebek mellett erről beszélt a 168 óra című lapnak adott interjúban Csapó Benő az MTA doktora, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság társelnöke.
Az oktatás fejlesztési stratégiájának tudományos megalapozása
A Magyar Tudomány Ünnepének az MTA TABT Veszprémi Akadémiai Bizottság által szervezett veszprémi megnyitója keretében Csapó Benő tartott előadást.
Eric Hanushek előadása a Magyar Tudományos Akadémián – videón az akadémiai rendezvény
Eric Hanushek a Stanford Egyetem professzora, az oktatás közgazdaságtanának egyik legismertebb és legnagyobb hatású kutatója a világon. Számos területen kutatott pályafutása során, vizsgálta a tanárok kvalitásait, az osztályméret csökkentésének hatását, az iskolák elszámoltathatóságát, illetve újabban az országok készségszintje és gazdasági növekedése közötti összefüggést. Hanushek professzor Csapó Benő, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága elnökének meghívására tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián. Az erről készített felvétel cikkünkben megnézhető.
A tudományosan megalapozott oktatáshoz járul hozzá az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja
A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új névvel és új tartalommal kiírt, korábban Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programként ismertté vált pályázatán. Az idei húsz nyertes pályázót köszöntve Freund Tamás, az MTA elnöke az Akadémiának a tudományosan megalapozott, a készségek fejlesztését, a korszerű ismeretek átadását és széles körű általános műveltséget egyaránt kínáló oktatási rendszer iránti elkötelezettségét hangsúlyozta.
A „Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázat 2021” a kiválóság újabb szintjének elérését célozza meg
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2021. március 24-én írta ki a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázatot. A pályázatok benyújtásának határideje 2021. május 14. A legfontosabb tudnivalókról kérdeztük Csapó Benőt, a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program vezetőjét.
