Hogyan alkotnak az idegsejtek gondolkodó agyat? – videón Gulyás Attila Alumni-előadása

Mit csinál egy agykutató? Hogyan szerveződnek az agyműködés szintjei, és hogyan vizsgálják ezeket az agykutatók? Miképp ment végbe az agy evolúciós fejlődése a medúzától az örvényférgen és Pavlov kutyáján keresztül a Homo sapiensig? Miben különbözik a gyerekek és a kamaszok agya a felnőttekétől? Ilyen kérdésekre kaphattak válaszokat a veszprémi Vetési Albert Gimnázium diákjai, akiknek Gulyás Attila neurobiológus, az MTA doktora tartott előadást az MTA Alumni Programja keretében.

2025. október 6.

Reformok kora: polgári átalakulás és modern nemzetépítés Magyarországon, 1825–1867 címmel háromfordulós versenyt hirdetett a Magyar Tudományos Akadémia a középiskolai diákok számára. Az MTA Alumni Programjának keretében immár másodjára megszervezett középiskolai versenyre 3 fős csapatokkal nevezhetnek magyarországi és határon túli, magyar nyelven (is) tanuló középiskolások. További részletek és fontos tudnivalók ITT >>>.

Nemrég videós riportban számoltunk be Kiss László csillagász humorral bőségesen átszőtt előadásáról, amit a makói Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskolában tartott a Középiskolai MTA Alumni Program keretében. Az alább látható rövid riportfilmet már Veszprémben készítettük, ahol a Vetési Albert Gimnázium meghívására Gulyás Attila neurobiológus, az MTA doktora mesélt egy teremnyi diáknak az agykutatás izgalmairól. (Cikkünk végén a teljes előadást is meg lehet nézni.)

Mint Simon Zsolt, a Vetési Albert Gimnázium igazgatója elmondta, az agykutatás rejtelmeibe bevezető előadás azért is illett nagyon jól az iskola profiljába, mert a veszprémi gimnáziumnak van emelt biológiai képzési területe, a tanulók nagyon sok természettudományos kötődésű projektben vesznek részt.

„Itt jött a képbe a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programja, amely kiváló lehetőség arra, hogy ismert és elismert gondolkodókat, tudósokat tudjunk vendégül látni, a diákokhoz közel hozni”

– fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy az Alumni-előadások sokat segítenek a pályaorientációban is.

„Az utóbbi 10 évben nagyon sok minden történt az agykutatásban, olyan új módszerek jelentek meg, amelyek lehetővé tették, hogy a felülről ásó pszichológus, neurológus, pszichiáter, akik az agy viselkedését vizsgálják, és az alulról ásó neurobiológus modellező, molekuláris biológus össze tudjon érni” – mondta Gulyás Attila, aki saját bevallása szerint öt évvel ezelőtt jutott el odáig, hogy érti nagy vonalakban azt, hogyan jut el az agy az idegsejtek együttműködésétől a tudatos működésig, és ezt igyekszik átadni középiskolás közönségének.

Középiskolai MTA Alumni Program

Freund Tamás elnök a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben elfogadott új küldetési nyilatkozatához illeszkedő elnöki programjában a tudománybarát társadalom és közgondolkodás kialakítását jelölte meg az egyik legfontosabb célként. A Magyar Tudományos Akadémia ennek érdekében indította el 2020-ban a Középiskolai MTA Alumni Programot. A program fő célja, hogy felhívja a középiskolások figyelmét a kritikai gondolkodás fontosságára, bemutassa a tudományos módszerek hatékonyságát, és képet adjon arról, miképp is működik a tudomány. Az MTA Alumni Program lényege, hogy közvetítésével a hazai és határon túli magyar középiskolák aktív kutatókat – gyakran korábban náluk végzett, kutatói pályára lépett alumnusokat – kérhetnek fel, hogy tartsanak előadásokat a diákoknak a tudomány és a kutatás világáról, beszélgessenek velük a kutatói életről.

A középiskolai évek sok esetben meghatározóak egy kutató életútjának alakulásában. Az Akadémia 19 ezres köztestületének tagjai közül sokan büszkék alma materükre, és tartják is a kapcsolatot volt tanáraikkal. A Középiskolai MTA Alumni Program erre a kapcsolatra építve, az évek során kutatóvá érett diákok segítségével viszi közelebb a fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, hozza testközelbe a kutatás világát tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában.

Az Alumni-előadások színt visznek az középiskolai oktatásba, amelyben napjainkban gyakran küzdenek a diákok figyelmének megragadásáért, megtartásáért. „Itt már nem elég az, ami régen volt, hogy egy tanár bemegy, frontálisan előad valamit, és csüngnek minden szaván. Ennél már több ingert kell belevinni, többféle módon kell megmozgatni a diákokat mondta az igazgató, és ezzel az előadásaiba mulatságos elemeket, rajzokat, ábrákat is belecsempésző Gulyás Attila is egyetértett: – Sokat adtam már elő, és szerintem nagyon sokat segít, ha az ember belevisz személyes dolgokat, érdekességeket, mert attól mindenki felébred.

Hogy egy egyórás Alumni-előadás esetleg nehezen befogadható, túl tömény lenne? Fazekas András Mór, az iskola diákja szerint, ha olyasvalaki tartja az előadást, aki ért a témához, és érdekesen tud beszélni, akkor nem nehéz odafigyelni, még a csapongó érdeklődésű diákoknak sem:

„Én ezt élvezem benne, hogy rövid idő alatt nagyon sok olyan információt tudok meg, amit alapvetően nem gyűjtenék magamba.”

Gulyás Attila előadásának teljes felvétele:

0:06 Bemutatkozás, bevezető
1:10 Mit csinál egy agykutató?
4:48 Két tudományos keret
8:19 Az agyműködés és az azt vizsgáló módszerek szerveződési szintjei
11:06 Evolúció – Az idegrendszer törzsfejlődése
16:25 Az agy evolúciós fejlődése
17:18 A medúza meséje
21:26 Az örvényféreg meséje
25:05 A kutya meséi (Pavlov és Hebb)
29:39 A macskakölyök meséje
34:08 A makákó meséje
44:03 Hogyan érzékeljük a külvilágot?
48:16 A modern percepciós elmélet
51:17 Gyerekagy, kamaszagy
52:40 Betegségek hatása az agykérgi területekre
54:58 Egy inger tudatosodása
58:31 Mit tud a rendszerünk?