Nándorfehérvár: egy történet színeváltozásai – Videón a tudományünnepi előadás és beszélgetés
Mit tudunk valójában az 1456-os nándorfehérvári győzelemről, és honnan tudjuk mindezt? Pálosfalvi Tamás középkorkutató előadásában a források eredetével, hitelességével és értelmezésével kapcsolatos kérdéseket járta körül, valamint azt is, hogyan alakították a csata és szereplőinek – köztük Újlaki Miklósnak – a képét az emlékezetpolitikai szempontok és az irodalmi, illetve filmes feldolgozások. Az előadás utáni beszélgetésen részt vett a Hunyadiról szóló filmsorozatban Újlakit alakító színész, Medveczky Balázs is.
Pálosfalvi Tamás előadásának első részében az 1456-os évi ostrom legfontosabb forrásaival és azok értelmezésével ismertette meg a közönséget. Mint elmondta, nem maradt fönn sok forrás a történelmi eseményről.
A közvetlenül az ostrom utáni időkben keletkezett források közül kiemelte Hunyadi János és Kapisztrán János leveleit, hozzátéve, hogy ezekben a levelekben egymást nem említik meg. Kitért arra is, hogy más, a szemtanúk információin alapuló beszámolók részben azonosak a Hunyadi/Kapisztrán-féle verzióval, részben – ugyancsak szemtanúkra hivatkozva – nem. A forrásokban így meglehetősen sok az egymásnak ellentmondó állítás. Az időben távoli keresztény, a szűkszavú oszmán, a több érdekes, főleg oszmán hadmozdulatokról szóló részletet tartalmazó bizánci, valamint a csatában az oszmán oldalon rész vevő Konstantin Mihailovi
szerb renegát leírása közül az utolsóról megjegyezte, hogy az teljesen ellentmond a magyar történetírásban meghonosodott „hősi” narratívának.
Pálosfalvi Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA történész azokról a visszatérő állításokról is beszélt, amelyek szerint
Hunyadi János saját vagyonát áldozta fel az oszmánok elleni küzdelemre, illetve hogy magára hagyták a főurak a török elleni egyenlőtlen harcban. Mint elmondta, 1453 óra Hunyadi a Magyar Királyság de facto ura volt, aki a kirájyi jövedelmekből tartott fenn sereget. Ki más dolga lett volna az ország védelme? – tette fel a kérdést az előadó. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a körülbelül húszezres keresztény védőseregben, ha maguk a főurak nem is, de katonáik ott voltak. A törökellenes küzdelmekre pedig rendszeresen adót vetettek ki. Ezeket alapvetően Hunyadi János költötte el, de védelmi célokra.
A nándorfehérvári csata újraértelmezésének szükségessége mellett érvelve a történész úgy vélekedett, egyrészt ki kell bontani az ostrom történetét a századok alatt rárakódott „értelmezési kéregből”, másrészt pedig vissza kell helyezni a 15. század közepének politikai viszonyai közé, hogy ne csak Hunyadi Jánost próbáljuk megérteni, hanem a kor egyéb szereplőit is.
Pálosfalvi Tamás és Medveczky Balázs (Képgalériánkért kattintson a fotóra!) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Az előadást követő beszélgetésben a kutató és a Hunyadi-sorozatban Újlakit alakító Medveczky Balázs színművész arra keresték a választ, van-e, és ha igen, milyen felelőssége a filmes ábrázolásnak egy történelmi esemény értelmezésében. Medveczky Balázs azokról a kihívásokról is beszélt, amelyekkel a forgatás során a színészek találkoztak.
A Tudományünnep+ előadás-sorozatban az első előadást Szabó Andrea szociológus, politológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese és az ELTE ÁJK habilitált egyetemi docense tartotta Útkezdet vagy végállomás? – Külföldi tanulmányok és kivándorlás címmel.
A második előadásban a közeljövő egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájáról, a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájáról, az ez elleni küzdelemről és a lehetséges megoldásokról beszélt Pál Csaba és Papp Balázs evolúcióbiológus.
A további programokért böngéssze eseménynaptárunkat.
A Jubileumi Tudományünnep 2025 honlapja ide kattintva olvasható.
