Emlősök égen-földön (és föld alatt) – beszélgetés Csorba Gáborral

Emlősök égen-földön (és föld alatt) – beszélgetés Csorba Gáborral

Mit eszik egy zoológus a denevéreken? Kiszökik-e a földikutya a kerítés mögül? És mi kell ahhoz, hogy az ember egy harminc kilós bambuszlétrával motorozzon Vietnam útjain? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Csorba Gáborral, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetőjével beszélget, aki azt is elmondja, hogyan telnek egy szakember napjai, akire egy csaknem ötvenezer darabos kollekciót bíztak.

Hazai kutatási eredmények a COVID-19 elleni védekezésben, antivirális gyógyszerek, oltásellenesség: az MTA Orvosi Tudományok Osztálya második hírlevele

Hazai kutatási eredmények a COVID-19 elleni védekezésben, antivirális gyógyszerek, oltásellenesség: az MTA Orvosi Tudományok Osztálya második hírlevele

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél januári számában Kacskovics Imre a magyarországi biotechnológiai kutatás-fejlesztés koronavírussal kapcsolatos eredményeit foglalja össze, Keserű György Miklós az antivirális gyógyszerfejlesztésekről, Boldogkői Zsolt pedig az oltásellenességről ír.

Kodály, Dohnányi és populáris zene – új kötetek a közelmúlt zenetörténetéről Kodály, Dohnányi és populáris zene – új kötetek a közelmúlt zenetörténetéről

Kodály, Dohnányi és populáris zene – új kötetek a közelmúlt zenetörténetéről

A 2012-ben a Lendület-pályázat támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Zenetudományi Intézetében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum munkatársai a nemzeti kulturális örökség gondozása és feldolgozása mellett jelentős publikációs tevékenységet is folytatnak. 2020-ban a kutatócsoport tagjai nyolc kötetet jelentettek meg a 20. századi magyar zenetörténet különféle témáiban.

A fizika fejlődési irányai – videón az MTA Fizikai Tudományok Osztálya konferenciája A fizika fejlődési irányai – videón az MTA Fizikai Tudományok Osztálya konferenciája

A fizika fejlődési irányai – videón az MTA Fizikai Tudományok Osztálya konferenciája

A Fizikai Tudományok Osztálya rendszeres évenkénti eseményén élvonalbeli kutatásaikat mutatják be a meghívottak. A 2020. évi fizikai díjak ünnepélyes átadására a járványhelyzet miatt nem került sor, de a kiemelkedő elismerésben részesült kutatók a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ízelítőt adtak eredményeikből. Az előadásokról készült felvétel cikkünkből elérhető.

A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai

A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai

Hogyan segítheti a hatalmas adatmennyiséggel „dolgozó” mesterséges intelligencia a szakmai döntéshozatalt az egészségügyben, és hogyan járulhat hozzá a terápiák hatékonyságához és az egészségmegőrzéshez? Meskó Bertalan tudományünnepi előadásnak felvétele a cikkben elérhető.

Regionális jövőképek Magyarországon – videón a tudományünnepi konferencia Regionális jövőképek Magyarországon – videón a tudományünnepi konferencia

Regionális jövőképek Magyarországon – videón a tudományünnepi konferencia

Milyen tényezők határozzák meg a regionalizmus és a decentralizáció válságát? Milyen lehetőségei vannak a Kárpát-medencei nagytérségi együttműködésnek? Milyen térbeli és társadalmi következményei vannak a középvárosok évtizedes népességvesztésének? Többek közt ezekről a kérdésekről volt szó a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományünnepi konferenciáján. Nézze meg a videofelvételt!

Behálózva: új eredmények a hálózattudomány területéről Behálózva: új eredmények a hálózattudomány területéről

Behálózva: új eredmények a hálózattudomány területéről

A hálózattudomány területén az utóbbi időben elért új tudományos eredményeket foglalták össze a MTA-BME Informatikai Rendszerek Kutatócsoport munkatársai online tudományünnepi rendezvényükön. Az előadásokban a nagy hálózatok útvonalválasztási módszereit, a hálózati működés anomáliáit és a numerikus inverz transzformáció legmodernebb metódusait mutatták be. Az eseményről készült videofelvétel cikkünkből elérhető.

Sík- és térbeli szerkezetek önszerveződése – Peter J. Stang karácsonyi előadása Sík- és térbeli szerkezetek önszerveződése – Peter J. Stang karácsonyi előadása

Sík- és térbeli szerkezetek önszerveződése – Peter J. Stang karácsonyi előadása

Lineáris és szöget bezáró egyszerűbb molekulákból megfelelő reakciókörülmények között érdekes és hasznos tulajdonságokkal rendelkező sík-, illetve térbeli szerkezetek állhatnak össze. Róluk és lehetséges alkalmazásaikról beszélt az MTA Kémiai Osztálya által megrendezett karácsonyi előadásában Peter J. Stang, a Utahi Egyetem professzora, az MTA külső tagja. Az előadás házigazdája Perczel András, a Kémiai Osztály elnöke, az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium szakmai vezetője volt.

A szövegértés kérdései – videón a tudományünnepi konferencia A szövegértés kérdései – videón a tudományünnepi konferencia

A szövegértés kérdései – videón a tudományünnepi konferencia

Miként változik a szövegek funkciója a globalizálódó világban, és milyen tényezők befolyásolják a megértést? E kérdésekről tanácskoztak nyelvészek, pszichológusok és filozófusok az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett konferencián.

Bicentenáriumi bizottság alakul az Akadémián Bicentenáriumi bizottság alakul az Akadémián

Bicentenáriumi bizottság alakul az Akadémián

Frank Tibor történész, az MTA rendes tagja vezetésével alakul meg az a testület, amelynek célja, hogy előkészítse az Akadémia és könyvtára 200 éves évfordulójának méltó megünneplését.

Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében – áll a legutóbbi EASAC-jelentésben Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében – áll a legutóbbi EASAC-jelentésben

Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében – áll a legutóbbi EASAC-jelentésben

Az első bizonyítottan hatékony koronavírus-vakcinák hamarosan kezdődő tömeges alkalmazása fényt gyújtott az alagút végén, és immár joggal remélhetjük, hogy belátható időn belül visszatér a világ működése a rendes kerékvágásba. Csakhogy a „rendes kerékvágás” hosszú távon nem minden tekintetben jó. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése gyökeres változtatásokat sürget a fenntartható jövő érdekében.

Magyar akadémikus felfedezését választotta a Science kedvenc tudományos hírei közé Magyar akadémikus felfedezését választotta a Science kedvenc tudományos hírei közé

Magyar akadémikus felfedezését választotta a Science kedvenc tudományos hírei közé

A Science folyóirat online kiadásának szerkesztői évről évre kiválasztják azokat a tudományos híreket, amelyek valamiért a legkedvesebbek számukra – vagy azért, mert jelentős tudományos áttörésről szólnak, vagy mert az eddigiektől merőben eltérő szemléletmódot tükröznek. Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának a fizika és a filozófia határterületét fürkésző felfedezése mindkét szempontból beleillett a listába. Az akadémikust az mta.hu kérdezte.

„Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus „Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus

„Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus

Jelentősen módosíthatják az általános információfeldolgozásról kialakított és széleskörben elfogadott nézeteket azok a tudományos eredmények, amelyeket Mátyás Ferenc, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) és az Állatorvosi Egyetem Anatómiai és Szövettani tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai értek el. Munkájuk ismertetésével folytatjuk sorozatunkat, amelynek keretében olyan Bolyai-ösztöndíjasokat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták, illetve folytatják tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

A genomszerkesztés svájci bicskája: a CRISPR/Cas9 rendszer A genomszerkesztés svájci bicskája: a CRISPR/Cas9 rendszer

A genomszerkesztés svájci bicskája: a CRISPR/Cas9 rendszer

A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna fele-fele arányban megosztva kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat, melyet december 7-én adtak át. A Nobel-bizottság indoklása szerint a genomszerkesztés területén végzett úttörő munkájukért nyerték el az elismerést. Az ELTE kutatói, Perczel András akadémikus, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, a szerves kémia professzora és Vellai Tibor genetikus professzor kalauzol minket a genomszerkesztés világában.

COVID-19 diagnosztika és vakcinafejlesztések: hírlevelet indított az Akadémia COVID-19 diagnosztika és vakcinafejlesztések: hírlevelet indított az Akadémia

COVID-19 diagnosztika és vakcinafejlesztések: hírlevelet indított az Akadémia

Az új hírlevél az MTA Orvosi Tudományok Osztálya elnöke, Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére indult, Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében. Az első számban Kovács L. Gábor a koronavírus-fertőzés diagnosztikájáról, Kemenesi Gábor pedig a vakcinafejlesztés új mérföldkövéről ír.

Új almanach a peptidkémiai kutatásokról Új almanach a peptidkémiai kutatásokról

Új almanach a peptidkémiai kutatásokról

Csaknem hat évtized kutatásainak eredményét, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport 1961 és 2018 közötti tudományos cikkeinek bibliográfiáját tartalmazza az a kötet, amely egyúttal hűen dokumentálja az egyre fontosabbá váló nemzetközi együttműködés eredményeit is.

Így is születhet egy molekula Így is születhet egy molekula

Így is születhet egy molekula

Az MTA Lendület programjának támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen önálló kutatócsoportot alakított Novák Zoltán és kutatótársai a gyógyszerkutatásban is alkalmazható, új eljárást dolgoztak ki fluortartalmú molekulák előállítására. Szerves kémiai módszerüket már használták a Parkinson-kór kezelésére alkalmazott hatóanyag módosításához is. Az ötletes, egyben nagy precizitást igénylő kémiai építkezésről a Nature Communications is beszámolt.

„Bolyaisok” – Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus „Bolyaisok” – Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus

„Bolyaisok” – Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus

A növényi biodiverzitás megőrzéséhez és az invazív növényfajok elleni védekezéshez járulhatnak hozzá Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja főmunkatársának kutatásai. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat két ízben is elnyerő kutatónő tudományos eredményeinek ismertetésével folytatjuk a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat. Ebben azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik a támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

A Covid-19-kutatások eredményei – az EMMI tudományünnepi konferenciája videón
A Covid-19-kutatások eredményei – az EMMI tudományünnepi konferenciája videón

A Covid-19-kutatások eredményei – az EMMI tudományünnepi konferenciája videón

Fertőzöttség a közoktatási intézményekben, koronavírus-szennyvízvizsgálatok, BCG-oltás, vérplazmakezelés, vakcinafejlesztések, gyógyszeres kezelési lehetőségek, hazai kutatások: egyebek mellett ezekkel a témákkal foglalkoztak annak a tanácskozásnak az előadói, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. Nézze meg a teljes felvételt!

Tudomány, gyógyítás és újságírás – Sarkadi Balázs akadémikus írása Tudomány, gyógyítás és újságírás – Sarkadi Balázs akadémikus írása

Tudomány, gyógyítás és újságírás – Sarkadi Balázs akadémikus írása

Ritka a magyar újságírás történetében, hogy egy komoly olvasottsággal rendelkező lap helyt ad egy olyan gyógyszerhatóanyag népszerűsítésének, melynek emberi alkalmazását a NÉBIH, de a WHO és az USA szövetségi gyógyszerhatósága is veszélyesnek és alkalmatlannak minősíti adott betegség kezelésében. Sarkadi Balázs akadémikus, aki munkatársaival évtizedek óta foglalkozik a hatóanyaggal, a hatóságok aggályairól, a lehetséges veszélyekről és az újságírói felelősségről ír.

COVID-19: Lakossági tájékoztatót készítettek a Semmelweis Egyetem szakemberei COVID-19: Lakossági tájékoztatót készítettek a Semmelweis Egyetem szakemberei

COVID-19: Lakossági tájékoztatót készítettek a Semmelweis Egyetem szakemberei

Mit tegyen otthon, ha koronavírus-fertőzésre utaló tünetei vannak, mi a teendő tesztelés előtt, mikor szükséges mentőt hívni, hol kapható lelki segítség? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad az az összeállítás, amely a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának és Magatartástudományi Intézetének együttműködésében készült.

Akadémikusok emlékezete – Dessewffy Emil Akadémikusok emlékezete – Dessewffy Emil

Akadémikusok emlékezete – Dessewffy Emil

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Dessewffy Emil életútját ismerhetik meg.

Interjú az egyik legfontosabb idegtudományi díjjal kitüntetett Buzsáki Györggyel Interjú az egyik legfontosabb idegtudományi díjjal kitüntetett Buzsáki Györggyel

Interjú az egyik legfontosabb idegtudományi díjjal kitüntetett Buzsáki Györggyel

Buzsáki György agykutatót, a New York-i Egyetem Biggs-professzorát, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját tüntették ki idén az amerikai Idegtudományi Társaság legrangosabb, a kiemelkedő kutatói életpályát elismerő Ralph W. Gerard-díjával. A tudós október végén készített interjúnkban elmondta, hogy az agyi ritmusok kutatása olyan biztos alapot adott egész pályájához, amelyet a következő nemzedék biztosan folytathat.

A 2020-as Magyar Tudomány Ünnepe záróhangversenye videón A 2020-as Magyar Tudomány Ünnepe záróhangversenye videón

A 2020-as Magyar Tudomány Ünnepe záróhangversenye videón

Bartók Béla és Ludwig van Beethoven művei szerepeltek annak a rendhagyó komolyzenei programnak a műsorán, amelynek helyszíne a martonvásári Brunszvik-kastély területén álló, felújítása után idén átadott Beethoven Emlékmúzeum volt. A koncertről készült felvétel megnézhető a cikkben.

Hazám díj Lovász Lászlónak Hazám díj Lovász Lászlónak

Hazám díj Lovász Lászlónak

Az értékőrző és értékteremtő életművek elismeréseként alapított Hazám díj egyik idei kitüntetettje Lovász László matematikus, akadémikus, az MTA volt elnöke.

„Megradarozzuk a Holdat” – videón a Bay Zoltán tiszteletére tartott emlékülés „Megradarozzuk a Holdat” – videón a Bay Zoltán tiszteletére tartott emlékülés

„Megradarozzuk a Holdat” – videón a Bay Zoltán tiszteletére tartott emlékülés

120 éve született Bay Zoltán fizikus, a radarcsillagászat atyja, aki mikrohullámokkal elérte a Holdat, kifejlesztette a fotoelektron-sokszorozó elvén alapuló részecskeszámlálót, és megalkotta a fénysebességre alapozott méterdefiníciót, amely nélkül ma nem lenne GPS. Az évforduló alkalmából tudományos emlékkonferenciát kezdeményezett a Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítvány és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. (Bay Zoltán Kutatóintézet). Az ülést az MTA Fizikai Tudományok Osztálya és az MTA Műszaki Tudományok Osztálya szervezte. Az eseményről készült felvétel megnézhető cikkünkben.

A Balaton kutatása és a legnagyobb magyar geológus is téma volt a Magyar Tudomány Ünnepén A Balaton kutatása és a legnagyobb magyar geológus is téma volt a Magyar Tudomány Ünnepén

A Balaton kutatása és a legnagyobb magyar geológus is téma volt a Magyar Tudomány Ünnepén

Könyvbemutatóval egybekötött emlékülést szervezett Lóczy Lajos halálának centenáriumán a Magyarhoni Földtani Társulat és az MTA Földtudományok Osztálya A Balaton kutatása Lóczy Lajos nyomdokán címmel 2020. november 11-én. Ugyanez a címe annak a könyvnek, amely idén jelent meg a világhírű magyar geológus Balaton-kutatásairól. Lóczy eredményei ma is alapvető fontosságúak a Balaton és környezete vizsgálatában. Az online rendezvényről készült teljes videofelvétel összeállításunkból érhető el.

Az 5G mobilhálózatok egészségügyi és környezeti hatásai – Vitaülést tartottak az Akadémián Az 5G mobilhálózatok egészségügyi és környezeti hatásai – Vitaülést tartottak az Akadémián

Az 5G mobilhálózatok egészségügyi és környezeti hatásai – Vitaülést tartottak az Akadémián

A napjainkban kiépülő 5G mobilhálózatokban sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek. E szakértői bizottság résztvevői gyűltek össze 2020. november 10-én a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy megosszák egymással és az érdeklődőkkel eredményeiket.

Tesztek és vakcinák: orvosok és immunológusok beszélgetése a Magyar Tudomány Ünnepén - videofelvétel Tesztek és vakcinák: orvosok és immunológusok beszélgetése a Magyar Tudomány Ünnepén - videofelvétel

Tesztek és vakcinák: orvosok és immunológusok beszélgetése a Magyar Tudomány Ünnepén - videofelvétel

A november 16-án a Magyar Tudomány Ünnepén megrendezett Vakcinák, tesztek és protesztek című virtuális kerekasztal-beszélgetés középpontjában a koronavírus-járvány megállításához szükséges lépések álltak. Olyan fontos témákat tárgyaltak a résztvevők, mint a vakcinakísérletek és a különféle vakcinák közötti választás, az átoltottság kérdése az oltásellenes hangulatban vagy a súlyos megbetegedések immunológiai okai.

Járvány ellen maszk és MASZK – Ön is segítheti a vírus elleni védekezést! Járvány ellen maszk és MASZK – Ön is segítheti a vírus elleni védekezést!

Járvány ellen maszk és MASZK – Ön is segítheti a vírus elleni védekezést!

Karsai Márton, a Central European University Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense arról beszélt a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy a vírusterjedés nyomonkövetéséhez és előrejelzéséhez milyen nagy segítséget tudunk mi, polgárok is nyújtani egy egyszerű kérdőív kitöltésével. Mindig vegyük fel a maszkot, töltsük ki rendszeresen a MASZK-ot – és nézzük meg a kutató előadásának videofelvételét!

Röst Gergely: Jövőformáló matematika – videón az előadás Röst Gergely: Jövőformáló matematika – videón az előadás

Röst Gergely: Jövőformáló matematika – videón az előadás

A matematika korszakában élünk, ám ez nincs benne a köztudatban. Fontos tehát, hogy jobban megértsük a szerepét, nemcsak a többi tudományterületen, hanem a társadalomban, a gazdaságban és az innovációban is. Ebben segített előadásával Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense. Az előadás a cikkben található linkre kattintva nézhető meg.

Karsai Márton: Fertőzésterjedések adatalapú modellezése, avagy hálózatok a koronavírus-járvány modellezésének szolgálatában – videón az előadás Karsai Márton: Fertőzésterjedések adatalapú modellezése, avagy hálózatok a koronavírus-járvány modellezésének szolgálatában – videón az előadás

Karsai Márton: Fertőzésterjedések adatalapú modellezése, avagy hálózatok a koronavírus-járvány modellezésének szolgálatában – videón az előadás

Mi szükséges a hatékony járványterjedési modellek megalkotásához és miként segíthetik ezek a modellek a szakembereket? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában csütörtökön este 18.00 órától Karsai Márton, a Közép-európai Egyetem Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.

Újabb két évig az ANSO irányító testületének tagja lehet a Magyar Tudományos Akadémia Újabb két évig az ANSO irányító testületének tagja lehet a Magyar Tudományos Akadémia

Újabb két évig az ANSO irányító testületének tagja lehet a Magyar Tudományos Akadémia

Egyedüli európai uniós országként várhatóan továbbra is részt vehet a 2018-ban a Kínai Tudományos Akadémia kezdeményezésére létrehozott, nonprofit, kormányzati szervekhez nem kötődő nemzetközi tudományos szervezet, az Alliance of International Science Organization (ANSO) kilenctagú irányító testületének munkájában a Magyar Tudományos Akadémia – erősítette meg a Governing Board legutóbbi, online tanácskozása.

Mag Kornélia és Meskó Bertalan: Gépi tanulás a hivatalos statisztika szolgálatában – A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai – videón az előadások Mag Kornélia és Meskó Bertalan: Gépi tanulás a hivatalos statisztika szolgálatában – A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai – videón az előadások

Mag Kornélia és Meskó Bertalan: Gépi tanulás a hivatalos statisztika szolgálatában – A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai – videón az előadások

Milyen hatással van a gépi tanulás a hivatalos statisztika adat-előállítási folyamatra? Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia az orvostudományt és az egészségügyi ellátást? E kérdésekre válaszolt a Magyar Tudomány Ünnepe szerda esti rendezvényén Mag Kornélia alkalmazott matematikus, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese és Meskó Bertalan PhD, orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője. Az előadások videofelvétele cikkünkben elérhető.

Tudomány és Parlament: A víz jelentősége és korlátai a 21. században – videón az előadások és a panelbeszélgetés Tudomány és Parlament: A víz jelentősége és korlátai a 21. században – videón az előadások és a panelbeszélgetés

Tudomány és Parlament: A víz jelentősége és korlátai a 21. században – videón az előadások és a panelbeszélgetés

Melyek a legfontosabb víztudományi kutatások és hogyan tudnak az eddiginél is eredményesebben együttműködni kutatók és döntéshozók a vízzel kapcsolatos feladatok megoldásában? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat Tudomány és Parlament című rendezvényének résztvevői. Az előadások és a panelbeszélgetés videofelvétele cikkünkben elérhető.

Az 5G mobiltelefon-rendszerek elektromágneses terének egészségügyi és környezeti hatásai – videón a vitaülés előadásai Az 5G mobiltelefon-rendszerek elektromágneses terének egészségügyi és környezeti hatásai – videón a vitaülés előadásai

Az 5G mobiltelefon-rendszerek elektromágneses terének egészségügyi és környezeti hatásai – videón a vitaülés előadásai

Mit tudunk már az 5G előtt? Mekkora elektromágneses környezetben élünk? Napjainkban milyen expozíciót jelentenek a bázisállomások, illetve a mobiltelefonok? Milyen változást hoz az 5G? E kérdésekre keresték a választ a Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezett tudományos ülés és vitanap résztvevői. Az előadások videofelvétele cikkünkben elérhető.

Jakab Ferenc: Mit tanultunk a koronavírus-járványból? – Kutatás, védekezés, terápia – videón az előadás Jakab Ferenc: Mit tanultunk a koronavírus-járványból? – Kutatás, védekezés, terápia – videón az előadás

Jakab Ferenc: Mit tanultunk a koronavírus-járványból? – Kutatás, védekezés, terápia – videón az előadás

Hol tartanak a kutatók a vakcinafejlesztésekben, a koronavírus genetikai állományának vizsgálatában, valamint a fontosabb gyógyszer- és hatóanyag-tesztelésekben? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járta körbe az MTÜ szerda esti előadásában Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője. Előadásának videofelvétele cikkünkben elérhető.

Kutatónők a járvány frontvonalában – videón az előadások és a kerekasztal-beszélgetés Kutatónők a járvány frontvonalában – videón az előadások és a kerekasztal-beszélgetés

Kutatónők a járvány frontvonalában – videón az előadások és a kerekasztal-beszélgetés

A társadalomtudomány és az élettudomány területéről felkért előadók a járvány szempontjából fontos témákat ismertetnek és vitatnak meg. A kerekasztal-beszélgetés foglalkozik a társadalmi távolságtartással, az új koronavírus okozta megbetegedések szövődményeivel, az alapkutatás és az innovatív szemlélet összehangolásával, valamint a pandémia okozta speciális helyzetből fakadó tudományos összefogás és az eredmények szakszerű bemutatásának fontosságával. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés videofelvétele cikkünkben elérhető.

Az új koronavírus szerkezete és funkciója: az alapkutatás eredményeitől a terápiás alkalmazás lehetőségéig – a konferencia videón Az új koronavírus szerkezete és funkciója: az alapkutatás eredményeitől a terápiás alkalmazás lehetőségéig – a konferencia videón

Az új koronavírus szerkezete és funkciója: az alapkutatás eredményeitől a terápiás alkalmazás lehetőségéig – a konferencia videón

A Kémiai Tudományok Osztálya által szervezett konferencián elhangzó 25 perces előadások tájékoztatást adnak a koronavírus szerkezete és hatása közötti összefüggések molekuláris vonatkozásairól, a terápiás célra alkalmas molekulák kifejlesztésére irányuló hazai kutatások eredményeiről. A konferencia videofelvétele cikkünkben elérhető.

Csapó Benő: A digitális oktatás jelene és jövője – a tudományünnepi előadás videón Csapó Benő: A digitális oktatás jelene és jövője – a tudományünnepi előadás videón

Csapó Benő: A digitális oktatás jelene és jövője – a tudományünnepi előadás videón

Milyen ellentmondás feszül az oktatás valós problémái és a digitális tanulás ki nem használt lehetőségei között? Ezzel a kérdéssel is foglalkozott Csapó Benő Prima Primissima-díjas neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára 2020. november 3-án megtartott tudományünnepi előadásában. Az előadás videofelvétele cikkünkben látható.

Élet a Földön kívül, Covid-kataklizma és mesterséges intelligencián alapuló orvosi terápia – kövesse élőben a Magyar Tudomány Ünnepe előadásait! Élet a Földön kívül, Covid-kataklizma és mesterséges intelligencián alapuló orvosi terápia – kövesse élőben a Magyar Tudomány Ünnepe előadásait!

Élet a Földön kívül, Covid-kataklizma és mesterséges intelligencián alapuló orvosi terápia – kövesse élőben a Magyar Tudomány Ünnepe előadásait!

Hogyan segítik a Mars kutatásának módszerei a Földök kívüli élet keresését? Versenyben a koronavírussal: mikorra lesz vakcina és gyógyszer? A matematika mint a tudomány időgépe, avagy megelőzhetők-e a járványok matematikai modellek segítségével? Ha érdeklik a válaszok, tartson velünk ez évben is a Magyar Tudomány Ünnepén! Élő közvetítésekkel várjuk november 3–30. között a képernyők előtt – mert idén az otthonokba költözik a tudomány.

„300 ezer hiányzó gyermeken” segíthet a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium „300 ezer hiányzó gyermeken” segíthet a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium

„300 ezer hiányzó gyermeken” segíthet a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium

2,5 milliárd forintos állami támogatással megalakult a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, amely a Pécsi Tudományegyetem vezetésével összefogja majd a következő években a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatások jelentős részét. Sok tízezer pár él az országban, akik szeretnének gyermeket, de valamilyen okból ez nem adatik meg nekik. Legtöbbjükön valószínűleg lehetne segíteni, ha többet tudnánk a probléma hátteréről – tartja Kovács L. Gábor professzor a kutatási projekt vezetője.

Tizennégyen vehették át a Bolyai-plakettet az Akadémián Tizennégyen vehették át a Bolyai-plakettet az Akadémián

Tizennégyen vehették át a Bolyai-plakettet az Akadémián

Az MTA teljesítmény-központú, magas presztízsű országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. A támogatással kutató, munkájukról szóló jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak az Akadémia emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek. Idén tizennégy fiatal kutató nyerte el a rangos elismerést, amelyet a korábbi években a júniusi hagyományos és nagyszabású Bolyai-napon adtak át. A járványra való tekintettel ehelyett most zártkörű, online közvetített rendezvényen vehették át a kitüntetett kutatók az elismerést.

Egy elhanyagolt terület: az európai egyetemi oktatók szakmódszertani felkészítése Egy elhanyagolt terület: az európai egyetemi oktatók szakmódszertani felkészítése

Egy elhanyagolt terület: az európai egyetemi oktatók szakmódszertani felkészítése

„Abba a hamis illúzióba ringatjuk magunkat, hogy a magas szintű elméleti ismeretek és készségek átadása csupán szaktudást igényel” – írja a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent, az oktatás hatékonyságát vizsgáló tanulmányában Péntek Imre, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pedagógiai és Alkalmazott Didaktika Intézetének adjunktusa és Hantz Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének vendégkutatója. Cikkükből az is kiderül, hogy mi is pontosan a természettudományos oktatás reformját célzó, kutatásokon alapuló, „Kezdeményezés a tudományok oktatásáért” című projekt lényege, és az is, hogy miként járulhat hozzá az oktató diákjai hatékonyabb tanulásához.

„Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos „Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos

„Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos

A tumorellenes immunterápia hatékonyságának javításához járulnak hozzá azok a tudományos eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásának is köszönhetően ért el a szegedi orvos. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Az MTA elnöke is tagja a következő ERC-elnököt jelölő bizottságnak Az MTA elnöke is tagja a következő ERC-elnököt jelölő bizottságnak

Az MTA elnöke is tagja a következő ERC-elnököt jelölő bizottságnak

Az Európai Bizottság kijelölte annak a független tudományos testületnek a tagjait, amely az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) következő elnökének megválasztását készíti elő. A nemzetközi élvonalba tartozó hét tudós egyike Freund Tamás agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Szathmáry Eörs a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság vezetője Szathmáry Eörs a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság vezetője

Szathmáry Eörs a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság vezetője

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének célkitűzése a fenntarthatóság kérdéskörének tágabb, a környezeti, a gazdasági és a társadalmi aspektusokat egyaránt figyelemmel kísérő vizsgálata, az MTA aktívabb bekapcsolása a témában folyó hazai és tudományos diskurzusba. Ennek elérése érdekében Freund Tamás, az Akadémia elnöke létrehozta a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságot, amelynek vezetésére Szathmáry Eörs akadémikust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját kérte fel.

Nobel-díjat érő felfedezésekről a Szigmában Nobel-díjat érő felfedezésekről a Szigmában

Nobel-díjat érő felfedezésekről a Szigmában

A tudományos magazin legutóbbi műsorában Schaff Zsuzsa akadémikus a Hepatitis-C orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott felfedezéséről, Frei Zsolt fizikus pedig a fizikai Nobel-díjat érő feketelyuk elméletekről beszélt. Kereszturi Ákos csillagásszal arról készült interjú, hogy folyékony vizet találtak a Mars talaja alatt.

Talajmikrobákkal a jobb szüretért Talajmikrobákkal a jobb szüretért

Talajmikrobákkal a jobb szüretért

A szőlőtermesztés sikerét számos tényező határozza meg. Bár nem köztudott, de nagy jelentőségük van a talajlakó mikrobáknak, főként a gombáknak, de a baktériumoknak és a vírusoknak is. Geml József és az Eszterházy Károly Egyetemen alapított Lendület-kutatócsoportja pontosan e talajlakó mikroorganizmusok és a szőlő viszonyát tanulmányozza, hogy megérthessük, tevékenységük hogyan befolyásolja a növény jóllétét – és ezen keresztül a bor minőségét.

Durva és kiszámíthatatlan téli hidegbetöréseket hozhat a jövő Durva és kiszámíthatatlan téli hidegbetöréseket hozhat a jövő

Durva és kiszámíthatatlan téli hidegbetöréseket hozhat a jövő

Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták a klímaváltozás hatását a sarki légköri folyamatokra. Az eredmény: egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.

Hepatitis C – felfedezése Nobel-díjat ért, a fertőzés gyógyítása pedig ma már lehetséges Hepatitis C – felfedezése Nobel-díjat ért, a fertőzés gyógyítása pedig ma már lehetséges

Hepatitis C – felfedezése Nobel-díjat ért, a fertőzés gyógyítása pedig ma már lehetséges

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hepatitis C felfedezői kapták. A Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice által felfedezett vírus „báránybőre bújt farkasként” vált ismertté az orvosok körében, mert az általa kiváltott, viszonylag enyhe tünetekkel kísért krónikus betegség végén gyakran alakul ki rosszindulatú májdaganat. Schaff Zsuzsa akadémikus, a vírus működésének kutatója előadásában egy ma már elérhető, hatékony gyógymódról beszélt.

A COVID-járvány és az influenzavírusok közelgő időszaka A COVID-járvány és az influenzavírusok közelgő időszaka

A COVID-járvány és az influenzavírusok közelgő időszaka

A WHO és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása a jelenlegi helyzetben. Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését. Továbbra is nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, távolságtartás és rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, ezek mindkét kórokozó ellen bizonyítottan hatásosak a megelőzésben. Dr. Kemenesi Gábor és Prof. Dr. Jakab Ferenc összefoglalója az mta.hu számára.

Hazai összkép az autizmussal élő személyek és családjaik helyzetéről, életminőségéről Hazai összkép az autizmussal élő személyek és családjaik helyzetéről, életminőségéről

Hazai összkép az autizmussal élő személyek és családjaik helyzetéről, életminőségéről

Magyarországon először vizsgálta szisztematikus kutatás keretében az autizmussal élő gyermekek és felnőttek szüleinek életminőségét, pszichológiai jóllétét és az ezzel összefüggő tényezőket az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport. A szakemberek létrehoztak egy az autizmussal élő kisiskolások befogadását elősegítő, az osztálytársak tudását formáló programot is, amelynek hatásait ugyancsak részletesen megvizsgálták.

Brazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizedik ülése videón Brazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizedik ülése videón

Brazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizedik ülése videón

Milyen gazdasági modell jellemzi Brazíliát, mennyire egyedi a kapitalizmus brazil változata, és milyen eredményeket ért el az új szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésre fókuszáló, az oktatás és technológia fejlesztését is célzó, ugyanakkor erőteljes állami irányítással megvalósított gazdaságpolitika? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa.

Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok? Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok?

Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok?

A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. És nagyon valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a diéta, a sport, a genetikai háttér és a mikrobiom összetételének kapcsolatának vizsgálatára.