Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok?

Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok?

A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. És nagyon valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a diéta, a sport, a genetikai háttér és a mikrobiom összetételének kapcsolatának vizsgálatára.

Új vezetők az MTA Doktori Tanácsa élén Új vezetők az MTA Doktori Tanácsa élén

Új vezetők az MTA Doktori Tanácsa élén

Benkő Elek régészt, az MTA levelező tagját választotta az MTA új összetételű Doktori Tanácsa a testület elnökévé. A társelnöki posztot Kamarás Katalin vegyész, az MTA rendes tagja tölti be a következő három évben, a titkári feladatokat pedig Nyitray László biológus, az MTA doktora látja el.

Az újasszír és újbabilóni istenek világa: ősi titkokat őrző pecséthengerek Az újasszír és újbabilóni istenek világa: ősi titkokat őrző pecséthengerek

Az újasszír és újbabilóni istenek világa: ősi titkokat őrző pecséthengerek

Az Újasszír, Újbabilóni és az Akhaimenida Birodalom közigazgatásáról, társadalmáról, történelméről és vallásáról rengeteg információt rejtenek az akkoriban használatos pecséthengerek. Az időszámításunk előtti első évezred első feléből (i. e. 1000–500) több pecséthengert őriznek a világ gyűjteményei, amelyek átfogó kutatásához azonban szükség lenne digitális kategorizálásukra. Pontosan ilyen adatbázist fog létrehozni Niederreiter Zoltán asszíriológus, régész, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézet Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszékének adjunktusa, aki az idei Lendület-pályázat nyerteseként alakíthat kutatócsoportot.

Tudományos kutatás és hatékony felsőoktatás nem létezhet egymás nélkül – Freund Tamás beszéde a BME tanévnyitóján Tudományos kutatás és hatékony felsőoktatás nem létezhet egymás nélkül – Freund Tamás beszéde a BME tanévnyitóján

Tudományos kutatás és hatékony felsőoktatás nem létezhet egymás nélkül – Freund Tamás beszéde a BME tanévnyitóján

Az egyetemek és tudományos szellemi műhelyek együttműködésének fontosságáról, a felfedező kutatások és a kutatás-fejlesztés kapcsolatáról, valamint a különböző tudományágak képviselői közötti kooperáció jelentőségéről beszélt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 239. tanévnyitó ünnepségén.

Lendületes kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatán Lendületes kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Lendületes kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása.

Gyógyszerek koronavírus-fertőzöttek kezelésére Gyógyszerek koronavírus-fertőzöttek kezelésére

Gyógyszerek koronavírus-fertőzöttek kezelésére

A vakcináért folyó globális verseny mellett a vírusfertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de több tucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban. Keserű György Miklós akadémikus összefoglalója az mta.hu számára az eddigi eredményekről, a vírus elleni támadás lehetséges célpontjairól és módszereiről, valamint a magyar kutatásokról.

Freund Tamás Kásler Miklóssal találkozott Freund Tamás Kásler Miklóssal találkozott

Freund Tamás Kásler Miklóssal találkozott

Freund Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szeptember 1-jén fogadta hivatalában, ahol az EMMI és az MTA közötti további együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.

Védőoltások és az új koronavírus-járvány Védőoltások és az új koronavírus-járvány

Védőoltások és az új koronavírus-járvány

A már sok emberen tesztelés alatt álló, előrehaladott III. klinikai fázisban jelenleg hat vakcinával folynak vizsgálatok a SARS-CoV-2 ellen. Ebből hármat amerikai, kettőt kínai, egyet brit gyógyszercégek végeznek. Az elérhető, megbízható adatok a vakcinák tömeges gyártását és hozzáférését a jövő év közepére teszik. A vakcinát már őszre ígérő, bejegyzett orosz fejlesztésről a III. fázisú vizsgálatok kapcsán a WHO nem tesz említést, ami azzal függhet össze, hogy a vakcina tesztelésének részleteit eddig nem ismertették. Poór Gyula akadémikus összefoglalója az mta.hu számára.

A fiúk beoltása is szükséges a méhnyakrák felszámolásához A fiúk beoltása is szükséges a méhnyakrák felszámolásához

A fiúk beoltása is szükséges a méhnyakrák felszámolásához

Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja szerint a fiúk HPV-oltása is megkezdődhetne szeptembertől az iskolákban, az ezt lehetővé tévő kormányhatározat – benne a HPV elleni védőoltás kiterjesztésével – már áprilisban megjelent. Az akadémikus a HPV okozta daganatok megelőzésével foglalkozó szakmai kerekasztal koordinátoraként adott interjút az mta.hu-nak.

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a Csillagvizsgáló úti telkén jogcím nélkül élő személy helyzetének rendezéséről A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a Csillagvizsgáló úti telkén jogcím nélkül élő személy helyzetének rendezéséről

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a Csillagvizsgáló úti telkén jogcím nélkül élő személy helyzetének rendezéséről

A Magyar Tudományos Akadémia a Csillagvizsgáló úti telkén álló felépítményben jogcím nélkül élő személy helyzetének megnyugtató rendezésére törekszik. Az MTA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a területen élő személy biztonsága, a terület tudományos célú felhasználhatósága, illetve általában véve az Akadémia törvényben előírt közfeladatainak ellátása érdekében minél előbb rendezni kell a 4 éve húzódó kérdést.

„Bolyaisok” – Makk Péter fizikus „Bolyaisok” – Makk Péter fizikus

„Bolyaisok” – Makk Péter fizikus

A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek. A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Célegyenesben az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja –  a Magyar Tudomány tematikus összeállítása Célegyenesben az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja –  a Magyar Tudomány tematikus összeállítása

Célegyenesben az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja – a Magyar Tudomány tematikus összeállítása

Milyen eredményeket ért el eddig a Lovász László által 2016-ban indított, a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását célzó program? Miként sikerült intenzív együttműködést kialakítani a gyakorló pedagógusokkal? Milyen hazai és nemzetközi visszhangja volt a szakmai nyilvánosságban a kutatásoknak? Minderről részletes összeállítás olvasható a Magyar Tudomány című folyóirat tematikus összeállításában, amelynek vendégszerkesztője Patkós András akadémikus, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program koordinátora volt.

Allergia – Okok, tények, tévhitek Allergia – Okok, tények, tévhitek

Allergia – Okok, tények, tévhitek

Mi az allergia, mit tud róla a tudomány és melyek azok a megoldatlan kérdések, amelyek miatt még e terület is korlátlan lehetőségeket teremt megalapozatlan elméletek terjesztésére, a tünetek enyhítését ígérő hatástalan eljárások népszerűsítésére? A tudomany.hu új összeállításában a témakör elismert szakértői néhány a köztudatba mélyen beágyazódott tévhitet tárgyalnak szakmai megalapozottsággal.

Hivatalba léptek az MTA új vezetői Hivatalba léptek az MTA új vezetői

Hivatalba léptek az MTA új vezetői

Az átadás-átvételi folyamat lezárásával 2020. augusztus 1-től az MTA 193. közgyűlésén megválasztott új elnök, főtitkár, főtitkárhelyettes, alelnökök, valamint új vezető testületek irányítják a Magyar Tudományos Akadémiát.

Akadémikusok emlékezete - Jankovich Béla
Akadémikusok emlékezete - Jankovich Béla

Akadémikusok emlékezete - Jankovich Béla

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Jankovich Béla életútját ismerhetik meg.

Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében

Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében

Immár másfél évtizede ismert, hogy koncentrált hőhatással az idegsejtek működése befolyásolható, azonban a pontos hatásmechanizmust mindmáig nem tárták fel. Fekete Zoltán és kutatócsoportja olyan mikroelektródát fejlesztett ki, mellyel sejtszinten mérhetők az infravörös besugárzás hatásai. Ez közelebb vihet a hőhatásra lezajló biofizikai folyamatok megismeréséhez, és később valamely neurodegeneratív betegségmodellben (pl. epilepszia, Parkinson-kór) is vizsgálhatják a módszer alkalmazhatóságát.

Hogyan lehetne javítani a népegészségügyi szolgáltatásokat? Hogyan lehetne javítani a népegészségügyi szolgáltatásokat?

Hogyan lehetne javítani a népegészségügyi szolgáltatásokat?

Ha egy következő járványra felkészültebbek akarunk lenni, illetve a járvány leküzdésére kellő erőforrások birtokában akarunk lenni, a népegészségügyi intézményrendszert fejleszteni kell - írja vitaindítónak szánt dolgozatában Vokó Zoltán, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója. Véleménye szerint az egészség ügye nem maradhat az egészségügy ügye, ezért a sikereket felmutató országok tapasztalatai alapján számba vette a népegészségügyi rendszer átalakításához szükséges legfontosabb elemeket.

Lendületes kutatók mesterséges atomokra építenék a jövő kvantumszámítógépét  Lendületes kutatók mesterséges atomokra építenék a jövő kvantumszámítógépét 

Lendületes kutatók mesterséges atomokra építenék a jövő kvantumszámítógépét 

A kvantumszámítógépek alapját jelentő kvantumbitek gyakorlati megvalósítása a mai napig hatalmas technológiai kihívás. A BME-n működő  Nanoelektronika és Egzotikus Kvantumfázisok Lendület-kutatócsoportok új eredménye szerint az általuk előállított mesterséges atomok használata vezethet el egy iparilag is hatékonyan alkalmazható gyártási eljáráshoz.

Visszafordíthatatlan változások lehetősége – új kötet a klímaváltozásról Visszafordíthatatlan változások lehetősége – új kötet a klímaváltozásról

Visszafordíthatatlan változások lehetősége – új kötet a klímaváltozásról

Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe? Milyen kifogásokkal, miben bízva igyekszünk kibújni az azonnali cselekvés alól? E kérdéseket járták körül egy tavalyi vitafórum tudományos életből érkezett előadói. Az előadások immár önálló kötetben is olvashatók Szathmáry Eörs akadémikus szerkesztésében.

A százéves Király Tibort köszöntötték az MTA Székházában A százéves Király Tibort köszöntötték az MTA Székházában

A százéves Király Tibort köszöntötték az MTA Székházában

Kollégák, barátok, valamint az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának több tagja köszöntötte a Széchenyi-díjas és Akadémiai Aranyéremmel is kitüntetett magyar jogtudóst, az Akadémia legidősebb tagját, Király Tibort, aki július 11-én töltötte be 100. életévét.

Szerethető matematika – beszélgetés Juhász Péterrel Szerethető matematika – beszélgetés Juhász Péterrel

Szerethető matematika – beszélgetés Juhász Péterrel

Miért utálják annyian az iskolai matekórákat? Mi a különbség feladat és probléma között? Hogyan lenne érdemes változtatni a középiskolai felvételiken? Mire jók a mesék és mire a zsákutcák? Hova utazhatunk a Repülő Iskolával? Az MTA Podcast új adásában a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatójával, Juhász Péterrel beszélget Gilicze Bálint.

Idén már pezsgőt is kóstolhattak az MTA borversenyén Idén már pezsgőt is kóstolhattak az MTA borversenyén

Idén már pezsgőt is kóstolhattak az MTA borversenyén

A korábbi évekhez hasonlóan idén is a Tokaji borvidék volt a legeredményesebb a Magyar Tudományos Akadémia Bora versenyen. A megmérettetésre rekordszámú pályázat érkezett, valamennyi magyarországi borvidék képviseltette magát rajta. Újdonság, hogy ettől az évtől már pezsgő kategóriában is lehetett pályázni.

A regenerációs orvoslás kilátásait a csodadoktorok és a laza szabályozás rontja A regenerációs orvoslás kilátásait a csodadoktorok és a laza szabályozás rontja

A regenerációs orvoslás kilátásait a csodadoktorok és a laza szabályozás rontja

Az őssejt- és a génterápiák orvosi szempontból nagyon ígéretesek, azonban a jogalkotóknak vissza kell szorítaniuk a sarlatánságot és a szabályozatlan eljárások alkalmazását pontosan a kutatás és az orvoslás, lényegében a betegek érdekében. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentésben elemzi a regenerációs orvosi eljárások helyzetét az Európai Unióban. A dokumentum elkészítésében részt vett Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika hematológusa is, aki az mta.hu felkérésére kommentárban foglalta össze a regenerációs orvoslás lehetőségeit.

Az MTA 193. közgyűlésének záróeseménye videón Az MTA 193. közgyűlésének záróeseménye videón

Az MTA 193. közgyűlésének záróeseménye videón

A tisztújítás és a közgyűlési szavazások eredményeinek ismertetésével, a leköszönő elnök, Lovász László és az új elnök, Freund Tamás beszédével zárult az Akadémia 193. közgyűlése. Az eseményről készült videófelvételünkön szerepel az a kisfilm is, amelyben kollégái, barátai emlékeznek vissza Lovász László hatéves akadémiai elnökségére.

A sokféleség a fejlődés motorja – az MTA új vezetőinek sajtótájékoztatója A sokféleség a fejlődés motorja – az MTA új vezetőinek sajtótájékoztatója

A sokféleség a fejlődés motorja – az MTA új vezetőinek sajtótájékoztatója

A különböző tudományterületek és ideológiák képviselői közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta az MTA újonnan megválasztott vezetőinek online sajtótájékoztatóján az Akadémia augusztus 1-jén hivatalba lépő elnöke. Freund Tamás beszélt arról is, hogy az MTA-nak a 18 ezres köztestületi tagságra, az általuk felhalmozott szellemi tőkére kell építenie, a tudomány és a politika közötti kapcsolatról pedig azt mondta, hogy a kölcsönös bizalom megteremtése után erősíteni szeretné az együttműködést.

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke – Új elnökségi tagok Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke – Új elnökségi tagok

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke – Új elnökségi tagok

A Magyar Tudományos Akadémia 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé. A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémia élén. A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban. A Közgyűlés döntött a három közül két alelnök személyéről is. Az Akadémia vezetői megbízatásuk lejárta után egyszer újraválaszthatók.

Az Akadémia vezetőjelöltjeinek programbeszédei és további újítások a 193. közgyűlésen Az Akadémia vezetőjelöltjeinek programbeszédei és további újítások a 193. közgyűlésen

Az Akadémia vezetőjelöltjeinek programbeszédei és további újítások a 193. közgyűlésen

A 17 ezer fős akadémiai köztestület és a szélesebb nyilvánosság is megismerheti Freund Tamás és Pléh Csaba elnökjelöltek, valamint Blaskó Gábor és Kollár László Péter főtitkárjelöltek programbeszédeit, melyeket elsőként a Közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai nézhettek meg 2020. június 18-án online élő közvetítésen. Az erről készült videófelvételt vágatlan formában tesszük közzé. A képviselőknek néhány óra helyett 12 napjuk lesz megvitatni a látottakat, és kérdéseket feltenni a jelölteknek.

Átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron Átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron

Átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron

Kétszeresére nőtt a látogatótér, zenei foglalkoztató, multimédiás eszközök, restaurált korabeli tárgyak – ezek jellemzik az felújított emlékmúzeumot. 2020. június 26-án átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő Brunszvik-kastély területén.

Az MTA két elnökjelöltje az Inforádióban Az MTA két elnökjelöltje az Inforádióban

Az MTA két elnökjelöltje az Inforádióban

Az MTA fő feladatairól, a tizennyolcezer fős akadémiai köztestület társadalmi kapcsolatainak fejlesztéséről, a kutatói pálya népszerűsítésének lehetőségeiről, valamint elnöki programjaikról beszéltek az Inforádió Aréna című műsorában a Magyar Tudományos Akadémia elnökjelöltjei, Freund Tamás és Pléh Csaba.

Lendületes kutatók vezetésével derítették fel egy ritka, súlyos betegség okát Lendületes kutatók vezetésével derítették fel egy ritka, súlyos betegség okát

Lendületes kutatók vezetésével derítették fel egy ritka, súlyos betegség okát

A nemzetközi kutatócsoport több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik sejtjeink az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Külföldi nemzeti akadémiák: az Orosz Tudományos Akadémia – Hamza Gábor sorozata Külföldi nemzeti akadémiák: az Orosz Tudományos Akadémia – Hamza Gábor sorozata

Külföldi nemzeti akadémiák: az Orosz Tudományos Akadémia – Hamza Gábor sorozata

Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa. Első írásában az Orosz Tudományos Akadémia történetét ismerteti.

Bepillantás egy uralkodócsalád mindennapjaiba – új forráskiadvány Bolyai-ösztöndíjas kutatótól Bepillantás egy uralkodócsalád mindennapjaiba – új forráskiadvány Bolyai-ösztöndíjas kutatótól

Bepillantás egy uralkodócsalád mindennapjaiba – új forráskiadvány Bolyai-ösztöndíjas kutatótól

Történelmi, művelődéstörténeti ismereteinket gazdagítja az a most megjelent kötet, amely Ferenc József és Erzsébet királyné Rudolf trónörökösnek írt eredeti leveleit adja közre. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával készült kiadvány segítségével az uralkodócsalád egyes tagjai közötti kapcsolatrendszert, valamint az uralkodópár nevelési elveit is a korábban ismertnél teljesebb, hitelesebb formában tanulmányozhatják a szakemberek.

Agy, stressz és álmatlanság, radioaktív atommagok az asztrofizikában, a trianoni összeomlás történetei – közgyűlési tudományos előadások videón Agy, stressz és álmatlanság, radioaktív atommagok az asztrofizikában, a trianoni összeomlás történetei – közgyűlési tudományos előadások videón

Agy, stressz és álmatlanság, radioaktív atommagok az asztrofizikában, a trianoni összeomlás történetei – közgyűlési tudományos előadások videón

Agykutató, asztrofizikus és történész összegezte legújabb eredményeit a 2016 óta hagyománnyá vált közgyűlési előadásokon június 16-án. Az MTA 193., rendes közgyűléséhez kapcsolódó program az idén a járványügyi helyzet miatt az interneten keresztül, az Akadémia e-választási rendszerében volt elérhető a közgyűlési képviselők számára. Az előadásokról készült felvételek most az mta.hu-n is megnézhetők.

Az ősi pecséthengerektől a hatékony diétákig – az MTA Lendület programjának új nyertesei Az ősi pecséthengerektől a hatékony diétákig – az MTA Lendület programjának új nyertesei

Az ősi pecséthengerektől a hatékony diétákig – az MTA Lendület programjának új nyertesei

Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Miként segíthet a neurobiológia a két szem összehangolását megzavaró, gyermekkorban kialakuló szembetegségek terápiájában? Hogyan használhatjuk fel a mikrobákat a szennyvíztisztításhoz? Mi tudható meg a több ezer éves pecséthengerekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi majd a válaszokat a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának idei 9 nyertes pályázója.

A Trianonhoz vezető út: historiográfiai áttekintés Romsics Ignáctól A Trianonhoz vezető út: historiográfiai áttekintés Romsics Ignáctól

A Trianonhoz vezető út: historiográfiai áttekintés Romsics Ignáctól

A trianoni békeszerződés a magyar historiográfiában és a magyar politikai gondolkodásban is folyamatosan élénk viták tárgyát képezte az elmúlt 100 évben. A Magyar Tudomány című folyóirat tematikus számában megjelent tanulmányában Romsics Ignác akadémikus, az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora e különböző történelmi korokra jellemző és egymással ellentétes ideológiai perspektívák által meghatározott értelmezéseknek a jellegzetes jegyeit vizsgálja.

Versenyfutás a koronavírus-vakcináért Versenyfutás a koronavírus-vakcináért

Versenyfutás a koronavírus-vakcináért

A jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni vakcinajelöltek közül tíz már emberi kipróbálás alatt van. Az oltóanyag-fejlesztés korábban nem látott gyorsasággal zajlik. Melyek a legaggasztóbb problémák, amelyekkel a kutatók szembesülnek, és miben reménykedhetünk mégis? A kérdéseket Ferenci Tamás biostatisztikus válaszolja meg az mta.hu számára írt összeállításában.

Képviselet, kapcsolatok, kommunikáció – egyéves a Fiatal Kutatók Akadémiája Képviselet, kapcsolatok, kommunikáció – egyéves a Fiatal Kutatók Akadémiája

Képviselet, kapcsolatok, kommunikáció – egyéves a Fiatal Kutatók Akadémiája

Milyen segítségre van szükségük a fiatal kutatóknak? Bekapcsolódhat-e egy lendületes, ambiciózus társaság az Akadémia munkájába? Hogyan képzelik el az együttműködést a jövőben? A szervezet társelnökeit – Dékány Éva nyelvészt a Nyelvtudományi Intézetből és Török Péter ökológust a Debreceni Egyetemről – kérdeztük az elmúlt egy évről, eredményekről és tervekről.

„Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök „Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök

„Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök

A korábbinál biztonságosabb és gazdaságosabban előállítható acélszerkezetű hidak építéséhez járulnak hozzá Kövesdi Balázs Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar docensének kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.

Akadémikusok emlékezete – Széll Kálmán Akadémikusok emlékezete – Széll Kálmán

Akadémikusok emlékezete – Széll Kálmán

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Széll Kálmán életútját ismerhetik meg.

Akadémiai elismerések 2020-ban – A díjazottak névsora Akadémiai elismerések 2020-ban – A díjazottak névsora

Akadémiai elismerések 2020-ban – A díjazottak névsora

A hagyományok szerint idén is a közgyűlés első napján adták volna át az akadémiai díjakat és elismeréseket, erre azonban a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor. Az MTA Elnökségének határozata szerint azonban a díjazottak nevét az Akadémia május 4-én – a közgyűlés tervezett eredeti időpontjában – honlapján közzéteszi. A díjakat a kitüntetettek a következő személyes részvétel mellett zajló közgyűlésen, a hagyományoknak megfelelő, ünnepélyes keretek között vehetik át. Az Akadémiai Aranyérmet idén Keviczky László, az MTA rendes tagja kapta. További akadémiai kitüntetésben tizennyolcan részesültek.

Teliholdkor váratlan sugárözön lepheti meg  a holdutazókat Teliholdkor váratlan sugárözön lepheti meg  a holdutazókat

Teliholdkor váratlan sugárözön lepheti meg  a holdutazókat

Korábban úgy tartották, hogy teliholdkor a Föld mágneses árnyékoló hatása megvédi a Hold felszínét a napszél részecskebombázásától. Egy nemzetközi csapat azonban, Facskó Gábor részvételével, új tanulmányában kimutatta, hogy a Föld mágneses védőpajzsa kitérülhet, váratlan sugárözönnel árasztva el a Hold felszínét. Eredményük fontos tanulságokkal szolgál a közeljövő emberes holdutazásainak tervezéséhez.

Történelemtanárok és diákok Trianonról Történelemtanárok és diákok Trianonról

Történelemtanárok és diákok Trianonról

Hogyan tanítják a középiskolákban a trianoni békeszerződés okait és következményeit, és milyen ismereteik vannak a témáról a tanulóknak? Ezt vizsgálta az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kvantitatív és kvalitatív módszereket is felhasználó kutatásában, amelynek keretében pedagógusokat és diákokat kérdeztek. Az mta.hu összefoglalója.

Új koronavírus – új tudományos eredmények – módosuló ajánlások Új koronavírus – új tudományos eredmények – módosuló ajánlások

Új koronavírus – új tudományos eredmények – módosuló ajánlások

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) hatására soha nem látott ütemű tudományos kutatás indult meg. A tízezernél is több új tudományos közlemény fontos kérdésekben hozott szakértői szemléletváltást. A korábbiaktól eltérő, új ismeretekből kiemelkedik a tünetmentes fertőzők szerepe és a levegővel (aeroszollal) való terjedés. A levegő szerepéről, a maszkviselésről, a távolságtartás szabályairól – összességében a biztonságra törekvő magatartás fontosságáról szóló új ajánlásokat Makara Gábor akadémikus foglalta össze az mta.hu számára.

A túlnyomó többség szerint igazságtalan és túlzó – a trianoni békeszerződés a hazai közvéleményben A túlnyomó többség szerint igazságtalan és túlzó – a trianoni békeszerződés a hazai közvéleményben

A túlnyomó többség szerint igazságtalan és túlzó – a trianoni békeszerződés a hazai közvéleményben

Mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, illetve következményeiről? Milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről? Ezt vizsgálták annak az országos telefonos közvélemény-kutatásnak a keretében, amelynek egyik szervezője az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport volt. A felmérés szerint a magyarok 94 százaléka igazságtalannak és túlzónak tartja a békeszerződést. Az mta.hu összefoglalója az eredményekről.

„Mindig azt tanítottam, amit kutattam” – életútinterjú Huszár Tibor akadémikussal „Mindig azt tanítottam, amit kutattam” – életútinterjú Huszár Tibor akadémikussal

„Mindig azt tanítottam, amit kutattam” – életútinterjú Huszár Tibor akadémikussal

Hogyan változtatta meg egy fiatal pedagógus életét egy virágcsokros küldönc megjelenése, és milyen haszna származott mindebből a magyarországi szociológiának? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Huszár Tibor akadémikus idézte fel élete és kutatói pályája legemlékezetesebb állomásait. A 2019-ben elhunyt tudóssal készített interjúból egyebek mellett az is kiderül, hogy milyen volt az ötvenes évek elején külföldi egyetemistának lenni Moszkvában, és megelevenedik a magyarországi szociológia hőskora is.

A különleges nevelési igény és a távtanulás a 21. század fényében A különleges nevelési igény és a távtanulás a 21. század fényében

A különleges nevelési igény és a távtanulás a 21. század fényében

Milyen hatásai vannak a koronavírus-járvány okozta különleges helyzetnek a különleges fejlődésű gyerekekre, illetve az oktatásra? Milyen lehetőségeket kínál a krízis a pedagógia számára és milyen feladatokat kell megoldani a korszerűbb oktatás megteremtése érdekében? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu számára írt összefoglalójában Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa.

„Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász „Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász

„Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász

Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.

A csábító korlátos dimenziók – Pach János ERC Advanced Grant-nyertes A csábító korlátos dimenziók – Pach János ERC Advanced Grant-nyertes

A csábító korlátos dimenziók – Pach János ERC Advanced Grant-nyertes

A geometria – kezdeteitől fogva – ezer szállal kötődik a gyakorlathoz. Nem kivétel ez alól egyik legfiatalabb tudományterülete, a kombinatorikus geometria sem. A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folyó ilyen irányú kutatások fókuszában matematikai problémák állnak, de elképzelhető, hogy hatásuk a gyakorlatban is érezhető lesz.

Akadémiai forrástár – Új tanulmány: lehetséges magyarázat a gyerekek nagyobb védettségére Akadémiai forrástár – Új tanulmány: lehetséges magyarázat a gyerekek nagyobb védettségére

Akadémiai forrástár – Új tanulmány: lehetséges magyarázat a gyerekek nagyobb védettségére

A koronavírussal kapcsolatos vészhelyzet folyamatos éberséget kíván mindannyiunktól, így a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületétől is. Lovász László elnök 2020. március 13-án felhívással fordult az osztályelnökökhöz, kérve, hogy közöljék, ha tudomásuk van olyan új tudományos eredményről, amely hatékonyan bevethető a COVID-19-pandémia megfékezésére. Az MTA ezzel az akciójával a döntéshozók segítségére kíván lenni anélkül, hogy bármilyen párhuzamos intézkedéssel megzavarná a hatósági tájékoztatást. Az akció átmeneti jellegű, kizárólag a vészhelyzet idejére korlátozódik.

Mérgek a testben – Tévhitek és veszélyeik Mérgek a testben – Tévhitek és veszélyeik

Mérgek a testben – Tévhitek és veszélyeik

Melyek az alternatív orvoslás által kínált leggyakoribb, ám a tudományos gondolkodás határán kívül eső módszerek? Milyen tévhitek övezik ezeket és milyen veszélyt jelentenek az emberi szervezetre? Összeállításunkban biológus, gyógyszerész és dietetikus válaszol ezekre a kérdésekre.

A társadalom nem kívánhatja egy ápolónőtől azt, amit egy katonától A társadalom nem kívánhatja egy ápolónőtől azt, amit egy katonától

A társadalom nem kívánhatja egy ápolónőtől azt, amit egy katonától

Szülessen egy olyan nemzetközi szerződés vagy deklaráció, amely rögzíti világjárvány idején az államok közötti együttműködés legfontosabb elveit, s mintául szolgálhat az államok belső jogának harmonizálásához – ezt a célt tűzte ki a Nemzetközi Jogi Intézet, a világ legkiválóbb nemzetközi jogászait tömörítő tudós társaság. A dokumentum kidolgozására felállított, a világ számos országának nemzetközi köz- és magánjogászaiból álló, 15 tagú különbizottság tagjai között van Lamm Vanda akadémikus, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke, aki az mta.hu-nak beszélt a közelmúltban megkezdett munkáról.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta.hu-n Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta.hu-n

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta.hu-n

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék.

Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját

Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját

A légszennyezés világszerte mérhetően csökkent a nagyvárosok, iparvidékek fölött, a zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett. Az üvegházhatású gázok koncentrációja viszont a legjobb esetben is alig csökken 2020-ban a kutatók várakozása szerint, mert e gázok esetében a hosszú távú kibocsátás a döntő tényező. Egy világjárvány környezeti hatásai.

Odaítélték a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat Odaítélték a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Odaítélték a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Gyógyszermaradvány-szennyezések felszíni vizeinkben, urbanizált talajok minősítése, felszín alatti vizek áramlása – három fiatal kutató: Maász Gábor, Horváth Adrienn és Tóth Ádám munkáját ismerte el idén a Környezettudományi Elnöki Bizottság az említett területeken elért eredményeiért.

Csillagdák építésétől a napparallaxis meghatározásáig – Hell Miksa pályája Csillagdák építésétől a napparallaxis meghatározásáig – Hell Miksa pályája

Csillagdák építésétől a napparallaxis meghatározásáig – Hell Miksa pályája

Jezsuita szerzetes, csillagász, fáradhatatlan kutató, akinek munkáját uralkodók kísérték figyelemmel - a tizennyolcadik század magyar tudományosságának kiemelkedő alakja volt Hell Miksa. Az életéről és tudományos eredményeiről szóló összeállításból kiderül az is, hogy mi volt a Nap és a Vénusz korabeli megfigyelőit izgalomban tartó „fekete csepp” .

Kvantum-összefonódottság a forró atomi sokaságban Kvantum-összefonódottság a forró atomi sokaságban

Kvantum-összefonódottság a forró atomi sokaságban

Egy sokrészecskés atomfelhőben sikerült kvantum-összefonódást létrehozniuk azoknak a kutatóknak – közöttük Tóth Gézának, a Wigner Fizikai Kutatóközpontból (MTA Kiváló Kutatóhely) – akik eredményeikről a Nature Communications Magazinban számoltak be.

Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek

Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek

A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek. Beszámolónk kommentálására Freund Tamást, a KOKI igazgatóját, az MTA élő természettudományokért felelős alelnökét kértük fel.

Ködpiszkáló füvesember – beszélgetés Csupor Dezsővel Ködpiszkáló füvesember – beszélgetés Csupor Dezsővel

Ködpiszkáló füvesember – beszélgetés Csupor Dezsővel

Hogyan élnek ma a köztudatban a gyógynövények? Mire jó a kakukkfű, a máriatövis, a kamilla, és van-e értelme a parlagfűkúrának? Milyen út vezet a növénytől a hatóanyagig? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Csupor Dezsővel, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet kutatójával beszélget.

Koronavírus a neonatológus szemével – interjú Toldi Gergellyel Koronavírus a neonatológus szemével – interjú Toldi Gergellyel

Koronavírus a neonatológus szemével – interjú Toldi Gergellyel

Alig van olyan szegmense a gazdaságnak, az egészségügynek vagy akár mindennapi életünknek, amelyben ne okozott volna kisebb-nagyobb változást a koronavírus. Toldi Gergellyel – a Fiatal Kutatók Akadémiájának vezetőségi tagjával, jelenleg Angliában dolgozó neonatológussal – a kismamákra, az újszülöttekre és az orvosokra nehezedő fokozott terhelésről beszélgettünk.

Felrázott a kialakult helyzet – Fiatal kutató a tesztelés frontvonalában Felrázott a kialakult helyzet – Fiatal kutató a tesztelés frontvonalában

Felrázott a kialakult helyzet – Fiatal kutató a tesztelés frontvonalában

Hogyan éli meg egy molekuláris genetikával foglalkozó, az elmúlt években kutatólaboratóriumban dolgozó fiatal biológus a koronavírus-járványt? Csuka Dorottya tudományos munkája mellett március közepe óta önkéntesként részt vesz a koronavírus-fertőzés laboratóriumi diagnosztikájában. Volt olyan hét, amikor heti három alkalommal, reggel 8-tól este 10 óráig vagy még tovább. Sikerélményt és érzelmi mélypontot egyaránt hozó tapasztalatairól beszélt az mta.hu-nak.

Miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek? Miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek?

Miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek?

Egy magyar kutatók részvételével végzett nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik.

Klinikai vizsgálatok Európában és Magyarországon a Covid-19-járvány idején Klinikai vizsgálatok Európában és Magyarországon a Covid-19-járvány idején

Klinikai vizsgálatok Európában és Magyarországon a Covid-19-járvány idején

Jelenleg 500 felett van a Covid-19 betegség gyógyszeres kezelését célzó klinikai vizsgálatok száma a világban. Sok olyan, más betegségekre használt gyógyszert vizsgálnak, amelyek hatékonyak lehetnek az új koronavírus ellen is. A vizsgálatok legnagyobb része kutatói kezdeményezésű, azaz nem nagy gyógyszercégek, hanem egyetemek és kutatóintézetek szervezik és szponzorálják a vizsgálatokat. Ezek támogatására jött létre a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország is tagja. Az mta.hu a magyar tagszervezet vezetőjét, Kovács L. Gábor akadémikust kérte fel az alábbi összefoglaló megírására.

„Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész „Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész

„Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész

Az elmúlt évtizedek hazai történeti és művészettörténeti kutatásai kevés figyelmet fordítottak a kora újkori Habsburg-reprezentáció emlékeire. E hiány pótlásához szeretne a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával hozzájárulni Serfőző Szabolcs, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok munkatársa. Egy olyan tanulmánykötet kéziratán dolgozik, amely áttekintést nyújt a Habsburg-dinasztia 1526 és 1780 közötti magyarországi reprezentációjáról.

Koronavírus-tesztek: mire kell figyelniük a döntéshozóknak a teszt kiválasztásakor? Koronavírus-tesztek: mire kell figyelniük a döntéshozóknak a teszt kiválasztásakor?

Koronavírus-tesztek: mire kell figyelniük a döntéshozóknak a teszt kiválasztásakor?

A nagyobb része használhatatlan a SARS-CoV-2 vírus kimutatására készített teszteknek, amelyekből már közel 300 van a világon. Szakemberek beszámolói alapján Magyarországon is van olyan importált teszt, amelynek a jósló értéke nem éri el a 20%-ot. Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos és Falus András immunológus, az MTA rendes tagjai sorra veszik a tesztekkel kapcsolatos problémákat, hangsúlyozva: hazánkban a jó teszt kiválasztásához szükséges szakértelem adott, csak a döntések minden szintjén igénybe kellene venni.

Tesztek, csoportok, szelektív intézkedések: a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása a Covid-19 járványügyi kezeléséhez Tesztek, csoportok, szelektív intézkedések: a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása a Covid-19 járványügyi kezeléséhez

Tesztek, csoportok, szelektív intézkedések: a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása a Covid-19 járványügyi kezeléséhez

A döntéshozóknak, a kormánynak és a társadalom széles körének kíván tájékoztatást nyújtani az az ajánlás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia készített, és április 22-én eljuttatott az EMMI, az ITM és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek. Az immunológusok, orvosok és biológusok által összeállított szöveg konkrét szakmai javaslatokat tesz a kormányzat és a hatóságok számára a Covid-19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére.

Harminc éve működik – továbbra is kiválóan – a Hubble-űrtávcső Harminc éve működik – továbbra is kiválóan – a Hubble-űrtávcső

Harminc éve működik – továbbra is kiválóan – a Hubble-űrtávcső

1,3 millió felvétel körülbelül 50 000 csillagászati célpontról, valamint sok milliónyi csillagról és pontszerűnek tűnő távoli galaxisról végzett fényességmérés – ez a Hubble-űrtávcső harminc éves működésének számszerűsíthető eredménye. A leghosszabb ideje működő űrteleszkópnak a kozmosz kutatásában betöltött szerepét Szabados László csillagász foglalta össze az mta.hu számára.

„Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész „Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész

„Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész

Lehet-e újat mondani Berzsenyi költészetéről? Milyen kontextusban mit jelentettek Berzsenyi versei a kortársak számára? Vaderna Gábor Bolyai-ösztöndíjas irodalomtörténész eddig ismeretlen kéziratok feldolgozásával igyekszik tisztázni a költő verseinek keletkezéstörténetét.

Hogyan tartsuk össze a családot a járványhelyzetben? Hogyan tartsuk össze a családot a járványhelyzetben?

Hogyan tartsuk össze a családot a járványhelyzetben?

A koronavírus miatti korlátozások – az óvodák, iskolák bezárása, a home office munkavégzés, a szabad mozgás beszűkülése, a személyes kapcsolatok mellőzése – váratlanul, alapjaiban változtatta meg az életünket. Mindez nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is fokozott terhet ró ránk, ezért a Magyar Pszichológiai Társaság szervezésében elérhetővé vált azoknak a pszichológusoknak a listája, akik díjmentes online tanácsadást tartanak a járvány miatt segítségre szorulóknak. Dr. Szabó-Balogh Virág klinikai gyermek-szakpszichológussal és családterapeutával beszélgettünk a családok helyzetéről.

Átfogó szűrővizsgálatba kezd a Semmelweis Egyetem vezetésével  a négy hazai orvosképző Átfogó szűrővizsgálatba kezd a Semmelweis Egyetem vezetésével  a négy hazai orvosképző

Átfogó szűrővizsgálatba kezd a Semmelweis Egyetem vezetésével a négy hazai orvosképző

Az országos vizsgálatsorozatot reprezentatív minta alapján, több tízezer fő bevonásával május 1-től végzik. A Semmelweis Egyetem vezetésével, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával induló szűrővizsgálatok célja, hogy a résztvevő intézmények pontos képet kapjanak a járvány kiterjedéséről, az új típusú koronavírussal fertőzöttek, valamint az átfertőzöttek valós számáról.

Citokinvihar Covid-19-fertőzésben Citokinvihar Covid-19-fertőzésben

Citokinvihar Covid-19-fertőzésben

A Covid-19 betegség lefolyásáról és az egyes gyógyszerek alkalmazhatóságáról Szekanecz Zoltán (Debreceni Egyetem ÁOK Belgyógyászati Intézet Reumatológiai Tanszék) és Constantin Tamás (Semmelweis Egyetem ÁOK II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest) készített ábrával kísért összefoglalót az mta.hu-nak.

A tudomány erős érvei az általános maszkviselés mellett – Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját kérdeztük A tudomány erős érvei az általános maszkviselés mellett – Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját kérdeztük

A tudomány erős érvei az általános maszkviselés mellett – Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját kérdeztük

El kell érni, hogy mindenki a saját ügyének is tartsa a járvány mielőbbi megszüntetését, amiben segíthet a maszkok körültekintő, általános alkalmazása – mondta az mta.hu-nak Makara Gábor orvosprofesszor. Az MTA rendes tagja hetek óta aktívan részt vesz abban a munkában, amellyel az Akadémia folyamatosan a döntéshozók figyelmébe ajánlja a járvánnyal kapcsolatos legfontosabb információkat.

Tesztek, maszkok és ajánlások – a WHO szakértőit kérdeztük Tesztek, maszkok és ajánlások – a WHO szakértőit kérdeztük

Tesztek, maszkok és ajánlások – a WHO szakértőit kérdeztük

Milyen esetekben ajánlja a tesztelést az Egészségügyi Világszervezet? Mi a jelenlegi álláspontja a maszkviselésről? Mikor csenghet le a járvány, és számíthatunk-e a vakcinára? Az mta.hu kérdéseire dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO főigazgató-helyettese és dr. Richard Pebody, a szervezet európai fertőzéskockázat-kezelési csoportjának vezetője küldött válaszokat. Cikkünk frissített változatában elérhető az angol szöveg teljes magyar fordítása.

Hogyan segíthetünk szervezetünknek a vírus elleni védekezésben? Hogyan segíthetünk szervezetünknek a vírus elleni védekezésben?

Hogyan segíthetünk szervezetünknek a vírus elleni védekezésben?

A világméretű COVID-19-járvány kezelésében jelentős az egyéni felelősség szerepe. Ahhoz, hogy a járványügyi szabályok szigorú betartásán túl hogyan tudunk még védekezni, ismernünk kell az emberi szervezet védekezési mechanizmusainak az alapjait, a koronavírus-fertőzésre adott válaszreakcióját, és azt, van-e ennek a folyamatnak olyan pontja, ahol érdemes beavatkoznunk. Az mta.hu Falus András immunológust és Szűcs Gabriella belgyógyász-immunológus szakorvost kérdezte.

Nőni fog a tanárok megbecsültsége és tekintélye – Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke a távoktatásról Nőni fog a tanárok megbecsültsége és tekintélye – Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke a távoktatásról

Nőni fog a tanárok megbecsültsége és tekintélye – Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke a távoktatásról

A jelenlegi nehéz helyzet megmutatta, milyen sok kezdeményezőkészség és önállóság van az iskolarendszerben és a pedagógustársadalomban – mondta az mta.hu-nak Pléh Csaba, aki szerint békés körülmények között is sokkal jobban kellene építeni a pedagógusok innovációs erejére. A járványhelyzetben elsajátított képességek megőrzését és fejlesztését a Magyar Tudományos Akadémia egy gyakorló tanárokat és kutatókat összefogó, folyamatosan és hivatásszerűen tantervfejlesztéssel foglalkozó intézet alapításával és működtetésével támogathatná.

Járványok és következmények Járványok és következmények

Járványok és következmények

Egy újonnan felbukkant vírus hatására a ma embere is kénytelen megtapasztalni a karantén „élményét”: a bizonytalanságot, a félelmet a betegségtől, a gazdasági válságtól. Hogyan reagáltak elődeink azokban az évszázadokban, amikor a járványok kiváltó okairól és az ellenük való hatékony fellépés eszközeiről sokkal kevesebbet tudtak, mint napjainkban? Ennek a kérdésnek a megválaszolására Géra Eleonóra történész-levéltárost, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művelődéstörténeti Tanszékének docensét kérte az mta.hu.

Tardos Gábor Gödel-díjas Tardos Gábor Gödel-díjas

Tardos Gábor Gödel-díjas

A magyar matematikus „A constructive proof of the general Lovász Local Lemma” című, Robin A. Moserrel 2010-ben publikált cikkéért szerzőtársával közösen kapta a rangos díjat. Az elismerést a legjelentősebb európai elméleti számítástudományi szervezet, a European Association for Theoretical Computer Science és az ACM Special Interest Group on Algorithms and Computation Theory együttesen ítéli oda.

Kisfilm a Balatoni Limnológiai Intézetről Kisfilm a Balatoni Limnológiai Intézetről

Kisfilm a Balatoni Limnológiai Intézetről

1927. szeptember 5-én kezdte meg működését a Klebelsberg Kuno szorgalmazására alapított Magyar Biológiai Kutatóintézet, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének elődje. A Tihanyban folyó munkát, az ott elért eredményeket mutatja be egy tavaly készült ismeretterjesztő film.

Az elmaradó rendes közgyűlést a lehető leghamarabb meg kell tartani – az Elnökség április 7-ei határozatai Az elmaradó rendes közgyűlést a lehető leghamarabb meg kell tartani – az Elnökség április 7-ei határozatai

Az elmaradó rendes közgyűlést a lehető leghamarabb meg kell tartani – az Elnökség április 7-ei határozatai

A járványhelyzetre és a kormányzati intézkedésekre tekintettel a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége megismerte és tudomásul vette azt az elnöki tájékoztatást, amely szerint elhalasztják az MTA 2020. május 4–5-re összehívott, 193., rendes közgyűlését. Az Elnökség az Akadémia elektronikus választási rendszerén keresztül hozott döntésében arról is határozott, hogy a jelenlegi vezetők meghosszabbított megbízással – legkésőbb 2020. szeptember 30-ig – lássák el a vezetői feladatokat.

Ott a végünk, ha nem beszéljük meg nyíltan, mi jó, és mi nem a járvány kezelésében – a 24.hu interjúja Ferenci Tamással Ott a végünk, ha nem beszéljük meg nyíltan, mi jó, és mi nem a járvány kezelésében – a 24.hu interjúja Ferenci Tamással

Ott a végünk, ha nem beszéljük meg nyíltan, mi jó, és mi nem a járvány kezelésében – a 24.hu interjúja Ferenci Tamással

Nagyon későn kezdtük a tesztelést, és még mindig nem elég széles körben végezzük, ezért csak becsült adataink vannak a koronavírus-fertőzöttek valódi számáról. A kormány létrehozott egy matematikusokból, statisztikusokból álló munkacsoportot, hogy adatelemzéssel és prognózisokkal segítse a járványügyi intézkedéseket. Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense is e munkacsoport tagja. Szerinte egyelőre jól állunk, de őszintén beszélt a kockázatokról és a hiányosságokról is. Balavány György interjúja a 24.hu-n.

„Bolyaisok” – Fodor László jogtudós „Bolyaisok” – Fodor László jogtudós

„Bolyaisok” – Fodor László jogtudós

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja magas presztízsű, teljesítmény-központú, országos ösztöndíj. Az mta.hu új sorozatában olyan kutatókat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan. Fodor László jogász, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora a környezetvédelem alkotmányjogi alapjait és a fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdéseit vizsgálta Bolyai-ösztöndíjasként.

Gombatörténetek – beszélgetés Nagy Lászlóval Gombatörténetek – beszélgetés Nagy Lászlóval

Gombatörténetek – beszélgetés Nagy Lászlóval

Az erdők avarjában és a boltok polcain szemünk elé kerülő gombák valójában egy titokzatos, rejtett világ kézzelfogható hírnökei. Mi történik a háttérben a gombafonalak kusza hálózatában? Mit árul el a földi evolúció sokmillió éves történetéről ezer gomba genomja? És hogyan tehetik jobbá a világunkat a gombák némi kutatói segítséggel? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Gombagenomikai és Evolúciós Laboratóriumának vezetőjével, Nagy Lászlóval beszélget.

A zarándokháztól a karanténig A zarándokháztól a karanténig

A zarándokháztól a karanténig

Milyen intézményes lehetőségek álltak rendelkezésre a fertőző betegségekkel és járványokkal szembeni védekezéshez a középkorban és mik voltak pontosan azok az ispotályok? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ írásában Szende Katalin, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja.

Európai Nyílt Tudományos Felhő a kutatók segítésére Európai Nyílt Tudományos Felhő a kutatók segítésére

Európai Nyílt Tudományos Felhő a kutatók segítésére

Bejelentették az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud, EOSC) elindítását, amely az Európai Bizottság kezdeményezése a nyílt hozzáférésű tudomány támogatására. Az új eszköz a kutatási adatok hozzáférhetőségének megteremtését, a kutatási adatkezelés folyamatának fejlesztését szolgálja.

A WHO összeállítása a koronavírus körüli tévhitekről A WHO összeállítása a koronavírus körüli tévhitekről

A WHO összeállítása a koronavírus körüli tévhitekről

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A tudomany.hu összeállítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Hogyan beszéljek a gyermekemmel a koronavírusról? – Új videó jelnyelven és cigány nyelven az MTA oktatási kutatócsoportjától Hogyan beszéljek a gyermekemmel a koronavírusról? – Új videó jelnyelven és cigány nyelven az MTA oktatási kutatócsoportjától

Hogyan beszéljek a gyermekemmel a koronavírusról? – Új videó jelnyelven és cigány nyelven az MTA oktatási kutatócsoportjától

A Nyelvtudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Többnyelvűségi Kutatóközpontjában működő MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport a gyerekeknek szóló koronavírus-tájékoztatók magyar jelnyelvi és romani nyelvű változatai után a szülők számára szóló videót is készített. Jelnyelvi tolmácsolással és romani nyelven nézhető meg Magyarország Kormányának idősekhez szóló felhívása is, valamint jelnyelven a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Mentálhigiéniai Központ kisfilmje.

„Nem akartak katonát látni?” – Új kötet a Lendület Trianon 100 Kutatócsoporttól „Nem akartak katonát látni?” – Új kötet a Lendület Trianon 100 Kutatócsoporttól

„Nem akartak katonát látni?” – Új kötet a Lendület Trianon 100 Kutatócsoporttól

Hogyan omlott össze az első világháború végétől a magyar állam? Melyek voltak a „felfordulás havától”, vagyis 1918 novemberétől kezdődő folyamat legfontosabb eseményei, és miként születtek meg később az ezeket magyarázó, eltérő narratívák: Ezt összegezte kötetében Révész Tamás történész, a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának keretében működő kutatócsoport tagja.

Virtuális közgyűlés is lehetséges – Interjú Lovász Lászlóval Virtuális közgyűlés is lehetséges – Interjú Lovász Lászlóval

Virtuális közgyűlés is lehetséges – Interjú Lovász Lászlóval

Ha a jogi környezet lehetővé teszi, és a Közgyűlés tagjai is elfogadják, akkor jöhet szóba a személyes részvétel nélküli közgyűlés és vezetőválasztás – mondta az MTA elnöke az mta.hu-nak. Az Akadémia támogatja a döntéshozók munkáját a vírusellenes küzdelemben, az elnök pedig a járvány terjedésével kapcsolatos matematikai kutatásokba kezdett. Véleménye szerint a kemény intézkedésekre szükség van, de közben fel kell készülni arra az időszakra is, amikor ezeket szükségképpen fel kell lazítani.

A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira

A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira

A távolságtartás elsődleges, megfellebbezhetetlen szabály járvány idején. A társas viselkedést vizsgáló kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy készüljünk fel arra, milyen nehézségeket okoz az ember saját társas természetével való megküzdés. Egyebek mellett erről írt Greg Miller tudományos újságíró a Science-ben. Az elszigeteltség főleg az idős embereket érinti érzékenyen. A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában.

Járványellenes intézkedések: a legújabb számítások szerint Magyarország jó úton jár, de még sokáig ki kell tartani Járványellenes intézkedések: a legújabb számítások szerint Magyarország jó úton jár, de még sokáig ki kell tartani

Járványellenes intézkedések: a legújabb számítások szerint Magyarország jó úton jár, de még sokáig ki kell tartani

A londoni Imperial College megbízásából végzett legújabb modellszámítások a Magyarországon is meghozott szigorúbb intézkedések megalapozottságát támasztják alá. Az eredmények szerint csillapítás helyett elfojtásra kell törekedni, mert csak így tud megbirkózni az egészségügy a helyzettel. Addig, amíg megszületnek az egyéb eszközök a járvány leküzdésére, a modell szerint a szigorú, mindennapi életmódunkat megváltoztató intézkedéseket újra és újra be kell vezetni.

A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel

A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil. A cseh matematikussal március 14-én, röviddel a matematika világnapja után beszélt telefonon az mta.hu. A teljes interjú angolul olvasható oldalunkon.

Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Az egyre súlyosbodó koronavírus-világjárvány bebizonyította azt, amire számos tudós figyelmeztetett: egy technológiafüggő, globalizált civilizációban, a klímaváltozás közepette nem elégséges, ha csak reagálunk a szemünk előtt kialakuló vészhelyzetekre. Egy kutatókból álló szakértői csoport olyan protokollt dolgozott ki, mellyel azonosíthatók a potenciális új kórokozók, és képesek lehetünk proaktívan tenni a járványok kialakulása ellen. A DAMA protokoll alkalmazásával a világon elsőként Magyarország veheti át a kezdeményezést az ismeretlen kórokozóktól. Az mta.hu Szathmáry Eörssel, a csoport vezetőjével készített összefoglalót.

Hogyan kutassunk embereket humán kontaktus nélkül? – Az MTA ajánlásai Hogyan kutassunk embereket humán kontaktus nélkül? – Az MTA ajánlásai

Hogyan kutassunk embereket humán kontaktus nélkül? – Az MTA ajánlásai

A koronavírussal kapcsolatos járványügyi helyzet egyik következménye a humán kontaktust igénylő vizsgálatok felfüggesztése. Az MTA egyetért az egyetemek és más kutatóhelyek ezt eredményező döntéseivel. Ugyanakkor pszichológus, biológus, szociológus, pedagógus, nyelvész kutatók és kutatójelöltek százai kerülnek így nehéz helyzetbe, borítékolható időzavarba. Nincsen mindenre érvényes csodaszer, de a  viselkedéskutatások egy része ma már internetes felületeken zajlik.

Tisztújítás az Akadémián – bemutatjuk az elnökjelölteket Tisztújítás az Akadémián – bemutatjuk az elnökjelölteket

Tisztújítás az Akadémián – bemutatjuk az elnökjelölteket

Bemutatjuk az Akadémia 2020-as tisztújításának elnökjelöltjeit, Freund Tamást, Pléh Csabát és Szathmáry Eörsöt. Milyen tudományos életút áll mögöttük? Kiket tartanak szellemi mestereiknek, és maguk milyen műhelyeket alapítottak? Hogyan vezették és vezetik a rájuk bízott intézményeket, szervezeteket? A cikkek végén közeli munkatársaik, szakmai partnereik nyilatkoznak az elnökjelöltekről.

Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja

Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj összegének emelését. Az Akadémia jövőre negyedszázados, teljesítményközpontú, magas presztízsű, országos ösztöndíja ezzel és több más tervezett változtatással még vonzóbb lehet a fiatal kutatók számára a tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben.

Múltunk kettős spirálja – beszélgetés Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával Múltunk kettős spirálja – beszélgetés Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával

Múltunk kettős spirálja – beszélgetés Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával

A csontok kemény szövetük belsejében akár több tízezer éven át is hűen őrzik tulajdonosuk örökítőanyagát – az archeogenetika módszereivel pedig ma már hozzájuthatunk ehhez az információhoz. De vajon hogyan formálja át ez a hirtelen jött elképesztő adatbőség a régészetet és a történettudományt? Gilicze Bálint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében működő Archeogenetikai Laboratórium munkatársaival, Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával beszélget az MTA Podcast új adásában.

Csak trükközés fára cserélni a szenet a kazánokban – figyelmeztetnek az európai akadémiák Csak trükközés fára cserélni a szenet a kazánokban – figyelmeztetnek az európai akadémiák

Csak trükközés fára cserélni a szenet a kazánokban – figyelmeztetnek az európai akadémiák

Fával fűtünk, biomasszával működő erőművekben termelünk áramot – a jelenlegi európai szabályozás szerint ez megfelel a klímavédelmi céloknak. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC állásfoglalása szerint azonban tévútról van szó: különösen a fapellet égetésével egységnyi elektromos áram előállítása több szén-dioxid kibocsátásával jár, mintha az erőmű szénnel működne.

„Szeretek hasznos lenni” – interjú Kroó Norbert akadémikussal „Szeretek hasznos lenni” – interjú Kroó Norbert akadémikussal

„Szeretek hasznos lenni” – interjú Kroó Norbert akadémikussal

Végzős egyetemistaként nyolc állásajánlata volt, de végül a Központi Fizikai Kutató Intézetet választotta. Hogyan került ezután a múlt század hatvanas éveinek közepén először a svéd nukleáris kutatás központjába, majd nem sokkal később a Szovjetunióba, a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetbe immár vezető beosztásba? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Kroó Norbert, a szilárdtest-fizika, az optika és a neutronfizika területének nemzetközileg elismert tudósa idézte fel élete és szakmai pályafutása meghatározó állomásait.

Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal

Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal

A koponyacsont alá beültetett áttetsző mikroelektród-hálózatok alkalmazásával a csúcstechnológiás mikroszkópok pontossága és sokoldalúsága mellett az elektrofiziológia rendkívüli sebessége is kihasználható. Ahhoz azonban, hogy ez az érzékelő hálózat megmaradhasson az agy közvetlen felszínén, és a mikroszkópokat se zavarja, anyagtechnológiai bravúrokra van szükség. Fekete Zoltán és kutatócsoportja több áttörést is elértek az utóbbi években e területen.

A globális élelmezésbiztonsági háló kiépítése sürgető feladat - Popp József székfoglalója A globális élelmezésbiztonsági háló kiépítése sürgető feladat - Popp József székfoglalója

A globális élelmezésbiztonsági háló kiépítése sürgető feladat - Popp József székfoglalója

Az éhezés és az elhízás, az alul- és túltápláltság egymással párhuzamosan fordul elő a fejlett és fejlődő régiókban egyaránt – mondta Popp József agrárközgazdász, az MTA újonnan megválasztott levelező tagja az mta.hu-nak. Véleménye szerint a romló éghajlati tényezők miatt a szegényebb országokban állandósuló élelmiszerhiányra, ennek nyomán pedig további népességvándorlásra kell felkészülni. Az interjú végén megnézhető az akadémikus székfoglaló előadásáról készült felvétel is.

Az MTA Lendület program új eredményei segíthetnek a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásának leküzdésében Az MTA Lendület program új eredményei segíthetnek a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásának leküzdésében

Az MTA Lendület program új eredményei segíthetnek a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásának leküzdésében

A Semmelweis Egyetemen működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálta, együttműködésben az Osztrák Tudományos Akadémia Molekuláris Medicina Központjával (CeMM), valamint a Regensburgi Egyetem és a Dél-Pesti Centrumkórház szakembereivel. A kutatók egy olyan molekuláris folyamatra bukkantak, amely fontos szerepet játszik a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában.

A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan

A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan

Ahogy arról az elmúlt napok híradásaiból mindenki tájékozódhatott, a világban jelenleg egy új koronavírus (2019-nCoV) okoz járványt. Nagyon sok hivatalos és félhivatalos, hiteles és légből kapott hír jelent meg, így a lehetőségekhez képest szeretnénk szakmai, tárgyilagos tájékoztatást adni a kialakult helyzetről. A cikk megírására a Szentágothai János Kutatóközpont (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar) Virológiai Kutatócsoportjának kiváló szakembereit, dr. Kemenesi Gábort és prof. dr. Jakab Ferencet kérte fel az mta.hu.

Mennyit ér egy erdő? – beszélgetés Aszalós Réka ökológussal Mennyit ér egy erdő? – beszélgetés Aszalós Réka ökológussal

Mennyit ér egy erdő? – beszélgetés Aszalós Réka ökológussal

A klímaváltozás kapcsán egyre elkerülhetetlenebb, hogy feltegyük a kérdést: mennyit ér számunkra valójában az erdő? Gilicze Bálint az Ökológiai Kutatóközpont munkatársával, Aszalós Réka erdőökológussal beszélget az MTA Podcast új adásában amazonasi erdőtüzekről, a faültetési programok esélyeiről és arról, hogy mi mindent nyújthat az embernek az őt körülvevő természeti környezet.

Több ország szolgálatában – a politikus, katona és költő-író Zrínyi Miklós identitásai Több ország szolgálatában – a politikus, katona és költő-író Zrínyi Miklós identitásai

Több ország szolgálatában – a politikus, katona és költő-író Zrínyi Miklós identitásai

Az Országgyűlés tavalyi döntése alapján 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította. De milyen kép él a 400 éve született arisztokratáról a magyar és horvát irodalomban, történetírásban, és miként vált mindkét nemzet emlékezetében paradigmatikus alakká? E kérdésekre válaszol az mta.hu számára készített tanulmányában Pálffy Géza történész, aki szerint Zrínyi pályája érzékletesen bizonyítja, hogy a 17. század közepén a dinasztia és az uralkodó iránti hűség összeegyeztethető volt a „hazafisággal”, azaz a Magyar Királyság, a magyar és horvát „rendi nemzetek” érdekeinek védelmével és több ország szolgálatával.

Helyzetkép és megoldási javaslatok – az MTA felmérte a hazai orvosi szakmák állapotát Helyzetkép és megoldási javaslatok – az MTA felmérte a hazai orvosi szakmák állapotát

Helyzetkép és megoldási javaslatok – az MTA felmérte a hazai orvosi szakmák állapotát

A hazai orvosi szakmák helyzete és perspektívái a 21. század elején I. címmel rendhagyó kötetet jelentetett meg a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya. A kiadvány fő célja – az MTA törvényben rögzített és az Akadémia új küldetésében külön is hangsúlyozott tanácsadói szerepvállalásának megfelelően – a szakpolitikai döntéshozatal támogatása.

Trendek és töréspontok: megjelent az újjáalakult Világgazdasági Tudományos Tanács kiadványa - interjú Török Ádámmal, az MTA főtitkárával Trendek és töréspontok: megjelent az újjáalakult Világgazdasági Tudományos Tanács kiadványa - interjú Török Ádámmal, az MTA főtitkárával

Trendek és töréspontok: megjelent az újjáalakult Világgazdasági Tudományos Tanács kiadványa - interjú Török Ádámmal, az MTA főtitkárával

Milyen tendenciák fedezhetők fel napjaink világkereskedelmében? Gazdasági csodák vagy gazdasági csapdák jellemzik inkább a növekvő kínai gazdaságot? Létezik-e orosz modell? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a két éve újraindult Világgazdasági Tudományos Tanács. A szervezet hátteréről és eddigi munkájáról kérdeztük Török Ádámot, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, a VTT elnökét.

Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége

Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. szeptember 24-i és 2019. október 22-i ülésén elfogadta az MTA Nemzeti Víztudományi Program és az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakmai beszámolóját, és felkérte az Akadémia elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a következő ciklus vezetésére jelölt személyekkel a stratégiai jelentőségű kutatási programok folytatásáról és támogatásáról.

Az MTA a Nemzeti alaptantervről Az MTA a Nemzeti alaptantervről

Az MTA a Nemzeti alaptantervről

A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a Nemzeti alaptanterv akkori változatát, 2019-ben felajánlotta további együttműködését, és a visszajelzések hiánya ellenére jelenleg is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában.

Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel

Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel

A déli féltekéről látható fényes csillag, a ν Indi vizsgálata új információval szolgált egy ősi galaxisütközés részleteiről. A kozmikus karambol a Tejútrendszer és egy kisebb, Gaia-Enceladusnak nevezett galaxis között ment végbe nem sokkal kialakulásuk után. A kutatásban részt vett Szabó Róbert, a CSFK Lendület Lokális Kozmológia Kutatócsoport vezetője is.

Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat

Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat

Az MTA tudományos osztályainak véleményét, illetve a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő új küldetést az MTA 192., rendkívüli közgyűlése 93 százalékos többséggel fogadta el 2019. december 2-án. A közgyűlési javaslatokkal kiegészített dokumentumot az MTA Elnöksége 2019. december 17-i ülésén véglegesítette. A küldetés végleges szövegét és a hozzá kapcsolódó két háttéranyagot az alábbiakban közöljük.

Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között – Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között – Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón

Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között – Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón

A leginkább szemet gyönyörködtető lepkék szárnyain megvillanó kék és zöld színeket nem festékanyagok keltik, hanem olyan nanoarchitektúrák, amelyek anyaguknál és szerkezetüknél fogva képesek befolyásolni a fény terjedését. Ezekről a fizikusok által fotonikus kristályoknak nevezett nanoszerkezetekről beszélt Biró László Péter, az MTA rendes tagja a Magyar Tudomány Ünnepén. Az előadáson készült videófelvétel megnézhető az mta.hu-n.

Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában

Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában

A daganatok kialakulása a szervezeten belüli evolúciós folyamat. A gyorsan osztódó mutáns sejtek megzabolázásában azonban az immunrendszer mellett alapvető szerepe van annak is, hogy milyen hierarchia mentén alakulnak ki szöveteink sejtjei. E hierarchia egy új, hatékony védőfunkcióját fedezte fel az MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportja.

A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában

A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában

Lehetséges-e a munkaidő csökkentése? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós. A humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A vele készített interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolat van a munkaidő csökkentése és a környezetvédelem között, valamint az is, hogy miként járulhat hozzá a munkaidő csökkentése a klímastratégiák célkitűzéseinek megvalósításához.

93 százalékos többséggel fogadta el az MTA Közgyűlése az Akadémia megújult küldetését 93 százalékos többséggel fogadta el az MTA Közgyűlése az Akadémia megújult küldetését

93 százalékos többséggel fogadta el az MTA Közgyűlése az Akadémia megújult küldetését

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat elcsatolásával kialakult helyzet megtárgyalása, valamint az MTA megújuló küldetésének kijelölése volt az Akadémia 192., rendkívüli közgyűlésének fő célja. A Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés 93 százalékos többséggel támogatta az MTA küldetéséről szóló dokumentumot, 85 százalékos többséggel pedig azt az előterjesztést, amelyben megalapítja az MTA Kiváló Kutatóhely címet.