Mexikó közelmúltja és jövőbeli kilátásai – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenharmadik ülése videón

Mexikó közelmúltja és jövőbeli kilátásai – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenharmadik ülése videón

Milyen sajátosságok jellemzik Mexikó társadalmi-gazdasági fejlődését, és melyek azok a belső és külső tényezők, amelyek meghatározzák az ország Egyesült Államokhoz való felzárkózását? Többek között erről beszélt az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának legutóbbi ülésén Erdey László, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézetének intézetigazgató egyetemi docense. Az előadásról és az azt követő vitáról készült felvétel az mta.hu-n.

Elhunyt Fehér M. István filozófus, az MTA rendes tagja Elhunyt Fehér M. István filozófus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Fehér M. István filozófus, az MTA rendes tagja

2021. június 17-én, életének 72. évében elhunyt Fehér M. István Széchenyi-díjas filozófus, filozófiatörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiai Intézetének professor emeritusa.

„Bolyaisok” – Mucsi Gábor előkészítés-technikai mérnök „Bolyaisok” – Mucsi Gábor előkészítés-technikai mérnök

„Bolyaisok” – Mucsi Gábor előkészítés-technikai mérnök

A körforgásos gazdaság elveinek megfelelően másodnyersanyagból előállított építőanyag-ipari termékek fejlesztéséhez járulnak hozzá Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar egyetemi tanárának kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.

A magyar gyógyszerkutatók úgy találnak fogást a koronavírus fehérjéin, ahogy a telefon keresi a wifihotspotokat A magyar gyógyszerkutatók úgy találnak fogást a koronavírus fehérjéin, ahogy a telefon keresi a wifihotspotokat

A magyar gyógyszerkutatók úgy találnak fogást a koronavírus fehérjéin, ahogy a telefon keresi a wifihotspotokat

A legtöbb szakértő szerint a COVID-19 az oltási kampányok dacára is velünk marad, így elsőrendű fontosságú az ellene végzett gyógyszerfejlesztés. Ez a kutatás ugyanakkor rendkívül sok időt vesz igénybe, ha nem célzottan keresik a kórokozó Achilles-sarka ellen valószínűleg működő hatóanyagokat. Keserű György Miklós a Természettudományi Kutatóközpont általa vezetett Gyógyszerkémiai Csoportjának egy merőben új módszeréről beszélt az mta.hu-nak, mely alkalmas a gyógyszercélpontokon található hotspotok (a molekulák legjobb kötőhelyei) felkutatására. Ez a SpotXplorer nevű eljárás a COVID-19 mellett rengeteg más betegség ellen is bevethető lesz. Az eredmények jelentőségét az is jelzi, hogy a cikket a Nature Communicatinos szerkesztői Editors’ Highlights címen kiemelték.

Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a Magyar Tudomány különszáma Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a Magyar Tudomány különszáma

Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a Magyar Tudomány különszáma

A folyóirat tizenhat tanulmányban mutatja be a modern multidiszciplináris kutatások tükrében a korai magyar történetet. Egyrészt a hagyományos megközelítéssel: történeti, nyelvészeti, régészeti és archeogenetikai oldalról kínál áttekintést a magyar honfoglalás előtti, illetve az azt közvetlenül követő időszak kutatásának aktuális eredményeiről, másrészt pedig néhány kiválasztott kulcsterületet a középpontba állítva.

„Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus „Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus

„Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus

Hazai mohafajokból kinyerhető, új daganatellenes és antimikróbás hatóanyagokat keres munkatársaival Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Bolyai-pályázat támogatásával. Cikksorozatunkban azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Négy pályamunka nyerte el idén a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat Négy pályamunka nyerte el idén a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat

Négy pályamunka nyerte el idén a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat

Hogyan lehet a hulladékból energia? Miként állíthatók helyre az urbanizáció által érintett élőhelyek? Hogyan lehet korán felismerni a lisztharmatfertőzést? Mit árul el a méz a környezet állapotáról? Ezekre a kérdésekre válaszolnak pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek a munkáját Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el a Magyar Tudományos Akadémia.

A Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetségének május végi konferenciája videón A Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetségének május végi konferenciája videón

A Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetségének május végi konferenciája videón

A 2021. május 27–28-án megtartott konferencia témája az alapkutatás és a felsőoktatás kapcsolata, valamint annak bemutatása, hogy a különböző kulturális és tudományos hátterű országokban milyen elgondolások alapján alakítják az egyetemi oktatás és az intézményrendszerben folyó kutatás viszonyát, hogyan képzelik el az érdeklődésvezérelt alap- és az alkalmazott kutatás jelenlétét a felsőoktatásban. A konferencia mindkét napjának teljes videofelvétele elérhető cikkünkben.

Kibővült pályázói kör számára érhető el a megújult Akadémiai Ifjúsági Díj  Kibővült pályázói kör számára érhető el a megújult Akadémiai Ifjúsági Díj

Kibővült pályázói kör számára érhető el a megújult Akadémiai Ifjúsági Díj

A kutatóhálózat leválasztása miatt a díj kiírása tavaly, 2020-ban meghiúsult. Az MTA vezetése elkötelezte magát arra, hogy a díjat megújítva, nyílt pályázatként újra meghirdesse, ahová már nem csak a volt kutatóhálózat fiatal kutatóinak pályázatát várják, hanem valamennyi fiatal, MTA köztestületi tagsággal rendelkező kutató nagyszerű kutatási eredményeit.

A Csomád alatt még fortyog a kristálykása A Csomád alatt még fortyog a kristálykása

A Csomád alatt még fortyog a kristálykása

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport már régóta kutatja a székelyföldi Csomád vulkánt. Bár a tűzhányó utolsó kitörése mintegy 30 ezer évvel ezelőtt volt, nem tekinthető kihunytnak. A legújabb, a szakma egyik legtekintélyesebb folyóiratában a minap publikált felfedezéseik szerint a Csomád kőzeteiben lévő cirkonkristályok azt mutatják, hogy a hegy alatt lévő magmatározóban még mindig lehet folyékony magma.

Végső búcsút vettek Hámori Józseftől Végső búcsút vettek Hámori Józseftől

Végső búcsút vettek Hámori Józseftől

A Farkasréti temetőben hétfőn utolsó útjára kísérték Hámori József agykutatót, az MTA rendes tagját, korábbi alelnökét. Freund Tamás, az Akadémia elnöke gyászbeszédében a klasszikus és örök humán értékeket, a modern természettudományos tudást és az istenhitet egy személyben megtestesítő emberként méltatta az életének 89. évében, 2021. május 1-jén elhunyt professzort.

Elhunyt Király Zoltán agrármérnök, az MTA rendes tagja Elhunyt Király Zoltán agrármérnök, az MTA rendes tagja

Elhunyt Király Zoltán agrármérnök, az MTA rendes tagja

Életének 96. évében 2021. május 19-én elhunyt Király Zoltán agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutató professor emeritusa, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének volt igazgatója, a növényvédelmi, azon belül a növénykórtani kutatások nemzetközileg elismert szakembere. Nevéhez fűződik a növényi kórélettan tudományágának megalkotása, melynek világszerte ismert és idézett kutatója volt.

Diákok és kutatók: lehetőségek a gyorsan fejlődő magyar űrszektorban Diákok és kutatók: lehetőségek a gyorsan fejlődő magyar űrszektorban

Diákok és kutatók: lehetőségek a gyorsan fejlődő magyar űrszektorban

Hirn Attila fizikus-űrkutató (Energiatudományi Kutatóközpont) az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászati szakkörének tagjaival beszélgetett az űrhajósok sugárterhelésének méréséről, Magyarország kiemelkedő szerepéről ezen a területen és arról, hogy milyen távlatok vannak jelenleg az űrkutatói-űrmérnöki pályában. MTA-videó.

Módosul az MTA Kiváló Kutatóhely pályázati kiírása Módosul az MTA Kiváló Kutatóhely pályázati kiírása

Módosul az MTA Kiváló Kutatóhely pályázati kiírása

A kutatóhelyi közösség kiválóságának és a kiváló kutatók korfájának értékelése korrekcióra szorul. A pályázati kiírás emiatt módosult, és a benyújtási határidő 2021. június 14-re változott. A benyújtandó adatokban és a pályázati útmutató tartalmában – az újabb határidőt kivéve – nincs változás.

Hans Fischer Senior-díjat és kutatási támogatást nyert Legeza Örs fizikus Hans Fischer Senior-díjat és kutatási támogatást nyert Legeza Örs fizikus

Hans Fischer Senior-díjat és kutatási támogatást nyert Legeza Örs fizikus

A Müncheni Műszaki Egyetem Fejlett Tanulmányok Intézete (TUM-IAS) 2021-ben a Hans Fischer Senior-díjat és kutatási támogatást Legeza Örsnek, az MTA doktorának, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadójának ítélte oda a tenzorfaktorizációs algoritmusok kifejlesztése területén elért világszinten is kimagasló munkásságáért. A 60 ezer eurós (körülbelül 21 millió Ft) díjban és további 50 ezer euró (körülbelül 18 millió Ft) összegű támogatásban olyan nemzetközileg is kimagasló teljesítményű kutató részesülhet, aki kutatási területén innovatív, magas kockázatú cél megvalósításán dolgozik, és szoros együttműködést alakít ki a Müncheni Műszaki Egyetem egy kutatócsoportjával.

Megemlékezés Mádl Ferenc születésének 90. és halálának 10. évfordulóján Megemlékezés Mádl Ferenc születésének 90. és halálának 10. évfordulóján

Megemlékezés Mádl Ferenc születésének 90. és halálának 10. évfordulóján

2021-ben van Mádl Ferenc akadémikus, egyetemi tanár, jogtudós, politikus, korábbi köztársasági elnök születésének 90. és halálának 10. évfordulója. Tisztelői, pályatársai, tanítványai kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztérium Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézete és a kormány támogatásával Martonyi János professzor elnökletével emlékbizottság alakult a megemlékezések koordinálására. Az emlékbizottság az MTA elnöke által delegált tagjának, Vékás Lajos akadémikusnak, az MTA korábbi alelnökének írásával emlékezünk Mádl Ferencre, a tudósra.

„Bolyaisok” – Benedek Csaba informatikus „Bolyaisok” – Benedek Csaba informatikus

„Bolyaisok” – Benedek Csaba informatikus

A gépi látás korszerű kamerák és lézeres szenzorok mérésein alapuló kulcskérdéseit kutatja Benedek Csaba, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának habilitált docense, aki tavaly védte meg MTA-doktori értekezését. Kutatócsoportjának eredményei számos gyakorlati területhez kötődnek a 3D térképezéstől kezdve épületek statikai elemzésén és stílusvizsgálatán át a 3D orvosi adatok feldolgozásáig és az önjáró járművek érzékelési kérdéseiig. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.

Álmodnak-e a digitális bölcsészek ráolvasás-adatbázisokról? – beszélgetés Ilyefalvi Emesével Álmodnak-e a digitális bölcsészek ráolvasás-adatbázisokról? – beszélgetés Ilyefalvi Emesével

Álmodnak-e a digitális bölcsészek ráolvasás-adatbázisokról? – beszélgetés Ilyefalvi Emesével

Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Ilyefalvi Emesével, az ELTE BTK Folklore Tanszékének oktatójával, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében működő Kelet–Nyugat Vallásetnológiai Kutatócsoport tudományos munkatársával, továbbá az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport munkatársával beszélget, aki egyúttal A magyar ráolvasások digitális adatbázisának szerkesztője. Az új epizódban hallhatunk a ráolvasások gyűjtésének buktatóiról, a dán óriások legvalószínűbb tartózkodási helyeiről, a mesék genetikájáról, ezerarcú hősökről és mindenekelőtt egy digitális bölcsész hétköznapjairól.

Ember és természet: egy csónakban evezünk – interjú Báldi Andrással Ember és természet: egy csónakban evezünk – interjú Báldi Andrással

Ember és természet: egy csónakban evezünk – interjú Báldi Andrással

Májusban több jeles zöld nap is kapcsolódik a természethez, a fenntarthatósághoz. Májusban ünnepeljük többek között a méheket, a madarakat és a biológiai sokféleséget. A víz mint éltető elem mindegyikkel szoros kapcsolatban áll. Milyen összefüggéseket lát mindebben az ökológus? Erről beszélgettünk Báldi Andrással, az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetőjével, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének társelnökével, a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagjával.

Kutatás és felsőoktatás – online konferenciát rendez a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége Kutatás és felsőoktatás – online konferenciát rendez a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége

Kutatás és felsőoktatás – online konferenciát rendez a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége

A 2021. május 27–28-ára szervezett eseményen olyan témákról esik majd szó, mint a tudományos kutatás szempontjainak érvényesítése a felsőoktatásban, a kutatási intézmények bevonása az oktatásba, az alapkutatás és az innováció közti kapcsolat megteremtése. A nemzetközi konferencián más rangos előadók mellett előadást tart Zhimin Chen, a Fudan Egyetem alelnöke is.

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (2. rész) A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (2. rész)

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (2. rész)

Hogyan lehet a járvány miatt kialakult káosz által kiváltott lelki hatásokat kezelni? Egyebek mellett erre a kérdésre válaszol az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkében, amelyet két részben közlünk, a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat. Az írás második, befejező része.

A mesterséges intelligencia kutatási és alkalmazási kérdései A mesterséges intelligencia kutatási és alkalmazási kérdései

A mesterséges intelligencia kutatási és alkalmazási kérdései

Hogyan támogatja a mesterséges intelligencia az ipari digitalizációt, a szoftverfejlesztési környezetet és az orvosok döntéshozatalát a negyedik ipari forradalom korszakában? Miért jött létre a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a Mesterséges Intelligencia Koalíció? Videón a Műszaki Tudományok Osztályának rendezvénye.

A Nemzeti Pedagógus Kar területi küldöttgyűlése tagjává választották az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetőjét
A Nemzeti Pedagógus Kar területi küldöttgyűlése tagjává választották az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetőjét

A Nemzeti Pedagógus Kar területi küldöttgyűlése tagjává választották az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetőjét

Hajnal Hajnalka szakmai teljesítménye, elhivatottsága és szaktudása alapján került be az országos érdekvédelmi szervezet testületébe idén májusban. Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetője közel hat éve az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának megbízott oktatója, ahol vezető óvodapedagógusokat képez. Mindemellett rendszeresen fejleszti a saját óvodapedagógusi módszereit is.

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (1. rész) A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (1. rész)

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (1. rész)

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkét, amelyben a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat, két részletben közöljük.

Elhunyt Gál Sándor kémikus, az MTA rendes tagja Elhunyt Gál Sándor kémikus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Gál Sándor kémikus, az MTA rendes tagja

Életének 88. évében, 2021. május 16-án elhunyt Gál Sándor kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, Vegyészmérnöki Karának egykori dékánja a műszaki kémia és az analitikai kémia, azon belül a termoanalitika nemzetközi hírű kutatója volt.

Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van

Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van

Karikó Katalin kutatóbiológus az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án tartott ünnepi előadását követően röviden válaszolt az mta.hu kérdéseire. Beszélt az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a kiskorú gyermekek és várandós édesanyák vakcinálásáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is.

A COVID-19 és az ellene való védekezés gyermekkorban – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik hírlevele A COVID-19 és az ellene való védekezés gyermekkorban – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik hírlevele

A COVID-19 és az ellene való védekezés gyermekkorban – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik hírlevele

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél májusi számában Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa a gyermekkori koronavírus-fertőzés kórlefolyásáról ír, Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika Long COVID Ambulanciájának a vezetője a COVID-19 betegség gyermekeknél tapasztalt hosszú távú hatásait ismerteti. Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház Oltási Szaktanácsadója és Andrási Noémi, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának rezidense pedig a gyermekek védőoltásával kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze.

Anyanyelv, kétnyelvűség, közösség kisebbségben – A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya könyvbemutatója videón Anyanyelv, kétnyelvűség, közösség kisebbségben – A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya könyvbemutatója videón

Anyanyelv, kétnyelvűség, közösség kisebbségben – A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya könyvbemutatója videón

Eltérő megközelítésben, de a kisebbségi létből fakadó kétnyelvűség problémáját vizsgálják azoknak a könyveknek a szerzői, amelyeket a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának az MTA 194. közgyűléséhez kapcsolódó rendezvényén mutattak be. A három kötetben az is közös, hogy – társszerzőként, illetve -szerkesztőként – jegyzi őket Péntek János nyelvész, néprajzkutató, az MTA külső tagja, a kolozsvári egyetem professor emeritusa.

Küldetés, költségvetés, programok – Elnöki beszámoló a közgyűlésen Küldetés, költségvetés, programok – Elnöki beszámoló a közgyűlésen

Küldetés, költségvetés, programok – Elnöki beszámoló a közgyűlésen

A köztestület mobilizálását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak Freund Tamás, az MTA elnöke az Akadémia 194., rendes közgyűlésén elmondott beszámolójában. Véleménye szerinte nőtt a tudományos osztályok jelentősége, a testületek elnökei pedig az Elnökség tagjaiként meghatározó szerepet játszottak az Akadémia minden érdemi döntésében. Nemcsak szószólói, hanem katalizátorai is voltak tudományterületük közéletének.

A fizika fejlődési irányai – Az MTA Fizikai Tudományok Osztálya programja videón A fizika fejlődési irányai – Az MTA Fizikai Tudományok Osztálya programja videón

A fizika fejlődési irányai – Az MTA Fizikai Tudományok Osztálya programja videón

A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya az MTA közgyűléséhez kapcsolódóan idén is megrendezte önálló programját, amelyen ezúttal a 2021. évi Fizikai Díjakat, Széchenyi díjat és Akadémiai Díjat elnyert kutatók kaptak lehetőséget szakterületük és eredményeik bemutatására. A program keretében adták át a Fizikai Fődíjat és a Fizikai Díjakat is.

Fontos a fiatalok megszólítása – Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött az MTA 194. közgyűlése Fontos a fiatalok megszólítása – Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött az MTA 194. közgyűlése

Fontos a fiatalok megszólítása – Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött az MTA 194. közgyűlése

Elnöki beszámoló, díjátadás, tudományos előadások és határozathozatalok is szerepelnek az Akadémia legfőbb döntéshozó testületének hétfőn kezdődött tanácskozásán. Az első nap ünnepi ülésén az elnöki köszöntő után Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója tartott előadást, majd az akadémiai díjak átadása következett.

Freund Tamás az Arénában – A teljes interjú Freund Tamás az Arénában – A teljes interjú

Freund Tamás az Arénában – A teljes interjú

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kedden az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. Az elnök az MTA 194. közgyűlése alatt az MTA köztestületének mozgósításáról, az ELKH és az MTA viszonyáról, az Akadémia társadalmi és a kormányzati kapcsolatairól is beszélt.

Jelentősen emelkedhet az Akadémia költségvetési támogatása Jelentősen emelkedhet az Akadémia költségvetési támogatása

Jelentősen emelkedhet az Akadémia költségvetési támogatása

7,3 milliárd forint beépülő forrással emelkedhet jövőre az MTA költségvetési támogatása – jelentette be a Magyar Tudományos Akadéma 194., rendes közgyűlése alkalmából tartott online sajtótájékoztatón Freund Tamás elnök. Mint elmondta, a kormány és az MTA közötti megállapodás nyomán – amennyiben azt az Országgyűlés is megszavazza – 53 százalékkal nő az Akadémia számára a központi büdzséből származó forrás.

Akadémiai elismerések a közgyűlésen Akadémiai elismerések a közgyűlésen

Akadémiai elismerések a közgyűlésen

Az MTA 194., rendes közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén nyilvánosságra hozták a kitüntetettek névsorát. Idén tizenhárom kutató kapta meg az Akadémiai Díjat. Kiderült az is, hogy kinek ítélték oda a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet, az Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a QP Akadémiai Kiválósági Díjat is.

Terence Tao a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj 2020-as kitüntetettje Terence Tao a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj 2020-as kitüntetettje

Terence Tao a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj 2020-as kitüntetettje

A díjat a Magyar Tudományos Akadémia minden ötödik évben adja ki a megelőző tizenöt évben bárhol és bármilyen nyelven megjelent, legkiválóbb, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének, tekintetbe véve a szerző megelőző tudományos munkásságát is.

Megnyílt a pályázati lehetőség az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére Megnyílt a pályázati lehetőség az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére

Megnyílt a pályázati lehetőség az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére

A tudományos kiválóságot a kutatók mellett a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia. Az ennek érdekében az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére első ízben kiírt pályázat a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad. A 2021. március 31-én meghirdetett pályázati felhívás után április 15-én megnyílt a pályázati felület is, mellékleteivel együtt elérhető a részletes pályázati útmutató.

A láthatatlan természeti erőforrás A láthatatlan természeti erőforrás

A láthatatlan természeti erőforrás

Mekkora a felszín alatti vízkészletünk, mire lehetne használni, és melyek a hidrogeológusok előtt álló legfontosabb feladatok a Kárpát-medencében? Ezekről beszélt az mta.hu-nak a Föld napja alkalmából Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja.

Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel

Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel

Nemrégiben a Norvég Tudományos Akadémia külső tagjává választotta Szathmáry Eörsöt, aki éppen a változások viharain navigálja keresztül a rábízott Ökológiai Kutatóközpontot. Mindeközben arra is maradt energiája, hogy belevágja akadémikusi fejszéjét a fenntartható fejlődés nagy fájába. Interjúnk nordikus gondolkodásról, fájdalmas búcsúról és egy bizottságról, amely próbálja együttműködésre invitálni az emberiség jobbik énjét.

Modernizációs kísérletek Kelet-Közép-Európában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenkettedik ülése videón Modernizációs kísérletek Kelet-Közép-Európában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenkettedik ülése videón

Modernizációs kísérletek Kelet-Közép-Európában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenkettedik ülése videón

Szanyi Miklós, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója előadásában Kelet-Közép-Európa fejlődését történelmi távlatokban tekintette át. Célja az volt, hogy segítsen megérteni a társadalmak mélyen beágyazott sajátosságait, amelyek miatt a térségben zajló modernizációs kísérletek általában csak félig-meddig sikerültek. A fejlett országokra jellemző intézmények kialakultak, de működésük gyenge maradt.

Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur 
Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur

Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur

Hogyan fordult a fertőző betegségek felé a veszettség elleni védőoltás felfedezésével nemzetközi hírűvé vált francia kutató érdeklődése, és milyen kapcsolat fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához? Ez is kiderül abból az összeállításból, amelyben Hamza Gábor akadémikus idézi fel Pasteur életútjának legfontosabb eseményeit.

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban? Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amelyről korábban nem is álmodhattak. A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között, és az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az európai tudományos akadémiák közössége, az ALLEA (All European Academies) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.

Félreismert csúszómászók, hidegvérű felfedezések – beszélgetés Vörös Judittal Félreismert csúszómászók, hidegvérű felfedezések – beszélgetés Vörös Judittal

Félreismert csúszómászók, hidegvérű felfedezések – beszélgetés Vörös Judittal

Hogyan találjunk meg egy friss hangot az éjszakai kórusban? Mit árulhat el a búvópatakok vize egy különleges barlanglakóról? És mi kell ahhoz, hogy valaki kigyógyuljon a kígyófóbiából? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Vörös Judittal, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és hüllőgyűjteményének vezetőjével beszélget szaporított szalamandrákról és idegenbe szakadt óriásvarangyokról, a kígyópreparálás kihívásairól, no meg arról, hogy miért érdemes a hidegvérűekkel valóban kesztyűs kézzel bánni.

Bódis József írásával folytatódik a vita az egyetemi modellváltásról Bódis József írásával folytatódik a vita az egyetemi modellváltásról

Bódis József írásával folytatódik a vita az egyetemi modellváltásról

2021. március 10-én elindult a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett nyilvános párbeszéd az egyetemi modellváltásról „Az egyetem feladatáról” címmel. Ennek keretében az egyetemek küldetését, társadalomban betöltött szerepét, az egyetemek működésének jelenlegi hiányosságait és korlátait, az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket, a kiváló egyetemek működtetésének szempontjait tekinti át az MTA.

Poszt-Covid-stratégiát dolgoz ki az MTA – interjú Freund Tamással Poszt-Covid-stratégiát dolgoz ki az MTA – interjú Freund Tamással

Poszt-Covid-stratégiát dolgoz ki az MTA – interjú Freund Tamással

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát, illetve egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak kezelését is magában foglalja – erről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Freund Tamás, az MTA elnöke március 19-én. A Magyar Nemzet interjúja Freund Tamással.

A miniszterelnök az MTA elnökével tárgyalt A miniszterelnök az MTA elnökével tárgyalt

A miniszterelnök az MTA elnökével tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután megbeszélést folytatott Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével Budapesten, a karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke

A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke

A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben az Abel-díjat Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete (USA) munkatársának ítéli oda „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A klímaváltozás az élet valamennyi aspektusát befolyásolja, de mindezek közül a mezőgazdasági termelés – és vele az emberiség élelmezése – kerülhet a legnagyobb veszélybe. Ma már gyakorlatilag teljes a konszenzus a világ agronómiai kutatói között arról, hogy a fenntarthatóságnak kell állnia minden mezőgazdasági fejlesztés fókuszában. Erről tartott előadást Balázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) főigazgatója a nemzetközi tudományos akadémiákat és intézményeket tömörítő szervezet, az ANSO klímaváltozási workshopján. Előadását, amelyet Popp József akadémikussal közösen jegyez, az alábbiakban foglaljuk össze.

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Az idegsejtek pontos megtalálása egy szövetmintában rengeteg szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat. Ebben adhat nagy segítséget a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk is tudja vezetni a mintavevő pipettát. A rendszert a kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be.