Gombatörténetek – beszélgetés Nagy Lászlóval

Gombatörténetek – beszélgetés Nagy Lászlóval

Az erdők avarjában és a boltok polcain szemünk elé kerülő gombák valójában egy titokzatos, rejtett világ kézzelfogható hírnökei. Mi történik a háttérben a gombafonalak kusza hálózatában? Mit árul el a földi evolúció sokmillió éves történetéről ezer gomba genomja? És hogyan tehetik jobbá a világunkat a gombák némi kutatói segítséggel? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Gombagenomikai és Evolúciós Laboratóriumának vezetőjével, Nagy Lászlóval beszélget.

A zarándokháztól a karanténig

A zarándokháztól a karanténig

Milyen intézményes lehetőségek álltak rendelkezésre a fertőző betegségekkel és járványokkal szembeni védekezéshez a középkorban és mik voltak pontosan azok az ispotályok? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ írásában Szende Katalin, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja.

Akadémiai forrástár a COVID-19 ellenes küzdelemhez

Akadémiai forrástár a COVID-19 ellenes küzdelemhez

A koronavírussal kapcsolatos vészhelyzet folyamatos éberséget kíván mindannyiunktól, így a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületétől is. Lovász László elnök 2020. március 13-án felhívással fordult az osztályelnökökhöz, kérve, hogy közöljék, ha tudomásuk van olyan új tudományos eredményről, amely hatékonyan bevethető a COVID-19-pandémia megfékezésére. Az MTA ezzel az akciójával a döntéshozók segítségére kíván lenni anélkül, hogy bármilyen párhuzamos intézkedéssel megzavarná a hatósági tájékoztatást. Az akció átmeneti jellegű, kizárólag a vészhelyzet idejére korlátozódik.

Európai Nyílt Tudományos Felhő a kutatók segítésére Európai Nyílt Tudományos Felhő a kutatók segítésére

Európai Nyílt Tudományos Felhő a kutatók segítésére

Bejelentették az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud, EOSC) elindítását, amely az Európai Bizottság kezdeményezése a nyílt hozzáférésű tudomány támogatására. Az új eszköz a kutatási adatok hozzáférhetőségének megteremtését, a kutatási adatkezelés folyamatának fejlesztését szolgálja.

A WHO összeállítása a koronavírus körüli tévhitekről A WHO összeállítása a koronavírus körüli tévhitekről

A WHO összeállítása a koronavírus körüli tévhitekről

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A tudomany.hu összeállítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Hogyan beszéljek a gyermekemmel a koronavírusról? – Új videó jelnyelven és cigány nyelven az MTA oktatási kutatócsoportjától Hogyan beszéljek a gyermekemmel a koronavírusról? – Új videó jelnyelven és cigány nyelven az MTA oktatási kutatócsoportjától

Hogyan beszéljek a gyermekemmel a koronavírusról? – Új videó jelnyelven és cigány nyelven az MTA oktatási kutatócsoportjától

A Nyelvtudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Többnyelvűségi Kutatóközpontjában működő MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport a gyerekeknek szóló koronavírus-tájékoztatók magyar jelnyelvi és romani nyelvű változatai után a szülők számára szóló videót is készített. Jelnyelvi tolmácsolással és romani nyelven nézhető meg Magyarország Kormányának idősekhez szóló felhívása is, valamint jelnyelven a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Mentálhigiéniai Központ kisfilmje.

„Nem akartak katonát látni?” – Új kötet a Lendület Trianon 100 Kutatócsoporttól „Nem akartak katonát látni?” – Új kötet a Lendület Trianon 100 Kutatócsoporttól

„Nem akartak katonát látni?” – Új kötet a Lendület Trianon 100 Kutatócsoporttól

Hogyan omlott össze az első világháború végétől a magyar állam? Melyek voltak a „felfordulás havától”, vagyis 1918 novemberétől kezdődő folyamat legfontosabb eseményei, és miként születtek meg később az ezeket magyarázó, eltérő narratívák: Ezt összegezte kötetében Révész Tamás történész, a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának keretében működő kutatócsoport tagja.

Virtuális közgyűlés is lehetséges – Interjú Lovász Lászlóval Virtuális közgyűlés is lehetséges – Interjú Lovász Lászlóval

Virtuális közgyűlés is lehetséges – Interjú Lovász Lászlóval

Ha a jogi környezet lehetővé teszi, és a Közgyűlés tagjai is elfogadják, akkor jöhet szóba a személyes részvétel nélküli közgyűlés és vezetőválasztás – mondta az MTA elnöke az mta.hu-nak. Az Akadémia támogatja a döntéshozók munkáját a vírusellenes küzdelemben, az elnök pedig a járvány terjedésével kapcsolatos matematikai kutatásokba kezdett. Véleménye szerint a kemény intézkedésekre szükség van, de közben fel kell készülni arra az időszakra is, amikor ezeket szükségképpen fel kell lazítani.

A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira

A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira

A távolságtartás elsődleges, megfellebbezhetetlen szabály járvány idején. A társas viselkedést vizsgáló kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy készüljünk fel arra, milyen nehézségeket okoz az ember saját társas természetével való megküzdés. Egyebek mellett erről írt Greg Miller tudományos újságíró a Science-ben. Az elszigeteltség főleg az idős embereket érinti érzékenyen. A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában.

Ingyenes online kurzusok a koronavírusról Ingyenes online kurzusok a koronavírusról

Ingyenes online kurzusok a koronavírusról

Ingyenes webináriumot indít a barcelonai Tudomány- és Technológiadiplomáciai Központ a koronavírus kapcsán felvetett kérdésekről. Nemzetközi szervezetek egészségügyi szakértői, tudománydiplomáciai és geopolitikai szakemberek segítenek eligazodni a témában az öt alkalomból álló online előadás-sorozat keretében. Szintén ingyenes online kurzust indít a koronavírusról nemzetközi szakértők bevonásával a London School of Hygiene & Tropical Medicine.

Járványellenes intézkedések: a legújabb számítások szerint Magyarország jó úton jár, de még sokáig ki kell tartani Járványellenes intézkedések: a legújabb számítások szerint Magyarország jó úton jár, de még sokáig ki kell tartani

Járványellenes intézkedések: a legújabb számítások szerint Magyarország jó úton jár, de még sokáig ki kell tartani

A londoni Imperial College megbízásából végzett legújabb modellszámítások a Magyarországon is meghozott szigorúbb intézkedések megalapozottságát támasztják alá. Az eredmények szerint csillapítás helyett elfojtásra kell törekedni, mert csak így tud megbirkózni az egészségügy a helyzettel. Addig, amíg megszületnek az egyéb eszközök a járvány leküzdésére, a modell szerint a szigorú, mindennapi életmódunkat megváltoztató intézkedéseket újra és újra be kell vezetni.

Magyar kutatók jelentkezését várják

A SZTAKI és a Wigner – a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásával – úgy döntött, felajánlja az általuk üzemeltetett, kutatási célokra korábban létrehozott MTA Cloud számítási felhőt, benne saját számítási kapacitásukkal (több ezer processzor és több terabájt memória) az új koronavírus okozta járvány elleni küzdelemre. Várják olyan magyar kutatók, kutatócsoportok jelentkezését, akik a vírussal vagy a járvánnyal foglalkoznak.

A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel

A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil. A cseh matematikussal március 14-én, röviddel a matematika világnapja után beszélt telefonon az mta.hu. A teljes interjú angolul olvasható oldalunkon.

Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Az egyre súlyosbodó koronavírus-világjárvány bebizonyította azt, amire számos tudós figyelmeztetett: egy technológiafüggő, globalizált civilizációban, a klímaváltozás közepette nem elégséges, ha csak reagálunk a szemünk előtt kialakuló vészhelyzetekre. Egy kutatókból álló szakértői csoport olyan protokollt dolgozott ki, mellyel azonosíthatók a potenciális új kórokozók, és képesek lehetünk proaktívan tenni a járványok kialakulása ellen. A DAMA protokoll alkalmazásával a világon elsőként Magyarország veheti át a kezdeményezést az ismeretlen kórokozóktól. Az mta.hu Szathmáry Eörssel, a csoport vezetőjével készített összefoglalót.

Hogyan kutassunk embereket humán kontaktus nélkül? – Az MTA ajánlásai Hogyan kutassunk embereket humán kontaktus nélkül? – Az MTA ajánlásai

Hogyan kutassunk embereket humán kontaktus nélkül? – Az MTA ajánlásai

A koronavírussal kapcsolatos járványügyi helyzet egyik következménye a humán kontaktust igénylő vizsgálatok felfüggesztése. Az MTA egyetért az egyetemek és más kutatóhelyek ezt eredményező döntéseivel. Ugyanakkor pszichológus, biológus, szociológus, pedagógus, nyelvész kutatók és kutatójelöltek százai kerülnek így nehéz helyzetbe, borítékolható időzavarba. Nincsen mindenre érvényes csodaszer, de a  viselkedéskutatások egy része ma már internetes felületeken zajlik.

Tisztújítás az Akadémián – bemutatjuk az elnökjelölteket Tisztújítás az Akadémián – bemutatjuk az elnökjelölteket

Tisztújítás az Akadémián – bemutatjuk az elnökjelölteket

Bemutatjuk az Akadémia 2020-as tisztújításának elnökjelöltjeit, Freund Tamást, Pléh Csabát és Szathmáry Eörsöt. Milyen tudományos életút áll mögöttük? Kiket tartanak szellemi mestereiknek, és maguk milyen műhelyeket alapítottak? Hogyan vezették és vezetik a rájuk bízott intézményeket, szervezeteket? A cikkek végén közeli munkatársaik, szakmai partnereik nyilatkoznak az elnökjelöltekről.

Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából

Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából a miniszterelnök előterjesztésére kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek listája a Magyar Közlönyben jelent meg vasárnap. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, illetve az MTA doktorai közül tízen részesültek Széchenyi-díjban, illetve a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben.

Forradalom az Akadémián Forradalom az Akadémián

Forradalom az Akadémián

Kik és milyen módon vettek részt a korabeli tudósközösség tagjai közül az 1848. március 15-én kirobbant forradalomban? Milyen hatással voltak a Tudós Társaság működésére a történelmi események? E kérdésekre válaszol írásában Katona Csaba történész.

Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja

Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj összegének emelését. Az Akadémia jövőre negyedszázados, teljesítményközpontú, magas presztízsű, országos ösztöndíja ezzel és több más tervezett változtatással még vonzóbb lehet a fiatal kutatók számára a tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben.

Kutatónőket köszöntöttek az Akadémia Székházában Kutatónőket köszöntöttek az Akadémia Székházában

Kutatónőket köszöntöttek az Akadémia Székházában

Csillagász, matematikus és fizikus kutatónő munkásságát ismerték el idén a Nők a Tudományban kiválósági díjjal. A nőnaphoz kötődő rendezvényen évről évre olyan fiatal kutatónők vehetik át az elismerést, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben is kiemelkedően teljesítenek, mindemellett pedig a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a műszaki és természettudományos pályák sokszínűségét és lehetőségeit.

Bolyai-ösztöndíjjal Dohnányi Ernő nyomában Bolyai-ösztöndíjjal Dohnányi Ernő nyomában

Bolyai-ösztöndíjjal Dohnányi Ernő nyomában

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának segítségével jelentetett meg Amerikában könyvet Dohnányiról Kusz Veronika zenetörténész. Az A Wayfaring Stranger: Ernst von Dohnányi’s American Years, 1949–1960 című kötet az első angol nyelvű tudományos monográfia az elmúlt évtizedekben idehaza méltatlanul mellőzött, de napjainkban világszerte egyre népszerűbbé váló magyar zeneszerzőről.

Múltunk kettős spirálja – beszélgetés Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával Múltunk kettős spirálja – beszélgetés Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával

Múltunk kettős spirálja – beszélgetés Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával

A csontok kemény szövetük belsejében akár több tízezer éven át is hűen őrzik tulajdonosuk örökítőanyagát – az archeogenetika módszereivel pedig ma már hozzájuthatunk ehhez az információhoz. De vajon hogyan formálja át ez a hirtelen jött elképesztő adatbőség a régészetet és a történettudományt? Gilicze Bálint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében működő Archeogenetikai Laboratórium munkatársaival, Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával beszélget az MTA Podcast új adásában.

Csak trükközés fára cserélni a szenet a kazánokban – figyelmeztetnek az európai akadémiák Csak trükközés fára cserélni a szenet a kazánokban – figyelmeztetnek az európai akadémiák

Csak trükközés fára cserélni a szenet a kazánokban – figyelmeztetnek az európai akadémiák

Fával fűtünk, biomasszával működő erőművekben termelünk áramot – a jelenlegi európai szabályozás szerint ez megfelel a klímavédelmi céloknak. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC állásfoglalása szerint azonban tévútról van szó: különösen a fapellet égetésével egységnyi elektromos áram előállítása több szén-dioxid kibocsátásával jár, mintha az erőmű szénnel működne.

Elhunyt Bartók Mihály kémikus, az MTA rendes tagja Elhunyt Bartók Mihály kémikus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Bartók Mihály kémikus, az MTA rendes tagja

Életének 87. évében elhunyt Bartók Mihály Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a heterogén katalízis sztereokémiájának nemzetközileg elismert kutatója.

„Szeretek hasznos lenni” – interjú Kroó Norbert akadémikussal „Szeretek hasznos lenni” – interjú Kroó Norbert akadémikussal

„Szeretek hasznos lenni” – interjú Kroó Norbert akadémikussal

Végzős egyetemistaként nyolc állásajánlata volt, de végül a Központi Fizikai Kutató Intézetet választotta. Hogyan került ezután a múlt század hatvanas éveinek közepén először a svéd nukleáris kutatás központjába, majd nem sokkal később a Szovjetunióba, a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetbe immár vezető beosztásba? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Kroó Norbert, a szilárdtest-fizika, az optika és a neutronfizika területének nemzetközileg elismert tudósa idézte fel élete és szakmai pályafutása meghatározó állomásait.

Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal

Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal

A koponyacsont alá beültetett áttetsző mikroelektród-hálózatok alkalmazásával a csúcstechnológiás mikroszkópok pontossága és sokoldalúsága mellett az elektrofiziológia rendkívüli sebessége is kihasználható. Ahhoz azonban, hogy ez az érzékelő hálózat megmaradhasson az agy közvetlen felszínén, és a mikroszkópokat se zavarja, anyagtechnológiai bravúrokra van szükség. Fekete Zoltán és kutatócsoportja több áttörést is elértek az utóbbi években e területen.

Megjelent a Lendület program 2020. évi pályázati kiírása Megjelent a Lendület program 2020. évi pályázati kiírása

Megjelent a Lendület program 2020. évi pályázati kiírása

A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának célja a kutatóintézetekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával.

A globális élelmezésbiztonsági háló kiépítése sürgető feladat - Popp József székfoglalója A globális élelmezésbiztonsági háló kiépítése sürgető feladat - Popp József székfoglalója

A globális élelmezésbiztonsági háló kiépítése sürgető feladat - Popp József székfoglalója

Az éhezés és az elhízás, az alul- és túltápláltság egymással párhuzamosan fordul elő a fejlett és fejlődő régiókban egyaránt – mondta Popp József agrárközgazdász, az MTA újonnan megválasztott levelező tagja az mta.hu-nak. Véleménye szerint a romló éghajlati tényezők miatt a szegényebb országokban állandósuló élelmiszerhiányra, ennek nyomán pedig további népességvándorlásra kell felkészülni. Az interjú végén megnézhető az akadémikus székfoglaló előadásáról készült felvétel is.

Az MTA Lendület program új eredményei segíthetnek a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásának leküzdésében Az MTA Lendület program új eredményei segíthetnek a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásának leküzdésében

Az MTA Lendület program új eredményei segíthetnek a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásának leküzdésében

A Semmelweis Egyetemen működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálta, együttműködésben az Osztrák Tudományos Akadémia Molekuláris Medicina Központjával (CeMM), valamint a Regensburgi Egyetem és a Dél-Pesti Centrumkórház szakembereivel. A kutatók egy olyan molekuláris folyamatra bukkantak, amely fontos szerepet játszik a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában.

Történészszemmel: Trianon és következményei Történészszemmel: Trianon és következményei

Történészszemmel: Trianon és következményei

„Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924)” („Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? [1918–1924]”) címmel tart nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia, amely az elmúlt években kiemelten foglalkozott a trianoni békeszerződéssel és következményeivel. Az angol nyelvű konferenciára a magyar kutatók mellett mintegy harminc külföldi résztvevő érkezik Ausztriából, az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Romániából, Ukrajnából, Svájcból, Olaszországból, Horvátországból és Szlovéniából.

Sörök, naplók, szerelmek – beszélgetés Katona Csaba történésszel Sörök, naplók, szerelmek – beszélgetés Katona Csaba történésszel

Sörök, naplók, szerelmek – beszélgetés Katona Csaba történésszel

Levéltáros, sörtörténész, erotikus vagy éppen a végletekig tárgyszerű naplók kutatója, és legfőképpen a Monarchia hétköznapjainak avatott ismerője. Katona Csaba, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet történésze valóban szemmagasságból vizsgálja közös múltunkat. Vele beszélget Gilicze Bálint az MTA Podcast új adásában.

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása az ukrajnai nyelvtörvénytervezetről A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása az ukrajnai nyelvtörvénytervezetről

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása az ukrajnai nyelvtörvénytervezetről

Az MTA Elnöksége állást foglalt az ukrán parlamentnek a magyar nyelvű oktatást is érintő törvénytervezetéről. Lovász László, az MTA elnöke felkérésére az állásfoglalás szövegét Kertész András, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke, Zsoldos Attila, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke és Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke fogalmazták meg.

„Sokat köszönhetünk nekik” – Pedagógus kutatók elismerése az Akadémián „Sokat köszönhetünk nekik” – Pedagógus kutatók elismerése az Akadémián

„Sokat köszönhetünk nekik” – Pedagógus kutatók elismerése az Akadémián

Az irodalomtanítás módszertana, a kutatásalapú tanulás a kisgyermekkori természettudományos nevelésben, az információs és kommunikációs technológiai műveltség mérése – néhány téma az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíj nyertes pályázatainak témái közül. Idén 12 tanár vehette át az elismerést Török Ádámtól, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárától, aki az Akadémia feladatának nevezte, hogy támogassa azokat a tanárokat, akik kutatásaik révén maguk is hozzájárulnak közös tudáskincsünk gyarapításához.

A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan

A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan

Ahogy arról az elmúlt napok híradásaiból mindenki tájékozódhatott, a világban jelenleg egy új koronavírus (2019-nCoV) okoz járványt. Nagyon sok hivatalos és félhivatalos, hiteles és légből kapott hír jelent meg, így a lehetőségekhez képest szeretnénk szakmai, tárgyilagos tájékoztatást adni a kialakult helyzetről. A cikk megírására a Szentágothai János Kutatóközpont (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar) Virológiai Kutatócsoportjának kiváló szakembereit, dr. Kemenesi Gábort és prof. dr. Jakab Ferencet kérte fel az mta.hu.

Elhunyt Péter Katalin történész Elhunyt Péter Katalin történész

Elhunyt Péter Katalin történész

2020. február 2-án, életének 84. évében elhunyt Péter Katalin történész, a Történettudományi Intézet professor emeritája, a kora újkori társadalom- és művelődéstörténet neves kutatója.

Huszonkét fiatal kutatót díjazott az Akadémia Huszonkét fiatal kutatót díjazott az Akadémia

Huszonkét fiatal kutatót díjazott az Akadémia

Megújuló energiaforrások különböző léptékű hasznosítása, pulzáló fehér törpecsillagok, fényöltöztetett molekulák dinamikája, kutya-robot interakciók – néhány azok közül a kutatási témák közül, amelyek pályamunkáinak szerzőit Akadémiai Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Idén 22 fiatal kutató részesült az elismerésben.

Helmholtz-érem az MTA tiszteleti tagjának Helmholtz-érem az MTA tiszteleti tagjának

Helmholtz-érem az MTA tiszteleti tagjának

Somorjai Gábort, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagját, a National Academy of Sciences tagját, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzorát a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia Helmholtz-éremmel tüntette ki életművéért, a felületkémia területén végzett munkásságáért és világszerte elismert kutatási eredményeiért.

Mennyit ér egy erdő? – beszélgetés Aszalós Réka ökológussal Mennyit ér egy erdő? – beszélgetés Aszalós Réka ökológussal

Mennyit ér egy erdő? – beszélgetés Aszalós Réka ökológussal

A klímaváltozás kapcsán egyre elkerülhetetlenebb, hogy feltegyük a kérdést: mennyit ér számunkra valójában az erdő? Gilicze Bálint az Ökológiai Kutatóközpont munkatársával, Aszalós Réka erdőökológussal beszélget az MTA Podcast új adásában amazonasi erdőtüzekről, a faültetési programok esélyeiről és arról, hogy mi mindent nyújthat az embernek az őt körülvevő természeti környezet.

Több ország szolgálatában – a politikus, katona és költő-író Zrínyi Miklós identitásai Több ország szolgálatában – a politikus, katona és költő-író Zrínyi Miklós identitásai

Több ország szolgálatában – a politikus, katona és költő-író Zrínyi Miklós identitásai

Az Országgyűlés tavalyi döntése alapján 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította. De milyen kép él a 400 éve született arisztokratáról a magyar és horvát irodalomban, történetírásban, és miként vált mindkét nemzet emlékezetében paradigmatikus alakká? E kérdésekre válaszol az mta.hu számára készített tanulmányában Pálffy Géza történész, aki szerint Zrínyi pályája érzékletesen bizonyítja, hogy a 17. század közepén a dinasztia és az uralkodó iránti hűség összeegyeztethető volt a „hazafisággal”, azaz a Magyar Királyság, a magyar és horvát „rendi nemzetek” érdekeinek védelmével és több ország szolgálatával.

Helyzetkép és megoldási javaslatok – az MTA felmérte a hazai orvosi szakmák állapotát Helyzetkép és megoldási javaslatok – az MTA felmérte a hazai orvosi szakmák állapotát

Helyzetkép és megoldási javaslatok – az MTA felmérte a hazai orvosi szakmák állapotát

A hazai orvosi szakmák helyzete és perspektívái a 21. század elején I. címmel rendhagyó kötetet jelentetett meg a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya. A kiadvány fő célja – az MTA törvényben rögzített és az Akadémia új küldetésében külön is hangsúlyozott tanácsadói szerepvállalásának megfelelően – a szakpolitikai döntéshozatal támogatása.

Trendek és töréspontok: megjelent az újjáalakult Világgazdasági Tudományos Tanács kiadványa - interjú Török Ádámmal, az MTA főtitkárával Trendek és töréspontok: megjelent az újjáalakult Világgazdasági Tudományos Tanács kiadványa - interjú Török Ádámmal, az MTA főtitkárával

Trendek és töréspontok: megjelent az újjáalakult Világgazdasági Tudományos Tanács kiadványa - interjú Török Ádámmal, az MTA főtitkárával

Milyen tendenciák fedezhetők fel napjaink világkereskedelmében? Gazdasági csodák vagy gazdasági csapdák jellemzik inkább a növekvő kínai gazdaságot? Létezik-e orosz modell? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a két éve újraindult Világgazdasági Tudományos Tanács. A szervezet hátteréről és eddigi munkájáról kérdeztük Török Ádámot, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, a VTT elnökét.

Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége

Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. szeptember 24-i és 2019. október 22-i ülésén elfogadta az MTA Nemzeti Víztudományi Program és az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakmai beszámolóját, és felkérte az Akadémia elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a következő ciklus vezetésére jelölt személyekkel a stratégiai jelentőségű kutatási programok folytatásáról és támogatásáról.

Az MTA a Nemzeti alaptantervről Az MTA a Nemzeti alaptantervről

Az MTA a Nemzeti alaptantervről

A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a Nemzeti alaptanterv akkori változatát, 2019-ben felajánlotta további együttműködését, és a visszajelzések hiánya ellenére jelenleg is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában.

Elhunyt Aczél János matematikus, az MTA külső tagja Elhunyt Aczél János matematikus, az MTA külső tagja

Elhunyt Aczél János matematikus, az MTA külső tagja

Életének 96. évében a kanadai Waterlooban elhunyt Aczél János akadémikus, a függvényegyenletek elméletének nemzetközi hírű tudósa, a magyar matematika „nagy ötös fogatának”, a „Big Five”-nak is nevezett csoport egyik tagja. A kutatótársak nevében Daróczy Zoltán és Páles Zsolt akadémikusok emlékeznek Aczél Jánosra.

Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit – A cél Földhöz hasonló bolygók felfedezése Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit – A cél Földhöz hasonló bolygók felfedezése

Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit – A cél Földhöz hasonló bolygók felfedezése

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet, az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondáját. A cél a Földhöz hasonló bolygók azonosítása, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops fedélzeti műszereit. A távcső fedelének kinyitására január 27-én kerül sor. A Cheops megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a tudományos programból is kiveszik a részüket a hazai csillagászok.

Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel

Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel

A déli féltekéről látható fényes csillag, a ν Indi vizsgálata új információval szolgált egy ősi galaxisütközés részleteiről. A kozmikus karambol a Tejútrendszer és egy kisebb, Gaia-Enceladusnak nevezett galaxis között ment végbe nem sokkal kialakulásuk után. A kutatásban részt vett Szabó Róbert, a CSFK Lendület Lokális Kozmológia Kutatócsoport vezetője is.

Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat

Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat

Az MTA tudományos osztályainak véleményét, illetve a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő új küldetést az MTA 192., rendkívüli közgyűlése 93 százalékos többséggel fogadta el 2019. december 2-án. A közgyűlési javaslatokkal kiegészített dokumentumot az MTA Elnöksége 2019. december 17-i ülésén véglegesítette. A küldetés végleges szövegét és a hozzá kapcsolódó két háttéranyagot az alábbiakban közöljük.

Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között – Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között – Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón

Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között – Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón

A leginkább szemet gyönyörködtető lepkék szárnyain megvillanó kék és zöld színeket nem festékanyagok keltik, hanem olyan nanoarchitektúrák, amelyek anyaguknál és szerkezetüknél fogva képesek befolyásolni a fény terjedését. Ezekről a fizikusok által fotonikus kristályoknak nevezett nanoszerkezetekről beszélt Biró László Péter, az MTA rendes tagja a Magyar Tudomány Ünnepén. Az előadáson készült videófelvétel megnézhető az mta.hu-n.

Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában

Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában

A daganatok kialakulása a szervezeten belüli evolúciós folyamat. A gyorsan osztódó mutáns sejtek megzabolázásában azonban az immunrendszer mellett alapvető szerepe van annak is, hogy milyen hierarchia mentén alakulnak ki szöveteink sejtjei. E hierarchia egy új, hatékony védőfunkcióját fedezte fel az MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportja.

Két atommag, ha egyesül – Szabolics Tamás a fúzióról az MTA Podcastban Két atommag, ha egyesül – Szabolics Tamás a fúzióról az MTA Podcastban

Két atommag, ha egyesül – Szabolics Tamás a fúzióról az MTA Podcastban

Belőle származik a Nap és a csillagok fénye, a hidrogénbomba pusztító ereje, megzabolázni azonban mindeddig nem sikerült a magfúziót. Hogyan zajlik az atommagok egyesülése? Mi áll a jövő várva várt energiaforrásának útjában? Vannak-e már a láthatáron valóban ígéretes próbálkozások? Gilicze Bálint a Wigner Fizikai Kutatóközpont Kísérleti Plazmafizika Csoportjának fejlesztőmérnökével, Szabolics Tamással beszélget az MTA Podcast új adásában.

A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában

A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában

Lehetséges-e a munkaidő csökkentése? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós. A humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A vele készített interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolat van a munkaidő csökkentése és a környezetvédelem között, valamint az is, hogy miként járulhat hozzá a munkaidő csökkentése a klímastratégiák célkitűzéseinek megvalósításához.

Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk

Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk

Akár egy 4000 évvel ezelőtti háziasszony söprögetésének a nyomai is láthatóvá válnak a szakemberek számára a régészetben mára mindennapossá vált természettudományos módszereknek köszönhetően. Kiss Viktória régész szerint, aki kutatócsoportjával 2015 óta az MTA Lendület programjának támogatásával kutatja a bronzkort, például a genetikai elemzések, a fémvizsgálatok vagy a geofizikai mérések segítségével a régészek néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen részletességgel tudják rekonstruálni akár a bronzkori mindennapokat is. Az mta.hu interjúja.

A tudomány művelőinek mindenütt a minőséget kell képviselniük A tudomány művelőinek mindenütt a minőséget kell képviselniük

A tudomány művelőinek mindenütt a minőséget kell képviselniük

Pléh Csaba akadémikus a pozsonyi Pátria Rádiónak adott hosszabb interjút, amelyben beszélt a tudástanulás átalakulásairól, felidézte személyes emlékeit a történelem viharairól, és arra is válaszolt, miért vállalja a megmérettetést az MTA elnökjelöltjeként. A társadalomtudós elmondta: az Akadémiát jelenleg sem akadályozza semmi abban, hogy tényeken, a tudomány logikáján és érvelési módján alapuló véleményt mondjon a magyar társadalom és kultúra alakulófélben lévő folyamatairól.

Az evolúcióbiológus karácsonya Az evolúcióbiológus karácsonya

Az evolúcióbiológus karácsonya

Hogyan egyeztethető össze vallás és evolúció? A Földön kívüli élet valószínűbb, vagy az anyagtalan lélek? Stumpf András rendhagyó interjúja Szathmáry Eörssel a VálaszOnline-on.

A geotermikus energia hasznosításának hazai és nemzetközi helyzete A geotermikus energia hasznosításának hazai és nemzetközi helyzete

A geotermikus energia hasznosításának hazai és nemzetközi helyzete

Milyen lehetőségei vannak Magyarországon a geotermikus energia felhasználásának? Erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, amelyet az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) Energetika és Környezet Albizottsága rendezett. Az előadások alapján a Magyar Tudomány című folyóirat készített tematikus összeállítást.

„Csak az a szép zöld gyep…” – beszélgetés Török Péter ökológussal „Csak az a szép zöld gyep…” – beszélgetés Török Péter ökológussal

„Csak az a szép zöld gyep…” – beszélgetés Török Péter ökológussal

Mi a különbség a focipályák üde pázsitja és az ökológusok gyepe között? Hogyan vásároljunk okosan fűmagot? Miben térnek el a birkák és a marhák étkezési szokásai? Gilicze Bálint az MTA-Debreceni Egyetem Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetőjével, Török Péterrel beszélget az MTA Podcast új adásában.

Ősi csillagpor ujjlenyomatai a Naprendszerben Ősi csillagpor ujjlenyomatai a Naprendszerben

Ősi csillagpor ujjlenyomatai a Naprendszerben

Vörös óriások csillagpora a Föld anyagában: a Nature Astronomy-ben most megjelent cikk egyik szerzője Maria Lugaro, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének (MTA Kiválósági Intézet) asztrofizikusa.

(Magma)tengerek a Pannon-medence alatt? (Magma)tengerek a Pannon-medence alatt?

(Magma)tengerek a Pannon-medence alatt?

A Pannon-medence alatti sekély földköpeny „nedves”, vagyis a felső köpeny átlagosan 400-520 ppm (milliomod) tömegrész „vizet” tartalmaz a benne levő ásványok szerkezetében kötve – ez a legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelyről a Lendület Pannon LitH2Oscope kutatócsoport számolt be a rangos Lithos folyóiratban.

Birodalmak visszavágva: az ELTE és a Bristoli Egyetem közös sikere legkorábbi őseink kutatásában Birodalmak visszavágva: az ELTE és a Bristoli Egyetem közös sikere legkorábbi őseink kutatásában

Birodalmak visszavágva: az ELTE és a Bristoli Egyetem közös sikere legkorábbi őseink kutatásában

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá Szöllősi Gergely és Tom Williams közös kutatási eredménye, mely szerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. A Nature Ecology & Evolution folyóiratban december 9-én megjelent cikk az eddigieknél pontosabb megoldást kínál az első sejtmaggal rendelkező élőlények, az eukarióták eredetére is. Szöllősi Gergely ELTE-s kutatócsoportja a nemzetközi élvonalhoz tartozik, és a diákok előtt is nyitva áll.

A kutatói kiválóság védjegye - az MTA hetvenhárom új doktorát köszöntötték az Akadémián A kutatói kiválóság védjegye - az MTA hetvenhárom új doktorát köszöntötték az Akadémián

A kutatói kiválóság védjegye - az MTA hetvenhárom új doktorát köszöntötték az Akadémián

Felavatták a Magyar Tudományos Akadémia új doktorait: december 5-én 73 kiváló kutató kapta meg a tudományos teljesítmény egyik legnagyobb elismerését. Az MTA doktora cím odaítélésében jelöltenként mintegy 100 bíráló vesz részt, így Magyarországon ma ez a tudományos minőségbiztosítás legalaposabb, nemzetközi sztenderdeken nyugvó folyamata. A zömében az egyetemeken és az MTA Kiváló Kutatóhelyein dolgozó kutatók – köztük 14 nő – tovább erősítik az Akadémia 17 ezer főből álló köztestületét és az egész magyar tudományt, tudományos közösséget. Az MTA új küldetésének egyik legfontosabb eleme a tudományos kiválóság támogatása és gondozása, így az MTA doktora cím jelentőségének és presztízsének erősítése.

Elhunyt Ormos Mária történész, az MTA rendes tagja – a kutatótársak nevében Romsics Ignác emlékezik Elhunyt Ormos Mária történész, az MTA rendes tagja – a kutatótársak nevében Romsics Ignác emlékezik

Elhunyt Ormos Mária történész, az MTA rendes tagja – a kutatótársak nevében Romsics Ignác emlékezik

Életének 90. évében, 2019. december 8-án elhunyt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének professor emeritája, korábban az egyetem rektora és a kar megbízott dékánja, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója. A kutatótársak nevében Romsics Ignác akadémikus emlékezik rá.

93 százalékos többséggel fogadta el az MTA Közgyűlése az Akadémia megújult küldetését 93 százalékos többséggel fogadta el az MTA Közgyűlése az Akadémia megújult küldetését

93 százalékos többséggel fogadta el az MTA Közgyűlése az Akadémia megújult küldetését

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat elcsatolásával kialakult helyzet megtárgyalása, valamint az MTA megújuló küldetésének kijelölése volt az Akadémia 192., rendkívüli közgyűlésének fő célja. A Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés 93 százalékos többséggel támogatta az MTA küldetéséről szóló dokumentumot, 85 százalékos többséggel pedig azt az előterjesztést, amelyben megalapítja az MTA Kiváló Kutatóhely címet.

Kristályosodás-kinetikai korlát a puhatestűek héjának evolúciója során Kristályosodás-kinetikai korlát a puhatestűek héjának evolúciója során

Kristályosodás-kinetikai korlát a puhatestűek héjának evolúciója során

A Proceedings of the National Academy of Sciences egy közelmúltban megjelent cikkében a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Drezdai Műszaki Egyetem kutatói az anyagtudományból jól ismert irányított megszilárdulás során kialakuló mikroszerkezetek és a biomineralizáció folyamatában létrejövő meglehetősen hasonló szerkezetek közti lehetséges kapcsolatot vizsgálták.

Megkezdődött az ENSZ klímakonferenciája Madridban Megkezdődött az ENSZ klímakonferenciája Madridban

Megkezdődött az ENSZ klímakonferenciája Madridban

A súlyosbodó generációs ellentétre célozva igyekezett kibillenteni komfortzónájukból a politikusokat António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet éghajlatváltozási keretegyezményének éves konferenciája előtt. A Chile helyett Madridban megrendezett tanácskozássorozat december 13-áig tart.

Különszámmal tiszteleg Ádám Veronika akadémikus előtt a Neurochemical Research Különszámmal tiszteleg Ádám Veronika akadémikus előtt a Neurochemical Research

Különszámmal tiszteleg Ádám Veronika akadémikus előtt a Neurochemical Research

Tíz ország 89 kutatója írt tanulmányt a neurokémiai kutatások rangos folyóiratának októberi különszámába, amelyet Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének professor emeritája tiszteletére jelentettek meg. Az akadémikus magyar tudomány kategóriában elnyerte az idei Prima Primissima díjat is.

Rövid interjúk a World Science Forum előadóival Rövid interjúk a World Science Forum előadóival

Rövid interjúk a World Science Forum előadóival

A Nature főszerkesztőjétől az EASAC elnökén át CERN kommunikációs tanácsadójáig a Tudományos Világfórum számos előadójával készítettünk pár perces villáminterjúkat. Milyen tanulságokat hozott a reprodukálhatósági válság? Milyen aktuális témákkal foglalkoznak az európai akadémiák szakértői? Merre tartanak a részecskefizikai kutatások? Hallgasson bele a felvételekbe!

Az oktatás sikerességében nem minden a pénz függvénye – interjú Pléh Csabával Az oktatás sikerességében nem minden a pénz függvénye – interjú Pléh Csabával

Az oktatás sikerességében nem minden a pénz függvénye – interjú Pléh Csabával

A jó iskola különleges szellemiségű hely. Olyan többletambíció van benne, amely révén a gyerekek számára az együttműködés és a versengés új világa nyílik meg – egyebek mellett erről beszélt Pléh Csaba akadémikus a Heti Világgazdaságnak adott interjúban. A pszichológussal készített beszélgetés apropóját az adta, hogy megjelent a HVG középiskolai rangsorát ismertető különszám. Pálmai Erika interjúját a lap engedélyével teljes terjedelmében közöljük.

Erkölcs és racionalitás – Egy kutatási program regénye Erkölcs és racionalitás – Egy kutatási program regénye

Erkölcs és racionalitás – Egy kutatási program regénye

Mi készteti az embereket arra, hogy erkölcsös döntéseket hozzanak; és hogyan viszonyul e késztetés az önérdek racionális követéséhez? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ új könyvében Janky Béla szociológus-közgazdász, az Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos főmunkatársa.

Elfogadták a World Science Forum zárónyilatkozatát Elfogadták a World Science Forum zárónyilatkozatát

Elfogadták a World Science Forum zárónyilatkozatát

Elkötelezettség és felelősség az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljai iránt. A jóllét érdekében folytatott tudományos erőfeszítések támogatása. Kiállás az akadémiai szabadság, valamint a kutatási folyamat integritásának erősítése mellett, a tudományos eredmények közzétételében pedig a minél szélesebb és közérthetőbb kommunikáció támogatása – ezek a World Science Forum (WSF) zárónyilatkozatának legfontosabb gondolatai. A dokumentumot a budapesti tanácskozás utolsó, a Parlamentben tartott ünnepélyes plenáris ülésén fogadták el a résztvevők.

Megkezdődött a World Science Forum Megkezdődött a World Science Forum

Megkezdődött a World Science Forum

Milyen etikai problémákkal kell szembenézniük a tudomány művelőinek, és milyen felelősséget kell vállalniuk tudományos eredményeik következményeiért? Ez az idei Tudományos Világfórum legfontosabb kérdése, amelyre a 120 országból érkezett több mint 1000 kutató, tudománypolitikus és döntéshozó keresi a választ a szombatig tartó, változatos programokat kínáló tanácskozáson.

A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák

A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák

Az európai tudományos és orvosi akadémiák közös állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet döntésére, mely felvette diagnosztikai kódrendszerébe a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. A szakértők a szervezet döntésének várható hatásait figyelembe véve felhívják az uniós és nemzeti törvényhozókat, hogy polgáraik egészségének védelmében tekintsék át a jelenlegi szabályozásokat.

Pillanatkép a magyarországi romák egészségi állapotáról Pillanatkép a magyarországi romák egészségi állapotáról

Pillanatkép a magyarországi romák egészségi állapotáról

Napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása az egészségben mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A magyarországi roma lakosság egészségi állapota évtizedek óta különösen kedvezőtlen. A probléma megvitatására szervezte meg az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága, a Megelőző Orvostudományi Bizottság és a Magyar Környezetvédelmi Egyesület azt a tanácskozást, amelyet A magyar roma populáció egészségügyi, szociális és társadalmi jellemzői és a felzárkóztatás lehetőségei címmel rendeztek. Az ülésen elhangzott előadások kibővített összefoglalóit a Magyar Tudomány novemberi száma közli.

Az MTA-nak újra kell gondolnia küldetését Az MTA-nak újra kell gondolnia küldetését

Az MTA-nak újra kell gondolnia küldetését

December 2-án ismét rendkívüli közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A közgyűlés fő célja az MTA küldetésének meghatározása – erről is beszélt Lovász László, az MTA elnöke a Népszavának adott interjúban. Az elnök elmondta: bízik abban, hogy a kormánnyal fel lehet újítani egy olyan párbeszédet, amely a magyar tudomány jövőjéről szól.