Megszületett a döntés a gyermeket nevelő kutatóknak kiírt akadémiai pályázatról. Idén 43 kutatónak összesen 65 millió forintos keretből nyújt ösztöndíj-támogatást az MTA a tudományos munkához.

2023. március 21-én elhunyt Galavics Géza művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A hazai művészettörténész-közösség mindenki által szeretett, tisztelt mentora 83 éves volt.

Mihályi Péter levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Sok kutatás és közös gondolkodás – a Trifolium, vagyis a Gödöllői Református Líceum Gimnázium három diákja, Horváth Nándor, Icha Bálint, Tóth Lázár és felkészítő tanáruk, dr. Nagyné dr. Molnár Melinda szerint ennek köszönhetően nyerték meg a Középiskolai MTA Alumni Program keretében szervezett tanulmányi versenyt, amelynek döntőjét március 4-én rendezték a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. A klímaváltozásról és fenntarthatóságról szóló vetélkedő győzteseivel folytatott beszélgetésen a tehetséggondozás, valamint a kritikus gondolkodás fontossága is szóba került.

A klímaváltozás és a fenntarthatóság állt a fókuszában annak a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Kárpát-medencei középiskolai tanulmányi versenynek, amelynek döntőjét 2023. március 4-én tartották az MTA Székházban. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében szervezett, 2022 októberében meghirdetett versenyre 229 iskolából 686 középiskolás csapat jelentkezett, munkájukat 288 középiskolai felkészítő tanár segítette. Cikkünk e nagyszabású, izgalmas, a fiatalokat megszólító és az MTA szándékai szerint hagyományteremtő akadémiai kezdeményezés hátterét foglalja össze.

Frank András rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Több napig látható volt a Magyar Tudományos Akadémia Székházában az a kiállítás, amelyen az MTA és Budapest Főváros Önkormányzata által köztéri alkotás létrehozására kiírt pályázatra beérkezett tervek makettjei láthatók. A 2025-ben kétszáz éves MTA a bicentenárium alkalmából a Széchenyi téren kíván olyan jelet állítani, amely méltó az Akadémia történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és gyors reagálóképességét is.

Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrendeket a Parlament kupolacsarnokában tartott ünnepségen adták át.

A Magyarországon született amerikai Nobel-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tiszteleti tagja, Oláh György tiszteletére avattak emléktáblát a Dél-kaliforniai Egyetem Loker Szénhidrogén-kutató Intézetében.

Littmann László külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Katz Sándor rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Szombaton kora délután kiderült, hogy a Trifolium, vagyis a Gödöllői Református Líceum Gimnázium csapatának tagjai utazhatnak a Franciaországban épülő kísérleti fúziós erőműhöz, az ITER-hez. Ők bizonyultak ugyanis a legjobbnak a Középiskolai MTA Alumni Program keretében szervezett tanulmányi verseny döntőjében, amelynek fő témája a klímaváltozás és a fenntarthatóság volt.

Csiba László rendes tag 2022. szeptember 21-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A működő agy bemutatása és vizsgálatának lehetőségei állnak a nemzetközi Agykutatás Hete keretében március 17-én és 18-án rendezendő, az „Agykutatás Napjai Budapesten” című rendezvény középpontjában. Az elméleti alapokba nemzetközileg is kiemelkedő szakemberek népszerűsítő előadásai és „szemináriumi” közönségbeszélgetések avatják be az érdeklődőket.

Eric Hanushek a Stanford Egyetem professzora, az oktatás közgazdaságtanának egyik legismertebb és legnagyobb hatású kutatója a világon. Számos területen kutatott pályafutása során, vizsgálta a tanárok kvalitásait, az osztályméret csökkentésének hatását, az iskolák elszámoltathatóságát, illetve újabban az országok készségszintje és gazdasági növekedése közötti összefüggést. Hanushek professzor Csapó Benő, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága elnökének meghívására tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián. Az erről készített felvétel cikkünkben megnézhető.

A legkorszerűbb orvostechnológia, digitális műtő, robotok, streamelhető beavatkozások: bemutatták a sajtónak és a nyilvánosságnak az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) megújult műtőkomplexumát. A csaknem 300 milliós eszközberuházás és a digitális műtő koncepciójába illeszkedő informatikai fejlesztés a világ élvonalába emelte az MTA Kiváló Kutatóhely minősítéssel rendelkező intézményt, amelynek fontos szerepe van a Nemzeti Agykutatási Programban is.

Eric Hanushek a Stanford Egyetem professzora, az oktatás közgazdaságtanának egyik legismertebb és legnagyobb hatású kutatója a világon. Számos területen kutatott pályafutása során, vizsgálta a tanárok kvalitásait, az osztályméret csökkentésének hatását, az iskolák elszámoltathatóságát, illetve újabban az országok készségszintje és gazdasági növekedése közötti összefüggést. Hanushek professzor előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Ez alkalomból kérdeztük őt a jó tanárokról, az osztályok optimális létszámáról, a tehetséges és átlagos képességű tanulókról, az alapvető készségekről, illetve a mesterséges intelligenciáról.

A laikusok számára is érthetőbb, egyúttal színes képet adni egy a történelemtankönyvekben sem túl részletesen tárgyalt, de több mint négy évszázadot átölelő korszakról – ez volt az alapvető célja a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésének eredményeként tavaly év végén megjelent kötet két szerkesztőjének. Ritoók Ágnes és Simonyi Erika régészek az mta.hu-nak adott interjúban elmondták: a több mint 600 oldalon bemutatott tárgyak mindegyikének története van, amelyek elmesélésével a szerzőgárdával közösen próbáltak feleleveníteni egy rég letűnt kort.

A több mint fél évszázada alapított elismerésre a teljes magyar fiatal kutatói közösség pályázhatott: intézeti, egyetemi és közgyűjteményi kutatók egyaránt. Összesen 25-en, a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az élettudományok területéről 7-7, a matematikai és természettudományok művelői közül pedig 11 fiatal kutató nyerte el a díjat.

A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb 12 nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt a hazai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben működő kutatócsoportok munkájában.

Sok súlyos állapotú Covid-beteg esélyeit tovább rontja, hogy tüdejükben hegesedés alakul ki. Fekete Andrea, az SE-MTA Lendület Diabétesz Kutatócsoport vezetője, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense a kutatócsoport alapkutatási eredményeit felhasználva, a Covid-járvány kitörése után szinte azonnal elkezdte a hegesedéssel szemben hatékony hatóanyag klinikai vizsgálatának tervezését. A kutatás a közelmúltban eredményesen zárult: a vizsgált hatóanyag jelentősen lerövidítette a kórházi tartózkodást. Vagyis a Covid gyógyításában hatásos gyógyszert találtak.

Makk Péter, az MTA-BME Lendület Korrelált van der Waals Struktúrák Kutatócsoport vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) kétmillió eurós költségvetésű Consolidator Grant támogatását, amelynek segítségével a lendületes kutatásaihoz szorosan kapcsolódó vizsgálatokat fog végezni az egymásra rétegezett kétdimenziós (egy atom vastagságú) anyagokkal. Ha megértjük, hogy honnan erednek e soha korábban nem létezett struktúrák új és izgalmas tulajdonságai, az gyökeres változást hozhat a kvantumszámítógépek fejlesztésében is.

Életének 81. évében, 2023. február 17-én elhunyt Gráf László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, akadémiai és Széchenyi-díjas biokémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Fő kutatási területe a természetes peptidek szerkezetének és biológiai funkciójának, valamint egyes proteázok működésének vizsgálata és az úgynevezett fehérjeszobrászat volt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.

Kilenc magyarországi – ebből négy budapesti – és egy határon túli csapat jutott be a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett tanulmányi verseny döntőjébe. A háromfős középiskolás csapatok a klímaváltozás és fenntarthatóság témakörében mérik össze tudásukat március 4-én az Akadémia budapesti székházában. Az eseményt élőben közvetíti az MTA YouTube-csatornája.

A parti madarak utódgondozása rendkívül változatos, a széki liléknél például sokszor a tojó dezertál (vagyis hagyja el a fészekalját), hogy újabb családot alapítson. Az e viselkedést meghatározó viselkedésökológiai és evolúcióbiológiai tényezőket tárja fel a magyar és brit kutatók által írt, az Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány. A cikk első szerzőjét, Grant McDonaldot, az Állatorvostudományi Egyetem kutatóját arról kérdeztük, milyen érdekek állhatnak ennek az emberi szemszögből kegyetlennek látszó stratégia hátterében.

Szirmay-Kalos László levelező tag 2022. szeptember 20-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és keleti, illetve nyugati területei között. Rajta áramlottak keresztül a termékek és az új elképzelések. Így a rézkori régészeti leletegyüttes kutatása rendkívüli felfedezésekkel kecsegtet az itt lakó emberek életével, illetve általánosságban a tudásátadás mikéntjével kapcsolatban is. Az akadémiai kiválósági program segítségével Siklósi Zsuzsanna, az ELTE BTK Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék adjunktusa és munkatársai a rézkori szociális hálózatokat, illetve az innovációk terjedésének folyamatát kutatják.

Napjaink válságai komplex feladatok elé állítják a tudomány képviselőit, valamint a politikai és gazdasági döntéshozókat. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom minden rétegét súlyosan nyugtalanító globális kihívásokkal kell szembenéznünk, és olyan megoldásokat, alkalmazkodási stratégiákat kell találnunk, amelyekkel környezetünket és az emberi életet egyaránt óvjuk. A tapasztalat szerint a krízishelyzetek felgyorsítják az innovációs folyamatokat. Hogyan történik ez ma az energetika területén? Cikkünk a Magyar Tudomány Ünnepén elhangzott energetikai témájú előadásokból közöl válogatást és videófelvételeket.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai egy eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel az agykéreg és az információk feldolgozásában legnagyobb szerepet játszó kéreg alatti agyi régió, a talamusz között. Minthogy az e területek közötti kapcsolat már sok évtizede az agytudomány egyik legkutatottabb témája, egy soha nem látott kommunikációs csatorna felfedezése valóságos szenzáció. Nem csoda, hogy az eredményeket a világ legfontosabb idegtudományi folyóirata, a Nature Neuroscience közölte. A tanulmány első szerzőjével, Hádinger Nórával, illetve a kutatócsoport vezetőjével, Acsády Lászlóval beszélgettünk.

A világ egyik vezető kémiai folyóirata az ELKH-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és a Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium munkatársainak felfedezését tette a tavaly év végén megjelent szám címlapjára. E kutatásban egy univerzális jelentőségű, de eddig ismeretlen alakú fehérje térszerkezetét határozták meg. Perczel András akadémikus, az ELKH-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és a Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium vezetője szerint az eredmény egyúttal a molekulaszerkezet-meghatározás új, de máris egyik uralkodó módszerében, a krio-eletronmikroszkópiában rejlő lehetőségeket is jól mutatja.

Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.

Bodor Miklós, az MTA külső tagja tartotta decemberben a kiemelkedő kutatók munkásságának átfogó bemutatására létrehozott Christmas Lecture-t. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya rendezvényén immár 29. alkalommal adták át a kimagasló hazai szintetikus szerves kémiai kutatások elismerésére alapított Zemplén Géza-díjat is. A Zemplén Géza-fődíjat 2022-ben Skodáné Földes Rita, az MTA doktora, a Zemplén Géza-díjat pedig Ábrányi-Balogh Péter nyerte el. A rendezvényen készített videófelvétel cikkünkben megnézhető.

A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész, valamint a Budapesti Vonósok Kamarazenekar. A kulturális-művészeti program részeként az Akadémiai Klub Kodály- és Vörösmarty-termében Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész alkotásaiból nyílt tárlat, végül a Figula Pincészet borait kóstolhatták meg a jelenlévők.

Kovács Zoltán rendes tag 2022. szeptember 20-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Milyen okokra vezethető vissza egy-egy térség gazdasági struktúrájának átalakulása? Erre a kérdésre keresték a választ az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsa legutóbbi ülésének résztvevői.

Kaptay György rendes tag 2022. szeptember 9-én a miskolci MAB-székházban megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Hogyan lehet hamis tudományos mítoszokat megcáfolni a közösségi médiában? Milyen felelősségük van a kutatóknak az áltudományok elleni küzdelemben, és milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésükre? Ezeket a kérdéseket vitatták meg a kutatók és újságírók részvételével tartott tanácskozáson, amelyet a Fiatal Kutatók Akadémiája szervezett.

Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák megoldásának? Ez is kiderül a kutatóval folytatott beszélgetés nyomán készített cikkünkből.

2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.

Szendrő Zsolt rendes tag 2022. szeptember 14-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság elnökét és az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját, tegyenek javaslatot a Jermy Tibor-díj odaítélésére.

A súlyos ízületi és extraartikuláris elváltozásokkal járó köszvény genetikai hátterének elemzéséről jelent meg a közelmúltban publikáció magyar szerzők tollából a Springer Verlaghoz tartozó egyik vezető nemzetközi folyóiratban. Poór Gyula akadémikus és munkatársai az ABCG2 uráttranszporter polimorfizmusainak szerepét elemezték nagyszámú köszvényes betegen kontrollal való összehasonlításban, hazai kollaboráció keretében.

A természetvédelmi, illetve a klímaváltozás elleni erőfeszítések között egyre hangsúlyosabb szerepet kap az élőhely-restauráció, vagyis az ember által megváltoztatott élőhelyek visszaalakítása természetközelivé. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, a Lendület- pályázat egyik nyertese ilyen természetregenerációval kapcsolatos vizsgálatokat és kísérleteket végez, méghozzá a magyarországi természetes vegetációban nagyon gyakori mozaikos, vagyis többfajta közösség egymás mellett élő foltjai alkotta társulásokban.

A Magyar Innovációs Szövetség – a Magyar Innovációs Alapítvánnyal közösen – a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, valamint az Agrárminisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával, immár 31. alkalommal hirdeti meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.

Február 15-ig nézhető meg az a kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, amely születésének 120. évfordulója alkalmából tiszteleg Ligeti Lajos (1902–1987), a 20. századi magyar keletkutatás iskolateremtő tudósa és tudományszervezője, turkulógus, mongolista, mandzsu-tunguzista, sinológus és tibetista előtt. Ligeti Lajos tudományszeretete, a tudomány és az oktatás elválaszthatatlanságát valló gondolkodásmódja, tudományszervező és tudományos ismeretterjesztő tevékenysége ma is példa lehet.

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete a készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését. A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára, ezáltal a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben előmozdíthatja. Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon.

Az Akadémia Vezetői Kollégiuma, Közoktatási Elnöki Bizottsága, valamint Filozófiai és Történettudományok Osztálya korábbi állásfoglalásai után, ez évi utolsó ülésén az MTA Elnöksége állásfoglalást fogadott el a közoktatás helyzetéről és fejlesztésének szükségességéről.

A matematika, a természettudomány és az idegen nyelvek tanítása, digitalizáció az oktatásban: fejlesztési feladat van bőven, ezeket vázolták fel az adott területek vezető kutatói az Akadémián. A Közoktatási Elnöki Bizottság november 25-ei rendezvényéről készült videofelvételen látható tartalom alapján az MTA rövidesen állásfoglalásokat ad ki, amelyek követik a pedagógusok megbecsülésével kapcsolatban már korábban megjelent közleményt.

A tudomány hatásáról és a tudományos eredmények minél szélesebb körhöz való eljuttatásának fontosságáról beszélt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Gábor Dénes-díjak átadásán. Az 1989-ben alapított, idén immár 34. alkalommal kiosztott kitüntetésekkel a NOVOFER Alapítvány a civil szféra kiemelkedő műszaki alkotóit ismeri el.

Stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Az együttműködés egyik fő célja magyar kulturális, művészeti és tudománytörténeti jelentőségű értékek megőrzése határainkon innen és túl. A megállapodás létrejöttét az ünnepélyes aláírás helyszínén, az MTA Székházban köszöntötte Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Pénteken a záróceremóniával ért véget a World Science Forum (WSF) a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a hagyományoknak megfelelően elfogadták a konferencia zárónyilatkozatát. A záróesemény felszólalói beszédükben kiemelték, hogy a tudomány teremti meg Afrika és az egész világ számára a már ma is létező, illetve a jövőben várható, a klímaváltozásból, illetve a társadalmi igazságtalanságból és egyenlőtlenségből fakadó problémákkal való sikeres megküzdés lehetőségét.

A bioszféra-rezervátumok a tudomány, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjait egyesítő, egyedülálló vállalkozás vívmányai. Ezek múltjába, jelenébe és jövőjébe engedett betekintést az idei World Science Forum keretében, az UNESCO és az MTA közös szervezésében „Bioszféra-rezervátumok: a természetes ökoszisztémák ékes példái” címmel megtartott kísérő esemény.

A WSF2022 keretében, a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a dél-afrikai Felsőoktatási, Tudományügyi és Innovációs Minisztérium közös szervezésében megvalósult kísérő esemény annak a feltérképezésére irányult, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása érdekében végzett alapkutatások során a tudósok milyen kutatási nagyberendezéseket vehetnek igénybe jelenleg, és milyen fejlesztésekre, bővülésre számíthatnak a jövőben e téren.

Oroszország Ukrajna elleni inváziójával új korszak veszi kezdetét. Farkas Beáta, a Szegedi Tudományegyetem tanára a Világgazdasági Tudományos Tanács szeptember 29-i ülésére készített vitaanyagában 11 közép- és kelet-európai uniós tagállam (EU11), köztük Magyarország szempontjából vette górcső alá az új viszonyokat.

A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2022. december 13-án, éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának idei programja talán még a korábbiaknál is gazdagabbra sikerült, és örömteli módon a mozgásszervi gyógyászat is méltó helyet kapott benne. Poór Gyula akadémikus írása.

Az Akadémia operatív működését irányító, tíztagú választott testület, a Vezetői Kollégium (VK) és az MTA közoktatással korábban is rendszeresen foglalkozó Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) egyaránt állásfoglalást adott ki a közoktatással kapcsolatban. A VK a közoktatás jelentőségével, helyzetével és a fejlesztéséhez szükséges teendőkkel, a KEB pedig a pedagóguspálya helyzetének rendezésével kapcsolatos feladatokkal, elsősorban a tanárok fizetésével foglalkozik állásfoglalásában.

A tudományban felbukkanó forradalmi gondolatok mögött vajon még mindig az a kíváncsiság rejlik, amely a kutatókat az ismeretlen megragadására sarkallja? Manapság a kutatásfinanszírozás számonkérhetősége, a tudományra költött összegek közvetlen társadalmi hasznosulása egyre nyomatékosabb elvárás, ezért kérdés, hogyan lehet ezt az elvárást azzal a kutatói szabadsággal összehangolni, amely az alapkutatás legjelesebb képviselőit mindig is jellemezte.

Magyar Tudományos Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg a Közgyűlés.

Hogyan képes a civil társadalommal együttműködő tudomány utat mutatni a klímapolitika hibáinak kiküszöbölése érdekében? E kérdésre keresték a választ a World Science Forum egyik plenáris ülésének résztvevői. Afrikánál találni sem lehetne autentikusabb helyszínt e beszélgetéshez, hiszen a földrész szegény országait különösen súlyosan érinti és fogja érinteni a klímaváltozás. Így a klímaigazságosság az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb tudományos és politikai problémája lesz.

2019 végén „A hazai orvosi szakmák helyzete és perspektívái a 21. század elején” címmel rendhagyó kötetet jelentetett meg a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya. A szakpolitikai döntéshozatalhoz hozzájáruló műnek elkészült a második kötete, amely cikkünkből letölthető.

A tudomány minden eszközével kötelezze el magát a társadalmi egyenlőtlenség és az ebből fakadó súlyos nehézségek felszámolása mellett – sürgették a Fokvárosban rendezett Tudományos Világfórum ünnepélyes megnyitóján felszólalók. Az eseményen a szervező államok államfői és miniszteri, a nemzetközi partnerszervezetek legmagasabb vezetői szinten képviseltették magukat. A fórum idei jelmondata: „Tudomány a társadalmi igazságosságért”.

A világ legrangosabb tudománydiplomáciai fóruma idén újabb fontos epizódjához érkezik: első alkalommal látogat az afrikai kontinensre. Az eseményt 2022. december 6. és 9. között rendezik meg a dél-afrikai Fokvárosban. Az idei Tudományos Világfórum főcíme „Tudomány a társadalmi igazságosságért” („Science for Social Justice”), amellyel a szervezők a tudomány nélkülözhetetlen szerepére hívják fel a döntéshozók figyelmét a világszerte súlyosbodó társadalmi, gazdasági, környezeti válságok feloldásában.

A hagyományoknak megfelelően komolyzenei hangversennyel, az Anima Musicae Kamarazenekar koncertjével zárult a november 3-án kezdődött tudományünnepi rendezvénysorozat. Az idei programokat Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke értékelte a záróünnepségen.

Az Akadémia korábbi elnöke, Abel-díjas matematikus a magyar tudomány kategória idei díjazottja.

Genetikus textológia, distant reading, DigiPhil 1.0 és 2.0, automatikus optikai karakterfelismerési eljárás, kézírás-felismerő modellek, Arany János szabadkézi tintarajza egy mai geolokációs térképen, valamint egy mesterséges intelligencia irodalomtudományi intuíciói – csupán néhány kifejezés a digitális bölcsészet és filológia világából. De mit jelentenek ezek a szavak? Hogyan lehet a mesterséges intelligencia vívmányait az irodalomtudományban hasznosítani? És miért elengedhetetlenül szükséges – akár nemzeti kulturális örökségünk, akár személyes életünk, identitásunk vonatkozásában – ez a hasznosulás? A témát körüljáró tudományünnepi előadás és az azt követő beszélgetés felvétele cikkünkből elérhető.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében határainkon innen és túl jubileumi konferenciákkal ünnepelték a Domus ösztöndíjprogram létrehozásának 25. évfordulóját. A Kárpát-medencei magyar tudományosság integrálását szolgáló, a határon túli magyar nyelvű és tárgyú kutatásokat, a magyar kutatók és kutatóműhelyek együttműködését támogató program alapítására és negyedszázados történetére emlékeztek az MTA Székházban is 2022. november 28-án. Az ünnepi konferencián az MTA külső tagjainak és külső köztestületi tagjainak tudományos előadásait, valamint a Domus ösztöndíjprogram jövőbeli irányairól szóló elképzeléseket is meghallgathatták a jelenlévők.

A járvány, a háború és a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség aggasztó mértékű csökkenése legtöbbször lemarad az apokaliptikus hírek versenyében. A természet pedig szót kér, és a Tudományünnep+ keretében Báldi András ökológus vállalta, hogy tolmácsolja az üzenetét. Az előadás felvétele az azt követő beszélgetéssel és közönségkérdésekkel együtt cikkünkben elérhető.

A fenntartható fejlődés olyan kihívást jelent, amely átfogó társadalmi változásokat igényel. Ennek különböző szempontjait vizsgálták azon a tudományos előadóülésen jelen lévő kutatók, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága rendezett az MTA Székházban 2022. november 8-án. Az előadók többek között a társadalmi egyenlőtlenségek és a környezeti fenntarthatóság összefüggéseit, valamint a kormányzás zöldítésének lehetséges módjait is vizsgálták. A tanácskozásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

A Magyar Tudományos Akadémia 2023-ra is meghirdeti kiválósági programját, amelynek célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése nemzetközi szinten is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával, és ezzel egyidejűleg a fiatal kutatók önállósodási törekvéseinek támogatása. Az új pályázati felhívást a tavalyihoz hasonló feltételekkel, de január végi beadási határidővel hirdette meg az Akadémia.

Mostantól bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült. Nézze meg, ön hogyan szerepelt volna!

A következő évtizedekben megoldandó egyik legégetőbb környezeti problémát a világszerte egyre nagyobb mennyiségben termelődő hulladék jelenti. Ennek megoldása elképzelhetetlen a hulladékkezelésben szerepet játszó tudományágak – elsődlegesen a kémia, illetve társtudományai – legmodernebb alapkutatási eredményeinek alkalmazott hasznosítása nélkül. A kutatások aktuális állapotáról kaphattak átfogó körképet a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatába illeszkedő előadóülés résztvevői az MTA Székház Dísztermében. A tanácskozásról készült videó cikkünkből elérhető.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartott nyitóünnepségről és a plenáris előadásokról szóló összeállítás cikkünkben olvasható.

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozata részeként az MTA Székház Dísztermében rendezték a Nők a tudományban – Biotechnológia a kutatás-fejlesztésben: kurrens trendek című konferenciát. Az eseményen négy kutatónő mutatta be biotechnológiai kutatásait, amelyek a biológiai gátrendszerektől a mikro-RNS-eken és a zöldalgák hidrogéntermelésén át a molekuláris növénynemesítésig számos témát felölelnek.

Roska Botond Svájcban élő neurobiológus és kutatótársai a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több, szinte teljesen vak betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességéből. A Tudományünnep+ keretében megtartott előadásából kiderül, hányféle „filmet" vetít agyunkba a retinánk, megtudhatjuk, hogyan tehetők fényérzékennyé idegsejtek vírusok segítségével, továbbá miként lehet gyorsan megvizsgálni, hogy több ezer gyógyszer közül melyek lassíthatják jó eséllyel a látásromlást. Az előadás és az azt követő beszélgetés felvétele cikkünkben elérhető.

Hogyan látják a szakértők a nukleáris energia jövőjét Európában? Miként lehet csökkenteni a gázfelhasználást? Mit értünk energiaszegénységen és mit lehet tenni a jelenség visszaszorítása érdekében? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Energetikai Tudományos Bizottsága, az Energiatudományi Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rendezett a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként. A konferenciáról készült felvétel cikkünkben megnézhető.

Mindkettő és egyik sem – hangzik a bevett, frappáns válasz a címben feltett kérdésre. Ám Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy a végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot. A Tudományünnep+ keretében tartott előadás videófelvétele cikkünkben megnézhető.

Aranybulla és archeogenomika. Aranybulla és zenetörténet. Aranybulla és néprajz, illetve irodalom, valamint művészetek. És persze: Aranybulla és történettudomány. Hat tudományág, kilenc előadás. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatán belül az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából rendezett interdiszciplináris konferencia összefoglalója és videós felvétele cikkünkben.

Sztyeppei legó, tölcséres-szitás modell, kazár informátor, dossziéelv, egy szinte magyar nevek nélküli Árpád-ház, egy ornitológiai-madárszimbolikai rejtély, valamint a nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat – hívószavak egy a honfoglalás előtti magyarság történetével foglalkozó előadásról, amely napjaink őstörténeti kutatásainak történettudományi bizonyítékaival – és még inkább bizonytalansági faktoraival – új fénytörésben láttat régi kérdéseket. Cikkünkből elérhető Sudár Balázs történész, turkológus Tudományünnep+-on elhangzott előadásának felvétele.

Milyen feladatokkal jár az energiaellátás biztosítása? Erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Tudomány Ünnepe hagyományos, Tudomány és Parlament című rendezvényének résztvevői. Freund Tamás elnök az Akadémia törekvésének nevezte, hogy érdemben hozzájáruljon az energiapolitikai stratégia tudományos megalapozásához.

Mennyire függünk az orosz gáztól? Mit tehetünk, hogy lakásunk se hűljön ki, és a klímavédelmet se kelljen évekre zárójelbe tennünk? Hogyan változik az atomenergia szerepe? Aszódi Attila előadásából sok minden kiderül, kattintson a felvételhez!

Technológiai megváltást reméljünk a kvantumszámítógéptől, vagy inkább tartsunk tőle? Nyakunkon van-e már a valódi kvantumfölény? Mi a csuda az a qubit? Nézze meg Zimborás Zoltán tudományünnepi előadását, és érteni fogja a kérdéseket!

Hogyan mérhető az emberi mozgás? Milyen lehetőségei vannak a polimer kompozitok újrahasznosításának? Miként lehet biztonságosabbá tenni az optikai kommunikációs rendszereket? Milyen szempontok mentén értékelhetők újra a lakótelepek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság rendezvényének résztvevői.

Újrahasznosítható űrrakéták, űrturizmus, magánűrállomások, űrállomás a Hold körül – 10 éve még science fiction, ma már valóság. A Földön rendelkezésünkre álló erőforrások végesek, ezért elemi szükségletünk a világűr meghódítása - videón Zábori Balázs űrkutatási rendszermérnök tudományünnepi előadása

Nem lehet cél, hogy az erőltetett kitermelés révén csökkenjen és minőségében romoljon a hazai erdőállomány, így meg kell találni a fenntartható egyensúlyt a tűzifa-felhasználás és az erdőterületek fenntartása, bővítése között. Az erdők megóvása az államra, az erdőtulajdonosokra, az erdőgazdálkodókra, de még az erdőt szabadon használókra is kötelezettségeket hárít.

Milyen hosszú távú hatásai vannak a Covidnak? Mit tudhatunk az mRNS-vakcina daganatellenes szerepéről? Mi jellemzi a COVID-19 betegséghez köthető közvetlen halálozás jelentős részéért felelős immuntrombózis folyamatát? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Karikó Katalin tiszteletére rendezett konferencián, amelyen az Egyesült Államokból élőben jelentkezett be a magyar biokémikus.

Mi történik Ukrajnában, és milyen forrásokat használ ennek feltárásához egy kutató? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe megújult tudomány-népszerűsítő előadássorozata, a Tudományünnep+ első rendezvényén Rácz András Oroszország-szakértő, háborús elemző, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa az Akadémia Székházában.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2022-es programsorozatának ünnepi előadását Pléh Csaba pszichológus, nyelvész tartotta. Az idei MTÜ mottójához – Tudomány: út a világ megismeréséhez – kapcsolódó előadásában amellett érvelt, hogy ennek az útkeresésnek fontos feltétele az is, hogy az ember saját gondolkodását is tudományosan elemezze. Az előadás cikkünkben megnézhető.

„Kutatóként tudjuk: a valóság csodái messze felülmúlják képzeletünket. A következő hetekben ezt a csodát, a világ megismerésének örömét szeretnénk megosztani” – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke a 2022-es Magyar Tudomány Ünnepe csütörtöki nyitóünnepségén. A vezetői köszöntők és díjátadások után Pléh Csaba akadémikus tartott tudományos előadást. Idén megújulnak a novemberi rendezvénysorozat tudomány-népszerűsítő előadásai Tudományünnep+ néven. Az előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel dinamikus stílusban, megújult környezetben. A „Tudomány: út a világ megismeréséhez” mottó jegyében megrendezett eseménysorozat az MTA YouTube-csatornáján is követhető.

A hagyományoknak megfelelően a nagycenki Széchényi-mauzóleumban ünnepélyes koszorúzással, a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben pedig hársfaültetéssel emlékezett Széchenyi Istvánra és a Magyar Tudományos Akadémia alapítására Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László főtitkár a Magyar Tudomány Napja és a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat megnyitója előtti napon.

A tavalyi pályázati forduló sikerességére való tekintettel az idén is két kategóriában pályázhatnak kisgyermekes kutatók.

Huszonegy kutató foglalta össze az MTA által támogatott program keretében elért fő kutatási eredményeit egy online kötetben. A kiadvány cikkünkből letölthető.

Simon István rendes tag 2022. szeptember 13-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve 2021 őszén széles körű és minden korábbinál részletesebb felmérést végzett a 45 éves vagy fiatalabb kutatók és egyetemi oktatók körében. A kapcsolódó részletes kutatási jelentés az FKA és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadásában az MTA Könyvtár és Információs Központ közreműködésével látott napvilágot.

Jövőre is folytatja Vendégkutatói Programját az Akadémia. A most meghirdetett pályázat lehetőséget kínál arra, hogy hazai kutatócsoportok világviszonylatban kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak.

A társadalmi változás pszichológiai indítékai és fékjei címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara az Akadémia Székházában. A tudományos ülés előadói Hunyady György nyomán értelmezték a rendszerigazolás és a rendszerkritika fogalompárt.

A Közgazdaság-tudományi Intézetben (MTA Kiváló Kutatóhely) működő, Biró Péter vezette Lendület-kutatócsoport az úgynevezett párosítási piacok kutatásával foglalkozik. Kutatásaik nyomán számos társadalmi elosztófolyamat válhat egyszerre igazságosabbá és hatékonyabbá: például több és sikeresebb vesetranszplantációt végezhetnek a jövőben, és a középiskolába vagy egyetemre jelentkező diákok (és maguk az iskolák is) jobban megtalálhatják a számításukat.

Meg lehet haladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis emelkedjen az életszínvonal? Milyen konkrét stratégiákra lenne szükség az egyes szektorokban? Mit jelent ez az élelmiszer-ellátás területén, és milyen alternatíváik vannak a mai, környezeti szempontból fenntarthatatlan rendszereknek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság és az ELTE Humánökológia mesterképzés támogatásával megrendezendő, szeptember 26-án kezdődő vitasorozatán.

A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke több esetben is az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult az elmúlt időszakban a Magyarország természetvédelmi szempontból értékes területeit érintő beruházások kapcsán. Az MTA szakmai véleménye szerint a tervezett tevékenységek jelentős környezeti kockázatot jelentenek, káros hatással lehetnek sebezhető ökoszisztémákra és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el. Az MTA kérésére a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes jogi összefoglalóban rögzítette a Natura 2000 területekre vonatkozó alaptörvényi követelményeket, a Natura 2000 területekre hatást gyakorló tevékenységek elfogadásának, engedélyezésének menetét és azok legfontosabb alapelveit.

A rákellenes immunterápiák számos daganattípus esetében jelentősen javítják a betegek túlélését. Csakhogy eközben megnövelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az immunterápiák várható elterjedésével ez a mellékhatás a jövőben rengeteg embert érinthet. Varga Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet tudományos főmunkatársa támogatást nyert Lendület-pályázata ezt a problémát szándékozik orvosolni.