Nyilvánosak az MTA tanulmányi versenyének első fordulós kérdései

Nyilvánosak az MTA tanulmányi versenyének első fordulós kérdései

Mostantól bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült. Nézze meg, ön hogyan szerepelt volna!

Zöldkémia nélkül nem oldható meg a környezeti krízis Zöldkémia nélkül nem oldható meg a környezeti krízis

Zöldkémia nélkül nem oldható meg a környezeti krízis

A következő évtizedekben megoldandó egyik legégetőbb környezeti problémát a világszerte egyre nagyobb mennyiségben termelődő hulladék jelenti. Ennek megoldása elképzelhetetlen a hulladékkezelésben szerepet játszó tudományágak – elsődlegesen a kémia, illetve társtudományai – legmodernebb alapkutatási eredményeinek alkalmazott hasznosítása nélkül. A kutatások aktuális állapotáról kaphattak átfogó körképet a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatába illeszkedő előadóülés résztvevői az MTA Székház Dísztermében. A tanácskozásról készült videó cikkünkből elérhető.

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben A Magyar Tudomány Napja Erdélyben

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartott nyitóünnepségről és a plenáris előadásokról szóló összeállítás cikkünkben olvasható.

Kutatónők a magyar biotechnológia élvonalában – Videón a tudományünnepi konferencia Kutatónők a magyar biotechnológia élvonalában – Videón a tudományünnepi konferencia

Kutatónők a magyar biotechnológia élvonalában – Videón a tudományünnepi konferencia

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozata részeként az MTA Székház Dísztermében rendezték a Nők a tudományban – Biotechnológia a kutatás-fejlesztésben: kurrens trendek című konferenciát. Az eseményen négy kutatónő mutatta be biotechnológiai kutatásait, amelyek a biológiai gátrendszerektől a mikro-RNS-eken és a zöldalgák hidrogéntermelésén át a molekuláris növénynemesítésig számos témát felölelnek.

A látás helyreállításának lehetőségei – Roska Botond tudományünnepi előadása videón A látás helyreállításának lehetőségei – Roska Botond tudományünnepi előadása videón

A látás helyreállításának lehetőségei – Roska Botond tudományünnepi előadása videón

Roska Botond Svájcban élő neurobiológus és kutatótársai a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több, szinte teljesen vak betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességéből. A Tudományünnep+ keretében megtartott előadásából kiderül, hányféle „filmet" vetít agyunkba a retinánk, megtudhatjuk, hogyan tehetők fényérzékennyé idegsejtek vírusok segítségével, továbbá miként lehet gyorsan megvizsgálni, hogy több ezer gyógyszer közül melyek lassíthatják jó eséllyel a látásromlást. Az előadás és az azt követő beszélgetés felvétele cikkünkben elérhető.

Az energiaellátás biztonsága – Hogyan merre? Videón a tudományünnepi konferencia Az energiaellátás biztonsága – Hogyan merre? Videón a tudományünnepi konferencia

Az energiaellátás biztonsága – Hogyan merre? Videón a tudományünnepi konferencia

Hogyan látják a szakértők a nukleáris energia jövőjét Európában? Miként lehet csökkenteni a gázfelhasználást? Mit értünk energiaszegénységen és mit lehet tenni a jelenség visszaszorítása érdekében? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Energetikai Tudományos Bizottsága, az Energiatudományi Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rendezett a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként. A konferenciáról készült felvétel cikkünkben megnézhető.

A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer vagy zsákutca? A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer vagy zsákutca?

A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzik a bevett, frappáns válasz a címben feltett kérdésre. Ám Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy a végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot. A Tudományünnep+ keretében tartott előadás videófelvétele cikkünkben megnézhető.

„Aranybulla 800” - Videón a Magyar Tudomány Ünnepe interdiszciplináris konferenciája „Aranybulla 800” - Videón a Magyar Tudomány Ünnepe interdiszciplináris konferenciája

„Aranybulla 800” - Videón a Magyar Tudomány Ünnepe interdiszciplináris konferenciája

Aranybulla és archeogenomika. Aranybulla és zenetörténet. Aranybulla és néprajz, illetve irodalom, valamint művészetek. És persze: Aranybulla és történettudomány. Hat tudományág, kilenc előadás. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatán belül az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából rendezett interdiszciplináris konferencia összefoglalója és videós felvétele cikkünkben.

A nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat: magyar őstörténet százszázalékos tudományossággal – Videón Sudár Balázs előadása A nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat: magyar őstörténet százszázalékos tudományossággal – Videón Sudár Balázs előadása

A nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat: magyar őstörténet százszázalékos tudományossággal – Videón Sudár Balázs előadása

Sztyeppei legó, tölcséres-szitás modell, kazár informátor, dossziéelv, egy szinte magyar nevek nélküli Árpád-ház, egy ornitológiai-madárszimbolikai rejtély, valamint a nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat – hívószavak egy a honfoglalás előtti magyarság történetével foglalkozó előadásról, amely napjaink őstörténeti kutatásainak történettudományi bizonyítékaival – és még inkább bizonytalansági faktoraival – új fénytörésben láttat régi kérdéseket. Cikkünkből elérhető Sudár Balázs történész, turkológus Tudományünnep+-on elhangzott előadásának felvétele.

Kvantumszámítógépek – mítosz és valóság Kvantumszámítógépek – mítosz és valóság

Kvantumszámítógépek – mítosz és valóság

Technológiai megváltást reméljünk a kvantumszámítógéptől, vagy inkább tartsunk tőle? Nyakunkon van-e már a valódi kvantumfölény? Mi a csuda az a qubit? Nézze meg Zimborás Zoltán tudományünnepi előadását, és érteni fogja a kérdéseket!

Nők a műszaki tudományokban – Videó a tudományünnepi tanácskozásról Nők a műszaki tudományokban – Videó a tudományünnepi tanácskozásról

Nők a műszaki tudományokban – Videó a tudományünnepi tanácskozásról

Hogyan mérhető az emberi mozgás? Milyen lehetőségei vannak a polimer kompozitok újrahasznosításának? Miként lehet biztonságosabbá tenni az optikai kommunikációs rendszereket? Milyen szempontok mentén értékelhetők újra a lakótelepek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság rendezvényének résztvevői.

Magyarokkal a Holdra – útban a Mars felé? Magyarokkal a Holdra – útban a Mars felé?

Magyarokkal a Holdra – útban a Mars felé?

Újrahasznosítható űrrakéták, űrturizmus, magánűrállomások, űrállomás a Hold körül – 10 éve még science fiction, ma már valóság. A Földön rendelkezésünkre álló erőforrások végesek, ezért elemi szükségletünk a világűr meghódítása - videón Zábori Balázs űrkutatási rendszermérnök tudományünnepi előadása

Erdők Magyarországon: az állam kezében van a jövő nemzedékeinek öröksége – Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának állásfoglalása a hazai erdők helyzetéről Erdők Magyarországon: az állam kezében van a jövő nemzedékeinek öröksége – Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának állásfoglalása a hazai erdők helyzetéről

Erdők Magyarországon: az állam kezében van a jövő nemzedékeinek öröksége – Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának állásfoglalása a hazai erdők helyzetéről

Nem lehet cél, hogy az erőltetett kitermelés révén csökkenjen és minőségében romoljon a hazai erdőállomány, így meg kell találni a fenntartható egyensúlyt a tűzifa-felhasználás és az erdőterületek fenntartása, bővítése között. Az erdők megóvása az államra, az erdőtulajdonosokra, az erdőgazdálkodókra, de még az erdőt szabadon használókra is kötelezettségeket hárít.

COVID-19, vírusok, vakcinák, rák, betegek - Videón a Karikó Katalin tiszteletére rendezett tudományünnepi program COVID-19, vírusok, vakcinák, rák, betegek - Videón a Karikó Katalin tiszteletére rendezett tudományünnepi program

COVID-19, vírusok, vakcinák, rák, betegek - Videón a Karikó Katalin tiszteletére rendezett tudományünnepi program

Milyen hosszú távú hatásai vannak a Covidnak? Mit tudhatunk az mRNS-vakcina daganatellenes szerepéről? Mi jellemzi a COVID-19 betegséghez köthető közvetlen halálozás jelentős részéért felelős immuntrombózis folyamatát? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Karikó Katalin tiszteletére rendezett konferencián, amelyen az Egyesült Államokból élőben jelentkezett be a magyar biokémikus.

A tudások feszültségei a megismerő emberben: A modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz – Pléh Csaba akadémikus tudományünnepi előadása videón A tudások feszültségei a megismerő emberben: A modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz – Pléh Csaba akadémikus tudományünnepi előadása videón

A tudások feszültségei a megismerő emberben: A modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz – Pléh Csaba akadémikus tudományünnepi előadása videón

A Magyar Tudomány Ünnepe 2022-es programsorozatának ünnepi előadását Pléh Csaba pszichológus, nyelvész tartotta. Az idei MTÜ mottójához – Tudomány: út a világ megismeréséhez – kapcsolódó előadásában amellett érvelt, hogy ennek az útkeresésnek fontos feltétele az is, hogy az ember saját gondolkodását is tudományosan elemezze. Az előadás cikkünkben megnézhető.

Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Összefoglaló videóval az MTA Székházban tartott nyitóünnepségről Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Összefoglaló videóval az MTA Székházban tartott nyitóünnepségről

Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Összefoglaló videóval az MTA Székházban tartott nyitóünnepségről

„Kutatóként tudjuk: a valóság csodái messze felülmúlják képzeletünket. A következő hetekben ezt a csodát, a világ megismerésének örömét szeretnénk megosztani” – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke a 2022-es Magyar Tudomány Ünnepe csütörtöki nyitóünnepségén. A vezetői köszöntők és díjátadások után Pléh Csaba akadémikus tartott tudományos előadást. Idén megújulnak a novemberi rendezvénysorozat tudomány-népszerűsítő előadásai Tudományünnep+ néven. Az előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel dinamikus stílusban, megújult környezetben. A „Tudomány: út a világ megismeréséhez” mottó jegyében megrendezett eseménysorozat az MTA YouTube-csatornáján is követhető.

„Közös hely, örök forrás” – Emlékezés az Akadémia alapítására és alapítójára „Közös hely, örök forrás” – Emlékezés az Akadémia alapítására és alapítójára

„Közös hely, örök forrás” – Emlékezés az Akadémia alapítására és alapítójára

A hagyományoknak megfelelően a nagycenki Széchényi-mauzóleumban ünnepélyes koszorúzással, a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben pedig hársfaültetéssel emlékezett Széchenyi Istvánra és a Magyar Tudományos Akadémia alapítására Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László főtitkár a Magyar Tudomány Napja és a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat megnyitója előtti napon.

Az MTA Vezetői Kollégiumának és Közoktatási Elnöki Bizottságának állásfoglalása Az MTA Vezetői Kollégiumának és Közoktatási Elnöki Bizottságának állásfoglalása

Az MTA Vezetői Kollégiumának és Közoktatási Elnöki Bizottságának állásfoglalása

Az Akadémia operatív működését irányító, tíztagú választott testület, a Vezetői Kollégium (VK) és az MTA közoktatással korábban is rendszeresen foglalkozó Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) egyaránt állásfoglalást adott ki a közoktatással kapcsolatban. A VK a közoktatás jelentőségével, helyzetével és a fejlesztéséhez szükséges teendőkkel, a KEB pedig a pedagóguspálya helyzetének rendezésével kapcsolatos feladatokkal, elsősorban a tanárok fizetésével foglalkozik állásfoglalásában.

Fiatalok az akadémiai pályán – új kutatási jelentés a 45 év alatti kutatókról és egyetemi oktatókról Fiatalok az akadémiai pályán – új kutatási jelentés a 45 év alatti kutatókról és egyetemi oktatókról

Fiatalok az akadémiai pályán – új kutatási jelentés a 45 év alatti kutatókról és egyetemi oktatókról

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve 2021 őszén széles körű és minden korábbinál részletesebb felmérést végzett a 45 éves vagy fiatalabb kutatók és egyetemi oktatók körében. A kapcsolódó részletes kutatási jelentés az FKA és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadásában az MTA Könyvtár és Információs Központ közreműködésével látott napvilágot.

Mi, százötvenen – Beszélgetés Robin Dunbarral, az MTA tiszteletbeli tagjával az ember szociális hálóját jellemző számról Mi, százötvenen – Beszélgetés Robin Dunbarral, az MTA tiszteletbeli tagjával az ember szociális hálóját jellemző számról

Mi, százötvenen – Beszélgetés Robin Dunbarral, az MTA tiszteletbeli tagjával az ember szociális hálóját jellemző számról

Kevés élő kutató van, akiről „számot” neveztek el. Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem evolúcióspszichológia-professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja ilyen kutató. Ráadásul ez a szám ma már minden humán evolúciós könyvből kihagyhatatlan. Napjaink egyik legismertebb antropológusa az mta.hu-nak interjút adott, amelyben természetesen a Dunbar-szám eredetéről, hatóköréről is kérdeztük.

Lendületesek – Makk Péter Lendületesek – Makk Péter

Lendületesek – Makk Péter

A kétdimenziós (tehát egyetlen atomsorból álló) anyagok egyszer majd forradalmasíthatják az elektronikát, és nagy szerephez juthatnak a kvantum-számítástudományban is. A közismert grafénen kívül számos más kétdimenziós anyag létezik, és ha ezek rétegeit egymásra helyezzük, még különlegesebb jelenségeket lehet előcsalogatni belőlük. Ezeket kutatja győztes Lendület-pályázata segítségével Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense, aki egy új kifejezéssel: a csavartronikával is megismertet bennünket.

A kvantumos összefonódás kísérleti kimutatásáért ítélték oda három kutatónak a fizikai Nobel-díjat A kvantumos összefonódás kísérleti kimutatásáért ítélték oda három kutatónak a fizikai Nobel-díjat

A kvantumos összefonódás kísérleti kimutatásáért ítélték oda három kutatónak a fizikai Nobel-díjat

A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger kapták egyenlő arányban megosztva a fizikai Nobel-díjat – jelentette be a Nobel-bizottság kedden Stockholmban. A három kutató úttörő kísérletei (Clauser az 1970-es, Aspect az 1980-as, majd Zeilinger az 1990-es években) egyre pontosabban mutatták meg, hogy a kvantummechanika által jósolt „kísérteties távolhatás” a részecskék között valóban létezik. A kísérletek és a kutatók későbbi munkája lefektették a kvantuminformatika technológiai alapjait.

Megszólítani a teljes embert – Művészeti estek az Akadémián Megszólítani a teljes embert – Művészeti estek az Akadémián

Megszólítani a teljes embert – Művészeti estek az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának negyedik estjére került sor 2022. október 3-án az MTA Székházban. Az esten közös koncertet adott Miklósa Erika Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas koloratúrszoprán énekesnő és Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. A kulturális-művészeti program részeként az Akadémiai Klub Kodály- és Vörösmarty-termében tárlat nyílt Kunffy Lajos (1868–1962) festőművész képeiből, végül a Bock Pincészet kiváló borait kóstolhatták meg a jelenlévők.

A klikk-kémia úttörőinek ítélték az idei kémiai Nobel-díjat A klikk-kémia úttörőinek ítélték az idei kémiai Nobel-díjat

A klikk-kémia úttörőinek ítélték az idei kémiai Nobel-díjat

Ahogyan két legóelemet összerakunk, úgy kapcsolhatók össze molekulák az úgynevezett klikk-kémia segítségével. A módszer alapjait Barry Sharpless és Morten Meldal fektette le, majd Carolyn Bertozzi fejlesztette tovább, hogy élő szervezetekben is alkalmazható legyen. Munkájukért hárman egyenlő arányban megosztva kapták az idei kémiai Nobel-díjat.

Minőség és kiválóság – Lendület-kutatócsoport-vezetőket köszöntöttek az MTA Székházban Minőség és kiválóság – Lendület-kutatócsoport-vezetőket köszöntöttek az MTA Székházban

Minőség és kiválóság – Lendület-kutatócsoport-vezetőket köszöntöttek az MTA Székházban

Tizenkilenc új Lendület-kutatócsoport alakulhat, és kezdheti meg kutatását hazai kutatóhelyeken 2022-ben az Akadémia támogatásával. A sötét anyag és energia kutatásának új módszerei, egyének és közösségek a rézkori Kárpát-medencében, új, az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedését lassító gyógyszer-kombinációk beazonosítása, úttörő megoldások a természetes élőhelyek helyreállítására – néhány téma azok közül, amelyekkel az MTA 2009-ben indított, idén megújuló kiválósági programjának keretében foglalkozhatnak a nyertes kutatók.

Lendületesek – Bérczi Kristóf Lendületesek – Bérczi Kristóf

Lendületesek – Bérczi Kristóf

A matroidok a lineáris függetlenség tulajdonságát megfogó absztrakt struktúrák a matematikában, ugyanakkor számos gyakorlati alkalmazásuk létezik, a hidak szerkezetének stabilitásvizsgálatától a piacok árazásáig. Az ELTE Matematikai Intézetében működő, Bérczi Kristóf vezette Lendület Matroidoptimalizálási Kutatócsoport részben teoretikus matroidelméleti, részben gyakorlati kérdésekkel foglalkozik.

Bolyai-nap az Akadémián – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról Bolyai-nap az Akadémián – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról

Bolyai-nap az Akadémián – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról

Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át az Akadémia Dísztermében. Az ünnepség fényét az is emelte, hogy a legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű országos ösztöndíj alapításának idén ünnepeltük 25 éves jubileumát. Videós összefoglalónk a rendezvényről.

Tudományos ülésen köszöntötték a nyolcvan éves Hunyady Györgyöt Tudományos ülésen köszöntötték a nyolcvan éves Hunyady Györgyöt

Tudományos ülésen köszöntötték a nyolcvan éves Hunyady Györgyöt

A társadalmi változás pszichológiai indítékai és fékjei címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara az Akadémia Székházában. A tudományos ülés előadói Hunyady György nyomán értelmezték a rendszerigazolás és a rendszerkritika fogalompárt.

Lendületesek – Biró Péter Lendületesek – Biró Péter

Lendületesek – Biró Péter

A Közgazdaság-tudományi Intézetben (MTA Kiváló Kutatóhely) működő, Biró Péter vezette Lendület-kutatócsoport az úgynevezett párosítási piacok kutatásával foglalkozik. Kutatásaik nyomán számos társadalmi elosztófolyamat válhat egyszerre igazságosabbá és hatékonyabbá: például több és sikeresebb vesetranszplantációt végezhetnek a jövőben, és a középiskolába vagy egyetemre jelentkező diákok (és maguk az iskolák is) jobban megtalálhatják a számításukat.

Táplálék, de honnan? Fenntarthatósági vitasorozat indul szeptember 26-án az MTA Székházában Táplálék, de honnan? Fenntarthatósági vitasorozat indul szeptember 26-án az MTA Székházában

Táplálék, de honnan? Fenntarthatósági vitasorozat indul szeptember 26-án az MTA Székházában

Meg lehet haladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis emelkedjen az életszínvonal? Milyen konkrét stratégiákra lenne szükség az egyes szektorokban? Mit jelent ez az élelmiszer-ellátás területén, és milyen alternatíváik vannak a mai, környezeti szempontból fenntarthatatlan rendszereknek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság és az ELTE Humánökológia mesterképzés támogatásával megrendezendő, szeptember 26-án kezdődő vitasorozatán.

Az MTA kezdeményezésére jogi összefoglalót adott ki a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes a természetvédelmi területeken zajló beruházásokról Az MTA kezdeményezésére jogi összefoglalót adott ki a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes a természetvédelmi területeken zajló beruházásokról

Az MTA kezdeményezésére jogi összefoglalót adott ki a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes a természetvédelmi területeken zajló beruházásokról

A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke több esetben is az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult az elmúlt időszakban a Magyarország természetvédelmi szempontból értékes területeit érintő beruházások kapcsán. Az MTA szakmai véleménye szerint a tervezett tevékenységek jelentős környezeti kockázatot jelentenek, káros hatással lehetnek sebezhető ökoszisztémákra és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el. Az MTA kérésére a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes jogi összefoglalóban rögzítette a Natura 2000 területekre vonatkozó alaptörvényi követelményeket, a Natura 2000 területekre hatást gyakorló tevékenységek elfogadásának, engedélyezésének menetét és azok legfontosabb alapelveit.

Lendületesek – Varga Zoltán Lendületesek – Varga Zoltán

Lendületesek – Varga Zoltán

A rákellenes immunterápiák számos daganattípus esetében jelentősen javítják a betegek túlélését. Csakhogy eközben megnövelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az immunterápiák várható elterjedésével ez a mellékhatás a jövőben rengeteg embert érinthet. Varga Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet tudományos főmunkatársa támogatást nyert Lendület-pályázata ezt a problémát szándékozik orvosolni.

Kutató pedagógusokat köszöntöttek az MTA Székházban Kutató pedagógusokat köszöntöttek az MTA Székházban

Kutató pedagógusokat köszöntöttek az MTA Székházban

Értékes, a pedagógia, a neveléstudomány, a társadalomföldrajz, a társadalomtörténet, a fizika- és a kémiaoktatás területén elért kutatási eredményeiért 12 pedagógus vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíját.

Lendületesek – Szöllősi Gergely Lendületesek – Szöllősi Gergely

Lendületesek – Szöllősi Gergely

Szöllősi Gergely evolúcióbiológus egy ötéves ciklusban már vezette az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoportot. Munkáját egy újabb Lendület-pályázat támogatásával folytatja. Az evolúció legnagyobb átmenetei közül kettőt vizsgál munkatársaival: az eukarióta sejt és a soksejtűség kialakulását, illetve ennek folyományát, a testi sejtek szomatikus evolúcióját is. Enélkül sem a sejtek differenciálódását, sem a rák legalapvetőbb mechanizmusait nem lehet megérteni.

A mérnökök változó szerepe a komplex kihívások évszázadában  – Az Akadémia elnöke a 240 éves BME évnyitóján A mérnökök változó szerepe a komplex kihívások évszázadában  – Az Akadémia elnöke a 240 éves BME évnyitóján

A mérnökök változó szerepe a komplex kihívások évszázadában – Az Akadémia elnöke a 240 éves BME évnyitóján

A mérnöki tudományok korunkban betöltött meghatározó helyéről, valamint a napjaink összetett problémáira adandó, technikai megoldásokon alapuló mérnöki válaszok jelentőségéről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Freund Tamás szerint fontos, hogy a fiatal mérnökök személyes érvényesülésük mellett a társadalom és a nemzet iránt is felelősséget is érezzenek.

Lendületesek - Juhászné Csapó Edit Lendületesek - Juhászné Csapó Edit

Lendületesek - Juhászné Csapó Edit

A jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot. Ehhez járulhatnak hozzá a Szegedi Tudományegyetemen a Juhászné Csapó Edit által vezetett Lendület-kutatócsoport eredményei. A szegedi kutatók olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek aranyból vannak. E nanoszerkezetek szenzorként működő kismolekulákat hordoznak, amelyekkel szennyeződéseket vagy akár tumorsejteket lehet detektálni. Ha megtörtént a felismerés, a részecskék által kibocsátott fluoreszcens fény megváltozik.

Hét nyertes az Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázatán Hét nyertes az Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázatán

Hét nyertes az Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázatán

A nevelés és az oktatás fejlesztésének új tudományos eredményekkel való megalapozása, valamint a tudásátadás és az értékközvetítés pedagógiai szemléletének és módszereinek megújítására irányuló kutatások megvalósítása céljából hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a közoktatás fejlesztését segítő pályázata harmadik körét. A négyéves támogatást elnyerő kutatócsoportok között van olyan, amely a leszakadó térségek falusi kisiskoláinak helyzetét vizsgálja, egy másik pedig arra keresi a választ, hogyan lehet hatékonyan fizikát tanítani a 21. században.

Mit tudunk a majomhimlőről? Mit tudunk a majomhimlőről?

Mit tudunk a majomhimlőről?

Honnan indult, és hogyan terjed a majomhimlő? Egy több mint fél évszázada ismert vírus miért éppen most kezdi meghódítani a világot? Kik vannak nagyobb veszélyben, és mit tehetünk, hogy elkerüljük a fertőzést? A majomhimlő jellegzetességeiről, a vírus ismert és várható viselkedéséről Kemenesi Gábort, a Pécsi Tudományegyetem virológusát kérdeztük, aki munkatársaival maga is részt vesz a majomhimlővírusok laboratóriumi vizsgálatában.

„A folyamat láttatása a legfontosabb történetírói feladat” – interjú Orosz István akadémikussal „A folyamat láttatása a legfontosabb történetírói feladat” – interjú Orosz István akadémikussal

„A folyamat láttatása a legfontosabb történetírói feladat” – interjú Orosz István akadémikussal

Hogyan lett egy papnak szánt hegyaljai fiúból történészhallgató, miként élte meg egyetemistaként Debrecenben 1956 őszét, milyen volt a kádári konszolidáció egy vidéki egyetemen, és miért cserélte a magát baloldali, vallásos embernek tartó akadémikus néhány évre a katedrát a parlamenti patkóra – egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben az agrár- és társadalomtörténész Orosz István idézte fel élete és szakmai pályafutása meghatározó állomásait.

Lendületesek – Szalma Ivett Lendületesek – Szalma Ivett

Lendületesek – Szalma Ivett

A gyermekvállalás az ember életének talán legmeghatározóbb döntése. Nemcsak az egyén és családja sorsára van alapvető hatással, de a nemzet demográfiai folyamatait is befolyásolja. Ezért elsődleges fontosságú, hogy megértsük, milyen személyes és globális hatások játszanak szerepet a gyermekvállalásról hozott egyéni döntésekben. A Szalma Ivett vezetésével alakult Lendület-kutatócsoport e döntések hátterét fogja vizsgálni.

„Mindent a maga idejében, és akkor százszázalékosan” – interjú Borhidi Attila akadémikussal „Mindent a maga idejében, és akkor százszázalékosan” – interjú Borhidi Attila akadémikussal

„Mindent a maga idejében, és akkor százszázalékosan” – interjú Borhidi Attila akadémikussal

Hogyan került egy fiatal magyar botanikus Kuba, Mexikó és Kelet-Afrika isten háta mögötti vidékeire, és milyen kutatásokat végzett ott, ahol előtte nemhogy kutató, de még ember sem nagyon járt? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Borhidi Attila akadémikus idézte fel élete és kutatói pályája legemlékezetesebb állomásait.

Deák Ferencre emlékezik Hamza Gábor Deák Ferencre emlékezik Hamza Gábor

Deák Ferencre emlékezik Hamza Gábor

A 2015-ben még Jubileumi megemlékezések címmel indított írások az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályához tartozó tudományterületek (állam- és jogtudomány, közgazdaságtan, szociológia, politikatudomány, hadtudomány) jeles, nemzetközileg is elismert tagjait mutatják be.

Lendületesek – Tököly Jácint Lendületesek – Tököly Jácint

Lendületesek – Tököly Jácint

Az állatok testmérete alapvetően meghatározza sikerességüket életük során. De hogy pontosan mi az összefüggés a méret és például a szaporodási siker vagy az élettartam között, azt sokkal kevésbé értjük. Ezen fog változtatni a Lendület-nyertes Tökölyi Jácint, aki kutatócsoportjával a világon egyedülálló módon a testméret kísérletes megváltoztatására alkalmas állatmodellrendszert alkotott egy csalánozó segítségével.

Magyar vegyészek cáfolták a katalitikus kémia tavalyi nagy szenzációját Magyar vegyészek cáfolták a katalitikus kémia tavalyi nagy szenzációját

Magyar vegyészek cáfolták a katalitikus kémia tavalyi nagy szenzációját

A szerves kémikusok régóta keresik a palládiumot kiváltó katalizátorokat, mivel – bár katalitikus tulajdonságai kiválóak (és sok a gyógyszeriparban megkerülhetetlen reakció esetében egyenesen pótolhatatlan) – rendkívül drága és mérgező. Tavaly ezért szenzációt keltett, amikor egy kínai kutatócsoport azzal állt elő, hogy talált egy fémet egyáltalán nem tartalmazó, teljesen szerves katalizátormolekulát. A dolog túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen, ahogy mások mellett az ELTE TTK Kémiai Intézetének munkatársai – közöttük az MTA Lendület Program által támogatott kutatók – is bizonyították. A cikket visszavonták, a Nature pedig most hosszú, a magyar kutatókat is idéző cikkben mutatja be a palládiumtól való szabadulás (eddig inkább hamis reményekkel teli) történetét.

A természeti katasztrófáktól az emberi mikroszennyezés okozta lappangó veszélyekig – a Környezet és Egészség Bizottság ülése A természeti katasztrófáktól az emberi mikroszennyezés okozta lappangó veszélyekig – a Környezet és Egészség Bizottság ülése

A természeti katasztrófáktól az emberi mikroszennyezés okozta lappangó veszélyekig – a Környezet és Egészség Bizottság ülése

Hogyan lehet mérsékelni a természeti eredetű katasztrófák okozta károkat, és milyen antropogén szennyeződések nyomára bukkantak a kutatók például a Balatonban – erről is szó volt a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága tudományos ülésén. Az esemény társszervezője a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség volt.

The Oxford Guide to the Uralic Languages – magyar nyelvészprofesszor az uráli nyelvcsaládról szóló, átfogó tudományos kiadvány szerkesztői között   The Oxford Guide to the Uralic Languages – magyar nyelvészprofesszor az uráli nyelvcsaládról szóló, átfogó tudományos kiadvány szerkesztői között

The Oxford Guide to the Uralic Languages – magyar nyelvészprofesszor az uráli nyelvcsaládról szóló, átfogó tudományos kiadvány szerkesztői között

A ma elérhető legátfogóbb tudományos kiadvány az uráli nyelvcsaládról az a kötet, amely 2022 tavaszán jelent meg Bakró-Nagy Marianne, Johanna Laakso és Elena Skribnik szerkesztésében. A „The Oxford Guide to the Uralic Languages” című könyv a nyelvtörténettől a nyelvpolitikáig számos nyelvtudományi témát érint. Az ismertebb uráli nyelvek mellett több olyan kisebbségi nyelvről is részletes tájékoztatást nyújt, amelyet korábban angolul nem írtak le. Bakró-Nagy Marianne-nal, az MTA doktorával beszélgettünk.

Tudománnyal a világ körül – Forgács Gábor elméleti fizikus, biomérnök Tudománnyal a világ körül – Forgács Gábor elméleti fizikus, biomérnök

Tudománnyal a világ körül – Forgács Gábor elméleti fizikus, biomérnök

A New York-i magyar főkonzulátus készítette azt a videóinterjú-sorozatot, amelyben olyan, az Egyesült Államokban dolgozó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatókat mutatnak be, akiknek az életútját az anyaországi széles közvélemény talán kevéssé ismeri. A sorozat második részében a New York-ban élő Forgács Gábor, az MTA doktora idézi fel élete és tudományos pályafutása meghatározó pillanatait.

A kutatói kiválóság védjegye – az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián A kutatói kiválóság védjegye – az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

A kutatói kiválóság védjegye – az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

Nyolcvan kutató nyerte el 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók kedden vehették át az MTA Székház Dísztermében a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet. Az MTA új doktorai között 26 nő található, arányuk 33 százalék.

A 2022-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók A 2022-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók

A 2022-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók

Idén is kiosztották az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjakat a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.

Környezetvédelmi Pályadíj a hőhullámokkal kapcsolatos kutatási eredményekért Környezetvédelmi Pályadíj a hőhullámokkal kapcsolatos kutatási eredményekért

Környezetvédelmi Pályadíj a hőhullámokkal kapcsolatos kutatási eredményekért

Mennyire sérülékenyek a budapesti kerületek a hőhullámok okozta kihívásokkal szemben? Erre a kérdésre kereste a választ az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjának egyik idei nyertese. Buzási Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének docense két másik fiatal kutatóval együtt szerdán vette át az elismerést az MTA Székházban.

Orosz István akadémikusnak ítélték idén a Kosáry Domokos-díjat Orosz István akadémikusnak ítélték idén a Kosáry Domokos-díjat

Orosz István akadémikusnak ítélték idén a Kosáry Domokos-díjat

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szenátusa magas szintű tudományos tevékenysége, elsősorban az agrártörténeti kutatásokban elért kimagasló eredményei, a felsőoktatásban vállalt feladatainak példaértékű teljesítése és a tudományos élet szervezéséért végzett elkötelezett munkája elismeréseként adományozta Orosz Istvánnak a díjat.

Nemzetközi fejlesztési civil szervezetek és az EU afrikai migrációt kezelő segélyei – a Világgazdasági Tudományos Tanács 16. ülése videón Nemzetközi fejlesztési civil szervezetek és az EU afrikai migrációt kezelő segélyei – a Világgazdasági Tudományos Tanács 16. ülése videón

Nemzetközi fejlesztési civil szervezetek és az EU afrikai migrációt kezelő segélyei – a Világgazdasági Tudományos Tanács 16. ülése videón

Hogyan próbálnak egyensúlyozni morális és pénzügyi érdekeik között a nemzetközi fejlesztési civil szervezetek? Erről beszélt az Európai Unió Afrikai Alapjának esettanulmányát bemutatva a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi tanácskozásán Szent-Iványi Balázs, az Aston University és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Az előadásról és az azt követő tanácskozásról készült felvétel cikkünkben elérhető.

Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Budapest hőhullámokkal szembeni sérülékenységének feltárását, az inváziós pontyfélék ikrájának vándorló vízimadarak általi terjedésére vonatkozó kísérletes bizonyítékot, valamint a részvénybefektetőknek az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos viszonyát vizsgálta az a három fiatal kutató, aki az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság javaslatára, pályázatával elnyerte az akadémiai elismerést. A díjakat Szathmáry Eörs akadémikus, a Bizottság elnöke adta át a testület szerdai ülésén.

A mai magyar tanárképzés helyzete és problémái – Az Akadémián tartott tanácskozás felvétele A mai magyar tanárképzés helyzete és problémái – Az Akadémián tartott tanácskozás felvétele

A mai magyar tanárképzés helyzete és problémái – Az Akadémián tartott tanácskozás felvétele

Melyek a hazai pedagógusképzés főbb jellemzői? Milyen szintjei vannak a tanárképzésnek, és mit jelent a kutatásalapú pedagógusképzés? Miért megkerülhetetlenül fontos a pedagógusok jólléte? Hogyan látjuk a magyar tanárképzés lehetséges jövőjét az adatok tükrében? Ezekre a kérdésekre is válaszokat kerestek az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pedagógiai Tudományos Bizottsága által az MTA Székházban szervezett konferenca előadói..

Az MTA egyik kárpátaljai díjazottja az ukrán hadsereg tagjaként harcol a fronton Az MTA egyik kárpátaljai díjazottja az ukrán hadsereg tagjaként harcol a fronton

Az MTA egyik kárpátaljai díjazottja az ukrán hadsereg tagjaként harcol a fronton

Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus, az ungvári egyetem díjnyertes kutatója és oktatója ukrán katonaként harcol Kelet-Ukrajnában. Mint az Indexnek adott nyilatkozatából kiderül, a fronton értesült arról, hogy elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A matematikussal az Ungvári Nemzeti Egyetem honlapja is interjút készített. Összeállításunkban mindkét cikk olvasható.

Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása az egészségügy rendszerbe foglalásának szükségességéről Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása az egészségügy rendszerbe foglalásának szükségességéről

Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása az egészségügy rendszerbe foglalásának szükségességéről

Az egészségügyi rendszer komplex adaptív rendszerek hálózata, működésének sikere az alkotóelemek nemlineáris, dinamikus kölcsönhatásán alapul, ezért működtetésében fő szerepet kap a tevékenységek harmonizálása, a hatékonyság folyamatos kontrollja – ez az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért új állásfoglalásának központi gondolata. A dokumentum szerint elkerülhetetlen az egészségügyi ellátórendszer egy ennek a koncepciónak megfelelő népegészségügyi stratégiai tervbe foglalása a komplex rendszer minden elemének, különös tekintettel egymáshoz rendelt kapcsolati viszonyaiknak a figyelembevételével.

Lendületesek: Horváti Kata Lendületesek: Horváti Kata

Lendületesek: Horváti Kata

Amint azt a koronavírus-járvány is megmutatta, a gyökeresen új alapokra helyezett oltóanyagok akár a korábbiaknál is hatékonyabbak lehetnek, gyorsabban elő lehet állítani őket, és olyan fertőző betegségek ellen is védelmet nyújthatnak, amelyek ellen korábban nem létezett vakcina. Nemcsak mRNS-alapon képzelhető el azonban új típusú vakcina: a peptideket is fel lehet használni e célra. Horváti Kata, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Szerves Kémiai Tanszékén működő MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársa ilyen peptidalapú vakcinák fejlesztését lehetővé tévő stratégiák kidolgozására nyerte el a Lendület-pályázat támogatását. Kutatási programjának ismertetésével folytatjuk az MTA kiválósági pályázatán legutóbb támogatást nyert kutatók bemutatását.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya újabb állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya újabb állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya újabb állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról

A Biológiai Tudományok Osztálya 2021. december 14-i osztályülésén állást foglalt a Fertő tó területére tervezett beruházásról. Az állásfoglalás jelentős médiavisszhangot váltott ki. Az Osztály emiatt 2022. február 8-i osztályülésén újra napirendre tűzte az ügy tárgyalását. A vitát követően az Osztály nyílt szavazás keretében, egyöntetű támogatottság mellett az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntött 30/2022. (II.8.) számú osztályhatározatában.

MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében

MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében

Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.

Veszprémben indult hivatalosan is útjára a Középiskolai MTA Alumni Program – Film és képek az eseményről Veszprémben indult hivatalosan is útjára a Középiskolai MTA Alumni Program – Film és képek az eseményről

Veszprémben indult hivatalosan is útjára a Középiskolai MTA Alumni Program – Film és képek az eseményről

A veszprémi Lovassy László Gimnázium adott helyet a Magyar Tudományos Akadémia új, középiskolásokat célzó programja 2021. október 15-én tartott hivatalos megnyitójának. Freund Tamás MTA-elnök – aki maga is ebbe a gimnáziumba járt – és Schultz Zoltán igazgató köszöntőjét követően négy, ma kutatóként dolgozó öregdiák mesélt a gimnazistáknak a kutatóélet izgalmairól.