A mikotoxinok komplex kérdésköre – Videón a konferencia
Mik azok a mikotoxinok és melyek a hozzájuk kapcsolódó legújabb kutatási eredmények? E kérdésekre adnak választ az MTA IV. Agrártudományok Osztálya által szervezett konferencián.
TOVÁBBUtazási medicina – Videón a konferencia
Távoli, egzotikus helyekre utazni ma már mindennaposnak számít. Az utazás szabadságának megélése mellett azonban egészségügyi veszélyek is jelen vannak az ilyen utak során. Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya által szervezett konferencián az előadók összefoglalták azokat a legfontosabb ismereteket az utazási medicina témakörében, amelyek elősegíthetik a biztonságos utazást mind az egészségesek, mind az alapbetegséggel élők számára.
TOVÁBBÚjabb eredmények az endokrinológia és anyagcsere tudományterületen: 2024. évi Magyar Orvostudományi Napok – Videón a konferencia
A konferencia az endokrinológia és anyagcsere-diszciplínák aktuális kihívásainak, tudományos kutatásainak és gyakorlati működésének reprezentatív áttekintését célozza az elméleti kutatástól a klinikai, gyakorlati kérdésekig. A rendezvény az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége szervezésében valósult meg.
TOVÁBBAmerika döntés után: Elnökválasztás vagy a politikum átalakulása az Egyesült Államokban? – Az előadás felvétele
Az amerikai politika szinte minden elemzés szerint alapjaiban rendült meg az elmúlt szűk egy évtizedben. Hogyan képeződik le ez az átalakulás az elnökválasztáson, és hogyan tudjuk értelmezni, mivel állunk szemben? Képes lehet-e az amerikai világ a konszolidációra? Vagy éppen ellenkezőleg: negatív spirálba taszítódik az Egyesült Államok? A Tudományünnep+ esti programján az amerikai elnökálasztás eredményeit elemezve többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Romsics Gergely történésszel.
TOVÁBBHarmadik tűzgyújtás: a fúziós kutatások helyzete és magyar vonatkozásai – Videó az előadásokról és a panelbeszélgetésről
A fúziós energiatermelés kutatása jelenleg a fizika egyik legnagyobb és legfontosabb kutatási területe. Az ipari megvalósításhoz legközelebb a mágneses összetartáson alapuló koncepció áll. Az MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya által szervezett szimpózium fő célkitűzése az volt, hogy a terület nemzetközileg elismert szakértői bemutassák, hol tartanak ma a fúziós kutatások, mik a fejlesztések fő irányai, és érthetően ismertessék az elért eredményeket, de a megoldandó problémákat is.
TOVÁBBBrexit: tények és tanulságok – Videón az előadás
Hogyan befolyásolta a gazdasági bizonytalanság növekedése és a politikai intézmények iránti bizalom általános csökkenése az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését? Hogyan alakult a szavazókban a társadalmi és gazdasági kizártság érzete a brexit támogatásává? Milyen hatásmechanizmusok mentén érvényesülnek az EU elhagyásának következményei? És mit tehet ezzel kapcsolatban a tudomány? A Tudományünnep+ esti programján Halmai Péter közgazdász áttekintette a brexit gazdasági hatásait az első évek tapasztalatai alapján, és kitekintést tett a brexiten túlra is, hiszen az eltelt idő már általánosabb érvényű következtetések megfogalmazására is alkalmat kínál.
TOVÁBBRitka örökletes betegségek újszülöttkori szűrése – Videón a tudományünnepi rendezvény
Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya és az Elnöki Bizottság az Egészségért szimpóziuma.
TOVÁBBNők a tudományban: tudományos pálya és gyermekvállalás – Videó a konferenciáról
Az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottsága arra törekszik, hogy feltárja a nők tudományos pályájának jellegzetességeit, és segítse előrehaladásukat az akadémiai szférában. A Magyar Tudomány Ünnepén hagyományosan minden évben megszervezett konferencia és kerekasztal-beszélgetés idén a gyermekvállalás és a tudományos karrier összeegyeztethetőségének kérdéskörét járta körül.
TOVÁBBMutatványok az MTA nemzeti programjainak eredményeiből: Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program – Videón a konferencia
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatában az idén nyílt először lehetőség arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia jelentős programjai között a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program alprogramjai is bemutatkozzanak, és megismertethessék legújabb eredményeiket a széles közönséggel.
TOVÁBBMTA200: Az Akadémia százkilencvenkilencedik évében a kétszázadikról – Videón a konferencia
2025-ben ünnepeljük a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját. A bicentenáriumra való felkészülés jegyében tartották meg az MTA200 Elnökségi Bizottság tudományünnepi konferenciáját.
TOVÁBB„Nincsen ártatlan hang”: a budapesti szabadzene-szcéna – Videón az előadás
Mi a „szabad zene”? Hogyan és miből született meg? Milyen gazdag zeneelméleti-zenefilozófiai diskurzus bontakozik ki körülötte? A Tudományünnep+ idei első programján Bali János zeneszerző, furulyaművész kalauzolta el az érdeklődőket a (budapesti) szabadzenei-szcéna érzékeny ökoszisztémájának világába.
TOVÁBBTermészeti veszélyek és kockázatok: földtudományi lehetőségek a felismerésben, kezelésben, előrejelzésben – Videón a tanácskozás
A 21. században számos természeti folyamat egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a gyarapodó népességet és anyagi javakat. Melyek ezek a veszélyek, és mennyire lehet előre jelezni ezeket az eseményeket? Mit tanulhatunk a múltból, milyen esélyünk van, és miben segíthet a tudomány? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül az MTA X. Földtudományok Osztálya tudományünnepi előadóülése. Az eseményen készült felvétel cikkünkben megnézhető.
TOVÁBBTudomány és Parlament: A mesterséges intelligencia társadalmi hatásai – Videón a tudományünnepi konferencia
Felhívni a társadalom, valamint a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozók figyelmét az MI társadalmi hatásainak jelentőségére, felmérésük, stratégiai szintű figyelembevételük fontosságára – ez volt az egyik fő célja a tudományünnepi konferenciának. A tudomány képviselői egyúttal jelezték készségüket a döntéshozók támogatására és arra, hogy részt vegyenek a társadalom változásokra való felkészítésében. A konferencián készült felvétel cikkünkben megnézhető.
TOVÁBBA virológia 100 éve a járványok tükrében – Kemenesi Gábor ünnepi tudományos előadása videón
Miként tudták a tudományos eredmények formálni a világot és az emberek mindennapjait az elmúlt egy évszázadban? Erre a kérdésre válaszolt a Magyar Tudomány Ünnepe pécsi nyitóünnepségén tartott előadásában Kemenesi Gábor, Junior Prima díjas magyar biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. Előadása cikkünkbe kattintva megnézhető.
TOVÁBBA virológia elmúlt egy évszázadának eredményeit összegző előadással indult a 2024-es Magyar Tudomány Ünnepe - Videón a pécsi nyitóünnepség
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója az Akadémia idei tudományünnepi programsorozatának, amelynek nyitóünnepségét Pécsen tartották. November 5-én az MTÜ kiemelt eseményének számító, a nagyközönségnek szóló Tudományünnep+ programsorozat is kezdetét veszi. Az MTÜ központi programjai élőben követhetők az MTA YouTube-csatornáján és felvételről is megnézhetők lesznek.
TOVÁBB„A közelgő jubileumi év nemcsak az Akadémia, hanem az egész nemzet ünnepe” – emlékezés az MTA alapítására Nagycenken és Sopronpusztán
A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös alapításának bicentenáriumára való felkészülés jegyében tartották meg a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat előzményeként a hagyományos nagycenki és sopronpusztai emlékezéseket. A két helyszínen Freund Tamás elnök, illetve Erdei Anna főtitkárhelyettes idézte fel a tudós testület alapítójának nemes tettét: az Akadémia megszületését lehetővé tévő felajánlását.
TOVÁBBPoszt-COVID: Már nem a lélegeztetőgépre kerüléstől, hanem a hosszú távú neurológiai károsodástól kell jobban tartani
Az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt november 26-án rendezik meg az Akadémián a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című szimpóziumot, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia témában kiírt pályázatának köszönhetően született tudományos eredményekről számolnak be kutatók.
TOVÁBBA csillagászat gazdasági és társadalmi haszna – A Magyar Tudomány cikke
Milyen konkrétan megfogható hasznot hajt a társadalom és a gazdaság számára az alapkutatásokat végző csillagászat? Erre a kérdésre válaszol a Magyar Tudomány című folyóirat októberi számában megjelent tanulmányában Kereszturi Ákos az MTA doktora, Könyves-Tóth Réka kutató és Kiss L. László akadémikus.
TOVÁBBHan Kang és az első dél-koreai irodalmi Nobel-díj
A távol-keleti író művei olyan témákat dolgoznak föl, amelyek Dél-Koreában sokáig tabunak számítottak, és amelyekről nem könnyű beszélni. A koreai történelmi és társadalmi traumákon keresztül az emberi lét, létezés, az emberi psziché legmélyét vizsgálja. Milyen Han Kang művészete, az az „intenzív költői próza”, amellyel október elején az irodalmi Nobel-díj odaítélését indokolták? Erre a kérdésre válaszol Kovács Janka, a koreai irodalom kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegédje az mta.hu számára írt írói portréban.
TOVÁBBKoronavírus-helyzet az influenzaszezon előtt – ahogyan a kutató látja
Hogyan alakul a következő időszakban a légúti, ezen belül pedig a COVID-19 által okozott megbetegedések száma? Melyek a védekezés leghatékonyabb formái, és mely vakcinákat javasolja az Európai Gyógyszerügynökség? Ezekre a kérdésekre is választ ad az mta.hu-nak írt összefoglalójában Sarkadi Balázs orvosbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
TOVÁBBTizenhárman kapták meg a Főtitkári Elismerést
A Főtikári Elismerést az Akadémia irányítása alatt álló köztestületi költségvetési szervek azon munkatársai kaphatják meg, akik igazgatási, jóléti, fenntartási, szolgáltatási és üzemeltetési munkakörben vagy meghatározott feladat megoldásában kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, illetve e területeken feladatkörükben tartósan magas színvonalú munkát végeztek.
TOVÁBBA V4-ek akadémiai vezetői Prágában
2024. október 1-jén és 2-án tartották a visegrádi országok akadémiáinak hagyományos találkozóját a cseh fővárosban.
TOVÁBBA mikro-RNS-ek felfedezésének jelentőségéről
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat idén két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun genetikus, molekuláris biológus kapta a mikro-RNS-ek (miR) felfedezéséért és szerepük tisztázásáért a poszttranszkripciós génszabályozásban. Azt, hogy mi is pontosan ez a szerep, Falus András immunológus, az MTA rendes tagja foglalta össze az mta.hu számára.
TOVÁBBHudecz Ferenc alelnök a Bolgár Tudományos Akadémián
Idén ünnepli alapításának 155. évfordulóját a Bolgár Tudományos Akadémia. Az ebből az alkalomból rendezett szófiai ünnepségen Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke képviselte a Magyar Tudományos Akadémiát.
TOVÁBBFelfedezései méltán váltak tankönyvi adatokká – Buzsáki György akadémikus új könyvének bemutatója az MTA Székházában
Agyunk belső nyelve – Az agykutatás belülről-kifelé útja címmel jelent meg az Akadémiai kiadó gondozásában a magyar idegtudományi hagyományok egyik zászlóvivőjének világsikert aratott kötete immár magyarul is. A könyvben a szerző kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire.
TOVÁBBIstenek és démonok királysága – Lendületes kutatócsoport kiállítása a Szépművészeti Múzeumban
Az ókori Mezopotámia egy meghatározó időszakáról, az újasszír és újbabiloni kor (Kr. e. 1000–500 körül) kultúrájáról, társadalmáról, történelméről és vallási életéről ad átfogó képet a Szépművészeti Múzeum most nyíló kiállítása, amelynek központi tematikáját a Niederreiter Zoltán assziriológus, régész, történész által vezetett MTA–ELTE Lendület Asszír és Babiloni Istenvilág Kutatócsoport tudományos tevékenysége határozza meg.
TOVÁBBPedagógus kutatókat köszöntöttek az Akadémián – Tizenkét tanár vehette át a Pedagógus Kutatói Pályadíjat
Idén 27. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A köznevelésben tanító, gyakorló pedagógusok tudományos kutatómunkájának megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat tizenkét pedagógus nyerte el, akiket 2024. október 14-én köszöntöttek az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkáik címét cikkünkben ismertetjük.
TOVÁBBAz intézmények jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért ítélték oda a 2024-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat
Három, az Egyesült Államokban dolgozó kutató, Daron Acemoglu, Simon Johnson és James A. Robinson nyerte el idén a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíját – jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián hétfőn, Stockholmban.
TOVÁBBHeuréka! – kiállítás a modern kor magyar kutatóinak felfedezéseiről
„A magyar géniuszok példáját idézve a magyar társadalomban, a nemzetben fel kell élesztenünk a megbecsülést és a felelősségérzetet a magyar tehetségek, tudósok és a tudományművelés iránt, valamint a tettvágyat is elismerésükre, támogatásukra” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Várkert Bazárban nyílt kiállítás megnyitóünnepségén. A tárlat a tavaly orvosi-élettani, illetve fizikai Nobel-díjat elnyert két magyar kutató, Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerésének apropóján ad ízelítőt azokból a korszakalkotó felfedezésekből, amelyek magyar kutatók nevéhez köthetők, kiállták az idő próbáját, és hozzájárultak jelen világunk alakulásához.
TOVÁBBSzámítógépes fehérjetervezésért és fehérje-térszerkezetek előrejelzéséért ítélték oda a 2024-es kémiai Nobel-díjat
Három kutatónak ítélték a 2024-es kémiai Nobel-díjat fehérjék szerkezetének előrejelzéséért és számítógépes fehérjetervezéséért – jelentették be szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián.
TOVÁBBMesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
TOVÁBBA 34. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia felhívása
A Magyar Innovációs Szövetség műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai témában született innovatív alkotásokat, találmányokat, ötleteket vár kétfős középiskolás csapatoktól, akár a határon túlról is. További részletek a felhívásról cikkünkbe kattintva olvashatók.
TOVÁBBA mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért ítélték oda az orvosi-élettani Nobel-díjat
Két amerikai kutató – Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus – kapta a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért az idei orvosi-élettani Nobel-díjat és a vele járó 11 millió svéd koronát – jelentették be a Svéd Királyi Akadémián hétfőn Stockholmban.
TOVÁBBLendületesek: Sebők Miklós
Az utóbbi évtizedekben jelentős változások történtek a visegrádi országok külpolitikai orientációjában: az unilaterális euroatlanti orientációt felváltotta a kelet–nyugati vegyes orientáció. Sebők Miklós, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet Kormányzás és Közpolitika Osztály kutatóprofesszora, a MTA–TK Lendület V-SHIFT Kutatócsoport vezetője és munkatársai a legmodernebb, mesterséges intelligencián alapuló módszerekkel kutatják a kelet-közép-európai régió országaiban végbement külpolitikai eltolódást az elmúlt 35 év összes parlamenti dokumentuma, illetve megszámlálhatatlan újságcikke alapján. Ilyen léptékű és mélységű elemzés az MI előtt elképzelhetetlen lett volna.
TOVÁBBAz MTA doktorai: Tuba Róbert a műanyagok kémiai újrahasznosításáról
A műanyagok kémiai újrahasznosítása a jelen egyik legsürgetőbben megoldandó környezetvédelmi feladata. Felmérhetetlen jelentőségűek azok az eljárások, amelyek a kevert és szennyezett műanyaghulladékot is alkotóelemeire tudják bontani, hogy belőlük újra teljes értékű termékeket lehessen gyártani. Tuba Róbert, az MTA doktora, a Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Zöldkémia Kutatócsoportjának vezetője erre képes katalizátorkomplexeket fejleszt.
TOVÁBBLendületesek: Róna Gergely
A DNS szekvenciájában rendszeresen keletkeznek hibák, amelyeket azonnal ki kell javítani a normális génműködés fenntartása érdekében. A DNS-kettőződéshez kötődő javítási mechanizmusok jól ismertek, de a nem osztódó sejtekben is történik DNS-hibajavítás, amiről sokkal kevesebbet tudunk. Pedig számos betegséget, például egyes neurodegeneratív betegségeket, a nem osztódó sejtekben kialakult DNS-hibák váltanak ki. Róna Gergely, az MTA–TTK Lendület DNS-hibajavítás Kutatócsoport vezetője, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Élettudományi Intézet munkatársa kollégáival a DNS-javító mechanizmusok kevéssé ismert formáit kutatja a Lendület Program támogatásával.
TOVÁBBTudományképviselet a magyar nemzet mindennapi életében – A területi akadémiai bizottságok vezetőinek találkozója
2025–2026-ra egyedülálló programsorozatot készít elő a magyar tudományosság eredményeinek és jelentőségének élményszerű bemutatására a Magyar Tudományos Akadémia – erről is beszélt a területi akadémiai bizottságok, valamint a határon túli bizottság és tanácsok elnökeinek és vezető tisztségviselőinek éves találkozóján Freund Tamás. A minden évben megrendezett, idén szeptember 20-án Szegeden tartott rendezvényen az Akadémia elnökének köszöntője után szó esett a területi bizottságok küldetéséről, közös feladataikról, a területi bizottságok és a határon túli intézmények szerepének felértékelődéséről, az idei Magyar Tudomány Ünnepéről, valamint az Akadémia alapításának közelgő 200. jubileumáról is.
TOVÁBBElhunyt Radda György biokémikus, az MTA tiszteleti tagja
Sir George Charles Radda – Radda György Károly professzor, a Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel, a The Royal Society Buchanan-érmével, a Brit Birodalom Rendje kitüntetéssel, a Semmelweis Budapest Awarddal elismert biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja életének 88. évében, 2024. szeptember 13-án elhunyt.
TOVÁBBAz Academia Europaea Budapesti Tudásközpont láthatóbbá teszi a magyar tudományt – Interjú Hegyi Péterrel, az új igazgatóval
Idén nyáron Hegyi Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központja, illetve a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézete vezetője váltotta Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét az Academia Europaea Budapesti Tudásközpontjának (Budapest Knowledge Hub) igazgatói pozíciójában. Az új igazgató interjúnkban elmondta, hogy két fő célkitűzése van: a felfedezések gyakorlati, társadalmi hasznosulásának gyorsítása, illetve a magyar kutatói közösség, illetve a magyarországi kutatási eredmények hatékonyabb megjelenítése a nemzetközi színtéren.
TOVÁBB„Az egész szívvel végzett dolgok maradnak fenn” – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról
Százhatvanan nyerték el a Magyar Tudományos Akadémia legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű országos támogatását, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. Az erről szóló oklevelet a Pesti Vigadóban tartott, hagyományos Bolyai-napon vehették át a díjazottak. Az ünnepségen Freund Tamás, az Akadémia elnöke az akadémiai támogatásról szólva azt mondta, hogy az egyszerre elismerés és ösztönzés. Az MTA azért adja, hogy elismerje a fiatal kutatók eddigi munkáját, egyben ösztönözze őket a folytatásra.
TOVÁBBA világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés – Videón Horváth Dezső fizikus Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása
Miért van éjjel sötét? Mit tudunk a táguló világegyetem méretéről, koráról vagy épp a sötét energiáról? Elfogadják-e a vallások az ősrobbanást teremtésnek? És mit gondolt az „ősrobbanásról” Szent Ágoston több mint 1500 évvel azelőtt, hogy az elmélet a fizikában megjelent volna? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Horváth Dezső fizikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében gimnazistáknak tartott előadásában.
TOVÁBBÚj és újonnan felbukkanó vírusok – A Magyar Tudomány összeállítása
A vírusok fontos szerepet játszanak az emberi fertőző megbetegedések kialakulásában. A Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent tanulmány a vírusok keletkezésének főbb elméleteit, valamint a vírusok változékonyságának okait tekinti át. Példákat hoz ismert vírusok megjelenésére új földrajzi területen és kitér a szokatlan terjedési módokra is. Megerősíti azt is, hogy a vírusok kutatása jelentős szerepet játszik az ismeretlen eredetű járványok megfékezésére való felkészülésben.
TOVÁBBHogyan váljunk boldog kutatóvá? – Videón Trócsányi Zoltán fizikus, akadémikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása
Mi kell ahhoz, hogy az ember kiteljesedjen és boldoggá váljon? Mi a különbség a siker és a boldogság között? És mi köze mindennek a repüléshez? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Trócsányi Zoltán fizikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében gimnazistáknak tartott előadásában.
TOVÁBBIsmét meghirdeti az MTA a vendégkutatói pályázatát
Folytatódik az MTA Vendégkutatói Program, amely lehetőséget kínál arra, hogy kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak a hazai kutatócsoportok.
TOVÁBBEmlékezés Tétényi Pálra
Életének 95. évében, 2024. szeptember 8-án elhunyt Tétényi Pál kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatóként egyebek mellett a fémek és szénhidrogének közötti kölcsönhatás, valamint a szerves vegyületek adszorpciója volt a szakterülete, több évtizedig meghatározó szerepet játszott a magyar tudománypolitikában is. A pályatársak nevében Hargittai István akadémikus búcsúzik tőle.
TOVÁBBAz MTA doktorai: Békési József a közlekedési problémák megoldását is segítő operációkutatásról
A gyártás, a közlekedés és a szállítmányozás sem képzelhető el optimalizálás nélkül, hiszen össze kell hangolni e rendszerek elemeinek működését a költségek csökkentése, a végrehajtáshoz szükséges idő és erőforrások minimalizálása, illetve a megrendelői igények kielégítése érdekében. Az optimalizálási problémák megoldása pedig lehetetlen a matematika és a számítástudomány határán álló operációkutatás nélkül. Ezzel foglalkozik Békési József, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének főiskolai tanára, aki idén márciusban nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
TOVÁBBLendületesek: Maria Lugaro
A csillagok és bolygók születésének körülményeit vizsgálja az MTA Lendület Programjának támogatásával Maria Lugaro. A csillagász és munkatársai ennek érdekében csillagpor laboratóriumi vizsgálatával szerzett adatokat fognak elemezni. Maria Lugarót, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát, aki „A meteoritokban megőrzött nukleáris égéstermékek mint nyomjelzői a Nap és a bolygók születésének” című pályázatával immár másodszor nyerte el a Lendület Program támogatását, mindig is lenyűgözték a meteoritokban található, igen ritka csillagporszemcsék.
TOVÁBBMeghatványozódó értékek – Művészeti estek az Akadémián XII.
Bellini, Verdi, Liszt, Schumann és Mozart mesterművei, Barabás Márton festő- és szobrászművész alkotásai és a Bárdos Sarolta borász vezette Tokaj Nobilis Szőlőbirtok borai álltak a „Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián” című rendezvénysorozat tizenkettedik estjének fókuszában. A három világhírű, egyaránt Kossuth- és Liszt-díjas magyar zeneművész – Kolonits Klára és Bretz Gábor operaénekesek, valamint Balázs János zongoraművész – Pesti Vigadóban adott koncertjén, majd az MTA Székház Vörösmarty- és Kodály-termében rendezett kiállításmegnyitón és borbemutatón a jelenlévők megtapasztalhatták, hogy a művészet képes felragyogtatni, meghatványozni az élet értékeit.
TOVÁBBÉrdektelenek-e a magyar fiatalok? A Magyar Tudomány összeállítása az ifjúsági társadalom szociológiai és politikatudományi megközelítéseiről
Milyen megközelítések mentén vizsgálhatók a 21. században a fiatalok, illetve miként gondolkodnak és cselekszenek a gyakran apolitikussággal és passzivitással vádolt magyar ifjak – e két kérdésre keresték a választ a Magyar Tudomány című folyóirat tematikus összeállításában a hazai ifjúságkutatás különböző nemzedékeit és iskoláit reprezentáló kutatók. Tanulmányaik cikkünkbe kattintva olvashatók.
TOVÁBB„Művészete a zenei élet egyik, majd egy évszázadot átölelő csúcsteljesítménye” – Budapesten vette át a Wolf-díjat Kurtág György
Kurtág Györgynek a magyar és az egyetemes zeneművészetre gyakorolt inspiráló hatását méltatta Hudecz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke azon a budapesti ünnepségen, amelynek keretében barátok, pályatársak, kollégák, valamint Izrael állam képviselői részvétele mellett átadták a Wolf-díjat a magyar zeneművésznek.
TOVÁBBAz mta200.hu-ról ajánljuk: Tudós és művész – Kodály Zoltán az Akadémián
„Nem kerestem ezt a tisztséget” – fogalmazott akadémiai elnöki beköszöntőjében Kodály Zoltán. A zeneszerző-tudós embert próbáló feladatot vállalt: az intézmény második világháború utáni megújítását. Kodály azt vallotta, tudomány és művészet nem lehetséges egymás nélkül. Dalos Anna írása.
TOVÁBBLendületesek: Maga Péter
Az automorf formák napjaink matematikai kutatásainak legérdekesebb objektumai közé tartoznak, hiszen kapcsolódási pontként szolgálnak a matematika számos részterülete, például a számelmélet és a parciális differenciálegyenletek között. Maga Péter, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja az elkövetkező években az automorf formákat fogja vizsgálni magasabb rangú csoportokon.
TOVÁBBTranszpozonok mint „megszelídített” molekuláris paraziták biológiája és terápiás alkalmazásai – Ivics Zoltán külső tag székfoglaló előadása
Ivics Zoltán külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
TOVÁBBPályázati felhívás az MTA-SYLFF ösztöndíjra
Az MTA-SYLFF (Fiatal Vezetők Ösztöndíja Alapítvány) pályázatot hirdet diplomás fiataloknak – a magyar gazdaság és kultúra fejlődését szolgáló, ugyanakkor egyetemes, humanitárius szempontokat is érvényesítő – társadalomtudományi továbbképzési ösztöndíj elnyerésére.
TOVÁBBNew horizons on the typology of East and Southeast Asian languages and more particularly of Sino-Tibetan and Sinitic languages – Alain Peyraube tiszteleti tag székfoglaló előadása
Alain Peyraube tiszteleti tag 2023. november 21-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az angol nyelvű előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
TOVÁBBÁllami elismerések kutatóknak augusztus 20. alkalmából
A hagyományoknak megfelelően idén is magas rangú állami kitüntetéseket adtak át augusztus 20-án az államalapításra és Szent István királyra emlékező nemzeti ünnep alkalmából. Az állami elismerésekben a Magyar Tudományos Akadémia több tagja és doktora is részesült. A kitüntetettek névsorát és a munkásságukat bemutató rövid összefoglalást a Magyar Közlöny 82. száma alapján közöljük.
TOVÁBBLendületesek: Novák Zoltán
A vegyipar, illetve a gyógyszergyártás ma már elképzelhetetlen katalizátorok nélkül. Ezért az egyre hatékonyabb katalizátorok fejlesztése a kémia legfontosabb célkitűzései közé tartozik, hiszen így olcsóbbá, fenntarthatóbbá, környezetkímélőbbé tehető a kémiai szintézis. Novák Zoltán, az ELTE Szerves Kémia Tanszék egyetemi tanára, a Fenntartható Katalitikus Eljárások Lendület-kutatócsoport vezetője és munkatársai is új típusú katalizátorok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek részben visszaforgathatók, újrahasználhatók, csak kis mennyiség kell belőlük, irányítható külső impulzusokkal aktiválhatók, és az sem baj, ha nem kell hozzájuk drága nemesfém.
TOVÁBBA logika szörnyei és a turbulencia – Ifj. Székelyhidi László külső tag székfoglaló előadása
Ifj. Székelyhidi László külső tag 2024. április 8-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Cikkünkben elérhető az előadás videofelvétele, valamint előadásról szóló, képgalériával bővített összefoglaló.
TOVÁBBAz MTA doktorai: Géra Eleonóra Buda múltjáról
Buda a város törököktől való visszafoglalásakor teljesen elnéptelenedett, az épületek romba dőltek. A semmiből kellett tehát újjáépíteni a várost és lakosságát. Géra Eleonóra várostörténész, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi docense, az MTA doktora Buda kora újkori történetét kutatja. Interjúnkban elmondta, hogy a társadalom rendkívüli sokszínűsége teszi igazán érdekessé a várost. Buda lakosai több párhuzamos joghatóság alá tartozhattak, így eltérők voltak a jogaik, az érdekeik és a lehetőségeik is.
TOVÁBBLendületesek: Acsády László
A talamusz az egyik leginkább alábecsült agyterület. A klasszikus nézet szerint mindössze az a dolga, hogy átkapcsoló állomásként működjön az agykéreg és a külvilágból érkező ingerek között. Acsády László, az MTA–KOKI Lendület Thalamus Kutatócsoport vezetője, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI) igazgatóhelyettese és munkatársai azonban az elmúlt évtizedekben feltárták, hogy e vélekedés nem is állhatna messzebb a valóságtól. A kéreg és a talamusz közötti sokrétű kommunikáció és a talamuszsejtekben folyó feldolgozás ugyanis azt bizonyítja, hogy ez az agyterület aktív szerepet játszik az agyműködésben. Az agykutató csoportja mostantól a Lendület Program támogatásával folytathatja a kutatásokat.
TOVÁBBElhunyt Adriányi Gábor egyháztörténész, az MTA külső tagja
Életének 90. évében, 2024. augusztus 10-én elhunyt Adriányi Gábor egyháztörténész, az MTA külső tagja
TOVÁBBA parti madarak viselkedésevolúcióját tárták fel az MTA külső tagja vezetésével
A világ egyik legfontosabb tudományos folyóiratában, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia által kiadott Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) publikálta a részben Székely Tamás, az MTA külső tagja által vezetett kutatócsoport a nemi szerepeknek a parti madaraknál tapasztalható evolúciójáról szóló, rengeteg kutatás eredményeit együtt elemző tanulmányát. A kutatók megállapították, hogy a korábbi felfogással ellentétben a parti madarak szaporodási és utódgondozási viselkedését jobban befolyásolják a társas viszonyok, mint az ökológiai körülmények.
TOVÁBBLendületes kutatók részvételével hozták létre a James Webb űrtávcső hivatalos elméleti színképadatbázisát
A James Webb űrtávcső (JWST) műszereinek kalibrációjához, a csillagok és exobolygók színképében megjelenő molekulák – mint például a víz – elnyelési sávjainak megkülönböztetéséhez elengedhetetlen egy pontos elméleti csillagszínkép-adatbázis elkészítése. Az MTA-ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoport és a Space Telescope Science Institute (STScI) kutatói Mészáros Szabolcs vezetésével hozták létre a James Webb űrtávcső hivatalos elméleti csillagszínkép-gyűjteményének legújabb kiadását, amely a valaha elkészített legnagyobb ilyen adatbázis.
TOVÁBBA Fiatal Kutatók Akadémiájának felmérése szerint visszaszorulhat a magyar tudományos közösség az Európai Kutatási Térségből
A 21 modellváltó, közalapítványi fenntartású magyar egyetem részvételének felfüggesztése az Erasmus és Horizont Európa programokban nagyon súlyos, hosszú távú hatásokkal bírhat a teljes hazai kutatási és felsőoktatási közösségre. A világ vezető tudományos folyóiratában, a Nature-ben megjelent összefoglaló szerint nemcsak a felfüggesztett egyetemeken dolgozók, hanem még az állami fenntartású egyetemek és kutatóintézetek munkatársai is érzékelik a felfüggesztés negatív hatásait.
TOVÁBBLendületesek: Abonyi András
A folyóvízi planktonközösségek meghatározó jelentőséggel bírnak a folyók ökológiai egészségének fenntartásában, ennek ellenére az állóvízi planktonhoz képest a folyóvízi lebegő élőlények közösségét nagyon kevéssé kutatják. Ezen változtat Abonyi András, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásának segítségével a folyók planktonközösségének a folyószabályozás és az időbeli változások hatására való átalakulását vizsgálja.
TOVÁBBÉletműdíj az MTA rendes tagjának Prágában
Tóth Miklóst, a kémiai ökológia nemzetközi hírű kutatóját tudományterülete világszervezete tüntette ki.
TOVÁBBUros apát temploma és helye az európai művészettörténetben – Videón Takács Imre művészettörténész Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása
Miként lehet egy templom egyszerre három templom? Hogyan árulkodhat egy befalazott ablak az épület eredeti ritmusáról? Milyen eszközökkel tudjuk felismerni az építészettörténeti rétegeket egy épületen belüli összevisszaságban? És hogyan tört be Pannonhalmára „a legmodernebb avantgárd” az 1220-as években? Többek között ezeket a kérdéseket érintve tárta fel diákokból álló hallgatósága előtt a Pannonhalmi Bencés Főapátság templomának titkait Takács Imre művészettörténész Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása.
TOVÁBBNégymilliárd év után újra megszülethet az élet a Földön
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával azt vállalta az Európai Kutatási Tanács legrangosabb pályázatának elnyerésével, hogy kémiai molekulákból kiindulva hat év alatt életet teremtenek a laboratóriumban. Ez a MiniLife projekt, amelynek sikere esetén egy tápoldattal teli tartályban mikroszkopikus golyócskák úszkálnak, növekednek és osztódnak majd.
TOVÁBB„Szellemi öröksége iránymutató” – A Magyar Tudományos Akadémia egykori főtitkárára emlékeztek
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkári posztját másfél évtizedig betöltő természettudósra, tudománytörténészre és nyelvészre, Szily Kálmánra emlékeztek akadémiai vezetők, szakmai testületek és egykori alma matere képviselői halálának 100. évfordulóján a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Köszöntőjében Kollár László Péter, az Akadémia főtitkára olyan kutatóként méltatta Szily Kálmánt, akinek figyelme nem önmagára, nem saját tudományos karrierjének egyengetésére irányult, hanem arra, hogy munkáját a legapróbb cselekedetekig mások szolgálatába állítsa.
TOVÁBBÚjra lehet pályázni az MTA Kiváló Kutatóhely címre
A Magyar Tudományos Akadémia 2024-ben második alkalommal hirdeti meg az „MTA Kiváló Kutatóhely” pályázatot az egyetemek és a kutatóintézetek, illetve kutatóközpontok keretében működő kutatóhelyek számára. Az első pályázat eredményeként 2022-ben 95 kutatóhely nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést. Elérkezett az idő arra, hogy további kutatóhelyek is lehetőséget kapjanak tudományos kiválóságuk elismertetésére.
TOVÁBBHogyan beszélgetnek az idegsejtek, és hogyan hallgatják őket az agykutatók? – Videón Szabadics János biológusnak a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása
Hogyan jutott el egy fiatal a csiga idegsejtjeinek vizsgálatától a legmodernebb hazai és külföldi laboratóriumokban folytatott, a memóriáért felelős agyterületekkel kapcsolatos kutatásokig? Kiderült Szabadics János előadásából.
TOVÁBBA zene egyesítő ereje – Beethoven-est Martonvásáron
Kutatók, tudományszervezők, közéleti személyiségek és diplomaták részvételével tartották meg a martonvásári Brunszvik-kastély parkjában a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hagyományos komolyzenei koncertjét.
TOVÁBBAz mta200.hu-ról ajánljuk: Úttörő magyar nők a tudományban és az oktatásban – életpályák két angol nyelvű kötetben
Az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság égisze alatt, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Pioneer Hungarian Women in Science and Education (Úttörő magyar nők a tudományban és az oktatásban) című kötetek a tudományos kutatás és oktatás területén jelentős eredményeket elért magyar nők életútjának és pályaívének bemutatására vállalkoznak.
TOVÁBBA mesterséges intelligencia szerepe a csillagászati és űrfizikai kutatásokban – Videó a közgyűlési tanácskozásról
Közeli és távoli természeti környezetünk megismeréséhez egyre növekvő mértékben használunk nagy adatbázisokat és szimulációkat. Értelmezésükhöz elengedhetetlenek a mesterségesintelligencia-alapú módszerek. Az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozáson ezek megjelenését és lehetőségeit tekintették át a résztvevők a csillagászat és az űrfizika különböző területein, pillanatfelvételt készítve arról, hogyan kezdi átalakítani ez az új megközelítés a csillagászati és fizikai kutatásokat Magyarországon.
TOVÁBBFelvállalni a magyar gyökereket – Az MTA külső tagjainak világtalálkozója a 200 éves évforduló alkalmából
2025. május 8–9-én rendezik az MTA Székházban a Külső Tagok Tudományos Szimpóziumát, amelyen számos magyar vagy Magyarországhoz kötődő Nobel- és Abel-díjas tudós is részt vesz. Az egyik szervezővel, Tigyi Gáborral, a Tennessee-i Állami Egyetem orvosi karának professzorával beszélgettünk a szimpózium céljairól, illetve az MTA külső tagjainak szerepéről a magyar tudományosságban.
TOVÁBBKurtág György nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat
Kurtág György zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és annak zenetudományokat is magában foglaló I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya felterjesztésére. „Kurtág György zenéje hozzájárul a világ kulturális örökségéhez” – indokolta döntését a rangos izraeli kitüntetést odaítélő nemzetközi zsűri.
TOVÁBBÚjabb eredmények a kondenzált anyagok fizikájában – Videón a közgyűlési tanácskozás
A program résztvevői bemutatták a kondenzált anyagok fizikája területén Magyarországon az utóbbi néhány évben elért legkiemelkedőbb eredményeket. Az előadások tematikája jól mutatta a kondenzált anyagok kutatásának széles spektrumát a magyarországi egyetemeken és kutatóintézetekben.
TOVÁBBGábor Dénes-díj – Felterjesztési felhívás
A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma idén is keresi a szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő szakembereket.
TOVÁBBRoska Botond, az MTA külső tagja a 2024. évi orvosi Wolf-díj nyertese
A Svájcban élő magyar neurobiológus José-Alain Sahellel megosztva nyerte el a díjat „a látás megmentéséért és vak emberek látásának helyreállításáért az optogenetika segítségével”.
TOVÁBBAz Akadémia épülete, ahogy csak nagyon ritkán láthatjuk – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza
A 2025-re, az Akadémia fennállásának 200. évfordulójára szépülő MTA Székház architektúrája és ornamentikája összességében a reneszánsz és az antik-hellenizáló elemek harmóniáján alapul. Az 1865-ben átadott épület hosszas stílusvita után végül neoreneszánsz palotaként épült fel, és vált Budapest egyik emblematikus építményévé. Felújítása hétről hétre újabb érdekességekkel szolgál.
TOVÁBBEzerarcú fizikai-kémia: világunk építőkövei – Videón az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozás
Cikkünkben megnézhető a Kémiai Tudományok Osztálya Fizikai-kémiai Tudományos Bizottságának ünnepi tudományos ülésén készült felvétel. A tanácskozáson adták át a Polányi Mihály-díjat. Az elismerést az MTA Fizikai-kémiai Tudományos Bizottsága adományozza évente a fizikai kémia területén az előző 5-10 éves időszakban elért nemzetközi jelentőségű magyar tudományos eredmény jutalmaként. A tudományos ülésen a Polányi Mihály-fődíj és a Polányi Mihály fiatal kutatói díj nyertesei is előadásokban foglalták össze kutatási eredményeiket.
TOVÁBBLendületesek: Horváth András Attila
Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy az epilepsziával összefüggő kérgi hiperexcitabilitás (vagyis az idegsejtek túlzott aktivitása) és a kognitív hanyatlással járó kórképek (például a demencia) között kapcsolat van. Az e kapcsolat hátterében meghúzódó mechanizmust igyekszik feltárni munkatársaival Horváth András Attila, az Országos Mentális Idegsebészeti és Idegtudományi Intézet Neurokognitív Kutatási Központjának igazgatója és az MTA-OMIII Lendület Neurokognitív Kutatócsoport vezetője. Eredményeik a kezelés új célpontjaihoz vezethetnek el.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: a hazugság – Videón Kleiber Judit nyelvész előadása
Mit tekintünk hazugságnak? Minden hazugság megvetendő? Hogyan változik a hazugság megítélése a különböző kultúrákban? Milyen nyelvi eszközök szolgálnak a becsapás felismerésére? Mi alapján vonunk le következtetéseket? Miért fontos a következtetéseink minősége a döntéseink szempontjából? Mit értünk sugallt állítások alatt? Miként kezeljük a mellébeszélést és a féligazságokat? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Kleiber Judit nyelvész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBLendület-csoport a sötét anyag nyomában
Az Európai Űrügynökség nemrégiben közzétette a Euclid űrtávcsővel készített első látványos felvételeket, ezzel demonstrálták az új teleszkóp páratlan képességeit. A Euclid által gyűjtött adatokat egy több ezer kutatóból álló nemzetközi konzorcium fogja elemezni a következő években. E konzorcium résztvevői a Kovács András, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa által vezetett MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport tagjai is.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: tények és tudomány – Videón Tuboly Ádám előadása
Hogyan kapcsolódik a ruhaválasztásunk a hideg racionalitáshoz? Mit jelent valójában a tudomány? Melyek az erősségei és a hibái? Mit nevezünk tényeknek? Hogyan segítenek a dinoszauruszok a tények megértésében? Mennyire tekinthető befejezettnek a tudomány? Ezekre a kérdésekre is választ adott Tuboly Ádám tudományfilozófus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBAz I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának állásfoglalása az anyanyelvi nevelés jelentőségéről
Az MTA Magyar Nyelvészeti Munkabizottsága a Nyelvtudományi Bizottság és az I. Osztály által megerősített állásfoglalást fogalmazott meg a magyar nyelvészeti képzés felsőoktatásbeli helyzetét illetően, amelyet az e téren zajló átalakítási folyamatok tesznek aktuálissá.
TOVÁBBMagyarország soros EU-elnöksége előestéjén Budapesten tartotta ülését az EASAC Tanácsa
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) június 6–7-én a Magyar Tudományos Akadémia meghívására az MTA-n tartotta Tanácsának soron következő ülését, amelyet hagyományosan az Európai Unió Tanácsának következő soros elnökségét ellátó EU-tagállamban rendeznek.
TOVÁBBLendületesek: Juhász Gábor
A sejtek egészséges működése elképzelhetetlen a hibás vagy már felesleges anyagaik, illetve a bekebelezett anyagok megemésztése, lebontása nélkül. Ha ez a rendszer nem működik megfelelően, annak számos kóros következménye lehet. E sejten belüli lebontó folyamatok a lizoszómáknak nevezett, membránnal határolt hólyagok közreműködésével zajlanak. Ezeket kutatja Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és a Lizoszomális Degradáció Kutatócsoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: kijózanító véletlenek – Videón Keszthelyi Gabriella előadása
Mit jelent a születésnap-paradoxon? Hogyan fordulhat elő, hogy egy az álmunkban látott szimbólum később a nézett sorozatunkban is megjelenik? Milyen kapcsolat van a káosz és egy Szűz Mária-mintára égett pirítós között? Valóban igaz-e, hogy ami véletlen, az előrejelezhetetlen? Ezekre a kérdésekre is választ adott Keszthelyi Gabriella matematikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBAz mta200.hu-ról ajánljuk: Egy elnöki portré születése
Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.
TOVÁBBHuszonegy Lendület-kutatócsoport indíthatja el 2024-ben felfedező kutatásait az Akadémia támogatásával
A Lendület Program a kiválóság támogatására irányul, célja a hazai kutatóbázis erősítése. Kiemelkedő fiatal tehetségek és kimagasló teljesítményű kutatók innovatív, eredeti ötleteken alapuló kutatásait támogatja azáltal, hogy forrást biztosít új téma kutatására alakuló kutatócsoportok létrehozására és fenntartására.
TOVÁBBSzázhatvan fiatal kutató nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma a június 5-ei ülésén döntött az idei MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázatokról a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
TOVÁBBA fizika fejlődési irányai – Videó az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tudományos ülésről
Melyek napjaink legígeretesebb és legizgalmasabb kutatási témái a fizikában? Erre a kérdésre kaphattak választ az érdeklődők az MTA Fizikai Tudományok Osztálya tanácskozásán. A konferencián a 2024. évi Fizikai Fődíjat, a Fizikai Díjakat, az Akadémiai Díjat, valamint a Széchenyi-díjat elnyert kutatók számoltak be élvonalbeli kutatásaikról.
TOVÁBBMagyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói egy korábbi Lendület-pályázat révén beszerzett szuperrezolúciós (rendkívül nagy felbontású) mikroszkóp segítségével feltárták, hogy az idegsejtek végződésein lévő kannabinoidreceptorok hogyan szabályozzák a szinapszis erősségét. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: a tudományos műveltség – Videón Zemplén Gábor tudománytörténész előadása
Milyen volt a tudomány régen? Miért szikrázott egy angol filozófus zoknija éjszakánként? Hogyan születnek a tények? Milyen a tudomány természete? Mi köze volt Benjamin Franklinnek a pulykákhoz? Mitől védi meg a tudomány a társadalom tagjait? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Zemplén Gábor tudománytörténész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBBig Five 100 – Videón a legendás matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia
A Fejér Lipót által „Big Five”-nak nevezett matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi jubileumi konferenciát szervezett az MTA Matematikai Tudományok Osztálya. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben rendezett ünnepségen személyesen köszöntötték az idén 100. születésnapját ünneplő Fuchs Lászlót, aki az Akadémia elnökétől átvette a külhoni magyar tudósoknak adható legrangosabb akadémiai kitüntetést, az Arany János-életműdíjat. A rendezvényen készült felvétel cikkünkben megnézhető.
TOVÁBBMagyarország 20 éve az Európai Unióban: A gazdaság- és területpolitika jelene és jövőbeli kihívásai – Videó a közgyűlési tanácskozásról
Magyarország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz óriási jelentőségű esemény az ország történetében. De mit értünk el az integrációs folyamatban? Erre a kérdésre keresték a választ az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó konferencia résztvevői, akik elsősorban a régió hasonló adaptációs folyamataiba illesztve tekintették át az elmúlt két évtized történéseit, tapasztalatait.
TOVÁBBNehéz sorsú, tudományos pályára készülő tehetségeknek gyűjt az Akadémia
A 2024. évi közgyűlés döntése értelmében a következő egy évben a gyűjtés célja a nehéz sorsú, tudományos pályára készülő és tehetségesnek mutatkozó fiatalok tanulmányainak támogatása lesz. A tavalyi, 196. akadémiai közgyűlésen meghirdetett jótékonysági gyűjtés eredményeként több mint 12 millió forinttal támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális programjának megvalósulását a Magyar Tudományos Akadémia.
TOVÁBBRobusztus térállvány, új tető és egy meglepetéscímer – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza
Tekintélyes méretű térállvány épült az MTA Székház Duna felőli oldalán, hogy megkezdődhessen a harmadik emeleti tetőtér felújítása, valamint a tetőszerkezet cseréje. Az állványzatba teher- és személyszállításra alkalmas felvonó épült, és különleges szerkezetének köszönhetően a felállításához meg sem kellett fúrni a műemlék épület kőburkolatát. Időközben befejeződtek az előző fázis munkálatai, a Díszterem freskói visszanyerték eredeti pompájukat, és még egy elfeledett országcímer is előbukkant a mennyezeti festékrétegek alól. Utóbbiról részletesebben is beszámolunk a közeljövőben.
TOVÁBBAz MTA 197. közgyűlésének határozatai
A Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésén számos előterjesztésről határozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete személyes, jelenléti ülésen, illetve a szavazásra jogosult tagok előzetes véleménynyilvánítását követően a távollévők közötti elektronikus szavazással.
TOVÁBBÚtikalauz a káoszhoz: a manipuláció nyelvi eszközei – Videón Schnell Zsuzsanna kognitív nyelvész előadása
Mit jelent a „mentek” szó? Hogyan kommunikál Jane Austen főhősnője? Mik azok a szókratészi kérdések? Mi a sikeres társalgás alapja? Melyek a manipuláció nyelvi eszközei? Miért fontos, hogy milyen véleménybuborékban élünk? Ezekre a kérdésekre is választ adott Schnell Zsuzsanna kommunikációkutató a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBBKingdom of Gods and Demons – Exhibition of the Lendület (Momentum) Research Team at the Museum of Fine Arts
A comprehensive picture of the culture, society, history and religious life of the Neo-Assyrian and Neo-Babylonian periods (around 1000-500 BC), a defining period of ancient Mesopotamia, is presented in an exhibition at the Museum of Fine Arts, which is opening now. The central theme of the exhibition is defined by the scientific activity of the MTA-ELTE Lendület (Momentum) Neo-Assyrian and Neo-Babylonian Cylinder Seals and Divine World Research Group, led by Zoltán Niederreiter, Assyriologist, archaeologist and historian.
TOVÁBBLendületesek: Lohner Szimonetta
Az orvostudományi kutatásokban életbevágóan fontos, hogy az egyes vizsgálatok a nemzetközi szakmai ajánlásoknak, elvárásoknak megfelelően történjenek, az eredmények mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, és a bizonyított felfedezések tanulságai minél hamarabb átkerüljenek a klinikai gyakorlatba. E feltételek azonban nem mindig teljesülnek. Lohner Szimonetta, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtani Intézetének egyetemi docense és a Lendület Program keretében alapított kutatócsoportja e célok érdekében vizsgálja az orvostudományi kutatások gyakorlatát.
TOVÁBBHasznos tudomány-e a csillagászat? (Igen!) – Videón Frey Sándor csillagász Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása
Mi köze az üvegkerámia főzőlapoknak a távcsövekhez? És a Gaia űrtávcsőnek a mobilunkhoz? Hogyan segítenek a távoli világűrben lévő aktív galaxismagok abban, hogy tudjuk, mikor jön a következő busz? És a csillagok működésének ismerete abban, hogy energiát termelhessünk, ha kimerülnek fosszilis erőforrásaink? És mi volt a szerepe a Vénusz Napkorong előtti átvonulásának a finnugor nyelvrokonság felfedezésében? Többek között ilyen váratlan és izgalmas kérdések megválaszolásával vezet bennünket Frey Sándor csillagász Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása a csillagászat hétköznapi hasznosságának felismeréséhez.
TOVÁBBGazdagítsa könyvtárát! - Nyereményjátékot indítunk a Facebookon
A Magyar Tudományos Akadémia egyik fő stratégiai célja egy tudománybarát társadalom építése. Különösen fontos ez a mai dezinformációs környezetben, ahol a laikusok egyre nehezebben tudják megkülönböztetni a hiteles tartalmakat és forrásokat az áltudományos szennytől. Tudománynépszerűsítő munkája legújabb lépéseként az MTA a Typotex Kiadóval együttműködve nyereményjátékot hirdet.
TOVÁBBA Litván Tudományos Akadémia elnöke az MTA-n
Freund Tamás 2024 június 6-án a litván–magyar kétoldalú akadémiai megállapodás közös aláírása céljából hivatalában fogadta Jūras Banyst, a Litván Tudományos Akadémia elnökét.
TOVÁBB- 2182 találat