Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában

Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás mielőbbi megszületésének elősegítésére az Akadémia elkészítette az ITM-től kapott munkaanyag figyelembevételével stratégiai koncepcióját a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában. Az összefoglaló az MTA tudományos osztályainak elnökei, kutatóhálózati intézményvezetői és további akadémiai vélemények összegzése alapján készült, de még nem tekinthető az MTA hivatalos testületi álláspontjának.

Előadások, programok egész novemberben – megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe Előadások, programok egész novemberben – megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe

Előadások, programok egész novemberben – megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe

Lovász László elnök és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes köszöntőjével, valamint Bokor József alelnöknek az önvezető autók jövőjéről szóló előadásával megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozata. Az MTA Székházában tartott ünnepség részeként átadták a kiemelkedő tudományos életművek elismeréseként az Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorúkat is.

Tudomány Mátyás király udvarában – új kiállítás az MTA Könyvtár és Információs Központban Tudomány Mátyás király udvarában – új kiállítás az MTA Könyvtár és Információs Központban

Tudomány Mátyás király udvarában – új kiállítás az MTA Könyvtár és Információs Központban

Csillagászati művek a 15. század második feléből, humanista történetírók jeles munkái, valamint a híres Bibliotheca Corviniana egyik teljes kódexe is megtekinthető február végéig az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, valamint az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által rendezett kiállításon.

Vízi mezokozmosz; magyar hálózatkutatók Európa élén: a Szigma – a holnap világa 2018. november 6-i adása Vízi mezokozmosz; magyar hálózatkutatók Európa élén: a Szigma – a holnap világa 2018. november 6-i adása

Vízi mezokozmosz; magyar hálózatkutatók Európa élén: a Szigma – a holnap világa 2018. november 6-i adása

Megnyílt az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén a kelet-közép-európai régió első vízi mezokozmosztelepe. Az új kutatási infrastruktúra átadásáról, a tizenkét műanyag tartály hazai és nemzetközi jelentőségéről, a főbb célkitűzésekről és kutatási irányokról hallhattak a tudományos magazin hallgatói. Az adás második felében arról a hatalmas nemzetközi sikerről volt szó, amelyet Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil ért el. Vezetésükkel a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból. A kutatók célja az, hogy jobban megértsék a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.

Elhunyt Szolcsányi János farmakológus, az MTA rendes tagja Elhunyt Szolcsányi János farmakológus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Szolcsányi János farmakológus, az MTA rendes tagja

Életének 81. évében, 2018. november 5-én elhunyt Szolcsányi János akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa. A Széchenyi-díjas tudós a magyar farmakológiai kutatások kimagasló alakja volt, számos gyógyszer kidolgozása fűződik a nevéhez.

Nagycenki főhajtás és sopronpusztai faültetés – emlékezés Széchenyi Istvánra és az Akadémia alapítására Nagycenki főhajtás és sopronpusztai faültetés – emlékezés Széchenyi Istvánra és az Akadémia alapítására

Nagycenki főhajtás és sopronpusztai faültetés – emlékezés Széchenyi Istvánra és az Akadémia alapítására

A nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel tisztelgett az MTA alapítója, Széchenyi István emléke előtt Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár. A Magyar Tudomány Ünnepét megelőző programok részeként felkeresték az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének felújított épületét.

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

Négy könyv, negyven tudományos cikk és tanulmány, több mint húsz népszerűsítő cikk és blogbejegyzés, hazai konferenciákon tíz, külföldi rendezvényeken pedig huszonöt előadás, valamint csaknem negyven, a kutatócsoport munkáját bemutató, illetve a trianoni békeszerződésről szóló előadás az érdeklődő nagyközönségnek – a számok alapján így összegezhető röviden a kutatási programja feléhez érkezett MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport eddigi teljesítménye. A 2016-ban Ablonczy Balázs történész által alapított kutatócsoport fő célja, hogy lerója a témával kapcsolatban a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.

Pozsarevác, 1718: nagyhatalmi érdekek és nemzeti törekvések Közép-Európában – konferencia az Akadémián Pozsarevác, 1718: nagyhatalmi érdekek és nemzeti törekvések Közép-Európában – konferencia az Akadémián

Pozsarevác, 1718: nagyhatalmi érdekek és nemzeti törekvések Közép-Európában – konferencia az Akadémián

Milyen diplomáciai alkudozások előzték meg az 1715–18-as velencei–török és osztrák–török háborút lezáró békét, milyen érdekek és törekvések jelentek meg a béketárgyalásokon, és milyen következményei voltak a pozsareváci békének – egyebek mellett ezt vizsgálták a háromszáz évvel ezelőtti történelmi eseményt felidéző két nemzetközi tanácskozáson.

Vízi mezokozmosz: evolúciós kísérleti tartályokat létesítettek a Balaton partján Vízi mezokozmosz: evolúciós kísérleti tartályokat létesítettek a Balaton partján

Vízi mezokozmosz: evolúciós kísérleti tartályokat létesítettek a Balaton partján

Megnyílt az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén a kelet-közép-európai régió első vízi mezokozmosz telepe. Az új kutatási infrastruktúra átadásáról, a tizenkét műanyag tartály hazai és nemzetközi jelentőségéről, a főbb célkitűzésekről és kutatási irányokról képes összefoglalóban számolunk be.

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói

A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László

A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László

Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Hogyan használjuk fel és használjuk ki a közérdekre való hivatkozást a szabad versennyel szemben? A világ föderális piacain, az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb. nagyon hasonló szabályozási dilemmák merülnek fel, ám ezek a rendszerek nagyon keveset tanultak egymástól, így a tanulságok levonása is elmaradt. E hiányosságot pótolják az összehasonlító jogtudománnyal foglalkozó Föderális Piacok Kutatócsoport vizsgálatai.

Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet

Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet

Hetven őshonos fa és több mint kétezer díszcserje kapott helyet abban a díszkertben, amelyet az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrárinnovációs Centrum Projektjének első lépéseként adtak át október 25-én. A megújult Brunszvik-kert után a tervek szerint 2019 elején adhatják majd át az Agroverzum Tudományos Élményközpontot, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbje pedig az engedélyes tervezési fázisba ért.

Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Nobel-díjjal jutalmazott válaszok a gazdasági növekedés problémájára Nobel-díjjal jutalmazott válaszok a gazdasági növekedés problémájára

Nobel-díjjal jutalmazott válaszok a gazdasági növekedés problémájára

A közgazdaságtan talán legfontosabb kérdése, hogy miért (vagy miért nem) növekednek a gazdaságok hosszú távon. Ha egy gazdaság éves egy főre jutó átlagos növekedése 2%, akkor 50 év alatt 2,7-szeresére nő, míg évi 4%-os növekedés esetében ugyanez a szám 7,1! Kulcskérdés tehát, hogy milyen tényezők határozzák meg a hosszú távú gazdasági fejlődést. A 2018-as közgazdasági Nobel-díjasok erre adtak iskolateremtő válaszokat.

Mátyás király kamerája – pályázat középiskolásoknak Mátyás király kamerája – pályázat középiskolásoknak

Mátyás király kamerája – pályázat középiskolásoknak

Milyen lehetett egy reggeli Mátyás udvarában? Hogyan buzdította a fekete sereget a fiatal uralkodó? Miről beszélne Mathias Rex, ha egy gimnazista akkoriban meginterjúvolhatta volna? A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, valamint az OTP Fáy András Alapítványa arra buzdítja a középiskolásokat, hogy fogjanak egy telefont vagy egy kamerát, és készítsenek 3 perces videót Mátyás királyról.

Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban

Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban

Mi a társadalmi innovációk sikerének egyik legfontosabb záloga? Milyen hatása volt a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-es módosításának a születéskori egészségi állapotra? Miként befolyásolja a digitális átalakulás a munkaerőpiacot és a hazai termelővállalatok helyzetét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársai. A kutatók eredményeiből készült válogatás az mta.hu-n.

Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból

Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból

Tudományos igénnyel feltárni a nemzet előtt álló kihívásokat, és ezek nyomán javaslatot tenni az egyes szakterületekért felelős döntéshozók számára – ez az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik legfontosabb küldetése. Kutatóik számos területen a nemzetközi élvonalba tartoznak, csak ebben az évben több mint ötven impaktfaktoros publikációjuk jelent meg kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban, kiadóknál. Összeállításunkban az elmúlt évek legizgalmasabb kutatásaiból válogattunk.

Immunfékek feloldásával a rák ellen – a 2018-as orvosi Nobel-díj háttere Immunfékek feloldásával a rák ellen – a 2018-as orvosi Nobel-díj háttere

Immunfékek feloldásával a rák ellen – a 2018-as orvosi Nobel-díj háttere

A Karolinska Intézet Nobel-díj-bizottsága úgy döntött, a 2018. évi élettani vagy orvosi kutatásokért járó Nobel-díjat közösen James P. Allisonnak és Hondzso Taszukunak ítéli a negatív immunszabályozás gátlásával működő rákterápia felfedezéséért. A kutatások hátteréről az alábbiakban olvasható a bizottság által kiadott összefoglaló magyar fordítása.

Alapkutatás és innováció az Akadémián – amit Magyarország legnagyobb kutatóhálózatáról feltétlenül tudni kell Alapkutatás és innováció az Akadémián – amit Magyarország legnagyobb kutatóhálózatáról feltétlenül tudni kell

Alapkutatás és innováció az Akadémián – amit Magyarország legnagyobb kutatóhálózatáról feltétlenül tudni kell

Az ITM álláspontjának megfelelően megtörténik az MTA kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, de ezt az MTA maga végzi el, és a megállapodás alapján az átvilágítás lefolytatása előtt az intézményi struktúrát érintő döntések nem történnek. Az MTA azt szeretné, hogy az átvilágítás és az ennek eredményeire alapozott, az új innovációs rendszerhez illeszkedő fejlesztések keretében tovább erősödne az alapkutatásokra épülő innovációs tevékenysége. A Magyar Tudományos Akadémia több ezer kutatónak ad munkát, nemzetközi szinten elismert alapkutatási műhelyek százait működteti, de az innováció felkarolására is nagy hangsúlyt fektet. Cikkünkben áttekintést adunk munkájukról és eredményeikről.

A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében

A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében

2018. szeptember 27-én mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának Természeti környezet című kötetét. Újdonság, hogy az új kiadás nem csupán a címben foglalt Magyarország, hanem hazánk, a Kárpát-medence egészének bemutatására is törekszik. Az atlasz folyamatosan frissülő online változata szabadon letölthető lesz.

Alapkutatás és innováció az Akadémián – amit Magyarország legnagyobb kutatóhálózatáról feltétlenül tudni kell Alapkutatás és innováció az Akadémián – amit Magyarország legnagyobb kutatóhálózatáról feltétlenül tudni kell

Alapkutatás és innováció az Akadémián – amit Magyarország legnagyobb kutatóhálózatáról feltétlenül tudni kell

Az ITM álláspontjának megfelelően megtörténik az MTA kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, de ezt az MTA maga végzi el, és a megállapodás alapján az átvilágítás lefolytatása előtt az intézményi struktúrát érintő döntések nem történnek. Az MTA azt szeretné, hogy az átvilágítás és az ennek eredményeire alapozott, az új innovációs rendszerhez illeszkedő fejlesztések keretében tovább erősödne az alapkutatásokra épülő innovációs tevékenysége. A Magyar Tudományos Akadémia több ezer kutatónak ad munkát, nemzetközi szinten elismert alapkutatási műhelyek százait működteti, de az innováció felkarolására is nagy hangsúlyt fektet. Cikkünkben áttekintést adunk munkájukról és eredményeikről.

„150 éves az Akadémia székháza” – kiállítás kötetbe szerkesztve „150 éves az Akadémia székháza” – kiállítás kötetbe szerkesztve

„150 éves az Akadémia székháza” – kiállítás kötetbe szerkesztve

Gazdag programsorozattal emlékezett meg három évvel ezelőtt az Akadémia székházának másfél évszázaddal ezelőtti megnyitásáról a tudós társaság. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért rendezvény a kor szellemiségét megidéző, valamint az épület tervezését és megvalósítását bemutató kiállítás volt. A tárlat nyomán egy az MTA intézmény-, épület- és gyűjteménytörténetét összegző kötet jelent meg az MTA BTK Művészettörténeti Intézet gondozásában.

Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben – MTA-s kutató vezette nemzetközi kutatócsoport eredménye a világ első számú gyógyszerkutatási folyóiratában Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben – MTA-s kutató vezette nemzetközi kutatócsoport eredménye a világ első számú gyógyszerkutatási folyóiratában

Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben – MTA-s kutató vezette nemzetközi kutatócsoport eredménye a világ első számú gyógyszerkutatási folyóiratában

A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentőségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserű György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ első számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli.

Tudománynépszerűsítő előadás-sorozatot indít a BME TTK Tudománynépszerűsítő előadás-sorozatot indít a BME TTK

Tudománynépszerűsítő előadás-sorozatot indít a BME TTK

A BME Természettudományi Kara „Science Campus” címmel előadás-sorozatot indít 2018. szeptember 28-án, amely elsősorban középiskolásoknak szól, de minden érdeklődő számára nyilvánosan látogatható. Az előadás-sorozat a korábban már három ízben megrendezett „BME TTK Sciencecamp” természettudományos nyári tábor hagyományait folytatja.

Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja a Balzan-díj idei kitüntetettjei között Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja a Balzan-díj idei kitüntetettjei között

Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja a Balzan-díj idei kitüntetettjei között

Kondorosi Éva akadémikus kapta idén a kémiai ökológia területén a Balzan-díjat. A 750 000 svájci frankkal járó elismerést a pillangósvirágúak és a velük szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok közötti kapcsolat molekuláris biológiájának feltárásáért ítélték oda az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorának, aki emellett az Európai Kutatási Tanács élettudományi alelnöke.

A fehérjék Achilles-sarkától Mátyás király geográfiai műveltségéig – tudományos előadások a 189. közgyűlésen A fehérjék Achilles-sarkától Mátyás király geográfiai műveltségéig – tudományos előadások a 189. közgyűlésen

A fehérjék Achilles-sarkától Mátyás király geográfiai műveltségéig – tudományos előadások a 189. közgyűlésen

Az idei közgyűlés tudományos előadásainak sorában Perczel András a fehérjék szerkezetének egy gyenge pontjáról beszélt, Dudits Dénes a precíziós genomszerkesztés lehetőségeit mutatta be, Kecskeméti Gábor és Csukovits Enikő előadásában pedig a Mátyás király-emlékévhez kapcsolódóan a 15. századi magyar királyi udvar műveltségi viszonyairól, illetve a korabeli geográfiai világképről hallhattak az érdeklődők.

Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt

Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt

Rekordokat döntő hőség, erdőtüzek a skandináv országokban, aszályos tavasz és kora nyár Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula Magyarországon az Alföldön. A meteorológiai szempontból igen különösen alakuló nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, mind Európában, mind az Európai Unióban a legjobb 7 százalékban van. A legjobb 10 százalék magyar közgazdászból 43 százalék a KTI-ben dolgozik.

Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára

Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára

Vajon elég tiszta víz folyik-e a csapból? Biztonságos a csapvíz fogyasztása az egész országban? Meddig tart ki ez a vízkincs? Most egymilliárd forintos NKFIH-támogatásból tárhatják fel a kutatók a hazai ivóvízellátás állapotát a Nemzeti Víztudományi Program keretében. E témákról kérdeztük Vargha Mártát, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjét, az MTA ÖK Víztudományi Koordinációs Csoport szaktanácsadóját és Szűcs Pétert, az MTA doktorát, a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagját, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.

Nyelvtudomány az ember szolgálatában: esélyek, eredmények – videón az akadémiai tanácskozás Nyelvtudomány az ember szolgálatában: esélyek, eredmények – videón az akadémiai tanácskozás

Nyelvtudomány az ember szolgálatában: esélyek, eredmények – videón az akadémiai tanácskozás

Melyek az emberi nyelvhasználattal, a nyelvi fejlődéssel, valamint a nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraival kapcsolatos legújabb pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai kutatások? Milyen gyakorlati alkalmazásai vannak ezek eredményeinek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nyelvtudományi Intézetének rendezvényén, amelyet a Pszicho-, Neuro- és Szociolingvisztikai Osztály szervezett meg. A tanácskozáson készült videó az mta.hu-n.

„Mintha ma hirtelen jönne egy háború” – Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője 1918-1920-ról „Mintha ma hirtelen jönne egy háború” – Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője 1918-1920-ról

„Mintha ma hirtelen jönne egy háború” – Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője 1918-1920-ról

„Irtózatos nagy zuhanás történt mindenki életében, többé-kevésbé váratlanul.” Rendszerváltások és összeomlások sorát, elszabadult erőszakot, egyéni, közösségi és nemzeti tragédiákat hozott a száz évvel ezelőtt kezdődött ősz, mely után alig másfél év alatt teljesen felborult a régi Magyarország rendje. Ablonczy Balázs történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 Munkacsoportjának vezetőjével beszélgettek a Mandiner.hu újságírói.

Megfigyelték a Higgs-bozon b-kvarkokra bomlását Megfigyelték a Higgs-bozon b-kvarkokra bomlását

Megfigyelték a Higgs-bozon b-kvarkokra bomlását

Magyarországról az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Debreceni Egyetem mintegy negyven kutatója és diákja vesz részt az eredményt közlő CMS együttműködés munkájában.

Kiemelt projekt az Akadémián: megjelent az Emberi jogi enciklopédia Kiemelt projekt az Akadémián: megjelent az Emberi jogi enciklopédia

Kiemelt projekt az Akadémián: megjelent az Emberi jogi enciklopédia

Az emberi jogok kialakulásának története, vitatott alapjogok, az állati jogok kérdése – néhány azon témakörök közül, melyekről a most megjelent, 102 tanulmányt tartalmazó, több mint 60 szerző közreműködésével készült kötetben olvashat. Az Emberi jogi enciklopédia című kötet Lamm Vanda szerkesztésében az MTA TK Jogtudományi Intézet kiemelt projektjeként készült el, magyar nyelven először.

Van-e orosz modell? − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése videón Van-e orosz modell? − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése videón

Van-e orosz modell? − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése videón

Az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről, a tulajdonosi szerkezetről, a modernizációs törekvések valós súlyáról, valamint a demográfiai kihívásokról beszélt a VTT harmadik ülésén Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Előadásának címe „Van-e orosz modell? – Útkeresés és modernizáció Oroszországban” volt. A tanácskozáson készült videofelvétel megnézhető az mta.hu-n.

„Tisztább, mint az átlag” – folytatódnak a gyógyszermaradvány-felmérések a Balatonban „Tisztább, mint az átlag” – folytatódnak a gyógyszermaradvány-felmérések a Balatonban

„Tisztább, mint az átlag” – folytatódnak a gyógyszermaradvány-felmérések a Balatonban

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Adaptációs Neuroetológia Kutatócsoportja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Igazságügyi Orvostani Intézetében működő Toxikológiai Laboratóriummal együttműködve 2017-ben felmérte az emberi eredetű hormon- és gyógyszermaradványok jelenlétét a Zalában, a Kis-Balatonban és a Balatonban. Az eredményekről most összefoglaló írásban számolnak be.

Demény Pál kapta a Magyar Szent István-rendet, akadémikusok és MTA doktorai az állami kitüntetettek között 2018. augusztus 20. alkalmából Demény Pál kapta a Magyar Szent István-rendet, akadémikusok és MTA doktorai az állami kitüntetettek között 2018. augusztus 20. alkalmából

Demény Pál kapta a Magyar Szent István-rendet, akadémikusok és MTA doktorai az állami kitüntetettek között 2018. augusztus 20. alkalmából

A legmagasabb rangú állami elismerést Áder Jánostól vehette át a nemzetközi hírű demográfus, közgazdász, az MTA külső tagja. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig állami kitüntetéseket adott át a Pesti Vigadóban az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából.

Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé – magyar kutatók is részt vettek az úttörő nemzetközi vizsgálatban Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé – magyar kutatók is részt vettek az úttörő nemzetközi vizsgálatban

Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé – magyar kutatók is részt vettek az úttörő nemzetközi vizsgálatban

Új lehetőségeket tár fel a gluténérzékenységben, gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A kutatók elsőként készítették el a kenyérbúza referencia-allergiatérképét úgy, hogy a búza genomjában meghatározták a gluténérzékenység, illetve a búzaallergia kialakulásáért felelős fehérjecsaládokhoz tartozó gének pontos számát és kromoszómapozícióját. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa is.

EASAC: olcsóbb napelemekre, jobb akkumulátorokra van szükség az „okos falvak”-ban EASAC: olcsóbb napelemekre, jobb akkumulátorokra van szükség az „okos falvak”-ban

EASAC: olcsóbb napelemekre, jobb akkumulátorokra van szükség az „okos falvak”-ban

Aki egy eldugott, mindentől távol eső faluban él, ugyanúgy jogosult megfelelő ivóvízre, csatornázásra, egészségügyi ellátásra és oktatásra, mint a városban élők, s mindehhez elengedhetetlen az olcsó és környezetbarát módon termelt áram – ez a kiindulópontja Okos Falvak Kezdeményezés és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete közös elemzésének. Mit tehetnek a kutatók az „okos falu” érdekében?

Hogyan vezet el a tudás lebecsülése az oktatás lebecsüléséhez Hogyan vezet el a tudás lebecsülése az oktatás lebecsüléséhez

Hogyan vezet el a tudás lebecsülése az oktatás lebecsüléséhez

Miért szorul a tudás védelemre, amikor sokunk számára triviális igazságnak tűnik, hogy a tudás jó dolog, a tudatlanság pedig rossz dolog? Ezt a kérdést teszi fel a Magyar Tudomány augusztusi számában Czeglédi Csaba, az Eszterházy Károly Egyetem kandidátusa. Szerinte az ok egyszerű és meglepő: e triviális igazságot egyre többen tagadják.

A világon elsőként azonosították lendületes kutatók egy, a várandós nők és magzataik életét veszélyeztető betegség korai kórfolyamatait A világon elsőként azonosították lendületes kutatók egy, a várandós nők és magzataik életét veszélyeztető betegség korai kórfolyamatait

A világon elsőként azonosították lendületes kutatók egy, a várandós nők és magzataik életét veszélyeztető betegség korai kórfolyamatait

A praeeclampsia (terhességi toxémia) a várandós nők 5-8 százalékában a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, mely súlyos, életveszélyes komplikációkkal járhat. A Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vezetésével folytatott kutatások eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, illetve terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.

Molekulányi kapcsolók - London Gábor kutatásai az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében Molekulányi kapcsolók - London Gábor kutatásai az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében

Molekulányi kapcsolók - London Gábor kutatásai az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében

Hogyan lehet munkára fogni a kapcsolóként működő molekulák sokaságát? Ezt vizsgálja London Gábor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási programját az NKFI Hivatal 2017-ben meghirdetett, fiatal kutató által kezdeményezett témapályázatán a zsűri támogatásra méltónak ítélte. A molekuláris masinákat, kapcsolókat felhasználhatják például a gyógyászatban, a számítógép-memóriaelemekben vagy akár olyan mobiltelefon-bevonatokban, amelyek önállóan kijavítják a karcolásaikat.

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága vezetőségének nyílt levele Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága vezetőségének nyílt levele

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága vezetőségének nyílt levele

Aggodalommal szemlélik a MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között kialakult vitát az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságának vezetői. A tudósok az Amerikai Magyar Hírlapban megjelent nyílt levelükben ugyanakkor mindkét felet biztosítják szakmai támogatásukról a magyar tudomány érdekében.

Informatikai áttörés kell a 3D szervmodellek gyakorlati alkalmazásához Informatikai áttörés kell a 3D szervmodellek gyakorlati alkalmazásához

Informatikai áttörés kell a 3D szervmodellek gyakorlati alkalmazásához

Egyre több vizsgálati bizonyíték szól amellett, hogy a háromdimenziós szövet- és szervmodellek jobban tükrözik az élő szervezet adott részletét, mint a hagyományos 2D sejttenyészetek. A 3D modellrendszereken végzett kísérletek kiértékelése azonban még gyerekcipőben jár: a megbízható képi adatgyűjtés és analitika komoly informatikai fejlesztéseket igényel.

Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV-ben Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV-ben

Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV-ben

A Magyar Tudományos Akadémia és a Kormány álláspontja közeledett az akadémiai kutatóintézethálózat működtetésével kapcsolatos vitában – mondta Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV Egyenesen című műsorában július 25-én.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való további egyeztetésről A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való további egyeztetésről

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való további egyeztetésről

2018. július 25-én ülésezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elnöksége. Az Elnökség két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve. Az ülésre meghívást kaptak az MTA kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői is. Az Elnökség elfogadta az MTA elnökének határozati javaslatát. Az Elnökség határozatát az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Az emlékek hatása az agyra - interjú Nusser Zoltánnal Az emlékek hatása az agyra - interjú Nusser Zoltánnal

Az emlékek hatása az agyra - interjú Nusser Zoltánnal

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán akadémikus, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

A CERN díját nyerte el az MTA Wigner FK fiatal kutatója A CERN díját nyerte el az MTA Wigner FK fiatal kutatója

A CERN díját nyerte el az MTA Wigner FK fiatal kutatója

Varga-Kőfaragó Mónika, az Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa nyerte el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet elismerését az ALICE kísérleti együttműködés keretein belül írt doktori értekezéséért. A díjat idén 97 pályázatból csupán három fiatalnak ítélték oda.

Turanizmus, török–magyar kapcsolatok, Rákóczi újratemetése Turanizmus, török–magyar kapcsolatok, Rákóczi újratemetése

Turanizmus, török–magyar kapcsolatok, Rákóczi újratemetése

Miként hatott a Kelet Ausztria, illetve a Habsburg Birodalom népeinek identitására és politikusai Kelet-képére? Ez volt a fő kérdésfeltevése az Austrian Studies Association (ASA) éves konferenciájának. Az Egyesült Államokban magyar történészek részvételével rendezett tudományos tanácskozásról Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója írt összefoglalót az mta.hu számára.

Kormányzati szakpolitikához kapcsolódó kutatások az Akadémián Kormányzati szakpolitikához kapcsolódó kutatások az Akadémián

Kormányzati szakpolitikához kapcsolódó kutatások az Akadémián

Foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika, családpolitika, klímapolitika, innovációpolitika – ízelítőül néhány. az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban folyó, szakpolitikai szempontból releváns kutatási területek közül. A kutatóközpont összeállításából az is kiderül, hogy számos olyan kutatási terület van ahol, az MTA KRTK nem csupán Magyarországon, de Európában is egyedülálló kutatási kapacitásokat épített ki.

Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel – az EASAC szerint át kellene gondolni Európa megújulóenergia-politikáját Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel – az EASAC szerint át kellene gondolni Európa megújulóenergia-politikáját

Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel – az EASAC szerint át kellene gondolni Európa megújulóenergia-politikáját

Ha eseti elbírálás nélkül fára, biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt, azzal tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, és veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét – figyelmezteti az Európai Unió tagállamait új szakértői véleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges, fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges, fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére

A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges, fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére

Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat. A Napénál jóval erősebb folttevékenység, nagy energiájú felfénylések, a csillagokba zuhanó anyagtömeg – eddig ismeretlen részletek egy 450 fényévre levő csillagpár világából.

Interjút adott Török Ádám, az MTA főtitkára a hvg.hu-nak Interjút adott Török Ádám, az MTA főtitkára a hvg.hu-nak

Interjút adott Török Ádám, az MTA főtitkára a hvg.hu-nak

Török Ádám az interjúban elmondta, hogy nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az MTA számára elfogadhatatlan. Hogyan jöhettek elő újra Kóka János mondatai? És miért találja magát az Akadémia a kultúrharc kellős közepén?

Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein

Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein

A tudomány gyorsan változó világában nem könnyű előre látni még néhány év távlatában sem. Egy közpénzből is gazdálkodó főhivatású kutatóintézet-hálózat tagjainak azonban már csak hatékonyságuk növelése érdekében is szükséges rövid, illetve középtávú stratégiákat alkotni. Az MTA-nak tehát van kutatási stratégiája összakadémiai szinten, valamint az egyes intézetek szintjén is. Rövid összeállításunkban ezek megalkotásának előzményeit és az egyes intézmények önálló terveit ismertetjük.

Újraindul a csillaggyár – a Wigner fizikusaival a fedélzeten Újraindul a csillaggyár – a Wigner fizikusaival a fedélzeten

Újraindul a csillaggyár – a Wigner fizikusaival a fedélzeten

A világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós berendezése, a Wendelstein 7-X a következő 4 hónap folyamán minden eddiginél hosszabb és nagyobb energiájú plazmakisüléseket fog létrehozni. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai videokamera-rendszerrel és atomnyaláb-diagnosztikával segítik a nagyszabású fúziós kísérletet.

A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata

A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata

Az MTA Stratégiai Tanácsadó Testülete határozottan támogatja az MTA elnökének és Elnökségének azt a kérését, hogy az MTA kutatóintézetei működési finanszírozására szolgáló költségvetési támogatást továbbra is az MTA költségvetési fejezetben tervezzék meg, és a tudományos kutatásokat többéves programok keretében és szigorú szakmai elbíráláson alapuló versenypályázati rendszerben finanszírozzák. A Testület meggyőződése, hogy Magyarország tudományos, innovációs és gazdasági-társadalmi versenyképessége csak így növelhető.

Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián

Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián

Nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutatások, újszerű víztisztítási eljárás megalapozása, az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók megfékezése, Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítése – ízelítőül néhány a Magyar Tudományos Akadémia rendkívül sokszínű tudományos tevékenységéből. Az MTA kutatóhelyein folyó munka eredményeiről az mta.hu-n eddig is rendszeresen beszámoltunk, de az ezt megkérdőjelező, a kutatók tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott hamis állítások miatt csokorba szedtünk néhányat az elmúlt évek tudományos terméséből.

Hurrá, agydaganatom van! – interjú Szabadics Jánossal Hurrá, agydaganatom van! – interjú Szabadics Jánossal

Hurrá, agydaganatom van! – interjú Szabadics Jánossal

A magyar agykutató hazajön Amerikából, majd kiderül: agydaganata van. Magát gyógyítsa vagy segítsen az epilepsziásoknak? Szabadics János agykutatóval, az MTA Lendület programjának egyik első nyertesével az index.hu készített interjút. A beszélgetésből az is kiderül: az alapkutatásoknak köszönheti, hogy együtt tud élni a betegségével.

Válasz a miniszternek – Vizi E. Szilveszter írása Válasz a miniszternek – Vizi E. Szilveszter írása

Válasz a miniszternek – Vizi E. Szilveszter írása

Válasz a miniszternek címmel rövid publikáció jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban. A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az írást az mta.hu-nak is elküldte. Vizi E. Szilveszter válaszát változtatás nélkül közöljük.

Valóságshow a tudományos közéletben – Freund Tamás írása 2006-ból Valóságshow a tudományos közéletben – Freund Tamás írása 2006-ból

Valóságshow a tudományos közéletben – Freund Tamás írása 2006-ból

„Őrizzük meg, ami működőképesnek bizonyult, és ne essünk áldozatául a félrevezetésnek, az átalakításnak álcázott rombolásnak” – Freund Tamás, az MTA alelnöke 2006 augusztusában írt cikket a tudomány lejáratásának céljával indult kampányról. A Magyar Nemzetben megjelent írást változtatás nélkül közöljük.

„Kutatóhelyek szűnhetnek meg” – Pléh Csaba interjúja az RTL Klubban „Kutatóhelyek szűnhetnek meg” – Pléh Csaba interjúja az RTL Klubban

„Kutatóhelyek szűnhetnek meg” – Pléh Csaba interjúja az RTL Klubban

Az akadémiai intézetek alapellátását kérdőjelezik meg a kormány tervei – mondta Pléh Csaba akadémikus, pszichológus-nyelvész az RTL Klubnak nyilatkozva. Ezenfelül az egész intézkedés módja bizonytalanságot hoz, megrendíti a kutatók elszántságát. Ennek eredménye pedig az lehet, hogy a kutatók egy része inkább külföldön folytatja majd a munkát.

A székelység a magyar nemzet része
A székelység a magyar nemzet része

A székelység a magyar nemzet része

Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2017 decemberében készített állásfoglalását a magyarországi székely nemzetiségi kezdeményezésről most teljes terjedelmében közöljük.

Az MTA állásfoglalása az ITM innovációs koncepciójáról és javaslatai a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban Az MTA állásfoglalása az ITM innovációs koncepciójáról és javaslatai a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban

Az MTA állásfoglalása az ITM innovációs koncepciójáról és javaslatai a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban

A Magyar Tudományos Akadémia állást foglalt az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs koncepciójáról, és Palkovics László miniszter kérésére saját javaslatokat fogalmazott meg a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban. Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én elküldte a miniszternek, majd eljuttatta az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának és Kulturális Bizottságának is. Az állásfoglalást és a javaslatokat teljes terjedelmükben közöljük.

Források az 1994. évi akadémiai törvény keletkezéstörténetéhez Források az 1994. évi akadémiai törvény keletkezéstörténetéhez

Források az 1994. évi akadémiai törvény keletkezéstörténetéhez

Hogyan született meg az Akadémia önkormányzatának, vagyonának és finanszírozásának, valamint kutatóhálózatának jelenleg hatályos jogszabályi háttere? A tudománytörténeti jelentőségű források elé Zsoldos Attila akadémikus, az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke írt bevezetőt.

A tudományos csodagyár – Miért a felfedező kutatások jelentik a legjobb befektetést a társadalom számára?
A tudományos csodagyár – Miért a felfedező kutatások jelentik a legjobb befektetést a társadalom számára?

A tudományos csodagyár – Miért a felfedező kutatások jelentik a legjobb befektetést a társadalom számára?

Súlyos hibába esnek a politikusok, amikor azt várják el az alapkutatásban dolgozó tudósoktól, hogy jó előre mondják meg, milyen várható haszna lesz a munkájuknak – magyarázza Eric Lander, aki Barack Obama amerikai elnök egyik tudományos tanácsadója volt. A matematikus-biológus az amerikai adminisztráció csúcsintézményeiben szerzett tapasztalataira hivatkozva amellett érvel, hogy a döntéshozóknak azt kellene figyelembe venniük, milyen elképesztő hasznot hajtottak a 20. század folyamán az alapkutatások, amelyek kezdetben fölösleges, közpénzt pazarló luxusnak tűntek-tűnhettek.

A kutatás szabadságának fontosságáról beszélt a Bolyai-napon az MTA elnöke A kutatás szabadságának fontosságáról beszélt a Bolyai-napon az MTA elnöke

A kutatás szabadságának fontosságáról beszélt a Bolyai-napon az MTA elnöke

Teljesítmény-központú, országos akadémiai ösztöndíj – röviden így jellemezhető a Magyar Tudományos Akadémia által 1996-ban alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. A tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást idén 162-en nyerték el. Lovász László, az Akadémia elnöke a fiatal kutatókat köszöntve azt mondta, hogy a Bolyai-ösztöndíj a kutatás szabadságát jelenti. Azt, hogy azzal a témával foglalkozhatnak, ami a legjobban érdekli őket.

Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

A „vörös rögöknek” nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA-ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.

A V4-ek akadémiái az MTA mellett A V4-ek akadémiái az MTA mellett

A V4-ek akadémiái az MTA mellett

A visegrádi országok akadémiai elnökei nyilatkozatot adtak ki, amelyben támogatják a Magyar Tudományos Akadémiát. A Jerzy Duszyński, a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke, Eva Zažímalová, a Cseh Tudományos Akadémia elnöke, valamint Pavol Šajgalík, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke által aláírt dokumentum egyhangúlag kiáll a Magyar Tudományos Akadémia autonómiája és a tudományos kutatás szabadsága mellett.

Hol tart a mesterséges intelligencia alkalmazása az élettudományokban? Hol tart a mesterséges intelligencia alkalmazása az élettudományokban?

Hol tart a mesterséges intelligencia alkalmazása az élettudományokban?

A mesterséges intelligenciára épülő, gépi tanulási módszerekkel támogatott sejtszintű analízis tudományterülete napjainkra olyan fejlettségi szintet ért el, ami korábban elképzelhetetlennek tartott perspektívákat vetít előre. A lehetséges felhasználási területek széles skálája jól mutatja, miként hasznosulhatnak az alapkutatási eredmények az alkalmazott kutatásban és a gyakorlati életben. A big data adatrengetegében rejlő információk kinyerése, a deep learning modelljére épülő alkalmazások és a biológiai folyamatok kontinuitásként való újraértelmezése csak néhány a mesterséges intelligencia széles körű, élettudományi felhasználási területei közül.

Az európai tudományos akadémiák kiállnak a Magyar Tudományos Akadémia mellett Az európai tudományos akadémiák kiállnak a Magyar Tudományos Akadémia mellett

Az európai tudományos akadémiák kiállnak a Magyar Tudományos Akadémia mellett

Az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (All European Academies, ALLEA) nyílt levélben fordult Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez, amelyben kiáll a Magyar Tudományos Akadémia autonómiája és pénzügyi függetlensége mellett. Az Antonio Loprieno, az ALLEA elnöke által aláírt levélben a 40 ország összesen 58 akadémiáját tömörítő szervezet támogatásáról biztosítja az Akadémia Elnökségének június 15-i ülésén hozott határozatában megfogalmazottakat.

Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához

Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához

A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a Kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé – többek között ezt szavazta meg 100%-os egyetértésben az MTA Elnöksége június 15-ei rendkívüli ülésén. A határozatot Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke terjesztette az Elnökség – két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve – elé. Az ülésen részt vettek a kutatóközpontok és -intézetek vezetői.

Az Akadémiának van kutatási stratégiája Az Akadémiának van kutatási stratégiája

Az Akadémiának van kutatási stratégiája

Lovász László, az MTA elnöke kedden (június 26-án) folytatja a tárgyalásokat Palkovics Lászlóval, az ITM vezetőjével. E tárgyalások eredményéről még aznap tájékoztatja a délután összeülő Elnökséget.

Az MTA Lendület-kutatócsoportok vezetőinek nyilatkozata Az MTA Lendület-kutatócsoportok vezetőinek nyilatkozata

Az MTA Lendület-kutatócsoportok vezetőinek nyilatkozata

Az MTA 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai és egyetemi kutatások megújítása kiemelkedő kutatók hazahívásával és a tehetségek itthon tartásával. Eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult, melyek vezetői a hazai alapkutatások élvonalához tartoznak. Többségük aláírta az alább olvasható közleményt.

Van-e orosz modell?  − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése Van-e orosz modell?  − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése

Van-e orosz modell? − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése

Az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről, a tulajdonosi szerkezetről, a modernizációs törekvések valós súlyáról, valamint a demográfiai kihívásokról beszélt „Van-e orosz modell? – Útkeresés és modernizáció Oroszországban” című, a VTT harmadik ülésén tartott előadásában Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Budapest díszpolgára lett Lovász László Budapest díszpolgára lett Lovász László

Budapest díszpolgára lett Lovász László

Az MTA elnöke a matematika és a számítógép-tudomány területén végzett világhírű kutatómunkájáért, hazai és nemzetközi oktatói, valamint magas szintű vezetői tevékenysége elismeréséül vehette át Tarlós István főpolgármestertől a kitüntetést a Fővárosi Közgyűlés keddi ünnepi ülésén. A díszpolgári cím odaítéléséről még áprilisban döntöttek a fővárosi képviselők. A főpolgármester javaslata és a Közgyűlés támogatása nyomán idén nyolcan lettek Budapest díszpolgárai.

Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk – a tudomany.hu cikke a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk – a tudomany.hu cikke a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről

Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk – a tudomany.hu cikke a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről

Minden magyar embernek saját származástörténete van: a szüleiről, nagyszüleiről, olykor dédszüleiről is őrzi emlékeit, ismeri életük korai eseményeit is. A közös nyelvű, közös kultúrájú és hagyományú emberek egy népet alkotnak. Magyarságunk, összetartozásunk érzését leginkább a közös származás, az ősi rokonság tudata tartja életben. Kik vagyunk, kik voltunk mi, magyarok?

Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2018. évi nyertesei Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2018. évi nyertesei

Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2018. évi nyertesei

Harminc fiatal kutató nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia év elején meghirdetett Prémium posztdoktori kutatói programjának hároméves támogatását. A nyerteseket az MTA havi bruttó 600 000 forinttal, valamint dologi kiadásokra fordítható, évi legfeljebb bruttó 2,4 millió forinttal segíti kutatási programjuk eredményes megvalósításában.

Vendégkutatók az Akadémián Vendégkutatók az Akadémián

Vendégkutatók az Akadémián

Hat nemzetközi hírű külföldi tudós kapcsolódhat be akadémiai kutatóhelyek munkájába az MTA Vendégkutatói programjának keretében.

A kutatókra kivételes szerep hárul – elismerés a környezetvédelemben használható tudományos eredményekért A kutatókra kivételes szerep hárul – elismerés a környezetvédelemben használható tudományos eredményekért

A kutatókra kivételes szerep hárul – elismerés a környezetvédelemben használható tudományos eredményekért

A tudomány eszközeivel elősegíteni a helyi és a globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, a környezetbarát technológiák kifejlesztését és alkalmazását – ezt a célt támogatja az MTA a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal. Az elismerést idén három, eredményeivel a fajgazdagság megőrzéséhez, a globális klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, valamint a legelésnek a gyepek biológiai sokféleségére gyakorolt hatásai megértéséhez hozzájáruló kutató vehette át.

Ilyen volt a Víznap az Akadémián Ilyen volt a Víznap az Akadémián

Ilyen volt a Víznap az Akadémián

Ezernél is több látogató, vízkóstolás, félbevágott tűzcsap, buborékfal, buzgárok és bolharákok. Nézegesse fotósunk, Szigeti Tamás képeit a cikkben!

Láthatatlan csecsemő, barátságos fejtetvek és izgalmas illatok – videón az Akadémián rendezett FameLab döntője Láthatatlan csecsemő, barátságos fejtetvek és izgalmas illatok – videón az Akadémián rendezett FameLab döntője

Láthatatlan csecsemő, barátságos fejtetvek és izgalmas illatok – videón az Akadémián rendezett FameLab döntője

Természettudományos, matematikai, informatikai, mérnöki és orvosi területen kutatók, oktatók vagy hallgatók részére hirdették meg azt a tudománykommunikációs versenyt, amelyben a versenyzők mindössze három percet kaptak egy frappáns, tartalmas és közérthető előadás megtartására kutatásaik eredményéről vagy egyéb tudományos témáról. A FameLab magyarországi döntőjét az MTA Székház Dísztermében rendezték.

Búvárbiológusok tárják fel a sosem látott rákok világát Búvárbiológusok tárják fel a sosem látott rákok világát

Búvárbiológusok tárják fel a sosem látott rákok világát

Néhány hete mutatta be a Filmklub az Akadémián a Budapest Inferno című filmet, amely a budapesti Molnár János-barlangban folytatott barlangbiológiai kutatásokról szól. A vizsgálatokat végző tudósokat most munkájuk, felfedezéseik részleteiről kérdeztük, minthogy mára nyilvánvalóvá vált: a Molnár János-barlang a tudomány számára eleddig ismeretlen fajokat rejt, életközössége pedig általános evolúciós folyamatok modelljeként is értelmezhető.

Nemzeti kiválóság: öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul Nemzeti kiválóság: öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

Nemzeti kiválóság: öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A tiszta ivóvíz védelmét, új internetbiztonsági megoldásokat, méreganyagok közömbösítését, földrengésbiztos épülettervezési módszereket célzó, valamint a mesterséges intelligenciát, a fehérjetudományt és a érintő kutatások indulnak 10 új projekt keretében, amelyek összesen 5 milliárd forint támogatást nyertek el.

„Egy szebb új világ felfedezése” – videón a Kiválósági Együttműködési Program előadásai „Egy szebb új világ felfedezése” – videón a Kiválósági Együttműködési Program előadásai

„Egy szebb új világ felfedezése” – videón a Kiválósági Együttműködési Program előadásai

Négy évvel ezelőtt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája hároméves kutatási programot indított egyetemi partnerekkel együttműködésben. A tudományterületek, amelyekre az ezekben részt vevő kutatók koncentrálnak, izgalmas, kurrens témák. Az együttműködés néhány eredményét bemutató konferencia videón is megnézhető.

A Higgs-bozon közvetlenül kapcsolódik a legnehezebb kvarkhoz is A Higgs-bozon közvetlenül kapcsolódik a legnehezebb kvarkhoz is

A Higgs-bozon közvetlenül kapcsolódik a legnehezebb kvarkhoz is

Első alkalommal sikerült közvetlenül megmérni a két legnehezebb ismert elemi részecske közti kölcsönhatás erősségét: a CERN-ben működő CMS-kísérlet a Physical Review Letters folyóiratban 2018. június 4-én tette közzé erre utaló eredményeit. A CMS-együttműködés munkájában az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport és az MTA Atommagkutató Intézet is részt vesz.

„Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával „Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával

„Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával

Új alapokra akarja helyezni a Biokémiai Intézetet, a kutatói kiválóság alapján építené tovább a közösséget, és a jó pénzügyi helyzetet is kihasználva tenné az intézményt hosszú távon is eredményessé az év elején megválasztott új főigazgató. Nagy Ferenc úgy látja, Szegeden nagy lehetőségek nyíltak meg a tudományban, és ebben a szituációban kell megtalálni az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont helyét úgy, hogy megerősödve, arculatát megőrizve működhessen a jövőben.

Kiválósági együttműködés az innováció szolgálatában Kiválósági együttműködés az innováció szolgálatában

Kiválósági együttműködés az innováció szolgálatában

Nemzetközileg elismert kutatási és fejlesztési eredmények ipari átültetése a kiberfizikai gyártás és logisztika területén, valamint ezzel összhangban az ipari digitalizáció és az Ipar 4.0 regionális központjának kialakítása – ez a célja annak a projektnek, amely a Fraunhofer Társaság hátterét biztosítja. A német innovációs cég magyar partnerével, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetével innovációs napot rendezett, amelyen átadták az újonnan megalapított EPIC InnoLabs Nonprofit Kft. irodaegyüttesét is.

Vezess, kövess vagy szállj ki korábban – így vonulnak a gólyák egy most publikált kutatás szerint Vezess, kövess vagy szállj ki korábban – így vonulnak a gólyák egy most publikált kutatás szerint

Vezess, kövess vagy szállj ki korábban – így vonulnak a gólyák egy most publikált kutatás szerint

Magyar és német kutatók kimutatták, hogy a gólyák vonulásuk alatt két jellegzetes „személyiségtípusba” sorolhatók: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Az pedig, hogy egy gólya melyik stratégiát választja, egyúttal jól jelzi vonulási útjának végállomását is. Nagy Máté és kutatótársainak eredménye a Science legfrissebb számában jelent meg.