Amerika a választások után, társas robotok, szabad zene és fúziós erőművek – Jön a Magyar Tudomány Ünnepe

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt november 26-án rendezik meg az Akadémián a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” című szimpóziumot, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia témában kiírt pályázatának köszönhetően született tudományos eredményekről számolnak be kutatók.

TOVÁBB

Milyen konkrétan megfogható hasznot hajt a társadalom és a gazdaság számára az alapkutatásokat végző csillagászat? Erre a kérdésre válaszol a Magyar Tudomány című folyóirat októberi számában megjelent tanulmányában Kereszturi Ákos az MTA doktora, Könyves-Tóth Réka kutató és Kiss L. László akadémikus.

TOVÁBB

A távol-keleti író művei olyan témákat dolgoznak föl, amelyek Dél-Koreában sokáig tabunak számítottak, és amelyekről nem könnyű beszélni. A koreai történelmi és társadalmi traumákon keresztül az emberi lét, létezés, az emberi psziché legmélyét vizsgálja. Milyen Han Kang művészete, az az „intenzív költői próza”, amellyel október elején az irodalmi Nobel-díj odaítélését indokolták? Erre a kérdésre válaszol Kovács Janka, a koreai irodalom kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegédje az mta.hu számára írt írói portréban.

TOVÁBB

Hogyan alakul a következő időszakban a légúti, ezen belül pedig a COVID-19 által okozott megbetegedések száma? Melyek a védekezés leghatékonyabb formái, és mely vakcinákat javasolja az Európai Gyógyszerügynökség? Ezekre a kérdésekre is választ ad az mta.hu-nak írt összefoglalójában Sarkadi Balázs orvosbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

TOVÁBB

A Főtikári Elismerést az Akadémia irányítása alatt álló köztestületi költségvetési szervek azon munkatársai kaphatják meg, akik igazgatási, jóléti, fenntartási, szolgáltatási és üzemeltetési munkakörben vagy meghatározott feladat megoldásában kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, illetve e területeken feladatkörükben tartósan magas színvonalú munkát végeztek.

TOVÁBB

2024. október 1-jén és 2-án tartották a visegrádi országok akadémiáinak hagyományos találkozóját a cseh fővárosban.

TOVÁBB

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat idén két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun genetikus, molekuláris biológus kapta a mikro-RNS-ek (miR) felfedezéséért és szerepük tisztázásáért a poszttranszkripciós génszabályozásban. Azt, hogy mi is pontosan ez a szerep, Falus András immunológus, az MTA rendes tagja foglalta össze az mta.hu számára.

TOVÁBB

Idén ünnepli alapításának 155. évfordulóját a Bolgár Tudományos Akadémia. Az ebből az alkalomból rendezett szófiai ünnepségen Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke képviselte a Magyar Tudományos Akadémiát.

TOVÁBB

Agyunk belső nyelve – Az agykutatás belülről-kifelé útja címmel jelent meg az Akadémiai kiadó gondozásában a magyar idegtudományi hagyományok egyik zászlóvivőjének világsikert aratott kötete immár magyarul is. A könyvben a szerző kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire.

TOVÁBB

Az ókori Mezopotámia egy meghatározó időszakáról, az újasszír és újbabiloni kor (Kr. e. 1000–500 körül) kultúrájáról, társadalmáról, történelméről és vallási életéről ad átfogó képet a Szépművészeti Múzeum most nyíló kiállítása, amelynek központi tematikáját a Niederreiter Zoltán assziriológus, régész, történész által vezetett MTA–ELTE Lendület Asszír és Babiloni Istenvilág Kutatócsoport tudományos tevékenysége határozza meg.

TOVÁBB

Idén 27. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A köznevelésben tanító, gyakorló pedagógusok tudományos kutatómunkájának megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat tizenkét pedagógus nyerte el, akiket 2024. október 14-én köszöntöttek az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkáik címét cikkünkben ismertetjük.

TOVÁBB

Három, az Egyesült Államokban dolgozó kutató, Daron Acemoglu, Simon Johnson és James A. Robinson nyerte el idén a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíját – jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián hétfőn, Stockholmban.

TOVÁBB

„A magyar géniuszok példáját idézve a magyar társadalomban, a nemzetben fel kell élesztenünk a megbecsülést és a felelősségérzetet a magyar tehetségek, tudósok és a tudományművelés iránt, valamint a tettvágyat is elismerésükre, támogatásukra” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Várkert Bazárban nyílt kiállítás megnyitóünnepségén. A tárlat a tavaly orvosi-élettani, illetve fizikai Nobel-díjat elnyert két magyar kutató, Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerésének apropóján ad ízelítőt azokból a korszakalkotó felfedezésekből, amelyek magyar kutatók nevéhez köthetők, kiállták az idő próbáját, és hozzájárultak jelen világunk alakulásához.

TOVÁBB

Három kutatónak ítélték a 2024-es kémiai Nobel-díjat fehérjék szerkezetének előrejelzéséért és számítógépes fehérjetervezéséért – jelentették be szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián.

TOVÁBB

Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.

TOVÁBB

A Magyar Innovációs Szövetség műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai témában született innovatív alkotásokat, találmányokat, ötleteket vár kétfős középiskolás csapatoktól, akár a határon túlról is. További részletek a felhívásról cikkünkbe kattintva olvashatók.

TOVÁBB

Két amerikai kutató – Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus – kapta a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért az idei orvosi-élettani Nobel-díjat és a vele járó 11 millió svéd koronát – jelentették be a Svéd Királyi Akadémián hétfőn Stockholmban.

TOVÁBB

Az utóbbi évtizedekben jelentős változások történtek a visegrádi országok külpolitikai orientációjában: az unilaterális euroatlanti orientációt felváltotta a kelet–nyugati vegyes orientáció. Sebők Miklós, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet Kormányzás és Közpolitika Osztály kutatóprofesszora, a MTA–TK Lendület V-SHIFT Kutatócsoport vezetője és munkatársai a legmodernebb, mesterséges intelligencián alapuló módszerekkel kutatják a kelet-közép-európai régió országaiban végbement külpolitikai eltolódást az elmúlt 35 év összes parlamenti dokumentuma, illetve megszámlálhatatlan újságcikke alapján. Ilyen léptékű és mélységű elemzés az MI előtt elképzelhetetlen lett volna.

TOVÁBB

A műanyagok kémiai újrahasznosítása a jelen egyik legsürgetőbben megoldandó környezetvédelmi feladata. Felmérhetetlen jelentőségűek azok az eljárások, amelyek a kevert és szennyezett műanyaghulladékot is alkotóelemeire tudják bontani, hogy belőlük újra teljes értékű termékeket lehessen gyártani. Tuba Róbert, az MTA doktora, a Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Zöldkémia Kutatócsoportjának vezetője erre képes katalizátorkomplexeket fejleszt.

TOVÁBB

A DNS szekvenciájában rendszeresen keletkeznek hibák, amelyeket azonnal ki kell javítani a normális génműködés fenntartása érdekében. A DNS-kettőződéshez kötődő javítási mechanizmusok jól ismertek, de a nem osztódó sejtekben is történik DNS-hibajavítás, amiről sokkal kevesebbet tudunk. Pedig számos betegséget, például egyes neurodegeneratív betegségeket, a nem osztódó sejtekben kialakult DNS-hibák váltanak ki. Róna Gergely, az MTA–TTK Lendület DNS-hibajavítás Kutatócsoport vezetője, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Élettudományi Intézet munkatársa kollégáival a DNS-javító mechanizmusok kevéssé ismert formáit kutatja a Lendület Program támogatásával.

TOVÁBB

2025–2026-ra egyedülálló programsorozatot készít elő a magyar tudományosság eredményeinek és jelentőségének élményszerű bemutatására a Magyar Tudományos Akadémia – erről is beszélt a területi akadémiai bizottságok, valamint a határon túli bizottság és tanácsok elnökeinek és vezető tisztségviselőinek éves találkozóján Freund Tamás. A minden évben megrendezett, idén szeptember 20-án Szegeden tartott rendezvényen az Akadémia elnökének köszöntője után szó esett a területi bizottságok küldetéséről, közös feladataikról, a területi bizottságok és a határon túli intézmények szerepének felértékelődéséről, az idei Magyar Tudomány Ünnepéről, valamint az Akadémia alapításának közelgő 200. jubileumáról is.

TOVÁBB

Sir George Charles Radda – Radda György Károly professzor, a Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel, a The Royal Society Buchanan-érmével, a Brit Birodalom Rendje kitüntetéssel, a Semmelweis Budapest Awarddal elismert biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja életének 88. évében, 2024. szeptember 13-án elhunyt.

TOVÁBB

Idén nyáron Hegyi Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központja, illetve a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézete vezetője váltotta Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét az Academia Europaea Budapesti Tudásközpontjának (Budapest Knowledge Hub) igazgatói pozíciójában. Az új igazgató interjúnkban elmondta, hogy két fő célkitűzése van: a felfedezések gyakorlati, társadalmi hasznosulásának gyorsítása, illetve a magyar kutatói közösség, illetve a magyarországi kutatási eredmények hatékonyabb megjelenítése a nemzetközi színtéren.

TOVÁBB

Százhatvanan nyerték el a Magyar Tudományos Akadémia legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű országos támogatását, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. Az erről szóló oklevelet a Pesti Vigadóban tartott, hagyományos Bolyai-napon vehették át a díjazottak. Az ünnepségen Freund Tamás, az Akadémia elnöke az akadémiai támogatásról szólva azt mondta, hogy az egyszerre elismerés és ösztönzés. Az MTA azért adja, hogy elismerje a fiatal kutatók eddigi munkáját, egyben ösztönözze őket a folytatásra.

TOVÁBB

Miért van éjjel sötét? Mit tudunk a táguló világegyetem méretéről, koráról vagy épp a sötét energiáról? Elfogadják-e a vallások az ősrobbanást teremtésnek? És mit gondolt az „ősrobbanásról” Szent Ágoston több mint 1500 évvel azelőtt, hogy az elmélet a fizikában megjelent volna? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Horváth Dezső fizikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében gimnazistáknak tartott előadásában.

TOVÁBB

A vírusok fontos szerepet játszanak az emberi fertőző megbetegedések kialakulásában. A Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent tanulmány a vírusok keletkezésének főbb elméleteit, valamint a vírusok változékonyságának okait tekinti át. Példákat hoz ismert vírusok megjelenésére új földrajzi területen és kitér a szokatlan terjedési módokra is. Megerősíti azt is, hogy a vírusok kutatása jelentős szerepet játszik az ismeretlen eredetű járványok megfékezésére való felkészülésben.

TOVÁBB

Mi kell ahhoz, hogy az ember kiteljesedjen és boldoggá váljon? Mi a különbség a siker és a boldogság között? És mi köze mindennek a repüléshez? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Trócsányi Zoltán fizikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében gimnazistáknak tartott előadásában.

TOVÁBB

Folytatódik az MTA Vendégkutatói Program, amely lehetőséget kínál arra, hogy kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak a hazai kutatócsoportok.

TOVÁBB

Életének 95. évében, 2024. szeptember 8-án elhunyt Tétényi Pál kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatóként egyebek mellett a fémek és szénhidrogének közötti kölcsönhatás, valamint a szerves vegyületek adszorpciója volt a szakterülete, több évtizedig meghatározó szerepet játszott a magyar tudománypolitikában is. A pályatársak nevében Hargittai István akadémikus búcsúzik tőle.

TOVÁBB

A gyártás, a közlekedés és a szállítmányozás sem képzelhető el optimalizálás nélkül, hiszen össze kell hangolni e rendszerek elemeinek működését a költségek csökkentése, a végrehajtáshoz szükséges idő és erőforrások minimalizálása, illetve a megrendelői igények kielégítése érdekében. Az optimalizálási problémák megoldása pedig lehetetlen a matematika és a számítástudomány határán álló operációkutatás nélkül. Ezzel foglalkozik Békési József, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének főiskolai tanára, aki idén márciusban nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

TOVÁBB

A csillagok és bolygók születésének körülményeit vizsgálja az MTA Lendület Programjának támogatásával Maria Lugaro. A csillagász és munkatársai ennek érdekében csillagpor laboratóriumi vizsgálatával szerzett adatokat fognak elemezni. Maria Lugarót, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát, aki „A meteoritokban megőrzött nukleáris égéstermékek mint nyomjelzői a Nap és a bolygók születésének” című pályázatával immár másodszor nyerte el a Lendület Program támogatását, mindig is lenyűgözték a meteoritokban található, igen ritka csillagporszemcsék.

TOVÁBB

Bellini, Verdi, Liszt, Schumann és Mozart mesterművei, Barabás Márton festő- és szobrászművész alkotásai és a Bárdos Sarolta borász vezette Tokaj Nobilis Szőlőbirtok borai álltak a „Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián” című rendezvénysorozat tizenkettedik estjének fókuszában. A három világhírű, egyaránt Kossuth- és Liszt-díjas magyar zeneművész – Kolonits Klára és Bretz Gábor operaénekesek, valamint Balázs János zongoraművész – Pesti Vigadóban adott koncertjén, majd az MTA Székház Vörösmarty- és Kodály-termében rendezett kiállításmegnyitón és borbemutatón a jelenlévők megtapasztalhatták, hogy a művészet képes felragyogtatni, meghatványozni az élet értékeit.

TOVÁBB

Milyen megközelítések mentén vizsgálhatók a 21. században a fiatalok, illetve miként gondolkodnak és cselekszenek a gyakran apolitikussággal és passzivitással vádolt magyar ifjak – e két kérdésre keresték a választ a Magyar Tudomány című folyóirat tematikus összeállításában a hazai ifjúságkutatás különböző nemzedékeit és iskoláit reprezentáló kutatók. Tanulmányaik cikkünkbe kattintva olvashatók.

TOVÁBB

Kurtág Györgynek a magyar és az egyetemes zeneművészetre gyakorolt inspiráló hatását méltatta Hudecz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke azon a budapesti ünnepségen, amelynek keretében barátok, pályatársak, kollégák, valamint Izrael állam képviselői részvétele mellett átadták a Wolf-díjat a magyar zeneművésznek.

TOVÁBB

„Nem kerestem ezt a tisztséget” – fogalmazott akadémiai elnöki beköszöntőjében Kodály Zoltán. A zeneszerző-tudós embert próbáló feladatot vállalt: az intézmény második világháború utáni megújítását. Kodály azt vallotta, tudomány és művészet nem lehetséges egymás nélkül. Dalos Anna írása.

TOVÁBB

Az automorf formák napjaink matematikai kutatásainak legérdekesebb objektumai közé tartoznak, hiszen kapcsolódási pontként szolgálnak a matematika számos részterülete, például a számelmélet és a parciális differenciálegyenletek között. Maga Péter, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja az elkövetkező években az automorf formákat fogja vizsgálni magasabb rangú csoportokon.

TOVÁBB

Ivics Zoltán külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Az MTA-SYLFF (Fiatal Vezetők Ösztöndíja Alapítvány) pályázatot hirdet diplomás fiataloknak – a magyar gazdaság és kultúra fejlődését szolgáló, ugyanakkor egyetemes, humanitárius szempontokat is érvényesítő – társadalomtudományi továbbképzési ösztöndíj elnyerésére.

TOVÁBB

Alain Peyraube tiszteleti tag 2023. november 21-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az angol nyelvű előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

A hagyományoknak megfelelően idén is magas rangú állami kitüntetéseket adtak át augusztus 20-án az államalapításra és Szent István királyra emlékező nemzeti ünnep alkalmából. Az állami elismerésekben a Magyar Tudományos Akadémia több tagja és doktora is részesült. A kitüntetettek névsorát és a munkásságukat bemutató rövid összefoglalást a Magyar Közlöny 82. száma alapján közöljük.

TOVÁBB

A vegyipar, illetve a gyógyszergyártás ma már elképzelhetetlen katalizátorok nélkül. Ezért az egyre hatékonyabb katalizátorok fejlesztése a kémia legfontosabb célkitűzései közé tartozik, hiszen így olcsóbbá, fenntarthatóbbá, környezetkímélőbbé tehető a kémiai szintézis. Novák Zoltán, az ELTE Szerves Kémia Tanszék egyetemi tanára, a Fenntartható Katalitikus Eljárások Lendület-kutatócsoport vezetője és munkatársai is új típusú katalizátorok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek részben visszaforgathatók, újrahasználhatók, csak kis mennyiség kell belőlük, irányítható külső impulzusokkal aktiválhatók, és az sem baj, ha nem kell hozzájuk drága nemesfém.

TOVÁBB

Ifj. Székelyhidi László külső tag 2024. április 8-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Cikkünkben elérhető az előadás videofelvétele, valamint előadásról szóló, képgalériával bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Buda a város törököktől való visszafoglalásakor teljesen elnéptelenedett, az épületek romba dőltek. A semmiből kellett tehát újjáépíteni a várost és lakosságát. Géra Eleonóra várostörténész, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi docense, az MTA doktora Buda kora újkori történetét kutatja. Interjúnkban elmondta, hogy a társadalom rendkívüli sokszínűsége teszi igazán érdekessé a várost. Buda lakosai több párhuzamos joghatóság alá tartozhattak, így eltérők voltak a jogaik, az érdekeik és a lehetőségeik is.

TOVÁBB

A talamusz az egyik leginkább alábecsült agyterület. A klasszikus nézet szerint mindössze az a dolga, hogy átkapcsoló állomásként működjön az agykéreg és a külvilágból érkező ingerek között. Acsády László, az MTA–KOKI Lendület Thalamus Kutatócsoport vezetője, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI) igazgatóhelyettese és munkatársai azonban az elmúlt évtizedekben feltárták, hogy e vélekedés nem is állhatna messzebb a valóságtól. A kéreg és a talamusz közötti sokrétű kommunikáció és a talamuszsejtekben folyó feldolgozás ugyanis azt bizonyítja, hogy ez az agyterület aktív szerepet játszik az agyműködésben. Az agykutató csoportja mostantól a Lendület Program támogatásával folytathatja a kutatásokat.

TOVÁBB

Életének 90. évében, 2024. augusztus 10-én elhunyt Adriányi Gábor egyháztörténész, az MTA külső tagja

TOVÁBB

A világ egyik legfontosabb tudományos folyóiratában, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia által kiadott Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) publikálta a részben Székely Tamás, az MTA külső tagja által vezetett kutatócsoport a nemi szerepeknek a parti madaraknál tapasztalható evolúciójáról szóló, rengeteg kutatás eredményeit együtt elemző tanulmányát. A kutatók megállapították, hogy a korábbi felfogással ellentétben a parti madarak szaporodási és utódgondozási viselkedését jobban befolyásolják a társas viszonyok, mint az ökológiai körülmények.

TOVÁBB

A James Webb űrtávcső (JWST) műszereinek kalibrációjához, a csillagok és exobolygók színképében megjelenő molekulák – mint például a víz – elnyelési sávjainak megkülönböztetéséhez elengedhetetlen egy pontos elméleti csillagszínkép-adatbázis elkészítése. Az MTA-ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoport és a Space Telescope Science Institute (STScI) kutatói Mészáros Szabolcs vezetésével hozták létre a James Webb űrtávcső hivatalos elméleti csillagszínkép-gyűjteményének legújabb kiadását, amely a valaha elkészített legnagyobb ilyen adatbázis.

TOVÁBB

A 21 modellváltó, közalapítványi fenntartású magyar egyetem részvételének felfüggesztése az Erasmus és Horizont Európa programokban nagyon súlyos, hosszú távú hatásokkal bírhat a teljes hazai kutatási és felsőoktatási közösségre. A világ vezető tudományos folyóiratában, a Nature-ben megjelent összefoglaló szerint nemcsak a felfüggesztett egyetemeken dolgozók, hanem még az állami fenntartású egyetemek és kutatóintézetek munkatársai is érzékelik a felfüggesztés negatív hatásait.

TOVÁBB

A folyóvízi planktonközösségek meghatározó jelentőséggel bírnak a folyók ökológiai egészségének fenntartásában, ennek ellenére az állóvízi planktonhoz képest a folyóvízi lebegő élőlények közösségét nagyon kevéssé kutatják. Ezen változtat Abonyi András, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásának segítségével a folyók planktonközösségének a folyószabályozás és az időbeli változások hatására való átalakulását vizsgálja.

TOVÁBB

Tóth Miklóst, a kémiai ökológia nemzetközi hírű kutatóját tudományterülete világszervezete tüntette ki.

TOVÁBB

Miként lehet egy templom egyszerre három templom? Hogyan árulkodhat egy befalazott ablak az épület eredeti ritmusáról? Milyen eszközökkel tudjuk felismerni az építészettörténeti rétegeket egy épületen belüli összevisszaságban? És hogyan tört be Pannonhalmára „a legmodernebb avantgárd” az 1220-as években? Többek között ezeket a kérdéseket érintve tárta fel diákokból álló hallgatósága előtt a Pannonhalmi Bencés Főapátság templomának titkait Takács Imre művészettörténész Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása.

TOVÁBB

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával azt vállalta az Európai Kutatási Tanács legrangosabb pályázatának elnyerésével, hogy kémiai molekulákból kiindulva hat év alatt életet teremtenek a laboratóriumban. Ez a MiniLife projekt, amelynek sikere esetén egy tápoldattal teli tartályban mikroszkopikus golyócskák úszkálnak, növekednek és osztódnak majd.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkári posztját másfél évtizedig betöltő természettudósra, tudománytörténészre és nyelvészre, Szily Kálmánra emlékeztek akadémiai vezetők, szakmai testületek és egykori alma matere képviselői halálának 100. évfordulóján a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Köszöntőjében Kollár László Péter, az Akadémia főtitkára olyan kutatóként méltatta Szily Kálmánt, akinek figyelme nem önmagára, nem saját tudományos karrierjének egyengetésére irányult, hanem arra, hogy munkáját a legapróbb cselekedetekig mások szolgálatába állítsa.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 2024-ben második alkalommal hirdeti meg az „MTA Kiváló Kutatóhely” pályázatot az egyetemek és a kutatóintézetek, illetve kutatóközpontok keretében működő kutatóhelyek számára. Az első pályázat eredményeként 2022-ben 95 kutatóhely nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést. Elérkezett az idő arra, hogy további kutatóhelyek is lehetőséget kapjanak tudományos kiválóságuk elismertetésére.

TOVÁBB

Hogyan jutott el egy fiatal a csiga idegsejtjeinek vizsgálatától a legmodernebb hazai és külföldi laboratóriumokban folytatott, a memóriáért felelős agyterületekkel kapcsolatos kutatásokig? Kiderült Szabadics János előadásából.

TOVÁBB

Kutatók, tudományszervezők, közéleti személyiségek és diplomaták részvételével tartották meg a martonvásári Brunszvik-kastély parkjában a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hagyományos komolyzenei koncertjét.

TOVÁBB

Az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság égisze alatt, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Pioneer Hungarian Women in Science and Education (Úttörő magyar nők a tudományban és az oktatásban) című kötetek a tudományos kutatás és oktatás területén jelentős eredményeket elért magyar nők életútjának és pályaívének bemutatására vállalkoznak.

TOVÁBB

Közeli és távoli természeti környezetünk megismeréséhez egyre növekvő mértékben használunk nagy adatbázisokat és szimulációkat. Értelmezésükhöz elengedhetetlenek a mesterségesintelligencia-alapú módszerek. Az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozáson ezek megjelenését és lehetőségeit tekintették át a résztvevők a csillagászat és az űrfizika különböző területein, pillanatfelvételt készítve arról, hogyan kezdi átalakítani ez az új megközelítés a csillagászati és fizikai kutatásokat Magyarországon.

TOVÁBB

2025. május 8–9-én rendezik az MTA Székházban a Külső Tagok Tudományos Szimpóziumát, amelyen számos magyar vagy Magyarországhoz kötődő Nobel- és Abel-díjas tudós is részt vesz. Az egyik szervezővel, Tigyi Gáborral, a Tennessee-i Állami Egyetem orvosi karának professzorával beszélgettünk a szimpózium céljairól, illetve az MTA külső tagjainak szerepéről a magyar tudományosságban.

TOVÁBB

Kurtág György zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és annak zenetudományokat is magában foglaló I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya felterjesztésére. „Kurtág György zenéje hozzájárul a világ kulturális örökségéhez” – indokolta döntését a rangos izraeli kitüntetést odaítélő nemzetközi zsűri.

TOVÁBB

A program résztvevői bemutatták a kondenzált anyagok fizikája területén Magyarországon az utóbbi néhány évben elért legkiemelkedőbb eredményeket. Az előadások tematikája jól mutatta a kondenzált anyagok kutatásának széles spektrumát a magyarországi egyetemeken és kutatóintézetekben.

TOVÁBB

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma idén is keresi a szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő szakembereket.

TOVÁBB

A Svájcban élő magyar neurobiológus José-Alain Sahellel megosztva nyerte el a díjat „a látás megmentéséért és vak emberek látásának helyreállításáért az optogenetika segítségével”.

TOVÁBB

A 2025-re, az Akadémia fennállásának 200. évfordulójára szépülő MTA Székház architektúrája és ornamentikája összességében a reneszánsz és az antik-hellenizáló elemek harmóniáján alapul. Az 1865-ben átadott épület hosszas stílusvita után végül neoreneszánsz palotaként épült fel, és vált Budapest egyik emblematikus építményévé. Felújítása hétről hétre újabb érdekességekkel szolgál.

TOVÁBB

Cikkünkben megnézhető a Kémiai Tudományok Osztálya Fizikai-kémiai Tudományos Bizottságának ünnepi tudományos ülésén készült felvétel. A tanácskozáson adták át a Polányi Mihály-díjat. Az elismerést az MTA Fizikai-kémiai Tudományos Bizottsága adományozza évente a fizikai kémia területén az előző 5-10 éves időszakban elért nemzetközi jelentőségű magyar tudományos eredmény jutalmaként. A tudományos ülésen a Polányi Mihály-fődíj és a Polányi Mihály fiatal kutatói díj nyertesei is előadásokban foglalták össze kutatási eredményeiket.

TOVÁBB

Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy az epilepsziával összefüggő kérgi hiperexcitabilitás (vagyis az idegsejtek túlzott aktivitása) és a kognitív hanyatlással járó kórképek (például a demencia) között kapcsolat van. Az e kapcsolat hátterében meghúzódó mechanizmust igyekszik feltárni munkatársaival Horváth András Attila, az Országos Mentális Idegsebészeti és Idegtudományi Intézet Neurokognitív Kutatási Központjának igazgatója és az MTA-OMIII Lendület Neurokognitív Kutatócsoport vezetője. Eredményeik a kezelés új célpontjaihoz vezethetnek el.

TOVÁBB

Mit tekintünk hazugságnak? Minden hazugság megvetendő? Hogyan változik a hazugság megítélése a különböző kultúrákban? Milyen nyelvi eszközök szolgálnak a becsapás felismerésére? Mi alapján vonunk le következtetéseket? Miért fontos a következtetéseink minősége a döntéseink szempontjából? Mit értünk sugallt állítások alatt? Miként kezeljük a mellébeszélést és a féligazságokat? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Kleiber Judit nyelvész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB

Az Európai Űrügynökség nemrégiben közzétette a Euclid űrtávcsővel készített első látványos felvételeket, ezzel demonstrálták az új teleszkóp páratlan képességeit. A Euclid által gyűjtött adatokat egy több ezer kutatóból álló nemzetközi konzorcium fogja elemezni a következő években. E konzorcium résztvevői a Kovács András, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa által vezetett MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport tagjai is.

TOVÁBB

Hogyan kapcsolódik a ruhaválasztásunk a hideg racionalitáshoz? Mit jelent valójában a tudomány? Melyek az erősségei és a hibái? Mit nevezünk tényeknek? Hogyan segítenek a dinoszauruszok a tények megértésében? Mennyire tekinthető befejezettnek a tudomány? Ezekre a kérdésekre is választ adott Tuboly Ádám tudományfilozófus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB

Az MTA Magyar Nyelvészeti Munkabizottsága a Nyelvtudományi Bizottság és az I. Osztály által megerősített állásfoglalást fogalmazott meg a magyar nyelvészeti képzés felsőoktatásbeli helyzetét illetően, amelyet az e téren zajló átalakítási folyamatok tesznek aktuálissá.

TOVÁBB

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) június 6–7-én a Magyar Tudományos Akadémia meghívására az MTA-n tartotta Tanácsának soron következő ülését, amelyet hagyományosan az Európai Unió Tanácsának következő soros elnökségét ellátó EU-tagállamban rendeznek.

TOVÁBB

A sejtek egészséges működése elképzelhetetlen a hibás vagy már felesleges anyagaik, illetve a bekebelezett anyagok megemésztése, lebontása nélkül. Ha ez a rendszer nem működik megfelelően, annak számos kóros következménye lehet. E sejten belüli lebontó folyamatok a lizoszómáknak nevezett, membránnal határolt hólyagok közreműködésével zajlanak. Ezeket kutatja Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és a Lizoszomális Degradáció Kutatócsoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával.

TOVÁBB

Mit jelent a születésnap-paradoxon? Hogyan fordulhat elő, hogy egy az álmunkban látott szimbólum később a nézett sorozatunkban is megjelenik? Milyen kapcsolat van a káosz és egy Szűz Mária-mintára égett pirítós között? Valóban igaz-e, hogy ami véletlen, az előrejelezhetetlen? Ezekre a kérdésekre is választ adott Keszthelyi Gabriella matematikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB

Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.

TOVÁBB

A Lendület Program a kiválóság támogatására irányul, célja a hazai kutatóbázis erősítése. Kiemelkedő fiatal tehetségek és kimagasló teljesítményű kutatók innovatív, eredeti ötleteken alapuló kutatásait támogatja azáltal, hogy forrást biztosít új téma kutatására alakuló kutatócsoportok létrehozására és fenntartására.

TOVÁBB

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma a június 5-ei ülésén döntött az idei MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázatokról a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.

TOVÁBB

Melyek napjaink legígeretesebb és legizgalmasabb kutatási témái a fizikában? Erre a kérdésre kaphattak választ az érdeklődők az MTA Fizikai Tudományok Osztálya tanácskozásán. A konferencián a 2024. évi Fizikai Fődíjat, a Fizikai Díjakat, az Akadémiai Díjat, valamint a Széchenyi-díjat elnyert kutatók számoltak be élvonalbeli kutatásaikról.

TOVÁBB

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói egy korábbi Lendület-pályázat révén beszerzett szuperrezolúciós (rendkívül nagy felbontású) mikroszkóp segítségével feltárták, hogy az idegsejtek végződésein lévő kannabinoidreceptorok hogyan szabályozzák a szinapszis erősségét. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.

TOVÁBB

Milyen volt a tudomány régen? Miért szikrázott egy angol filozófus zoknija éjszakánként? Hogyan születnek a tények? Milyen a tudomány természete? Mi köze volt Benjamin Franklinnek a pulykákhoz? Mitől védi meg a tudomány a társadalom tagjait? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Zemplén Gábor tudománytörténész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB

A Fejér Lipót által „Big Five”-nak nevezett matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi jubileumi konferenciát szervezett az MTA Matematikai Tudományok Osztálya. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben rendezett ünnepségen személyesen köszöntötték az idén 100. születésnapját ünneplő Fuchs Lászlót, aki az Akadémia elnökétől átvette a külhoni magyar tudósoknak adható legrangosabb akadémiai kitüntetést, az Arany János-életműdíjat. A rendezvényen készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Magyarország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz óriási jelentőségű esemény az ország történetében. De mit értünk el az integrációs folyamatban? Erre a kérdésre keresték a választ az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó konferencia résztvevői, akik elsősorban a régió hasonló adaptációs folyamataiba illesztve tekintették át az elmúlt két évtized történéseit, tapasztalatait.

TOVÁBB

A 2024. évi közgyűlés döntése értelmében a következő egy évben a gyűjtés célja a nehéz sorsú, tudományos pályára készülő és tehetségesnek mutatkozó fiatalok tanulmányainak támogatása lesz. A tavalyi, 196. akadémiai közgyűlésen meghirdetett jótékonysági gyűjtés eredményeként több mint 12 millió forinttal támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális programjának megvalósulását a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB

Tekintélyes méretű térállvány épült az MTA Székház Duna felőli oldalán, hogy megkezdődhessen a harmadik emeleti tetőtér felújítása, valamint a tetőszerkezet cseréje. Az állványzatba teher- és személyszállításra alkalmas felvonó épült, és különleges szerkezetének köszönhetően a felállításához meg sem kellett fúrni a műemlék épület kőburkolatát. Időközben befejeződtek az előző fázis munkálatai, a Díszterem freskói visszanyerték eredeti pompájukat, és még egy elfeledett országcímer is előbukkant a mennyezeti festékrétegek alól. Utóbbiról részletesebben is beszámolunk a közeljövőben.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésén számos előterjesztésről határozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete személyes, jelenléti ülésen, illetve a szavazásra jogosult tagok előzetes véleménynyilvánítását követően a távollévők közötti elektronikus szavazással.

TOVÁBB

Mit jelent a „mentek” szó? Hogyan kommunikál Jane Austen főhősnője? Mik azok a szókratészi kérdések? Mi a sikeres társalgás alapja? Melyek a manipuláció nyelvi eszközei? Miért fontos, hogy milyen véleménybuborékban élünk? Ezekre a kérdésekre is választ adott Schnell Zsuzsanna kommunikációkutató a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB