Az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának állásfoglalása az anyanyelvi nevelés jelentőségéről
Az MTA Magyar Nyelvészeti Munkabizottsága a Nyelvtudományi Bizottság és az I. Osztály által megerősített állásfoglalást fogalmazott meg a magyar nyelvészeti képzés felsőoktatásbeli helyzetét illetően, amelyet az e téren zajló átalakítási folyamatok tesznek aktuálissá.
TOVÁBB
Magyarország soros EU-elnöksége előestéjén Budapesten tartotta ülését az EASAC Tanácsa
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) június 6–7-én a Magyar Tudományos Akadémia meghívására az MTA-n tartotta Tanácsának soron következő ülését, amelyet hagyományosan az Európai Unió Tanácsának következő soros elnökségét ellátó EU-tagállamban rendeznek.
TOVÁBB
A Litván Tudományos Akadémia elnöke az MTA-n
Freund Tamás 2024 június 6-án a litván–magyar kétoldalú akadémiai megállapodás közös aláírása céljából hivatalában fogadta Jūras Banyst, a Litván Tudományos Akadémia elnökét.
TOVÁBB
Kétmilliárd forintnyi uniós forrással bővíti az Akadémia a Lendület Programot
A Magyar Tudományos Akadémia által elnyert Horizon Europe Marie Skłodowska-Curie Actions (MSCA) COFUND pályázatának köszönhetően az MTA Lendület-kutatócsoportjai 5 éven át 35 kiváló külföldi vendégkutatót fogadhatnak egyenként legfeljebb hároméves időtartamra. A több mint 15 éve futó MSCA COFUND program első magyar nyerteseként az MTA ezzel jelentősen erősíti kutatástámogatási portfólióját, és segít fejleszteni a magyar tudományos közösség nemzetközi kapcsolatait.
TOVÁBB
Elhunyt Vajda György energetikus, az MTA rendes tagja
Életének 97. évében, 2024. június 17-én elhunyt Vajda György állami és Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
TOVÁBB
Lendületesek: Juhász Gábor
A sejtek egészséges működése elképzelhetetlen a hibás vagy már felesleges anyagaik, illetve a bekebelezett anyagok megemésztése, lebontása nélkül. Ha ez a rendszer nem működik megfelelően, annak számos kóros következménye lehet. E sejten belüli lebontó folyamatok a lizoszómáknak nevezett, membránnal határolt hólyagok közreműködésével zajlanak. Ezeket kutatja Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és a Lizoszomális Degradáció Kutatócsoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával.
TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: kijózanító véletlenek – Videón Keszthelyi Gabriella előadása
Mit jelent a születésnap-paradoxon? Hogyan fordulhat elő, hogy egy az álmunkban látott szimbólum később a nézett sorozatunkban is megjelenik? Milyen kapcsolat van a káosz és egy Szűz Mária-mintára égett pirítós között? Valóban igaz-e, hogy ami véletlen, az előrejelezhetetlen? Ezekre a kérdésekre is választ adott Keszthelyi Gabriella matematikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBB
Az mta200.hu-ról ajánljuk: Egy elnöki portré születése
Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.
TOVÁBB
Huszonegy Lendület-kutatócsoport indíthatja el 2024-ben felfedező kutatásait az Akadémia támogatásával
A Lendület Program a kiválóság támogatására irányul, célja a hazai kutatóbázis erősítése. Kiemelkedő fiatal tehetségek és kimagasló teljesítményű kutatók innovatív, eredeti ötleteken alapuló kutatásait támogatja azáltal, hogy forrást biztosít új téma kutatására alakuló kutatócsoportok létrehozására és fenntartására.
TOVÁBB
Százötvenhat fiatal kutató nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma a június 5-ei ülésén döntött az idei MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázatokról a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
TOVÁBB
A fizika fejlődési irányai – Videó az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tudományos ülésről
Melyek napjaink legígeretesebb és legizgalmasabb kutatási témái a fizikában? Erre a kérdésre kaphattak választ az érdeklődők az MTA Fizikai Tudományok Osztálya tanácskozásán. A konferencián a 2024. évi Fizikai Fődíjat, a Fizikai Díjakat, az Akadémiai Díjat, valamint a Széchenyi-díjat elnyert kutatók számoltak be élvonalbeli kutatásaikról.
TOVÁBB
Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat
Milyen összefüggés mutatható ki a mézelő méhek számának drasztikus csökkenése és a növényvédő szerek használata között? Hogyan csökkenthető ivóvizeinkben a gyógyszerhatóanyagok mint szerves szennyezők jelenléte? Életképes alternatívát jelenthet-e a komposztált pelletált baromfitrágya a környezeti hatások szempontjából a műtrágyákkal szemben? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.
TOVÁBB
Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói egy korábbi Lendület-pályázat révén beszerzett szuperrezolúciós (rendkívül nagy felbontású) mikroszkóp segítségével feltárták, hogy az idegsejtek végződésein lévő kannabinoidreceptorok hogyan szabályozzák a szinapszis erősségét. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.
TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: a tudományos műveltség – Videón Zemplén Gábor tudománytörténész előadása
Milyen volt a tudomány régen? Miért szikrázott egy angol filozófus zoknija éjszakánként? Hogyan születnek a tények? Milyen a tudomány természete? Mi köze volt Benjamin Franklinnek a pulykákhoz? Mitől védi meg a tudomány a társadalom tagjait? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Zemplén Gábor tudománytörténész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBB
Big Five 100 – Videón a legendás matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia
A Fejér Lipót által „Big Five”-nak nevezett matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi jubileumi konferenciát szervezett az MTA Matematikai Tudományok Osztálya. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben rendezett ünnepségen személyesen köszöntötték az idén 100. születésnapját ünneplő Fuchs Lászlót, aki az Akadémia elnökétől átvette a külhoni magyar tudósoknak adható legrangosabb akadémiai kitüntetést, az Arany János-életműdíjat. A rendezvényen készült felvétel cikkünkben megnézhető.
TOVÁBB
Magyarország 20 éve az Európai Unióban: A gazdaság- és területpolitika jelene és jövőbeli kihívásai – Videó a közgyűlési tanácskozásról
Magyarország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz óriási jelentőségű esemény az ország történetében. De mit értünk el az integrációs folyamatban? Erre a kérdésre keresték a választ az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó konferencia résztvevői, akik elsősorban a régió hasonló adaptációs folyamataiba illesztve tekintették át az elmúlt két évtized történéseit, tapasztalatait.
TOVÁBB
Nehéz sorsú, tudományos pályára készülő tehetségeknek gyűjt az Akadémia
A 2024. évi közgyűlés döntése értelmében a következő egy évben a gyűjtés célja a nehéz sorsú, tudományos pályára készülő és tehetségesnek mutatkozó fiatalok tanulmányainak támogatása lesz. A tavalyi, 196. akadémiai közgyűlésen meghirdetett jótékonysági gyűjtés eredményeként több mint 12 millió forinttal támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális programjának megvalósulását a Magyar Tudományos Akadémia.
TOVÁBB
Robusztus térállvány, új tető és egy meglepetéscímer – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza
Tekintélyes méretű térállvány épült az MTA Székház Duna felőli oldalán, hogy megkezdődhessen a harmadik emeleti tetőtér felújítása, valamint a tetőszerkezet cseréje. Az állványzatba teher- és személyszállításra alkalmas felvonó épült, és különleges szerkezetének köszönhetően a felállításához meg sem kellett fúrni a műemlék épület kőburkolatát. Időközben befejeződtek az előző fázis munkálatai, a Díszterem freskói visszanyerték eredeti pompájukat, és még egy elfeledett országcímer is előbukkant a mennyezeti festékrétegek alól. Utóbbiról részletesebben is beszámolunk a közeljövőben.
TOVÁBB
Az MTA 197. közgyűlésének határozatai
A Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésén számos előterjesztésről határozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete személyes, jelenléti ülésen, illetve a szavazásra jogosult tagok előzetes véleménynyilvánítását követően a távollévők közötti elektronikus szavazással.
TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: a manipuláció nyelvi eszközei – Videón Schnell Zsuzsanna kognitív nyelvész előadása
Mit jelent a „mentek” szó? Hogyan kommunikál Jane Austen főhősnője? Mik azok a szókratészi kérdések? Mi a sikeres társalgás alapja? Melyek a manipuláció nyelvi eszközei? Miért fontos, hogy milyen véleménybuborékban élünk? Ezekre a kérdésekre is választ adott Schnell Zsuzsanna kommunikációkutató a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.
TOVÁBB
Ben Feringa Nobel-díjas kémikus látogatása Budapesten
2024. május 15. és 17. között a Magyar Tudományos Akadémia meghívására Budapestre látogatott Bernard Lucas Feringa holland kutató, aki 2016-ban kapott megosztott kémiai Nobel-díjat a molekuláris gépek megalkotásáért. A házigazda Perczel András, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke volt.
TOVÁBB
Az MTA doktorai: Csoknyai Tamás a magyar épületek energiahatékonyságáról
Amikor Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék vezetője, az MTA doktora elkezdte a lakóépületek energiafelhasználását kutatni, még nem voltak hozzáférhető adatok a magyarországi helyzetről. Ezért kutatómunkájának első szakaszában az egyik legfontosabb eredménye a minden tekintetben reprezentatív adatbázis létrehozása volt. Ennek segítségével már nemzeti stratégiát lehetett alkotni, illetve összehasonlító vizsgálatokat lehetett végezni, amelyekből kiderült, hogy a magyar épületek energiahatékonysága jelentősen elmarad a visegrádi országok szintjétől, ezen pedig főként a hőszigeteléssel lehet változtatni.
TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: középiskolásoknak készített videókat az Akadémia
Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban címmel rövid videókat tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében készült előadás-sorozat a mai, hazugságokkal teli világban való eligazodáshoz kínál kapaszkodókat.
TOVÁBB
Víz, talaj, levegő, energia – Stratégiai jelentőségű kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében
Három nagy nemzeti tudományos program kezdte meg a működését az Akadémia koordinálásával 2022 végén: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. A négyéves programok közül a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program eddigi eredményeiről és a további célkitűzésekről beszélgettünk a kutatási program elnökével, Bozó László akadémikussal, valamint a konzorciumvezető intézet, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, egyben a program egyik társelnökével, Garamszegi Lászlóval.
TOVÁBB
A Yale Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták Lovász Lászlót
A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének a kombinatorikában végzett úttörő munkásságát ismerték el.
TOVÁBB
_680_454_1716453361_fill_270x180.jpg)
_680_454_1716453361_fill_680x454.jpg)
MTA Kiváló Kutatóhely: Első ízben kapták meg a rangos címet vállalkozások keretében működő kutatóhelyek – Videós összefoglaló az ünnepélyes oklevélátadásról
Hét cég – két agrár-élelmiszeripari, egy az orvostudományok területén működő, három gyógyszerkutató, valamint egy a fizikai kutatások területén működő vállalkozás – nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely címet. Az egyéni tudományos kiválóságot elismerő MTA doktora cím és a tudományos intézményekre 2022-ben kiterjesztett minősítés után mostantól vállalkozások keretében működő kutatóhelyek is részei lehetnek az Akadémia minőségbiztosítási rendszerének.
TOVÁBB
Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák
Közös nyilatkozatban hívják fel a figyelmet a tudomány és a kutatás fontosságára a 27 EU-tagállam tudományos akadémiái vagy annak megfelelő tudós testületei. A nyilatkozat az aláírók szándéka szerint minden, az EP-választáson induló képviselőjelölthöz és tágabban értelmezve minden érdeklődőhöz szól, emlékeztetve a jelölteket arra, hogy az Európai Unió jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Freund Tamás elnök írta alá.
TOVÁBB
„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé választotta Barabási Albert-László hálózatkutató fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a bostoni Northeastern Egyetem professzorát és a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszorát. Barabási szerint a hálózattudomány, noha a fizikából, a matematikából és a számítástudományból táplálkozik, mára önálló tudományággá vált, amely olyan felfedezésekhez segítette hozzá a legkülönfélébb területek kutatóit, amelyek a klasszikus vizsgálati módszerekkel elérhetetlenek lettek volna.
TOVÁBB
- 2176 találat
