COVID-19 és gyermekvállalás, variánsok és vakcinák, mutációs változások az immunitás tükrében – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya ötödik hírlevele

COVID-19 és gyermekvállalás, variánsok és vakcinák, mutációs változások az immunitás tükrében – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya ötödik hírlevele

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél áprilisi számában Toldi Gergely neonatológus, immunológus (University of Birmingham), a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja arról ír, hogy a COVID-19 milyen hatással van a várandósságra, Jakab Ferenc a SARS-CoV-2 elleni oltásokkal kapcsolatban megállapítja, hogy azokra még sok évig szükség lesz, és az oltások a vírus változékonysága miatt különbözőek lesznek, Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa cikkéből pedig megtudható, hogy minél több a fertőzés, annál valószínűbb az újabb és újabb variánsok megjelenése.

„MTA Kiváló Kutatóhely” – Pályázati felhívás

„MTA Kiváló Kutatóhely” – Pályázati felhívás

A tudományos kiválóságot a kutatók mellett a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia. Az ennek érdekében az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére most első ízben kiírt pályázat a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad.

Így véd meg minket a koronavírus elleni vakcina – az MTA animációja

Így véd meg minket a koronavírus elleni vakcina – az MTA animációja

Mára a járvány elleni hatékony védekezéshez többféle védőoltás vált elérhetővé, melyek működése eltérő alapelvekre épül, azonban az általuk kiváltott immunreakció, mely felkészíti a szervezetet a későbbi vírusfertőzés elleni védekezésre, megegyezik. Ennek az immunválasznak a kialakulását és későbbi hatását mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia cikkünkben látható animációja, amely Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, az ELTE TTK immunológus egyetemi tanára irányításával készült.

Modernizációs kísérletek Kelet-Közép-Európában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenkettedik ülése videón Modernizációs kísérletek Kelet-Közép-Európában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenkettedik ülése videón

Modernizációs kísérletek Kelet-Közép-Európában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenkettedik ülése videón

Szanyi Miklós, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója előadásában Kelet-Közép-Európa fejlődését történelmi távlatokban tekintette át. Célja az volt, hogy segítsen megérteni a társadalmak mélyen beágyazott sajátosságait, amelyek miatt a térségben zajló modernizációs kísérletek általában csak félig-meddig sikerültek. A fejlett országokra jellemző intézmények kialakultak, de működésük gyenge maradt.

Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur 
Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur

Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur

Hogyan fordult a fertőző betegségek felé a veszettség elleni védőoltás felfedezésével nemzetközi hírűvé vált francia kutató érdeklődése, és milyen kapcsolat fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához? Ez is kiderül abból az összeállításból, amelyben Hamza Gábor akadémikus idézi fel Pasteur életútjának legfontosabb eseményeit.

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban? Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amelyről korábban nem is álmodhattak. A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között, és az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az európai tudományos akadémiák közössége, az ALLEA (All European Academies) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.

Félreismert csúszómászók, hidegvérű felfedezések – beszélgetés Vörös Judittal Félreismert csúszómászók, hidegvérű felfedezések – beszélgetés Vörös Judittal

Félreismert csúszómászók, hidegvérű felfedezések – beszélgetés Vörös Judittal

Hogyan találjunk meg egy friss hangot az éjszakai kórusban? Mit árulhat el a búvópatakok vize egy különleges barlanglakóról? És mi kell ahhoz, hogy valaki kigyógyuljon a kígyófóbiából? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Vörös Judittal, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és hüllőgyűjteményének vezetőjével beszélget szaporított szalamandrákról és idegenbe szakadt óriásvarangyokról, a kígyópreparálás kihívásairól, no meg arról, hogy miért érdemes a hidegvérűekkel valóban kesztyűs kézzel bánni.

Bódis József írásával folytatódik a vita az egyetemi modellváltásról Bódis József írásával folytatódik a vita az egyetemi modellváltásról

Bódis József írásával folytatódik a vita az egyetemi modellváltásról

2021. március 10-én elindult a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett nyilvános párbeszéd az egyetemi modellváltásról „Az egyetem feladatáról” címmel. Ennek keretében az egyetemek küldetését, társadalomban betöltött szerepét, az egyetemek működésének jelenlegi hiányosságait és korlátait, az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket, a kiváló egyetemek működtetésének szempontjait tekinti át az MTA.

Elhunyt Papp László biológus, az MTA rendes tagja Elhunyt Papp László biológus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Papp László biológus, az MTA rendes tagja

Életének 75. évében, 2021. március 28-án elhunyt Papp László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Széchenyi-díjas magyar biológus, zoológus, entomológus. Fő kutatási területe volt a kétszárnyúak (Diptera) imágóinak, lárváinak alaktana, a legyek rendszertana, a repülő rovarok (elsősorban a legyek) közösségszerkezete és társulásszerveződése, valamint a ritkán előforduló rovarfajok tanulmányozási és védelmi módszereinek vizsgálata.

Poszt-Covid-stratégiát dolgoz ki az MTA – interjú Freund Tamással Poszt-Covid-stratégiát dolgoz ki az MTA – interjú Freund Tamással

Poszt-Covid-stratégiát dolgoz ki az MTA – interjú Freund Tamással

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát, illetve egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak kezelését is magában foglalja – erről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Freund Tamás, az MTA elnöke március 19-én. A Magyar Nemzet interjúja Freund Tamással.

Elhunyt Bíró Péter hidrobiológus, az MTA rendes tagja Elhunyt Bíró Péter hidrobiológus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Bíró Péter hidrobiológus, az MTA rendes tagja

Életének 78. évében, 2021. március 25-én Veszprémben elhunyt Bíró Péter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutató professor emeritus, az ichtiológia és a Balaton-kutatás nemzetközileg elismert tudósa, a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem habilitált címzetes egyetemi tanára. A kutatóra Berczik Árpád akadémikus emlékezik.

A miniszterelnök az MTA elnökével tárgyalt A miniszterelnök az MTA elnökével tárgyalt

A miniszterelnök az MTA elnökével tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután megbeszélést folytatott Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével Budapesten, a karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke

A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke

A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben az Abel-díjat Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete (USA) munkatársának ítéli oda „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A klímaváltozás az élet valamennyi aspektusát befolyásolja, de mindezek közül a mezőgazdasági termelés – és vele az emberiség élelmezése – kerülhet a legnagyobb veszélybe. Ma már gyakorlatilag teljes a konszenzus a világ agronómiai kutatói között arról, hogy a fenntarthatóságnak kell állnia minden mezőgazdasági fejlesztés fókuszában. Erről tartott előadást Balázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) főigazgatója a nemzetközi tudományos akadémiákat és intézményeket tömörítő szervezet, az ANSO klímaváltozási workshopján. Előadását, amelyet Popp József akadémikussal közösen jegyez, az alábbiakban foglaljuk össze.

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Az idegsejtek pontos megtalálása egy szövetmintában rengeteg szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat. Ebben adhat nagy segítséget a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk is tudja vezetni a mintavevő pipettát. A rendszert a kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be.

Egy piciny kristály ad új perspektívát vulkáni kitörések azonosítására Egy piciny kristály ad új perspektívát vulkáni kitörések azonosítására

Egy piciny kristály ad új perspektívát vulkáni kitörések azonosítására

Mintegy 14-18 millió évvel ezelőtt a Föld legnagyobb vulkánkitörései térségünkben, a Pannon-medencében zajlottak. Ekkor alakult ki az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák között az a terület, ahol ma élünk. Az alatta lévő litoszféra és földkéreg elvékonyodott, ami mind a mai napig nyomot hagyott, ennek köszönhetjük hazánk geotermikus energiáját. Ez vélhetően hozzájárult a szénhidrogén-potenciálhoz is, és segítette az érési folyamatot. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport Lukács Réka vezetésével már két évtizede kutatja a térség vulkáni működését.

A COVID-19-világjárvány hatása a mentális egészségre A COVID-19-világjárvány hatása a mentális egészségre

A COVID-19-világjárvány hatása a mentális egészségre

Milyen mentálhigiénés kihívást jelent az emberiség számára az elhúzódó járványhelyzet? Melyek a leggyakoribb problémák, és milyen megoldási javaslataik vannak rájuk a szakembereknek? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu számára írott összefoglalójában Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa.

Az öregedésnek is lehetnek evolúciós előnyei Az öregedésnek is lehetnek evolúciós előnyei

Az öregedésnek is lehetnek evolúciós előnyei

Mauro Santos, a Barcelonai Autonóm Egyetem evolúcióbiológusa Szathmáry Eörs akadémikus, igazgató meghívására, az MTA Vendégkutatói program keretében tavaly az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (MTA Kiváló Kutatóhely) töltött néhány hónapot, ahol az evolúcióbiológia néhány kiemelt, megoldatlan problémájával foglalkozott, a kromoszómák kialakulásától az öregedés evolúciós hatásáig. A vele készült interjúból az is kiderül, hogy egy elméleti kutató számára a világjárvány akár lehetőségeket is tartogat.

Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány? Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?

Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?

Az érelmeszesedés közvetett módon a vezető halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentő, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteiről, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.

„Bolyaisok” – Czakó Gábor elméleti kémikus „Bolyaisok” – Czakó Gábor elméleti kémikus

„Bolyaisok” – Czakó Gábor elméleti kémikus

Czakó Gábor Junior Prima díjas elméleti kémikus, az MTA doktora és a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense alapvető kémiai reakciók dinamikáját és mechanizmusait kutatja a legmélyebb atomi és molekuláris szinten. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját 2014-ben nyerte el az ELTE munkatársaként, majd 2015-ben a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén megalapította az Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportot, amely 2019-ben elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását is. Mára a kutatócsoport a világ élvonalába tartozik az elméleti reakciódinamika területén, amit a Bolyai-ösztöndíjas évek sikeres kutatásai alapoztak meg. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legsikeresebb Bolyai-ösztöndíjasok bemutatását.

Az anyatej nagy lökést ad a baba immunrendszerének Az anyatej nagy lökést ad a baba immunrendszerének

Az anyatej nagy lökést ad a baba immunrendszerének

A Birminghami Egyetem kutatói Toldi Gergely, az Immunológiai és Immunterápiás Intézet munkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja vezetésével kimutatták, hogy az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban. Ez tovább növeli az anyatej előnyös egészségi hatásainak számát, amelyek némelyike akár felnőttkorig is elkísérheti az embert.

Megalakult az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság Megalakult az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság

Megalakult az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság

Megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által életre hívott Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság (FFEB). Freund Tamás, az MTA elnöke előzetesen Szathmáry Eörsöt kérte fel a Bizottság elnöki tisztségére, majd az új FFEB elnökének javaslatára kérte fel a Bizottság tagjait.

Freund Tamás a Magyar Katolikus Rádióban Freund Tamás a Magyar Katolikus Rádióban

Freund Tamás a Magyar Katolikus Rádióban

Az Akadémia elnöke a Kerengő című műsorban egyebek mellett az MTA feladatairól, az egyetemi finanszírozási forma megváltozásáról, valamint a hazai és európai alapkutatási pályázatokról beszélt.

Védőoltások, plazmaterápia, új koronavírus-ellenes hatóanyagok – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya harmadik hírlevele Védőoltások, plazmaterápia, új koronavírus-ellenes hatóanyagok – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya harmadik hírlevele

Védőoltások, plazmaterápia, új koronavírus-ellenes hatóanyagok – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya harmadik hírlevele

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél februári számában Makara Gábor akadémikus a SARS-COV-2 vírus variánsairól és a védőoltásokról, Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvos, az MTA doktora a plazmaterápia hazai tapasztalatairól ír, Borbás Anikó, az MTA doktora pedig az új koronavírus-ellenes hatóanyagokról ad szintézist.

A koronavírus-fertőzés kimutatásának útvesztői: azaz melyik teszt, módszer mire és hogyan használható A koronavírus-fertőzés kimutatásának útvesztői: azaz melyik teszt, módszer mire és hogyan használható

A koronavírus-fertőzés kimutatásának útvesztői: azaz melyik teszt, módszer mire és hogyan használható

A jelenleg zajló világjárvány miatt a virológiai laboratóriumi diagnosztika a figyelem középpontjába került. A hétköznapi beszéd részévé váltak a virológiai, immunológiai, diagnosztikai szakszavak: a napi sajtóanyagokban, híradásokban, de a közbeszédben is megjelent a PCR, vírusgenom, RNS, gyorsteszt, antigén, ellenanyag, átvészelt fertőzés, neutralizáló ellenanyag és még sok más, a témához kapcsolódó kifejezés. Az tudomany.hu-nak most Csoma Eszter, a Debreceni Egyetem Orvosi Mikrobiologiai Intézetének adjunktusa írt részletes összefoglalót a vírusdiagnosztikával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Páncélba zárt sokféleség – beszélgetés Merkl Ottóval Páncélba zárt sokféleség – beszélgetés Merkl Ottóval

Páncélba zárt sokféleség – beszélgetés Merkl Ottóval

Mihez kezd egy igazi bogarász az üveg alján maradt vörösborral? Miért főz az ember puhára egy százéves bogártetemet? És miként eredhetünk fantomfajok nyomába? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Merkl Ottóval, a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének vezetőjével beszélget, aki jobban ismeri 7000 fiók hatlábú kincseit, mint bárki más a világon.

Hitelesen a vakcinákról: A COVID-19-védőoltás mint tudománykommunikációs kihívás Hitelesen a vakcinákról: A COVID-19-védőoltás mint tudománykommunikációs kihívás

Hitelesen a vakcinákról: A COVID-19-védőoltás mint tudománykommunikációs kihívás

Nemzetközileg elismert fiatal kutatók beszéltek közérthetően a védőoltások jelentőségéről, a COVID-vakcinákkal kapcsolatos fejlesztésekről és tapasztalatokról – különös tekintettel az mRNS-alapú oltásra –, valamint az oltásellenesség pszichoszociális tényezőiről a Magyar Tudományos Akadémia online eseményén 2021. február 3-án. A Fiatal Kutatók Akadémiája által szervezett programot Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, és Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese zárta. Az eseményről készült felvételt az MTA YouTube-csatornáján láthatják.

Genetikai tényezők szerepe a csontok Paget-kórjának hátterében – Poór Gyula akadémikus összefoglalója Genetikai tényezők szerepe a csontok Paget-kórjának hátterében – Poór Gyula akadémikus összefoglalója

Genetikai tényezők szerepe a csontok Paget-kórjának hátterében – Poór Gyula akadémikus összefoglalója

A különböző csontrendszeri elváltozásokat előidéző Paget-kór genetikai mintázatáról a Poór Gyula akadémikus vezette munkacsoport figyelemreméltó publikációt közölt a tavalyi év végén az egyik vezető nemzetközi szaklapban. Az ORFI, 2021-től az Országos Mozgásszervi Intézet főigazgatója és munkatársai az Edinburgh-i egyetemmel való kollaborációban nemcsak hazánkban, hanem Közép-Kelet Európában is elsőként vizsgálták a betegség kialakulásában szerepet játszó genetikai faktorokat (Donáth J. et al. Calcif Tiss Int 2021, 108:159-164.) Nagy beteganyagon, kontrollcsoporttal szemben azt találták, hogy a vizsgált hazai betegek több mint 20%-ában szekvesztoszom1 génmutációk fordultak elő és ezek felét ugyanaz az egynukleotidos polimorfizmus adta. A talált genetikai variációk virális és más környezeti tényezőkkel együtt fontos szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Az alábbiakban Poór Gyula professzor ismerteti a betegség lényegét és kutatásuk eredményeit.

Szórványemlékek ezrei segítik a magyar nyelv korai történetének feltárását Szórványemlékek ezrei segítik a magyar nyelv korai történetének feltárását

Szórványemlékek ezrei segítik a magyar nyelv korai történetének feltárását

A magyar nyelvtörténet úgynevezett ómagyar kora a legkorábbi olyan időszak, amelyből írott források állnak rendelkezésünkre. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy ebből az izgalmas, sok változással járó periódusból származó nyelvemlékeket összefogottan, a maguk teljességében kutassák. Ezt a célt tűzte ki maga elé a Debreceni Egyetem Magyar Tudományos Akadémia által is támogatott Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoportja, amelynek vezetője, Hoffmann István egyetemi tanár, az MTA levelező tagja válaszolt a kérdéseinkre.

A vasárnapi apukák egyre inkább apák akarnak lenni A vasárnapi apukák egyre inkább apák akarnak lenni

A vasárnapi apukák egyre inkább apák akarnak lenni

Bár a válások száma csökkenő tendenciát mutat, Magyarországon még mindig magas a számuk és különválás esetén a gyerekek nagy része az anyához kerül. Vagyis nagyon sok a gyermekeitől különélő apa. Eközben sok kutatás világít rá arra, hogy az apák egyre inkább részt vesznek a gyermekeik életében, és szerepük már nem korlátozódik a kenyérkeresetre. Kérdés, hogy a különélő apáknál is megfigyelhető-e ez az intenzívebb törődés a gyerekekkel, illetve hogy miként hatnak e viselkedésre az életkörülmények és a gondolkodásmód. Ezt kutatja Szalma Ivett, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja segítségével.

„Bolyaisok” – Vida Krisztián asztrofizikus „Bolyaisok” – Vida Krisztián asztrofizikus

„Bolyaisok” – Vida Krisztián asztrofizikus

A Nappal és a Naprendszeren kívüli bolygókkal, vagyis az exobolygókkal kapcsolatos ismereteink bővítéséhez járulnak hozzá azok az eredmények, amelyeket Vida Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa ért el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.

2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában 2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában

2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában

Bár sokan abban reménykedtek, hogy ha lesz bármi pozitív következménye a világjárványnak, az az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése és ezáltal a klímaváltozás lassulása lesz, ez nem következett be. Sőt, az Európai Unió Föld-megfigyelő programja, a Copernicus adatai alapján mára bizonyossá vált, hogy a kontinensen tavaly volt a legmelegebb év, mióta mérni tudjuk a hőmérsékletet, és 2016-tal holtversenyben globálisan is 2020 volt a legforróbb év. A következményekről, illetve a kilábalási lehetőségekről beszélgettünk Bartholy Judittal, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanárával, az MTA doktorával.

Emlősök égen-földön (és föld alatt) – beszélgetés Csorba Gáborral Emlősök égen-földön (és föld alatt) – beszélgetés Csorba Gáborral

Emlősök égen-földön (és föld alatt) – beszélgetés Csorba Gáborral

Mit eszik egy zoológus a denevéreken? Kiszökik-e a földikutya a kerítés mögül? És mi kell ahhoz, hogy az ember egy harminc kilós bambuszlétrával motorozzon Vietnam útjain? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Csorba Gáborral, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetőjével beszélget, aki azt is elmondja, hogyan telnek egy szakember napjai, akire egy csaknem ötvenezer darabos kollekciót bíztak.

Hazai kutatási eredmények a COVID-19 elleni védekezésben, antivirális gyógyszerek, oltásellenesség: az MTA Orvosi Tudományok Osztálya második hírlevele Hazai kutatási eredmények a COVID-19 elleni védekezésben, antivirális gyógyszerek, oltásellenesség: az MTA Orvosi Tudományok Osztálya második hírlevele

Hazai kutatási eredmények a COVID-19 elleni védekezésben, antivirális gyógyszerek, oltásellenesség: az MTA Orvosi Tudományok Osztálya második hírlevele

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél januári számában Kacskovics Imre a magyarországi biotechnológiai kutatás-fejlesztés koronavírussal kapcsolatos eredményeit foglalja össze, Keserű György Miklós az antivirális gyógyszerfejlesztésekről, Boldogkői Zsolt pedig az oltásellenességről ír.

Kodály, Dohnányi és populáris zene – új kötetek a közelmúlt zenetörténetéről Kodály, Dohnányi és populáris zene – új kötetek a közelmúlt zenetörténetéről

Kodály, Dohnányi és populáris zene – új kötetek a közelmúlt zenetörténetéről

A 2012-ben a Lendület-pályázat támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Zenetudományi Intézetében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum munkatársai a nemzeti kulturális örökség gondozása és feldolgozása mellett jelentős publikációs tevékenységet is folytatnak. 2020-ban a kutatócsoport tagjai nyolc kötetet jelentettek meg a 20. századi magyar zenetörténet különféle témáiban.

A fizika fejlődési irányai – videón az MTA Fizikai Tudományok Osztálya konferenciája A fizika fejlődési irányai – videón az MTA Fizikai Tudományok Osztálya konferenciája

A fizika fejlődési irányai – videón az MTA Fizikai Tudományok Osztálya konferenciája

A Fizikai Tudományok Osztálya rendszeres évenkénti eseményén élvonalbeli kutatásaikat mutatják be a meghívottak. A 2020. évi fizikai díjak ünnepélyes átadására a járványhelyzet miatt nem került sor, de a kiemelkedő elismerésben részesült kutatók a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ízelítőt adtak eredményeikből. Az előadásokról készült felvétel cikkünkből elérhető.

A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai

A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai

Hogyan segítheti a hatalmas adatmennyiséggel „dolgozó” mesterséges intelligencia a szakmai döntéshozatalt az egészségügyben, és hogyan járulhat hozzá a terápiák hatékonyságához és az egészségmegőrzéshez? Meskó Bertalan tudományünnepi előadásnak felvétele a cikkben elérhető.

Regionális jövőképek Magyarországon – videón a tudományünnepi konferencia Regionális jövőképek Magyarországon – videón a tudományünnepi konferencia

Regionális jövőképek Magyarországon – videón a tudományünnepi konferencia

Milyen tényezők határozzák meg a regionalizmus és a decentralizáció válságát? Milyen lehetőségei vannak a Kárpát-medencei nagytérségi együttműködésnek? Milyen térbeli és társadalmi következményei vannak a középvárosok évtizedes népességvesztésének? Többek közt ezekről a kérdésekről volt szó a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományünnepi konferenciáján. Nézze meg a videofelvételt!

Behálózva: új eredmények a hálózattudomány területéről Behálózva: új eredmények a hálózattudomány területéről

Behálózva: új eredmények a hálózattudomány területéről

A hálózattudomány területén az utóbbi időben elért új tudományos eredményeket foglalták össze a MTA-BME Informatikai Rendszerek Kutatócsoport munkatársai online tudományünnepi rendezvényükön. Az előadásokban a nagy hálózatok útvonalválasztási módszereit, a hálózati működés anomáliáit és a numerikus inverz transzformáció legmodernebb metódusait mutatták be. Az eseményről készült videofelvétel cikkünkből elérhető.

Sík- és térbeli szerkezetek önszerveződése – Peter J. Stang karácsonyi előadása Sík- és térbeli szerkezetek önszerveződése – Peter J. Stang karácsonyi előadása

Sík- és térbeli szerkezetek önszerveződése – Peter J. Stang karácsonyi előadása

Lineáris és szöget bezáró egyszerűbb molekulákból megfelelő reakciókörülmények között érdekes és hasznos tulajdonságokkal rendelkező sík-, illetve térbeli szerkezetek állhatnak össze. Róluk és lehetséges alkalmazásaikról beszélt az MTA Kémiai Osztálya által megrendezett karácsonyi előadásában Peter J. Stang, a Utahi Egyetem professzora, az MTA külső tagja. Az előadás házigazdája Perczel András, a Kémiai Osztály elnöke, az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium szakmai vezetője volt.

A szövegértés kérdései – videón a tudományünnepi konferencia A szövegértés kérdései – videón a tudományünnepi konferencia

A szövegértés kérdései – videón a tudományünnepi konferencia

Miként változik a szövegek funkciója a globalizálódó világban, és milyen tényezők befolyásolják a megértést? E kérdésekről tanácskoztak nyelvészek, pszichológusok és filozófusok az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett konferencián.

Bicentenáriumi bizottság alakul az Akadémián Bicentenáriumi bizottság alakul az Akadémián

Bicentenáriumi bizottság alakul az Akadémián

Frank Tibor történész, az MTA rendes tagja vezetésével alakul meg az a testület, amelynek célja, hogy előkészítse az Akadémia és könyvtára 200 éves évfordulójának méltó megünneplését.

Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében – áll a legutóbbi EASAC-jelentésben Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében – áll a legutóbbi EASAC-jelentésben

Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében – áll a legutóbbi EASAC-jelentésben

Az első bizonyítottan hatékony koronavírus-vakcinák hamarosan kezdődő tömeges alkalmazása fényt gyújtott az alagút végén, és immár joggal remélhetjük, hogy belátható időn belül visszatér a világ működése a rendes kerékvágásba. Csakhogy a „rendes kerékvágás” hosszú távon nem minden tekintetben jó. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése gyökeres változtatásokat sürget a fenntartható jövő érdekében.

Magyar akadémikus felfedezését választotta a Science kedvenc tudományos hírei közé Magyar akadémikus felfedezését választotta a Science kedvenc tudományos hírei közé

Magyar akadémikus felfedezését választotta a Science kedvenc tudományos hírei közé

A Science folyóirat online kiadásának szerkesztői évről évre kiválasztják azokat a tudományos híreket, amelyek valamiért a legkedvesebbek számukra – vagy azért, mert jelentős tudományos áttörésről szólnak, vagy mert az eddigiektől merőben eltérő szemléletmódot tükröznek. Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának a fizika és a filozófia határterületét fürkésző felfedezése mindkét szempontból beleillett a listába. Az akadémikust az mta.hu kérdezte.

„Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus „Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus

„Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus

Jelentősen módosíthatják az általános információfeldolgozásról kialakított és széleskörben elfogadott nézeteket azok a tudományos eredmények, amelyeket Mátyás Ferenc, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) és az Állatorvosi Egyetem Anatómiai és Szövettani tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai értek el. Munkájuk ismertetésével folytatjuk sorozatunkat, amelynek keretében olyan Bolyai-ösztöndíjasokat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták, illetve folytatják tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

A genomszerkesztés svájci bicskája: a CRISPR/Cas9 rendszer A genomszerkesztés svájci bicskája: a CRISPR/Cas9 rendszer

A genomszerkesztés svájci bicskája: a CRISPR/Cas9 rendszer

A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna fele-fele arányban megosztva kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat, melyet december 7-én adtak át. A Nobel-bizottság indoklása szerint a genomszerkesztés területén végzett úttörő munkájukért nyerték el az elismerést. Az ELTE kutatói, Perczel András akadémikus, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, a szerves kémia professzora és Vellai Tibor genetikus professzor kalauzol minket a genomszerkesztés világában.