Az idén is megrendezik az Agykutatás hete rendezvénysorozatot, de a járványra tekintettel idén csak online követhetők az előadások.

A magyar matematikusnak Markus Arndt német kvantumfizikussal megosztva ítélték oda az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) egyik legnagyobb elismerését.

Az MTA doktora, a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság tagja tudományos munkáiban elsősorban a sztálinista és a náci üldöztetés gender szemszögből való megközelítésével, történelmi és tudományos hátterének megvilágításával foglalkozik.

Az érelmeszesedés közvetett módon a vezető halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentő, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteiről, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.

Czakó Gábor Junior Prima díjas elméleti kémikus, az MTA doktora és a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense alapvető kémiai reakciók dinamikáját és mechanizmusait kutatja a legmélyebb atomi és molekuláris szinten. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját 2014-ben nyerte el az ELTE munkatársaként, majd 2015-ben a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén megalapította az Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportot, amely 2019-ben elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását is. Mára a kutatócsoport a világ élvonalába tartozik az elméleti reakciódinamika területén, amit a Bolyai-ösztöndíjas évek sikeres kutatásai alapoztak meg. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legsikeresebb Bolyai-ösztöndíjasok bemutatását.

A Birminghami Egyetem kutatói Toldi Gergely, az Immunológiai és Immunterápiás Intézet munkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja vezetésével kimutatták, hogy az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban. Ez tovább növeli az anyatej előnyös egészségi hatásainak számát, amelyek némelyike akár felnőttkorig is elkísérheti az embert.

Megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által életre hívott Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság (FFEB). Freund Tamás, az MTA elnöke előzetesen Szathmáry Eörsöt kérte fel a Bizottság elnöki tisztségére, majd az új FFEB elnökének javaslatára kérte fel a Bizottság tagjait.

Az Akadémia elnöke a Kerengő című műsorban egyebek mellett az MTA feladatairól, az egyetemi finanszírozási forma megváltozásáról, valamint a hazai és európai alapkutatási pályázatokról beszélt.

A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programja idén is teret ad a nemzetközileg kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak áttörő eredményeket ígérő kutatásaik megvalósítására hazai kutatóhelyeken.

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.

Méltósággal viselt, hosszú, súlyos betegség után 2021. február 12-én elhunyt Gyulai József Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja, a BME professor emeritusa, Hódmezővásárhely díszpolgára. A tudósnemzedékek nevelőjét 88. életévében érte a halál.

A testület nyílt szavazással, 97 százalékos támogatottsági aránnyal döntött a január elején nyilvánosságra hozott dokumentum támogatásáról.

A nemzetközi kapcsolatok elismert kutatója szoros kapcsolatokat ápolt a magyar egyetemi és tudományos szférával, az 1990-es évektől rendszeresen járt Magyarországra.

Mihez kezd egy igazi bogarász az üveg alján maradt vörösborral? Miért főz az ember puhára egy százéves bogártetemet? És miként eredhetünk fantomfajok nyomába? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Merkl Ottóval, a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének vezetőjével beszélget, aki jobban ismeri 7000 fiók hatlábú kincseit, mint bárki más a világon.

Nemzetközileg elismert fiatal kutatók beszéltek közérthetően a védőoltások jelentőségéről, a COVID-vakcinákkal kapcsolatos fejlesztésekről és tapasztalatokról – különös tekintettel az mRNS-alapú oltásra –, valamint az oltásellenesség pszichoszociális tényezőiről a Magyar Tudományos Akadémia online eseményén 2021. február 3-án. A Fiatal Kutatók Akadémiája által szervezett programot Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, és Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese zárta. Az eseményről készült felvételt az MTA YouTube-csatornáján láthatják.

A különböző csontrendszeri elváltozásokat előidéző Paget-kór genetikai mintázatáról a Poór Gyula akadémikus vezette munkacsoport figyelemreméltó publikációt közölt a tavalyi év végén az egyik vezető nemzetközi szaklapban. Az ORFI, 2021-től az Országos Mozgásszervi Intézet főigazgatója és munkatársai az Edinburgh-i egyetemmel való kollaborációban nemcsak hazánkban, hanem Közép-Kelet Európában is elsőként vizsgálták a betegség kialakulásában szerepet játszó genetikai faktorokat (Donáth J. et al. Calcif Tiss Int 2021, 108:159-164.) Nagy beteganyagon, kontrollcsoporttal szemben azt találták, hogy a vizsgált hazai betegek több mint 20%-ában szekvesztoszom1 génmutációk fordultak elő és ezek felét ugyanaz az egynukleotidos polimorfizmus adta. A talált genetikai variációk virális és más környezeti tényezőkkel együtt fontos szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Az alábbiakban Poór Gyula professzor ismerteti a betegség lényegét és kutatásuk eredményeit.

Bár a válások száma csökkenő tendenciát mutat, Magyarországon még mindig magas a számuk és különválás esetén a gyerekek nagy része az anyához kerül. Vagyis nagyon sok a gyermekeitől különélő apa. Eközben sok kutatás világít rá arra, hogy az apák egyre inkább részt vesznek a gyermekeik életében, és szerepük már nem korlátozódik a kenyérkeresetre. Kérdés, hogy a különélő apáknál is megfigyelhető-e ez az intenzívebb törődés a gyerekekkel, illetve hogy miként hatnak e viselkedésre az életkörülmények és a gondolkodásmód. Ezt kutatja Szalma Ivett, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja segítségével.

A Nappal és a Naprendszeren kívüli bolygókkal, vagyis az exobolygókkal kapcsolatos ismereteink bővítéséhez járulnak hozzá azok az eredmények, amelyeket Vida Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa ért el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.

Bár sokan abban reménykedtek, hogy ha lesz bármi pozitív következménye a világjárványnak, az az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése és ezáltal a klímaváltozás lassulása lesz, ez nem következett be. Sőt, az Európai Unió Föld-megfigyelő programja, a Copernicus adatai alapján mára bizonyossá vált, hogy a kontinensen tavaly volt a legmelegebb év, mióta mérni tudjuk a hőmérsékletet, és 2016-tal holtversenyben globálisan is 2020 volt a legforróbb év. A következményekről, illetve a kilábalási lehetőségekről beszélgettünk Bartholy Judittal, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanárával, az MTA doktorával.

Mit eszik egy zoológus a denevéreken? Kiszökik-e a földikutya a kerítés mögül? És mi kell ahhoz, hogy az ember egy harminc kilós bambuszlétrával motorozzon Vietnam útjain? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Csorba Gáborral, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetőjével beszélget, aki azt is elmondja, hogyan telnek egy szakember napjai, akire egy csaknem ötvenezer darabos kollekciót bíztak.

A 2012-ben a Lendület-pályázat támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Zenetudományi Intézetében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum munkatársai a nemzeti kulturális örökség gondozása és feldolgozása mellett jelentős publikációs tevékenységet is folytatnak. 2020-ban a kutatócsoport tagjai nyolc kötetet jelentettek meg a 20. századi magyar zenetörténet különféle témáiban.

A Fizikai Tudományok Osztálya rendszeres évenkénti eseményén élvonalbeli kutatásaikat mutatják be a meghívottak. A 2020. évi fizikai díjak ünnepélyes átadására a járványhelyzet miatt nem került sor, de a kiemelkedő elismerésben részesült kutatók a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ízelítőt adtak eredményeikből. Az előadásokról készült felvétel cikkünkből elérhető.

Hogyan segítheti a hatalmas adatmennyiséggel „dolgozó” mesterséges intelligencia a szakmai döntéshozatalt az egészségügyben, és hogyan járulhat hozzá a terápiák hatékonyságához és az egészségmegőrzéshez? Meskó Bertalan tudományünnepi előadásnak felvétele a cikkben elérhető.

Milyen tényezők határozzák meg a regionalizmus és a decentralizáció válságát? Milyen lehetőségei vannak a Kárpát-medencei nagytérségi együttműködésnek? Milyen térbeli és társadalmi következményei vannak a középvárosok évtizedes népességvesztésének? Többek közt ezekről a kérdésekről volt szó a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományünnepi konferenciáján. Nézze meg a videofelvételt!

Rövid, tömör, élvezetes kalauz egy-egy tudományterületen belül neves kutatóktól – ezt kínálja az Akadémiai Kiadó sorozata.

Az MTA rendes tagja arról beszélt, hogy több millió ember megkapta már szerte a világon a Pfizer-BioNTech vakcinát komolyabb mellékhatások nélkül, ezért azt javasolja, hogy minél többen oltassák be magukat.

Lineáris és szöget bezáró egyszerűbb molekulákból megfelelő reakciókörülmények között érdekes és hasznos tulajdonságokkal rendelkező sík-, illetve térbeli szerkezetek állhatnak össze. Róluk és lehetséges alkalmazásaikról beszélt az MTA Kémiai Osztálya által megrendezett karácsonyi előadásában Peter J. Stang, a Utahi Egyetem professzora, az MTA külső tagja. Az előadás házigazdája Perczel András, a Kémiai Osztály elnöke, az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium szakmai vezetője volt.

Miként változik a szövegek funkciója a globalizálódó világban, és milyen tényezők befolyásolják a megértést? E kérdésekről tanácskoztak nyelvészek, pszichológusok és filozófusok az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett konferencián.

Az új technológia miatt jóval biztonságosabb a mostani vakcina, mint a korábbiak, a koronavírus elleni védőoltást pedig azért állították elő ilyen gyorsan, mert megvoltak a feltételei, a tudományosság semmiben nem szenvedett hiányt - hangsúlyozta az InfoRádióban Ádám Veronika.

Csépe Valéria rendes tag 2020. november 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az online előadásról készült videó megnézhető az mta.hu-n.

Frank Tibor történész, az MTA rendes tagja vezetésével alakul meg az a testület, amelynek célja, hogy előkészítse az Akadémia és könyvtára 200 éves évfordulójának méltó megünneplését.

Az első bizonyítottan hatékony koronavírus-vakcinák hamarosan kezdődő tömeges alkalmazása fényt gyújtott az alagút végén, és immár joggal remélhetjük, hogy belátható időn belül visszatér a világ működése a rendes kerékvágásba. Csakhogy a „rendes kerékvágás” hosszú távon nem minden tekintetben jó. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése gyökeres változtatásokat sürget a fenntartható jövő érdekében.

2021. január 1-jén, életének 78. évében elhunyt Zalai Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem Széchenyi-díjas professor emeritusa, a magyar közgazdaság-tudomány egyik meghatározó, iskolateremtő személyisége.

A 2021. január 1-jei évforduló alkalmából Csaba György Gábor vezeti végig az mta.hu olvasóit a törpebolygó felfedezésének kalandos történetén az egyiptomiaktól az ókori görögökön át a távcsöves megfigyelésekig.

Jelentősen módosíthatják az általános információfeldolgozásról kialakított és széleskörben elfogadott nézeteket azok a tudományos eredmények, amelyeket Mátyás Ferenc, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) és az Állatorvosi Egyetem Anatómiai és Szövettani tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai értek el. Munkájuk ismertetésével folytatjuk sorozatunkat, amelynek keretében olyan Bolyai-ösztöndíjasokat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták, illetve folytatják tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Miért nem jár a digitális átalakulás olyan mértékű pozitív hatásokkal a függő kapitalizmusmodellbe tartozó, közép-európai országokban, mint a fejlett gazdaságokban? Egyebek mellett erre a kérdésre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Szalavetz Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója.

Mire véljük, ha zöldes trutymó jelenik meg kedvenc tavunk felszínén? Mi köze mindennek a Balaton vízállásához? És mit szólnak mindehhez a halak? Cianobaktériumok, zöldalgák és kovamoszatok a tófenéken, a vízben, a felszínen és a parti köveken: Vörös Lajos, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatójának összefoglaló írása az mta.hu számára.

Barcelona, Bergen, Cardiff, Tbiliszi és Wrocław után Budapesten nyitja meg legújabb tudásközpontját az intézmény. A magyarországi központ tudományos igazgatója Lovász László, az MTA idén nyáron leköszönt elnöke lesz. A 2020. december 9-én tudományos konferencia keretében tartott budapesti nyitórendezvényen készült videó megnézhető az mta.hu-n.

A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna fele-fele arányban megosztva kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat, melyet december 7-én adtak át. A Nobel-bizottság indoklása szerint a genomszerkesztés területén végzett úttörő munkájukért nyerték el az elismerést. Az ELTE kutatói, Perczel András akadémikus, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, a szerves kémia professzora és Vellai Tibor genetikus professzor kalauzol minket a genomszerkesztés világában.

Csaknem hat évtized kutatásainak eredményét, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport 1961 és 2018 közötti tudományos cikkeinek bibliográfiáját tartalmazza az a kötet, amely egyúttal hűen dokumentálja az egyre fontosabbá váló nemzetközi együttműködés eredményeit is.

A november 18-án rendezett tudományünnepi konferencián az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet munkatársai az intézményben zajló tudományos tevékenységet mutatták be. A tanácskozásról készült felvétel cikkünkből elérhető.

Az MTA Lendület programjának támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen önálló kutatócsoportot alakított Novák Zoltán és kutatótársai a gyógyszerkutatásban is alkalmazható, új eljárást dolgoztak ki fluortartalmú molekulák előállítására. Szerves kémiai módszerüket már használták a Parkinson-kór kezelésére alkalmazott hatóanyag módosításához is. Az ötletes, egyben nagy precizitást igénylő kémiai építkezésről a Nature Communications is beszámolt.

A növényi biodiverzitás megőrzéséhez és az invazív növényfajok elleni védekezéshez járulhatnak hozzá Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja főmunkatársának kutatásai. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat két ízben is elnyerő kutatónő tudományos eredményeinek ismertetésével folytatjuk a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat. Ebben azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik a támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Fertőzöttség a közoktatási intézményekben, koronavírus-szennyvízvizsgálatok, BCG-oltás, vérplazmakezelés, vakcinafejlesztések, gyógyszeres kezelési lehetőségek, hazai kutatások: egyebek mellett ezekkel a témákkal foglalkoztak annak a tanácskozásnak az előadói, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. Nézze meg a teljes felvételt!

Ritka a magyar újságírás történetében, hogy egy komoly olvasottsággal rendelkező lap helyt ad egy olyan gyógyszerhatóanyag népszerűsítésének, melynek emberi alkalmazását a NÉBIH, de a WHO és az USA szövetségi gyógyszerhatósága is veszélyesnek és alkalmatlannak minősíti adott betegség kezelésében. Sarkadi Balázs akadémikus, aki munkatársaival évtizedek óta foglalkozik a hatóanyaggal, a hatóságok aggályairól, a lehetséges veszélyekről és az újságírói felelősségről ír.

Mit tegyen otthon, ha koronavírus-fertőzésre utaló tünetei vannak, mi a teendő tesztelés előtt, mikor szükséges mentőt hívni, hol kapható lelki segítség? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad az az összeállítás, amely a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának és Magatartástudományi Intézetének együttműködésében készült.

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Dessewffy Emil életútját ismerhetik meg.

Bartók Béla és Ludwig van Beethoven művei szerepeltek annak a rendhagyó komolyzenei programnak a műsorán, amelynek helyszíne a martonvásári Brunszvik-kastély területén álló, felújítása után idén átadott Beethoven Emlékmúzeum volt. A koncertről készült felvétel megnézhető a cikkben.

Az értékőrző és értékteremtő életművek elismeréseként alapított Hazám díj egyik idei kitüntetettje Lovász László matematikus, akadémikus, az MTA volt elnöke.

Könyvbemutatóval egybekötött emlékülést szervezett Lóczy Lajos halálának centenáriumán a Magyarhoni Földtani Társulat és az MTA Földtudományok Osztálya A Balaton kutatása Lóczy Lajos nyomdokán címmel 2020. november 11-én. Ugyanez a címe annak a könyvnek, amely idén jelent meg a világhírű magyar geológus Balaton-kutatásairól. Lóczy eredményei ma is alapvető fontosságúak a Balaton és környezete vizsgálatában. Az online rendezvényről készült teljes videofelvétel összeállításunkból érhető el.

A napjainkban kiépülő 5G mobilhálózatokban sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek. E szakértői bizottság résztvevői gyűltek össze 2020. november 10-én a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy megosszák egymással és az érdeklődőkkel eredményeiket.

A november 16-án a Magyar Tudomány Ünnepén megrendezett Vakcinák, tesztek és protesztek című virtuális kerekasztal-beszélgetés középpontjában a koronavírus-járvány megállításához szükséges lépések álltak. Olyan fontos témákat tárgyaltak a résztvevők, mint a vakcinakísérletek és a különféle vakcinák közötti választás, az átoltottság kérdése az oltásellenes hangulatban vagy a súlyos megbetegedések immunológiai okai.

Karsai Márton, a Central European University Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense arról beszélt a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy a vírusterjedés nyomonkövetéséhez és előrejelzéséhez milyen nagy segítséget tudunk mi, polgárok is nyújtani egy egyszerű kérdőív kitöltésével. Mindig vegyük fel a maszkot, töltsük ki rendszeresen a MASZK-ot – és nézzük meg a kutató előadásának videofelvételét!

A matematika korszakában élünk, ám ez nincs benne a köztudatban. Fontos tehát, hogy jobban megértsük a szerepét, nemcsak a többi tudományterületen, hanem a társadalomban, a gazdaságban és az innovációban is. Ebben segített előadásával Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense. Az előadás a cikkben található linkre kattintva nézhető meg.

Mi szükséges a hatékony járványterjedési modellek megalkotásához és miként segíthetik ezek a modellek a szakembereket? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában csütörtökön este 18.00 órától Karsai Márton, a Közép-európai Egyetem Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.

November 10-én leplezték le Lovász László akadémiai elnök portréját – Czene Márta alkotását – a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Bolyai-termében.

Egyedüli európai uniós országként várhatóan továbbra is részt vehet a 2018-ban a Kínai Tudományos Akadémia kezdeményezésére létrehozott, nonprofit, kormányzati szervekhez nem kötődő nemzetközi tudományos szervezet, az Alliance of International Science Organization (ANSO) kilenctagú irányító testületének munkájában a Magyar Tudományos Akadémia – erősítette meg a Governing Board legutóbbi, online tanácskozása.

Milyen hatással van a gépi tanulás a hivatalos statisztika adat-előállítási folyamatra? Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia az orvostudományt és az egészségügyi ellátást? E kérdésekre válaszolt a Magyar Tudomány Ünnepe szerda esti rendezvényén Mag Kornélia alkalmazott matematikus, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese és Meskó Bertalan PhD, orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője. Az előadások videofelvétele cikkünkben elérhető.

Milyen eredményekkel járulnak hozzá a hazai gyógyszertervezési és gyógyszerkémiai kutatások a Covid-19 elleni védekezéshez? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe kedd esti előadásában Keserű György Miklós gyógyszerkutató vegyész, az MTA levelező tagja. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.

Melyek a legfontosabb víztudományi kutatások és hogyan tudnak az eddiginél is eredményesebben együttműködni kutatók és döntéshozók a vízzel kapcsolatos feladatok megoldásában? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat Tudomány és Parlament című rendezvényének résztvevői. Az előadások és a panelbeszélgetés videofelvétele cikkünkben elérhető.

Mit tudunk már az 5G előtt? Mekkora elektromágneses környezetben élünk? Napjainkban milyen expozíciót jelentenek a bázisállomások, illetve a mobiltelefonok? Milyen változást hoz az 5G? E kérdésekre keresték a választ a Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezett tudományos ülés és vitanap résztvevői. Az előadások videofelvétele cikkünkben elérhető.

Mit tudunk a Marsról és milyen területeken lehetnek hasznosak a vörös bolygó kutatásának eredményei? Egyebek mellett erről beszélt tudományünnepi előadásában Kereszturi Ákos planetológus, Mars-kutató, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.

Melyek a sikeres modern népegészségügy legfontosabb jellemzői? E kérdésre válaszolt előadásában Vokó Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója, az MTA doktora. Előadásának videofelvétele cikkünkben elérhető.

Hol tartanak a kutatók a vakcinafejlesztésekben, a koronavírus genetikai állományának vizsgálatában, valamint a fontosabb gyógyszer- és hatóanyag-tesztelésekben? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járta körbe az MTÜ szerda esti előadásában Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője. Előadásának videofelvétele cikkünkben elérhető.

A társadalomtudomány és az élettudomány területéről felkért előadók a járvány szempontjából fontos témákat ismertetnek és vitatnak meg. A kerekasztal-beszélgetés foglalkozik a társadalmi távolságtartással, az új koronavírus okozta megbetegedések szövődményeivel, az alapkutatás és az innovatív szemlélet összehangolásával, valamint a pandémia okozta speciális helyzetből fakadó tudományos összefogás és az eredmények szakszerű bemutatásának fontosságával. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés videofelvétele cikkünkben elérhető.

A Kémiai Tudományok Osztálya által szervezett konferencián elhangzó 25 perces előadások tájékoztatást adnak a koronavírus szerkezete és hatása közötti összefüggések molekuláris vonatkozásairól, a terápiás célra alkalmas molekulák kifejlesztésére irányuló hazai kutatások eredményeiről. A konferencia videofelvétele cikkünkben elérhető.

Milyen ellentmondás feszül az oktatás valós problémái és a digitális tanulás ki nem használt lehetőségei között? Ezzel a kérdéssel is foglalkozott Csapó Benő Prima Primissima-díjas neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára 2020. november 3-án megtartott tudományünnepi előadásában. Az előadás videofelvétele cikkünkben látható.

Hogyan segítik a Mars kutatásának módszerei a Földök kívüli élet keresését? Versenyben a koronavírussal: mikorra lesz vakcina és gyógyszer? A matematika mint a tudomány időgépe, avagy megelőzhetők-e a járványok matematikai modellek segítségével? Ha érdeklik a válaszok, tartson velünk ez évben is a Magyar Tudomány Ünnepén! Élő közvetítésekkel várjuk november 3–30. között a képernyők előtt – mert idén az otthonokba költözik a tudomány.

2,5 milliárd forintos állami támogatással megalakult a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, amely a Pécsi Tudományegyetem vezetésével összefogja majd a következő években a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatások jelentős részét. Sok tízezer pár él az országban, akik szeretnének gyermeket, de valamilyen okból ez nem adatik meg nekik. Legtöbbjükön valószínűleg lehetne segíteni, ha többet tudnánk a probléma hátteréről – tartja Kovács L. Gábor professzor a kutatási projekt vezetője.

„Abba a hamis illúzióba ringatjuk magunkat, hogy a magas szintű elméleti ismeretek és készségek átadása csupán szaktudást igényel” – írja a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent, az oktatás hatékonyságát vizsgáló tanulmányában Péntek Imre, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pedagógiai és Alkalmazott Didaktika Intézetének adjunktusa és Hantz Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének vendégkutatója. Cikkükből az is kiderül, hogy mi is pontosan a természettudományos oktatás reformját célzó, kutatásokon alapuló, „Kezdeményezés a tudományok oktatásáért” című projekt lényege, és az is, hogy miként járulhat hozzá az oktató diákjai hatékonyabb tanulásához.

A Katona István vezette kutatócsoport egy olyan fehérjét talált, mely képes elpusztítani a fejlődő agyban „elkóborló” sejteket. Eredményük az epilepszia és egyes agyi daganatok megelőzésében is segíthet.

A tumorellenes immunterápia hatékonyságának javításához járulnak hozzá azok a tudományos eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásának is köszönhetően ért el a szegedi orvos. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Az Európai Bizottság kijelölte annak a független tudományos testületnek a tagjait, amely az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) következő elnökének megválasztását készíti elő. A nemzetközi élvonalba tartozó hét tudós egyike Freund Tamás agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Egy nemzetközi együttműködés keretében sikerült áttörést elérni a Covid-19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában. Jóllehet a kutatások alig fél éve indultak, a konzorcium a molekuláris LEGO koncepció alkalmazásával több mint 70 olyan molekulát talált, amely megfelelő kiindulópontul szolgálhat a gyógyszerfejlesztéshez.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének célkitűzése a fenntarthatóság kérdéskörének tágabb, a környezeti, a gazdasági és a társadalmi aspektusokat egyaránt figyelemmel kísérő vizsgálata, az MTA aktívabb bekapcsolása a témában folyó hazai és tudományos diskurzusba. Ennek elérése érdekében Freund Tamás, az Akadémia elnöke létrehozta a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságot, amelynek vezetésére Szathmáry Eörs akadémikust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját kérte fel.

A tudományos magazin legutóbbi műsorában Schaff Zsuzsa akadémikus a Hepatitis-C orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott felfedezéséről, Frei Zsolt fizikus pedig a fizikai Nobel-díjat érő feketelyuk elméletekről beszélt. Kereszturi Ákos csillagásszal arról készült interjú, hogy folyékony vizet találtak a Mars talaja alatt.

Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták a klímaváltozás hatását a sarki légköri folyamatokra. Az eredmény: egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hepatitis C felfedezői kapták. A Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice által felfedezett vírus „báránybőre bújt farkasként” vált ismertté az orvosok körében, mert az általa kiváltott, viszonylag enyhe tünetekkel kísért krónikus betegség végén gyakran alakul ki rosszindulatú májdaganat. Schaff Zsuzsa akadémikus, a vírus működésének kutatója előadásában egy ma már elérhető, hatékony gyógymódról beszélt.

A tizenegy testületben a távjelenléttel megtartott üléseket követően az Akadémiai Adattár (AAT) felhasználásával, titkos szavazással döntöttek a tagok az MTA 193. közgyűlését követő tisztújításról.

Magyarországon először vizsgálta szisztematikus kutatás keretében az autizmussal élő gyermekek és felnőttek szüleinek életminőségét, pszichológiai jóllétét és az ezzel összefüggő tényezőket az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport. A szakemberek létrehoztak egy az autizmussal élő kisiskolások befogadását elősegítő, az osztálytársak tudását formáló programot is, amelynek hatásait ugyancsak részletesen megvizsgálták.

Milyen gazdasági modell jellemzi Brazíliát, mennyire egyedi a kapitalizmus brazil változata, és milyen eredményeket ért el az új szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésre fókuszáló, az oktatás és technológia fejlesztését is célzó, ugyanakkor erőteljes állami irányítással megvalósított gazdaságpolitika? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa.

A közgyűlés fő témája a szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködése volt. Az MTA érvényes járványügyi intézkedéseinek betartása mellett a tagok személyesen az MTA Dísztermében, illetve online vettek részt a megbeszélésen 2020. szeptember 3-án.

Két magyar kutatócsoport munkájának együttes eredményeként nemcsak egy ritka fosszíliával lettünk gazdagabbak, de a madárszerű dinoszauruszok európai elterjedéséről alkotott kép is megváltozhat.

Inspirálóan és izgalmasan beszélni fontos tudományos témákról három percben – ezt vállalták a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésében immár harmadik alkalommal megrendezett tudománykommunikációs verseny résztvevői. Képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. És nagyon valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a diéta, a sport, a genetikai háttér és a mikrobiom összetételének kapcsolatának vizsgálatára.

Az MTA Székházában megtartott szűk körű eseményen köszöntötte az ünnepeltet Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Bozó László, a X. Földtudományok Osztálya elnöke is.

Frank Tibor rendes tag 2020. február 6-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.