Lendületesek: Juhász Gábor

Lendületesek: Juhász Gábor

A sejtek egészséges működése elképzelhetetlen a hibás vagy már felesleges anyagaik, illetve a bekebelezett anyagok megemésztése, lebontása nélkül. Ha ez a rendszer nem működik megfelelően, annak számos kóros következménye lehet. E sejten belüli lebontó folyamatok a lizoszómáknak nevezett, membránnal határolt hólyagok közreműködésével zajlanak. Ezeket kutatja Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és a Lizoszomális Degradáció Kutatócsoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával.

Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Milyen összefüggés mutatható ki a mézelő méhek számának drasztikus csökkenése és a növényvédő szerek használata között? Hogyan csökkenthető ivóvizeinkben a gyógyszerhatóanyagok mint szerves szennyezők jelenléte? Életképes alternatívát jelenthet-e a komposztált pelletált baromfitrágya a környezeti hatások szempontjából a műtrágyákkal szemben? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB
Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni

Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói egy korábbi Lendület-pályázat révén beszerzett szuperrezolúciós (rendkívül nagy felbontású) mikroszkóp segítségével feltárták, hogy az idegsejtek végződésein lévő kannabinoidreceptorok hogyan szabályozzák a szinapszis erősségét. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.

TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz:  a tudományos műveltség – Videón Zemplén Gábor tudománytörténész előadása Útikalauz a káoszhoz:  a tudományos műveltség – Videón Zemplén Gábor tudománytörténész előadása

Útikalauz a káoszhoz: a tudományos műveltség – Videón Zemplén Gábor tudománytörténész előadása

Milyen volt a tudomány régen? Miért szikrázott egy angol filozófus zoknija éjszakánként? Hogyan születnek a tények? Milyen a tudomány természete? Mi köze volt Benjamin Franklinnek a pulykákhoz? Mitől védi meg a tudomány a társadalom tagjait? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Zemplén Gábor tudománytörténész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB
Big Five 100 – Videón a legendás matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia Big Five 100 – Videón a legendás matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia

Big Five 100 – Videón a legendás matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia

A Fejér Lipót által „Big Five”-nak nevezett matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi jubileumi konferenciát szervezett az MTA Matematikai Tudományok Osztálya. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben rendezett ünnepségen személyesen köszöntötték az idén 100. születésnapját ünneplő Fuchs Lászlót, aki az Akadémia elnökétől átvette a külhoni magyar tudósoknak adható legrangosabb akadémiai kitüntetést, az Arany János-életműdíjat. A rendezvényen készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB
Magyarország 20 éve az Európai Unióban: A gazdaság- és területpolitika jelene és jövőbeli kihívásai – Videó a közgyűlési tanácskozásról Magyarország 20 éve az Európai Unióban: A gazdaság- és területpolitika jelene és jövőbeli kihívásai – Videó a közgyűlési tanácskozásról

Magyarország 20 éve az Európai Unióban: A gazdaság- és területpolitika jelene és jövőbeli kihívásai – Videó a közgyűlési tanácskozásról

Magyarország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz óriási jelentőségű esemény az ország történetében. De mit értünk el az integrációs folyamatban? Erre a kérdésre keresték a választ az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó konferencia résztvevői, akik elsősorban a régió hasonló adaptációs folyamataiba illesztve tekintették át az elmúlt két évtized történéseit, tapasztalatait.

TOVÁBB
Nehéz sorsú, tudományos pályára készülő tehetségeknek gyűjt az Akadémia Nehéz sorsú, tudományos pályára készülő tehetségeknek gyűjt az Akadémia

Nehéz sorsú, tudományos pályára készülő tehetségeknek gyűjt az Akadémia

A 2024. évi közgyűlés döntése értelmében a következő egy évben a gyűjtés célja a nehéz sorsú, tudományos pályára készülő és tehetségesnek mutatkozó fiatalok tanulmányainak támogatása lesz. A tavalyi, 196. akadémiai közgyűlésen meghirdetett jótékonysági gyűjtés eredményeként több mint 12 millió forinttal támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális programjának megvalósulását a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB
Robusztus térállvány, új tető és egy meglepetéscímer – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza Robusztus térállvány, új tető és egy meglepetéscímer – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza

Robusztus térállvány, új tető és egy meglepetéscímer – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza

Tekintélyes méretű térállvány épült az MTA Székház Duna felőli oldalán, hogy megkezdődhessen a harmadik emeleti tetőtér felújítása, valamint a tetőszerkezet cseréje. Az állványzatba teher- és személyszállításra alkalmas felvonó épült, és különleges szerkezetének köszönhetően a felállításához meg sem kellett fúrni a műemlék épület kőburkolatát. Időközben befejeződtek az előző fázis munkálatai, a Díszterem freskói visszanyerték eredeti pompájukat, és még egy elfeledett országcímer is előbukkant a mennyezeti festékrétegek alól. Utóbbiról részletesebben is beszámolunk a közeljövőben.

TOVÁBB
Az MTA 197. közgyűlésének határozatai Az MTA 197. közgyűlésének határozatai

Az MTA 197. közgyűlésének határozatai

A Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésén számos előterjesztésről határozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete személyes, jelenléti ülésen, illetve a szavazásra jogosult tagok előzetes véleménynyilvánítását követően a távollévők közötti elektronikus szavazással.

TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: a manipuláció nyelvi eszközei – Videón Schnell Zsuzsanna kognitív nyelvész előadása Útikalauz a káoszhoz: a manipuláció nyelvi eszközei – Videón Schnell Zsuzsanna kognitív nyelvész előadása

Útikalauz a káoszhoz: a manipuláció nyelvi eszközei – Videón Schnell Zsuzsanna kognitív nyelvész előadása

Mit jelent a „mentek” szó? Hogyan kommunikál Jane Austen főhősnője? Mik azok a szókratészi kérdések? Mi a sikeres társalgás alapja? Melyek a manipuláció nyelvi eszközei? Miért fontos, hogy milyen véleménybuborékban élünk? Ezekre a kérdésekre is választ adott Schnell Zsuzsanna kommunikációkutató a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB
Ben Feringa Nobel-díjas kémikus látogatása Budapesten Ben Feringa Nobel-díjas kémikus látogatása Budapesten

Ben Feringa Nobel-díjas kémikus látogatása Budapesten

2024. május 15. és 17. között a Magyar Tudományos Akadémia meghívására Budapestre látogatott Bernard Lucas Feringa holland kutató, aki 2016-ban kapott megosztott kémiai Nobel-díjat a molekuláris gépek megalkotásáért. A házigazda Perczel András, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke volt.

TOVÁBB
Az MTA doktorai: Csoknyai Tamás a magyar épületek energiahatékonyságáról Az MTA doktorai: Csoknyai Tamás a magyar épületek energiahatékonyságáról

Az MTA doktorai: Csoknyai Tamás a magyar épületek energiahatékonyságáról

Amikor Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék vezetője, az MTA doktora elkezdte a lakóépületek energiafelhasználását kutatni, még nem voltak hozzáférhető adatok a magyarországi helyzetről. Ezért kutatómunkájának első szakaszában az egyik legfontosabb eredménye a minden tekintetben reprezentatív adatbázis létrehozása volt. Ennek segítségével már nemzeti stratégiát lehetett alkotni, illetve összehasonlító vizsgálatokat lehetett végezni, amelyekből kiderült, hogy a magyar épületek energiahatékonysága jelentősen elmarad a visegrádi országok szintjétől, ezen pedig főként a hőszigeteléssel lehet változtatni.

TOVÁBB
Víz, talaj, levegő, energia – Stratégiai jelentőségű kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében Víz, talaj, levegő, energia – Stratégiai jelentőségű kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében

Víz, talaj, levegő, energia – Stratégiai jelentőségű kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében

Három nagy nemzeti tudományos program kezdte meg a működését az Akadémia koordinálásával 2022 végén: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. A négyéves programok közül a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program eddigi eredményeiről és a további célkitűzésekről beszélgettünk a kutatási program elnökével, Bozó László akadémikussal, valamint a konzorciumvezető intézet, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, egyben a program egyik társelnökével, Garamszegi Lászlóval.

TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: középiskolásoknak készített videókat az Akadémia Útikalauz a káoszhoz: középiskolásoknak készített videókat az Akadémia

Útikalauz a káoszhoz: középiskolásoknak készített videókat az Akadémia

Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban címmel rövid videókat tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében készült előadás-sorozat a mai, hazugságokkal teli világban való eligazodáshoz kínál kapaszkodókat.

TOVÁBB
Bemutatkozik az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programja – Videón a közgyűlési tanácskozás Bemutatkozik az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programja – Videón a közgyűlési tanácskozás

Bemutatkozik az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programja – Videón a közgyűlési tanácskozás

Helynévtár, a magyar nyelv digitális támogatása, illetve fenntarthatósága, valamint álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása – ezek az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program legfontosabb pontjai. A 2022-ben elindított program eddigi eredményeiről számoltak be az abban részt vevő kutatók az MTA 197. közgyűléséhez tartozó tanácskozáson. A konferenciáról készült felvételek cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB
MTA Kiváló Kutatóhely: Első ízben kapták meg a rangos címet vállalkozások keretében működő kutatóhelyek – Videós összefoglaló az ünnepélyes oklevélátadásról MTA Kiváló Kutatóhely: Első ízben kapták meg a rangos címet vállalkozások keretében működő kutatóhelyek – Videós összefoglaló az ünnepélyes oklevélátadásról

MTA Kiváló Kutatóhely: Első ízben kapták meg a rangos címet vállalkozások keretében működő kutatóhelyek – Videós összefoglaló az ünnepélyes oklevélátadásról

Hét cég – két agrár-élelmiszeripari, egy az orvostudományok területén működő, három gyógyszerkutató, valamint egy a fizikai kutatások területén működő vállalkozás – nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely címet. Az egyéni tudományos kiválóságot elismerő MTA doktora cím és a tudományos intézményekre 2022-ben kiterjesztett minősítés után mostantól vállalkozások keretében működő kutatóhelyek is részei lehetnek az Akadémia minőségbiztosítási rendszerének.

TOVÁBB
A Lánchídtól az MTA Székházáig: Történeti szerkezetek felújítása a tudomány támogatásával – Videón az MTA 197. közgyűlésén elhangzott tudományos előadás A Lánchídtól az MTA Székházáig: Történeti szerkezetek felújítása a tudomány támogatásával – Videón az MTA 197. közgyűlésén elhangzott tudományos előadás

A Lánchídtól az MTA Székházáig: Történeti szerkezetek felújítása a tudomány támogatásával – Videón az MTA 197. közgyűlésén elhangzott tudományos előadás

Miért kellett kicserélni a Lánchíd láncait az első felújítása során? Hogyan zajlott a legutóbbi rekonstrukció? Vajon elbírta volna a szabványnak megfelelő gyalogos terhet a híd a felújítás előtt? Ezekre a kérdésekre is válaszolt közgyűlési tudományos előadásában Dunai László akadémikus. Az építőmérnök kutatócsoportjának az MTA Székház rekonstrukciójához nyújtott tudományos támogatását is bemutatta. Az előadásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB
A felzárkózás történelmi esélye: Az EU-tagság két évtizede – Videón az MTA 197. közgyűlésén elhangzott tudományos előadás A felzárkózás történelmi esélye: Az EU-tagság két évtizede – Videón az MTA 197. közgyűlésén elhangzott tudományos előadás

A felzárkózás történelmi esélye: Az EU-tagság két évtizede – Videón az MTA 197. közgyűlésén elhangzott tudományos előadás

2024. május 1-jén volt húsz éve, hogy története legnagyobb bővítésének keretében kilenc másik állammal együtt Magyarország is tagja lett az Európai Uniónak. Az azóta eltelt időszak tapasztalatait és tanulságait, a felzárkózás történelmi esélyét, az EU keleti bővítésének két évtizedét tekintette át Halmai Péter Széchenyi-díjas közgazdász, az MTA rendes tagja, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke, aki évtizedek óta kutatja a nemzetközi gazdaság, azon belül az európai integráció folyamatait. Előadásának felvétele cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB
Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák

Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák

Közös nyilatkozatban hívják fel a figyelmet a tudomány és a kutatás fontosságára a 27 EU-tagállam tudományos akadémiái vagy annak megfelelő tudós testületei. A nyilatkozat az aláírók szándéka szerint minden, az EP-választáson induló képviselőjelölthöz és tágabban értelmezve minden érdeklődőhöz szól, emlékeztetve a jelölteket arra, hogy az Európai Unió jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Freund Tamás elnök írta alá.

TOVÁBB
A születés csodája: Mit tehetünk a népességfogyás ütemének csökkentéséért? – Az MTA 197. közgyűlésén elhangzott tudományos előadás felvétele A születés csodája: Mit tehetünk a népességfogyás ütemének csökkentéséért? – Az MTA 197. közgyűlésén elhangzott tudományos előadás felvétele

A születés csodája: Mit tehetünk a népességfogyás ütemének csökkentéséért? – Az MTA 197. közgyűlésén elhangzott tudományos előadás felvétele

Ne halogassuk a gyermekvállalást! Ez volt a konklúziója dr. Barthóné dr. Szekeres Júlia orvos, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkóp Laboratórium professor emeritája előadásának, amelyet az MTA 197. közgyűlésének második napján tartott. Az előadásáról készített felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB
„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval „A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval

„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé választotta Barabási Albert-László hálózatkutató fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a bostoni Northeastern Egyetem professzorát és a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszorát. Barabási szerint a hálózattudomány, noha a fizikából, a matematikából és a számítástudományból táplálkozik, mára önálló tudományággá vált, amely olyan felfedezésekhez segítette hozzá a legkülönfélébb területek kutatóit, amelyek a klasszikus vizsgálati módszerekkel elérhetetlenek lettek volna.

TOVÁBB
Két évszázad után megújult lendülettel áll ki a magyar nyelv mellett az Akadémia Két évszázad után megújult lendülettel áll ki a magyar nyelv mellett az Akadémia

Két évszázad után megújult lendülettel áll ki a magyar nyelv mellett az Akadémia

Széchenyi István az Akadémia alapításakor a magyar nyelv megőrzését és ápolását tartotta az intézmény legfontosabb feladatának. A nyelvünk előtt álló kihívások jócskán megváltoztak az azóta eltelt csaknem két évszázad alatt, ideje volt hát, hogy az MTA megújítsa magyar nyelvi stratégiáját. Egy éven át a teljes köztestület részvételével lezajlott eszmecsere után a Közgyűlés most döntést hozott.

TOVÁBB
Bicentenáriumi előkészületek, a Székház felújítása, kiválósági kutatások támogatása – Elnöki és főtitkári beszámolók az MTA 197. közgyűlésén Bicentenáriumi előkészületek, a Székház felújítása, kiválósági kutatások támogatása – Elnöki és főtitkári beszámolók az MTA 197. közgyűlésén

Bicentenáriumi előkészületek, a Székház felújítása, kiválósági kutatások támogatása – Elnöki és főtitkári beszámolók az MTA 197. közgyűlésén

A hétfő délelőtti ünnepi ülést követően zárt munkaközgyűléssel folytatta tanácskozását az Akadémia legfontosabb döntéshozó testülete. Elnöki beszámolójában Freund Tamás megnyugtatónak nevezte, hogy a 2025-ös közgyűlést már ismét az Akadémia épületében lehet megtartani, Kollár László főtitkár beszámolójából pedig az is kiderült, hogy az Akadémia 2023-ban 5,38 milliárd forint összegben támogatott kiválósági kutatásokat. Freund Tamás kiemelte a Közgyűlés elé terjesztett ünnepi nyilatkozatot az Akadémia magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről, mellyel a Közgyűlés "Akadémiánk 200 éves jubileumának küszöbére érve küld közbizalmat és köztiszteletet megerősítő üzenetet a magyar nemzet minden tagja számára".

TOVÁBB
Tudomány és nemzet egymásrautaltsága – Külső Tagok Fóruma az MTA 197. közgyűlésén Tudomány és nemzet egymásrautaltsága – Külső Tagok Fóruma az MTA 197. közgyűlésén

Tudomány és nemzet egymásrautaltsága – Külső Tagok Fóruma az MTA 197. közgyűlésén

Tudomány és nemzet egymásrautaltságáról, a külhoni és a magyarországi tudós közösség élő kapcsolatának szükségességéről és kétszáz év hagyományának kötelező erejéről beszélt az Akadémia elnöke az MTA 197. közgyűlésén megrendezett Külső Tagok Fórumán. Az ünnepségen átadták a határon túli magyar tudományos élet képviselőinek adományozott díjakat, és elhangzott két díjazott kutató tudományos előadása is. A Külső Tagok Fórumáról készített felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB
Az öregedő társadalom vizsgálata – Fiatal Kutatók Fóruma az Akadémia 197. közgyűlésén Az öregedő társadalom vizsgálata – Fiatal Kutatók Fóruma az Akadémia 197. közgyűlésén

Az öregedő társadalom vizsgálata – Fiatal Kutatók Fóruma az Akadémia 197. közgyűlésén

Hogyan kezelheti hatékonyan egy interdiszciplináris együttműködés a népesség elöregedésével kapcsolatos problémákat? Melyek a legnagyobb kihívások és mik a lehetőségek az öregedő társadalmakban? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők az Akadémia 197. közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán, ahol népességtudományi, neurobiológiai, szociológiai és számítástechnika-tudományi szempontból is körüljárták a kutatók az öregedő társadalom jóléti világunkban megkerülhetetlen valóságát.

TOVÁBB
Elnöki köszöntő, tudományos előadás, díjátadók – Videófelvétel az  MTA 197. közgyűlésének ünnepi üléséről Elnöki köszöntő, tudományos előadás, díjátadók – Videófelvétel az  MTA 197. közgyűlésének ünnepi üléséről

Elnöki köszöntő, tudományos előadás, díjátadók – Videófelvétel az MTA 197. közgyűlésének ünnepi üléséről

A május 6-i, délelőtti ünnepi ülésen az elnöki köszöntőt követően Prószéky Gábor nyelvész, az MTA doktora tartott Magyar nyelvtechnológiai eredmények a mesterséges intelligencia korában címmel előadást, majd átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket. Az Akadémiai Aranyérmet idén Pléh Csaba, az MTA rendes tagja vehette át. Az ünnepi ülésről készített felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB
Pléh Csaba kapta az Akadémiai Aranyérmet Pléh Csaba kapta az Akadémiai Aranyérmet

Pléh Csaba kapta az Akadémiai Aranyérmet

Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén. Az akadémikus pályáját bemutató videó cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB
Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 197. közgyűlésén Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 197. közgyűlésén

Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 197. közgyűlésén

A hagyományoknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén idén is átadták a nagy múltú intézmény legrangosabb elismeréseit. Az ünnepi ülésen minden évben az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat vehetik át a kitüntetettek.

TOVÁBB
Kétszáz éves közös történetünk – Elindult ünnepi honlapunk Kétszáz éves közös történetünk – Elindult ünnepi honlapunk

Kétszáz éves közös történetünk – Elindult ünnepi honlapunk

2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. A most elindult ünnepi honlapon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat az MTA Székházban őrzött kincsek bemutatásától a párbajhős elnök történetén keresztül a legújabb kutatásokig.

TOVÁBB
Tudományos tanácsadás a honvédelemben is – megállapodás a Magyar Tudományos Akadémia és a Honvédelmi Minisztérium között Tudományos tanácsadás a honvédelemben is – megállapodás a Magyar Tudományos Akadémia és a Honvédelmi Minisztérium között

Tudományos tanácsadás a honvédelemben is – megállapodás a Magyar Tudományos Akadémia és a Honvédelmi Minisztérium között

Újabb állomásához érkezett az MTA-nak a kormányzattal kialakított, széles körű együttműködésre alapozott tanácsadói tevékenysége. Az Akadémia és a honvédelmi tárca között 2007-ben létrejött együttműködés megújítása és a kihívásokra adott válaszok új tartalommal való megtöltése a célja annak a megállapodásnak, amelyet a két intézmény vezetői írtak alá 2024. május 2-án Budapesten.

TOVÁBB
Egyedülálló értéket képviselő minősítési rendszer – Átvették okleveleiket az MTA új doktorai Egyedülálló értéket képviselő minősítési rendszer – Átvették okleveleiket az MTA új doktorai

Egyedülálló értéket képviselő minősítési rendszer – Átvették okleveleiket az MTA új doktorai

Hetvenhét kutató nyerte el 2023-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók kedden vehették át az Országos Széchényi Könyvtárban a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet. Az Akadémia új doktorai között 17 nő található, arányuk 22 százalék.

TOVÁBB
Lendületesek: Kiss Viktória Lendületesek: Kiss Viktória

Lendületesek: Kiss Viktória

A Kárpát-medencei bronzkorban hatalmas társadalmi változások zajlottak a mai Magyarország területén élő népességben. Ezeket a folyamatokat, illetve az itt élt emberek jellegzetességeit kutatja Kiss Viktória, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa, az MTA–BTK Lendület Bázis Kutatócsoport vezetője és munkatársai. Vizsgálataikhoz a legmodernebb informatikai és genetikai, illetve izotóp-geokémiai módszereket hívják segítségül.

TOVÁBB
A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját

A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját

Az Európai Kutatási Tanács Advanced Grant támogatása csaknem 800 millió forinttal jár, amit az utolsó fillérig tiszta matematikára lehet elkölteni. Stipsicz András pedig ebből a pénzből nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy kollégáival a négydimenziós tér törvényszerűségeit vizsgálja. Cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, mire is készül.

TOVÁBB
Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal

Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal

Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója már negyedszer nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását: most a zsűri a vezető kutatóknak szóló Advanced Grant kategóriában ítélte támogatásra érdemesnek a pályázatát. A téma korunk (pontosabban a közeljövő) talán legsúlyosabb egészségügyi problémája – sokak szerint előrelátható katasztrófája –: a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája. A kutató munkatársaival azt fogja vizsgálni, hogy a gyógyszergyártók által most fejlesztett új típusú antibiotikumok mennyire ellenállók a baktériumok ellenálló képességével szemben.

TOVÁBB
„Egészséges örömforrás” – Művészeti estek az Akadémián XI. „Egészséges örömforrás” – Művészeti estek az Akadémián XI.

„Egészséges örömforrás” – Művészeti estek az Akadémián XI.

Mendelsshon és Dohnányi ifjúkori remekművei, Atlasz Gábor festőművész képei és a csopaki Jásdi Pincészet borai voltak a Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület tizenegyedik alkalommal, április 8-án megrendezett művészeti estjének fókuszában. A Pesti Vigadóban a Grassalkovich Vonósnégyes és Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által adott hangversenyen, majd az MTA Székház Vörösmarty- és Kodály-termében rendezett kiállításmegnyitón és borbemutatón a jelenlévők megtapasztalhatták, hogy a művészet egészséges örömforrás.

TOVÁBB

Kínai delegáció a Magyar Tudományos Akadémián

2024. április 8-án a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) delegációja látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémián, hogy a felek megtárgyalják négy évtizede fennálló tudományos kapcsolataik bővítésének és a 3. Selyemút Fórum Budapesten – az MTA alapításának 200. évfordulójához kapcsolódó eseménysorozat részeként – történő megrendezésének lehetőségét.

TOVÁBB
Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát

Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát

Rengeteg élmény ér minket nap mint nap, de ezeknek csak egy része rögzül a memóriánkban. Egészen eddig azonban az idegkutatók sem tudták, hogy milyen mechanizmus „jelöli meg” a megjegyzésre érdemes információkat. Buzsáki György, a New York-i Egyetem Idegtudományi Központjának Biggs-professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és munkatársai a Science folyóiratban publikálták legújabb felfedezéseiket, amelyek arra utalnak, hogy a Buzsáki által negyven éve felfedezett, úgynevezett „éleshullám-fodrozódások” (az idegsejtek rendkívül gyors ütemű szinkronizált tüzelése) emelnek ki bizonyos élményeket, amelyek aztán az alvás során újból lejátszódnak, és így rögzülnek.

TOVÁBB
Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről

Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről

Az ALLEA tavaly év végén hozta nyilvánosságra nyilatkozatát arról, milyennek szeretné látni az EU soron következő kutatási és innovációs keretprogramját, az FP10-et. Bár még 4 év van az FP10 indulásáig, amely a 2028–2034 közötti időszakot fedi majd le, a keretprogram tartalmának és pénzügyi hátterének tervezése már elindult az Unió szakértő testületeinek berkeiben. Ebbe a tervezési folyamatba illeszkedik az ALLEA legfrissebb nyilatkozata, amely külön hangsúlyozza az Európai Kutatási Térség tagországainak és intézményeinek minél szélesebb körű bevonását az európai kutatási keretprogramba.

TOVÁBB
Lendületesek: Király Ildikó Lendületesek: Király Ildikó

Lendületesek: Király Ildikó

Beszélgetéseink során gyakran idézünk fel olyan emlékeket, és meséljük el őket lelkesen, teljes átéléssel a beszélgetőtársainknak, amelyek valójában meg sem történtek, csupán elménk szüleményei. Ezek nem hazugságok, hiszen mi magunk is úgy hisszük, hogy valóban megtörténtek velünk. Király Ildikó egyetemi tanár, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék vezetője és a Lendület MTA–ELTE Társas Elmék Kutatócsoport vezetője és munkatársai ezen emlékek kialakulását, működését és adaptív szerepét fogják kutatni az elkövetkező években. Hiszen úgy tűnik, e konstruált emlékek fontos szerepet töltenek be társas kapcsolatainkban.

TOVÁBB

Hogyan hozzuk le a csillagokat az égről? – Videón Pokol Gergő fizikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása Hogyan hozzuk le a csillagokat az égről? – Videón Pokol Gergő fizikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása

Hogyan hozzuk le a csillagokat az égről? – Videón Pokol Gergő fizikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása

Miként lehet a csillagok energiáját békés célokra használni itt, a Földön? Hogyan lehet ezeket a hatalmas energiákat megszelídíteni? Mi kell ahhoz, hogy a nem túl távoli jövőben már működhessenek az úgynevezett fúziós erőművek? Egyáltalán: lehetséges-e a fúzión alapuló energiatermelés? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődő gimnazisták Pokol Gergő előadásából.

TOVÁBB
Hűség a hagyományokhoz és folyamatos megújulás – megtartották a területi akadémiai bizottságok éves közgyűléseit Hűség a hagyományokhoz és folyamatos megújulás – megtartották a területi akadémiai bizottságok éves közgyűléseit

Hűség a hagyományokhoz és folyamatos megújulás – megtartották a területi akadémiai bizottságok éves közgyűléseit

„A Magyar Tudományos Akadémia egyik legfőbb erénye az elmúlt két évszázadban éppen az volt, hogy miközben hű maradt hagyományaihoz, ápolta az elődöktől, az egymást követő tudósgenerációktól örökül hagyott tradíciókat, képes volt folyamatosan megújulni” – így hangzott az MTA Elnökségének tagjai által a területi bizottságok éves közgyűlésein tartott köszöntők egyik legfőbb üzenete. Az Akadémia fennállásának 200. évfordulójához közeledve az idei év egyik kiemelt témája Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben is a hagyomány és megújulás jegyében megvalósuló ünnepi készülődés volt.

TOVÁBB
Az MTA doktorai: Bhattoa Harjit Pal a D-vitamin élettani jelentőségéről Az MTA doktorai: Bhattoa Harjit Pal a D-vitamin élettani jelentőségéről

Az MTA doktorai: Bhattoa Harjit Pal a D-vitamin élettani jelentőségéről

A D-vitaminnak a legkülönfélébb biológiai folyamatokban játszott szerepe a vitaminokkal kapcsolatos kutatások talán legnépszerűbb területének számít napjainkban. Bhattoa Harjit Pal, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet egyetemi docense, az MTA doktora már negyedszázada vizsgálja a D-vitamin csontrendszerre gyakorolt hatását (és így szerepét a csontritkulás kialakulásában), de ugyanígy kutatja munkatársaival a vitamin általános élettani és betegségekben játszott szerepét.

TOVÁBB
Hírek és álhírek: Nobel-díjasok a demokrácia jövőjéről kedden este Hírek és álhírek: Nobel-díjasok a demokrácia jövőjéről kedden este

Hírek és álhírek: Nobel-díjasok a demokrácia jövőjéről kedden este

Hogyan alakul a világ demokráciáinak sorsa a 2024-es választások hatására? Milyen veszélyek fenyegetik a mesterséges intelligencia térnyerésével az egyébként is válság sújtotta demokráciákat? Van-e a kiút a jelen helyzetből a mainál egészségesebb társadalom felé? Nobel-díjasok és a tudomány kiválóságai beszélnek a fenti kérdésekről az Európai Kutatási Tanács és a Nobel-díj Bizottság közös rendezvényén 2024. március 5-én 19 órától. Kövesse élőben!

TOVÁBB
„Bátorítás az úton” – Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat „Bátorítás az úton” – Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat

„Bátorítás az úton” – Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat

Huszonöt fiatal kutató vehette át idén az Akadémiai Ifjúsági Díjat, a Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerését. 2024-ben a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről hét, az élettudományok területéről szintén hét, a matematikai és természettudományok területéről pedig tizenegy fiatal díjazott kutatót köszönthetünk.

TOVÁBB
Kell egy kicsit fölfelé is néznünk – Videón Kiss L. László csillagász, akadémikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása Kell egy kicsit fölfelé is néznünk – Videón Kiss L. László csillagász, akadémikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása

Kell egy kicsit fölfelé is néznünk – Videón Kiss L. László csillagász, akadémikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása

Miért érdemes egy kutatónak világot látni, majd miért tér haza mégis? Mitől meghatározó a kutatói munka mellett az eredmények publikálása? Mit kell tenni azért, hogy az MTA doktora, majd az Akadémia rendes tagja váljon egy kutatóból? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákjai Kiss László akadémikusnak a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásából, amelyen az is kiderült, hogy mitől is olyan izgalmas az exobolygók kutatása. A rendezvényen forgatott kisfilmek a cikkben megnézhetők.

TOVÁBB
Erdélyi kiadványok, tudományos kötetek, ritka nyomtatványok – három hagyatékból származó gyűjteményekkel gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ Erdélyi kiadványok, tudományos kötetek, ritka nyomtatványok – három hagyatékból származó gyűjteményekkel gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ

Erdélyi kiadványok, tudományos kötetek, ritka nyomtatványok – három hagyatékból származó gyűjteményekkel gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ

Benkő Samu erdélyi művelődéstörténész, az MTA külső tagja, Frank Tibor történész, az MTA rendes tagja, valamint Horváth József bibliográfus, antikvárius örökösei egyaránt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ számára ajánlottak fel olyan könyv- és nyomtatványritkaságokat is tartalmazó hagyatékokat, amelyek kutatók számára is fontos források lehetnek. Az adományok befogadásáról Monok István, az MTA KIK főigazgatója javaslata és Kollár László Péter, az MTA főtitkárának előterjesztése alapján a Vezetői Kollégium döntött.

TOVÁBB
A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint

A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint

Rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, s így egyre több műanyag kerül ki tengeri, szárazföldi és édesvízi élőhelyekre – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából. Ha maradnak a jelenlegi üzleti eljárások és fogyasztási mintázatok, akkor a műanyaghulladék mennyisége globálisan várhatóan majdnem a háromszorosára nő 2060-ig. Az EASAC átfogó reformokat javasol az élőhelyek és az emberi egészség megóvása érdekében.

TOVÁBB
Elhunyt Jakab Ferenc Elhunyt Jakab Ferenc

Elhunyt Jakab Ferenc

Életének 47. évében, 2024. február 16-án elhunyt Jakab Ferenc virológus, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi tanára, rektorhelyettes, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. Személyében egy fiatal, de kutatóként, oktatóként és tudományos tanácsadóként egyaránt jelentős eredményeket elért szakértőt veszített el a kutatói közösség.

TOVÁBB
  • 2146 találat
  • További