Az angol nyelvű tudományos folyóirat legfrissebb száma a magyar biokémikus és munkatársai kutatása előtt tiszteleg kiváló hazai szerzők legfrissebb kutatásainak bemutatásával.

Honnan indult, és milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus-járvány elleni egyik fontos fegyverünk, az mRNS-vakcina kifejlesztéséig – erről beszélt az MTA 194., rendes közgyűlésén tartott tudományos előadásán Karikó Katalin kutatóbiológus.

A „Neumann 120” emlékév egyik kiemelkedő eseménye volt a Magyar Tudományos Akadémián – az MTA Matematikai Tudományok Osztálya és az MTA Műszaki Tudományok Osztálya támogatásával – a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által rendezett nemzetközi konferencia.

Kunszt Zoltán külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Hogyan segítheti elő a Közép-Duna vidéken egykor élt bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák megismerését egy digitális adatbázis? Miként javítható a nanotechnológia segítségével a növények szárazságtűrő képessége? Mit tudhatnak meg a kutatók a meteoritokban megőrzött nukleáris égéstermékekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának támogatásával alakult kutatócsoportok. Cikkünkbe kattintva megnézhető az Akadémia Székházában tartott ünnepélyes eredményhirdetés felvétele.

A természettudomány világszerte elismert, tudományos alkotásaival máig ható kutatója, a magyar oktatásügy és tudományszervezés államférfiúi teljesítményű személyisége, Eötvös Loránd születésének 175. alkalmából rendezett tudományos ülést a Magyar Tudományos Akadémia X. Földtudományi-, és XI Fizikai Tudományos Osztálya. A rendezvényről készült felvétel cikkünkben megnézhető.

Az Amerikai Kémiai Társaság folyóirata (JACS) közölte nemrégiben a Szegedi Tudományegyetem Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának legújabb felfedezését, amelyben egy eddig ismeretlen, autokatalitikus önreprodukcióra képes kémiai rendszerről számolnak be. A mesterséges aminosavakból felépített foldamerek, ha UV-fénnyel világították meg őket, gyors szaporodásba kezdtek, aktívan adaptálódtak a környezet megváltozásához, sőt szelekció indult be közöttük. A feltárt rendszer működésének elemei akár az élet keletkezéséhez vezető úton is szerepet játszhattak.

A kvantumtechnológia talán napjaink legtöbb figyelmet kiváltó alkalmazott fizikai tudományterülete. Mindenki a kvantumszámítógépeket várja, bár az még nem egyértelmű, hogy ezek milyen köznapi feladatra lesznek alkalmasabbak, mint a jelenlegi komputerek. Ugyanakkor a kvantumtechnológiának vannak más alkalmazásai is, amelyek már most is rendelkezésre állnak, és forradalmasítják például a méréstechnikát. Ivády Viktor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi adjunktusa, az MTA–ELTE Lendület ÚjKubit Kutatócsoport vezetője olyan fizikai kubiteket keres különféle anyagokban, amelyekre később kvantumtechnológiai alkalmazásokat alapozhatnak.

Minden eddiginél többen, összesen 834-en pályáztak idén a Magyar Tudományos Akadémia teljesítmény-központú, magas presztízsű országos ösztöndíjára, ami jól mutatja a fiatal kutatók igényét erre a támogatási formára. Az MTA hagyományos Bolyai-napján Freund Tamás, az Akadémia elnöke azt kívánta a nyerteseknek, hogy „bolyaisként” végzett munkájuk eredményeként új kapuk nyíljanak meg előttük a tudományos pályán. Az Akadémia Székházában tartott ünnepség felvétele cikkünkbe kattintva nézhető meg.

Élesztős Pál külső tag 2023. május 25-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával bővített összefoglaló.

Az egyre növekvő információáradat túlterheli az emberi agyat, ami szorongáshoz, krónikus stresszhez, depresszióhoz vezethet. A következő évtizedekben ennek lesz a legsúlyosabb szomatikus következménye - hangsúlyozta Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke pénteken, a Budapesti Demográfiai Csúcson mondott nyitóelőadásában.

„A szeretettel mindenki a másik szolgálatában van. Én a közönség szolgálatában álltam.” Többek között ilyen vallomásszerű gondolatokat is hallhattak a jelenlévők a „Művészeti estek az Akadémián” című sorozat nyolcadik alkalmán minden idők egyik legkiválóbb operaénekesétől. A Pesti Vigadóban és a Magyar Tudományos Akadémián szeptember 11-én tartott kétfelvonásos művészeti eseményen világhírű szerepeinek felvételeit nézve Marton Éva operaénekessel Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész beszélgetett, míg a koncerten Marton Éva tanítványai – Megyimórecz Ildikó, Tuznik Natália és Szelecki Artúr operaénekesek – énekelték el az operettirodalom néhány híres áriáját. Az est második felében Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész kiállítását tekinthette és a balatonfüredi Zelna Borászat borait kóstolhatta meg a közönség.

A módosítás lényege, hogy a pályázati feltételek között felsorolt, a pályázó kutatási egység kutatóira vonatkozó felső létszámkorlát megszűnik. A pályázat beadási határideje változatlan: 2023. október 31. 12.00 óra.

Világviszonylatban is kiemelkedő külföldi kutatók bevonása a hazai kutatócsoportok munkájába – ez a fő célja a Magyar Tudományos Akadémia Vendégkutatói Programjának, amelyre október 27-ig lehet benyújtani a pályázatokat.

Életének 86. évében, 2023. szeptember 12-én elhunyt Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem egykori rektora. A kutatótársak nevében Páles Zsolt az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudományok Osztálya elnöke búcsúzik tőle.

A vegyipar minden ágában alkalmaznak enzimeket, amelyek eddig főként élő szervezetekből származtak. Ezekkel azonban számos technikai, illetve szabályozási probléma van, így nagy az igény a helyettesítőmolekulák kifejlesztésére. Szilágyi István, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA-SZTE Lendület Biokolloidok Kutatócsoport vezetője munkatársaival úgynevezett nanozyme-okat (vagyis enzimhatású nanorészecskéket) szeretne kifejleszteni, amelyek a jövőben forradalmasíthatják az összes enzim katalizálta ipari eljárást.

Balla József levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Karsai Gábor külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az angol nyelvű előadásról szóló, képgalériával bővített összefoglaló.

Holczer Károly külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Az autoimmun hátterű ízületi gyulladások, például a rheumatoid arthritis, hatvan-nyolcvanezer ember életét keserítik meg Magyarországon. Németh Tamás, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet, valamint Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszék docense, az MTA–SE Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport vezetője szerint rajtuk úgy lehet a legjobban segíteni, ha új támadási célpontokat azonosítunk a jövőbeli gyógyszerek számára. Egy ilyen szempont lehet a szinoviális fibroblaszt nevű sejt, amelynek jelátviteli folyamatait igyekszik feltérképezni a kutatócsoport.

Ferkai András levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kövér György rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Ha manapság az amiloidokról esik szó, legtöbbünknek a neurodegeneratív betegségek, főként az Alzheimer- és Parkinson-kór jut eszébe, hiszen e betegségeket a legelfogadottabb elméletek szerint a kóros amiloidok lerakódása és felhalmozódása okozza az idegsejtekben. Perczel András akadémikus, az ELTE egyetemi tanára és kutatócsoportja azonban az általuk használt világszínvonalú molekuláris képalkotó eszközök segítségével feltárta, hogy a vércukorszint szabályozását befolyásoló egyes hormonok miként képesek váltogatni térszerkezetüket a funkcionális amiloid- és a bioaktív formájuk között.

Karádi István rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Bár az online tér a való világtól merőben különbözőnek tetszik, az emberek internethasználatában mégis felfedezhetők az offline társadalomban meglévő struktúrák. A különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, különböző hátterű emberek eltérő módon használhatják a digitális eszközöket. Sőt, eszközhasználatuk vizsgálatával akár a társadalomról magáról is következtetéseket vonhatunk le. Koltai Júlia Anna, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az MTA–TK Lendület Digitális Társadalomtudomány Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásával a társadalmi struktúrákat és egyenlőtlenséget vizsgálja a digitális adatok tükrében.

Solymosi László külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Stipsicz András rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Grabócz Márta külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Bár a szocializmus munkakultúráját áthatotta a mellékes állások bonyolult rendszere, e jelenség társadalmi hatásait és történeti kontextusát ez idáig meglepően kevéssé kutatták. De az 1956-os forradalomban jelentős szerepet vállaló munkástanácsok történetét sem tárták még fel behatóan. Így a Horváth Sándor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Jelenkortörténet osztályának vezetője által irányított MTA-BTK Lendület Munkaformák Kutatócsoport tervezett kutatóprogramja valóban hiánypótló eredményeket hozhat.

Siklér Ferenc levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Bíró A. Zoltán külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A hagyományoknak megfelelően idén is magas rangú állami kitüntetéseket adtak át augusztus 20-án az államalapításra és Szent István királyra emlékező nemzeti ünnep alkalmából. A Novák Katalin köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt különböző fokozataiban a Magyar Tudományos Akadémia több tagja, doktora és egy munkatársa is részesült. A kitüntetettek névsorát és a munkásságukat bemutató rövid összefoglalást a Magyar Közlöny 120. száma alapján közöljük.

Benkő Elek rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A nemlineáris dinamikában ma is számos megoldatlan problémával találkozhatunk. Például nagyon nehéz a jelenleg rendelkezésre álló eljárások segítségével meghatározni, hogy egy rendszer mennyire lesz robusztus, vagyis hogyan fog ellenállni az őt az egyensúlyi állapotából kimozdítani igyekvő zavarásoknak. Giuseppe Habib munkatársaival e téren fejleszt új eljárásokat a Lendület Program támogatásával.

Hacki Tamás külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Reglődi Dóra levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Miklósi Ádám rendes tag 2023. április 11-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A kvantumkémiai számítások esszenciálisak a modern kémiában, hiszen általuk a molekulák és a reakciók megannyi energetikai jellegzetessége kiszámítható, előre jelezhető. Csakhogy e számítások hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelnek, és a nagyobb molekulák esetén szó szerint az idők végezetéig tarthatnak. Ezért az MTA-BME Lendület Kvantumkémiai Kutatócsoport Kállay Mihály egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék vezetőjének irányításával olyan „trükkös” módszereken dolgozik (analóg módon például a nagy digitális fotók tömörítésével), amelyek révén e számítási idő drasztikusan csökkenthető.

Pach János levelező tag 2023. március 22-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán. Bizonyították, hogy az autokatalízis és a reakciók apró cseppekben való elkülönítése elegendő lehet ezen „elősejtek” szaporodásához és növekedéséhez. Elképzelhető, hogy hasonló folyamatok révén jött létre a földi élet.

A kárpátaljai matematikus önként csatlakozott az ukrán hadsereghez alig egy héttel azután, hogy Oroszország megtámadta a hazáját, így tavaly nem tudott ott lenni az Akadémia közgyűlésén, hogy átvegye az Arany János-díjat. Több mint egy évvel később végre megtarthatták a díjátadót, és az esemény után beszélgettünk vele a katonaélet kihívásairól, a fronton felbukkanó matematikáról és arról, hogy milyen a tudományos élet a háború sújtotta Ukrajnában.

Török Ákos levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A sejtekben zajló egyik legalapvetőbb folyamat a környezetből felvett külső, illetve a selejtezésre ítélt belső anyagok lebontása. Mindkét folyamat a lizoszómákban megy végbe, az ehhez kapcsolódó anyagszállítás pedig membránnal határolt hólyagok, vezikulák közvetítésével történik. Lőrincz Péter, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék adjunktusa, az MTA-ELTE Lendület Vezikuláris Transzport Kutatócsoport vezetője és munkatársai ezt a vezikuláris transzportot kutatják az ecetmuslica sejtjeiben a Lendület Program támogatásával.

Paizs Csaba külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Az Európai Kutatási Tanács (ERC) 2023. július 10-én tette közzé 2024-es munkaprogramját, amely már az idén ősszel benyújtandó pályázatok esetében is fontos változásokat hoz. A legkiválóbb európai kutatók kutatási ötleteit támogató ERC a kutatásértékelés legfrissebb trendjeivel összhangban vezet be jelentős, mindenekelőtt a kutatók CV-jének és elért eredményeinek benyújtását és értékelését befolyásoló újításokat. Az újítások a várakozások szerint kedvezőbb helyzetbe hozzák majd a kevésbé fejlett tagállamok kutatóit, és a pályázók és a bírálók részéről is új megközelítést kívánnak meg. Tovább egyszerűsíti majd az ERC-projektek adminisztrációját, hogy az Advanced Grant pályázatok nyerteseinek a jövőben nem kell tételesen elszámolniuk a támogatással.

Haller György külső tag 2023. március 16-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával bővített összefoglaló.

Több mint egy évvel az elismeréséről szóló hivatalos bejelentés után, 2023. július 24-én vette át a Magyar Tudományos Akadémia Székházában az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus. Az ungvári egyetem díjnyertes kutatójának Kollár László, az MTA főtitkára adta át a kitüntetést. Traski Viktor eredetileg az MTA 195. közgyűlésén, a Külső Tagok Fórumán vehette volna át a díjat, de akkor csupán videoüzenetet tudott küldeni, mivel az ukrán hadsereg katonájaként harcolt a kelet-ukrajnai fronton.

Pál Csaba levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Matolcsi Máté, az MTA doktora, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora az elmúlt öt év legkiemelkedőbb cikkének járó Frontiers of Science Award kitüntetést vehette át Pekingben.

Csernicskó István külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Harrach Balázs rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Hargittai Eszter külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A kórokozó baktériumok genomjában sok olyan génszakaszt találhatunk, amelyek egykoron baktériumokat fertőző vírusok, vagyis fágok révén kerültek oda. E szakaszokat hívjuk profágoknak. Vannak olyan profágok, amelyek a gazdabaktériumot számára kifejezetten előnyös tulajdonságokkal, afféle „szupererővel” ruházzák fel, például növekszik tőlük a fertőzőképessége. Csörgő Bálint, az MTA-SZBK Lendület Géntechnológiai Kutatócsoport vezetője és munkatársai azt remélik, hogy a Lendület Program támogatását élvező, profágokkal kapcsolatos kutatómunkájukkal hozzájárulhatnak a bakteriális fertőzések és az antibiotikum-rezisztencia legyőzéséhez.

Dunai László rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Derényi Imre levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Magyari Enikő Katalin levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Mi a célja a kutatásnak? Mi a fontosabb: a tudományos problémák megértése vagy a tudományos előmenetel? Hogyan definiáljuk a sikert? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Karikó Katalin biokémikus, az MTA tiszteleti tagja, az mRNS-vakcina kifejlesztője a Magyar Tudományos Akadémia Székházában tartott előadásában.

A 21. század egyik legnagyobb orvosi kihívását szinte bizonyosan az antibiotikumokra rezisztens baktériumtörzsek elleni küzdelem fogja jelenteni. Mára számos olyan baktériumcsoport fejlődött ki, amely több (vagy akár a legtöbb) ismert antibiotikumnak ellenáll, így az eddig bevett terápiák hatástalanok ellene. Az MTA Lendület Program támogatásával Lázár Viktória a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban alapított kutatócsoportjával olyan új, fenntartható antimikrobiális kombinációs kezelési stratégiákat térképez fel, amelyek lassítják az antibiotikum-rezisztencia kialakulását és terjedését.

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma idén is keresi a szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő szakembereket.

Páles Zsolt rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Báldi András levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Nagy Zoltán Zsolt levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Giampaolo Salvi levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének megválasztását a hagyományoknak megfelelően a Területi Akadémiai Bizottságok tisztújító ülései követik. A tavasszal és nyár elején tartott területi bizottsági tisztújítás során a regionális akadémiai bizottságok új vezetőségi tagokat választottak, és meghatározták a bizottságok munkájának célkitűzéseit a 2023–2026-os akadémiai ciklusra.

A 2023 nyarán induló munkára öt ajánlatból választotta ki az Akadémia a győztest, amely a legjobb ajánlatot adó Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorcium lett.

A központi idegrendszer különleges hely az immunrendszer számára: minthogy az immunválasz, különösen a gyulladásos reakciók hatalmas károkat okozhatnának az idegszövetben, a legtöbb immunsejt számára tiltott területnek számít az agy. De van egy immunsejttípus, a mikroglia, amely jelen van az agyszövetben, sőt funkciója túlnyúlik a klasszikus immunműködésen. A feltételezések szerint számos neurológiai betegség kialakulásában lehet szerepe. Ezt kutatja a Lendület Program támogatásával Dénes Ádám a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI).

A mélytengeri ásványkincsek jelentős hányada parti államok kizárólagos gazdasági övezetében található, mely államoknak a szennyezésre vonatkozó nemzeti szabványaikat a nemzetközileg alkalmazandó szabványokhoz kellene igazítaniuk, de ilyen szabványok egyelőre még nem léteznek – olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) nemrég nyilvánosságra hozott jelentésében.

Kiss György rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Az Egyesült Államok legnagyobb tekintélyű tudományos társasága, az 1863-ban alapított NAS májusi közgyűlésén 120 új tagot választott. Köztük van Szalay Sándor Széchenyi-díjas fizikus, az MTA levelező tagja. A magyar akadémikusok közül a National Academy of Sciences-nek Kondorosi Éva, Lovász László, Szemerédi Endre és Mészáros Péter is tagja.

Prof. dr. Csapó Benőt családja és hozzátartozói mellett a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének és Neveléstudományi Doktori Iskolájának munkatársai, szerzőtársai, kollégái, pályatársai, barátai is gyászolják. A neveléstudományi kutatások fejlődését alapvetően meghatározó, széles körben hivatkozott tanulmányai, könyvei, gondolatai, értékrendje velünk maradnak, emlékét szeretettel és tisztelettel megőrizzük. Isten nyugosztalja Professzor Urat, nyugodj békében, Benő!

Alig van nehezebben vizsgálható jelenség az univerzumban a sötét energiánál, ami talán még a sötét anyagnál is jobban rejtőzködik kutatómódszereink elől. Mégis erre vállalkozik Kovács András, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa, az MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport vezetője, aki korábban már számos globális égboltfelmérő kollaborációban részt vett, és lendületes kutatásai során használ majd chilei és a Kanári-szigeteken található obszervatóriumok által szolgáltatott, sőt űrtávcsőről származó adatokat is.

A földgáz nem tisztább, mint más fosszilis tüzelőanyag, és szén vagy kőolaj helyetti használatával az üvegházhatás csökkentése nem vagy csak csekély mértékben érhető el - áll az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) a közelmúltban elfogadott jelentésében. Az MTA jelöltjeként Imre Attila, az MTA doktora, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára vett részt a jelentést elkészítő munkacsoport munkájában.

Az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (All European Academies, ALLEA) frissítette a tudományos kutatás etikai szabályait 2017-ben lefektető A kutatási integritás európai magatartási kódexe című kiadványát, hogy az megfeleljen az utóbbi évek kihívásainak is. Az új kiadást számos olyan körülmény tette szükségessé, amely az előző változat elkészítése idején még nem hatott annyira hangsúlyosan a tudomány gyakorlatára, mint napjainkban. Ezek közül legfontosabb a mesterséges intelligencia megjelenése a kutatók mindennapjaiban. Fésüs Lászlót, az MTA rendes tagját, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet professor emeritusát, az ALLEA állandó tudományetikai munkacsoportjának tagját arról kérdeztük, mi veszélyezteti jelenleg leginkább a kutatás integritását.

A megelőzésről, a daganatszűrési programokról és a korszerű terápiás lehetőségekről is szó volt az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért által szervezett vitaülésen. Összeállításunkban elolvashatók az elhangzott előadások szerkesztett változatai.

Hogyan foglalkozik a teológia a pokol gondolatával, hogyan ábrázolja a művészet, hogyan reagál rá az agyunk, és hogyan jelenítette meg korábban, illetve napjainkban a média? Ezekre a kérdésekre keresték a választ annak nemzetközi tudományos tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA 196. közgyűléséhez kapcsolódva hat ország kutatóinak részvételével rendeztek.

Pécz Béla levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Szűcs Péter levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Demetrovics Zsolt levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Bár elméletben a szupravezető áramkörök jelentősen növelhetnék a szuperszámítógépek erejét, a kutatások technikai problémák miatt évekkel ezelőtt megrekedtek. Ezen igyekszik változtatni a Csonka Szabolcs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense által vezetett Lendület-kutatócsoport, amely nanoméretű áramköröket fejleszt. Kutatásaik hozzájárulhatnak az igazán hasznos kvantumszámítógépek megjelenéséhez is.

Mócsai Attila levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma június 8-ai ülésén döntött az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyerésére idén benyújtott pályázatokról. A szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján 155 fiatal kutató részesül a támogatásban. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.

Lukács L. Gergely külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a köztársasági elnök elnökletével működő független díjbizottság egyhangú döntése nyomán nyerte el a kitüntetést. A Bolyai-díjat Novák Katalin köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémián június 15-én.

A légköri szén-dioxid egy része – amelynek mennyisége nem ismert – a föld mélyéből származik. A Berkesi Márta, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezetésével alakult Lendület-kutatócsoport e jelenséget vizsgálja, méghozzá az ásványokba zárt, úgynevezett fluidumcseppecskék, vagyis folyadék- és gázzárványok kutatása segítségével. Ezek az alig néhány mikronos zárványok féltve őrzik hajdani kémiai környezetük csapdába ejtett lenyomatait. Berkesi Márta és kutatócsoportja eredményei révén jobban megérthetjük, hogy a földtani eredetű szén-dioxid milyen szerepet játszik az atmoszférikus szén-dioxid-koncentráció kialakulásában.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának a moldovai kutatók európai integrációjának támogatásáért, valamint a fiatal kutatók képzéséhez való jelentős hozzájárulásáért, továbbá magas színvonalú előadásaiért és tudományos tevékenységéért ítélték oda a Dimitrie Cantemir-medált.

Buczolich Zoltán levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Hogyan lehet gyeprekonstrukcióval javítani a tájsebeket, újrateremteni élőhelyeket és helyreállítani ökoszisztéma-szolgáltatásokat? Mit tehetünk a veszélyeztetett státuszú görög karsztvipera fennmaradásáért a biológiai sokféleség rendkívüli mértékű és sebességű fogyatkozása közben? Milyen újrahasznosítási és kompatibilizálási lehetőségei vannak a vegyes PET- és PLA-hulladékoknak? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.

Németh T. Enikő levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A szupernóvák szerencsés fizikája, az 1990-es évek gyors technológiai fejlődése és egy zseniális fiatal asztrofizikus – a siker receptjének összetevői, legalábbis a 2011-es fizikai Nobel-díj esetében mindenképpen. Az mta.hu-nak most alkalma nyílt megkérdezni az egyik kitüntetettet, Adam Riesst az azóta történtekről. Arról is faggattuk, hogy mi az a feszültség, ami mostanában a sötét energia körül kialakulni látszik.

A Magyar Tudományos Akadémia az ország jövőjéért viselt felelőssége tudatában, az Akadémia két osztályának (II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya és VI. Műszaki Tudományok Osztálya) szakembereiből 2022 februárjában munkacsoportot alakított, amely a nemzetközi tudományos eredményekkel összhangban vizsgálta a hazai műemlékügy jelenlegi helyzetét, és a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának bevonásával javaslatot tett arra, hogyan lehetne megnyugtatóan rendezni a nemzet kiemelkedő épített örökségi értékeinek megőrzésével, fenntartásával és méltó használatával foglalkozó szakterület sorsát.

Hogyan segítheti elő a Közép-Duna vidéken egykor élt bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák megismerését egy digitális adatbázis? Miként javítható a nanotechnológia segítségével a növények szárazságtűrő képessége? Mit tudhatnak meg a kutatók a meteoritokban megőrzött nukleáris égéstermékekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának támogatásával alakult kutatócsoportok. Cikkünkbe kattintva megnézhető az Akadémia Székházában tartott ünnepélyes eredményhirdetés felvétele.

A kutatóvá érésben meghatározó középiskolai évekről és a tudomány iránt érdeklődő tehetséges fiataloknak motivációt adó versenyek jelentőségéről beszélt Hudecz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke azon a rendezvényen, amelyet az I. Országos Középiskolai Számítástechnikai Verseny 40. évfordulója alkalmából rendeztek a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben.

Nem a magyar szellemi erőforrás és tehetség apadt el, hanem a vele való gazdálkodásunk elégtelen – mondta a Magyar Tudományos Akadémia újraválasztott elnöke a Mandiner című hetilapnak adott, az online kiadásban június 4-én megjelent interjúban. Freund Tamás arról is beszélt, hogy az MTA-nak vissza kellene szereznie az alapkutatási támogatási forrásokat, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokat (OTKA) és az Élvonalat, egyesítve az Akadémián működő Lendület pályázatokkal. A közoktatással kapcsolatban elmondta: úgy látja, tényleg krízishelyzet van, olyan súlyos a tanári létszámhiány, hogy ha még így megy néhány évig, abból katasztrófa lesz, és generációk kerülnek veszélybe. Őry Krisztina interjúja.

Az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság 2023. május 23-án a fenti címmel tartott tudományos ülést az Akadémia Nagytermében. A Bizottságon kívül a szervezésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség is részt vett, ami hozzájárult a megjelent hallgatóság jelentős létszámához. Az üléselnöki feladatokat Kosztolányi György, az MTA alelnöke és Poór Gyula a bizottság társelnöke látta el.

Rajkai Kálmán rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Helyes Lajos levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A védőoltások az állati kórokozókkal szembeni védekezésben pontosan ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint az emberi járványok elleni harcban. Gyuranecz Miklós, az Állatorvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Lendület Program egyik nyertese kutatócsoportjával a Mycoplasma hyorhinis kórokozó ellen fejleszt vakcinát, miközben kutatásaiknak köszönhetően magáról az organizmusról is sokkal többet fogunk tudni. Ez a Mycoplasma a malacokat fertőzi meg, gyulladásokat vált ki bennük, aminek hatására nem fejlődnek megfelelően, és így romlik a hústermelés hatékonysága. Vagyis a Lendület-kutatásnak egyszerre lesz állategészségügyi és gazdasági haszna is.

A Magyar Tudományos Akadémia pénzügyi helyzetéről, az MTA háromlábra állításáról, valamint a közoktatásról is beszélt a napilap újságírójának, Juhász Dánielnek az Akadémia elnöke.

2023. május 15–16-án rendezték meg a lengyel fővárosban az Európai Klímakonferenciát (European Climate Conference) a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia és a Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) közös szervezésében. A rendezvényen 45 országból 90 tudós vett részt.

Az MTA 196. közgyűlésén újraválasztott akadémiai elnökkel beszélgetett a Magyar Hang című polgári hetilap és portál. Az Albert Enikő által készített interjú online változata május 23-án jelent meg, és most a szerkesztőség engedélyével teljes terjedelmében közöljük.

Párbeszéd és barátság, megzavarás és megnyugvás a művészetben és a tudományban. Ez volt a témája a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című programsorozat hetedik rendezvényének, amelyet május 22-én tartottak az MTA Székházában. A tudomány, a képzőművészet, a zeneművészet és a borkultúra találkozásáról szóló eseményen koncertet adott a Liszt Ferenc Kamarazenekar Várdai Istvánnal és Pusker Júliával, megnyitották Maurer Dóra és asztaltársasága L’ Entrée című kiállítását, Liptai Zsolt főborász pedig a Pannonhalmi Apátság Pincészetének borait mutatta be.

Annak, aki az MTA doktora szeretne lenni, komoly teljesítményt kell felmutatnia. A tendencia az, hogy az egyes tudományterületeken meghatározott minimumkövetelmény valójában csak ahhoz elég, hogy elindulhasson a doktori habituseljárás – mondta az mta.hu-nak adott interjújában Benkő Elek akadémikus, a Doktori Tanács leköszönő elnöke. Véleménye szerint a bírálati folyamat egyre jobban feltárja az idézettségi mutatók és publikációs adatok mögötti tényleges tudományos eredményeket.

Deli Mária Anna levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Hetedik alkalommal rendezte meg a Fiatal Kutatók Akadémiája a Fiatal Kutatók Fórumát a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlését követő napon. Az akadémikusok gyűléséhez kapcsolódó, a fiatal kutatókat érintő kérdéseket körüljáró fórumon idén a nemzetközi mobilitási pályázatokról és ösztöndíjakról tartottak előadásokat és kerekasztal-beszélgetést. A rendezvényen készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

Szirányi Tamás levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Domokos Péter fizikus, az MTA rendes tagja, Kemény Lajos orvos, az MTA levelező tagja, Font Márta történész, az MTA doktora, valamint Szitha Tünde zenetörténész, a Liszt Ferenc Zenetudományi Akadémia tanára tartották meg idén az akadémiai közgyűlés hagyományos tudományos előadásait.

Tallián Tibor rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Császár Attila Géza levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Miként vázolható fel az az út, amely a makrogazdasági populizmus jelenségétől a populizmus mint ideológia újrafogalmazásáig terjedt? Milyen értelmezése lehet a populizmusnak politikai gazdaságtani megközelítésből? Ezekre a kérdésekre válaszolt a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Benczes István, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója. Az előadásról és az azt követő tanácskozásról készült felvétel cikkünkben elérhető.

„A Magyar Tudományos Akadémia ezer szállal kötődik a határon túli tudományossághoz” – mondta köszöntőjében Freund Tamás az MTA 196. közgyűlésének keretében megrendezett Külső Tagok Fórumán. Az ünnepségen átadták a határon túli magyar tudományos élet képviselőinek odaítélt díjakat, külső tagok tudományos előadásai hangzottak el, és fórumbeszélgetést tartottak az Akadémia és a külső tagok szorosabb együttműködésének jövőjéről.

2023 nyarán indul a közel 160 éves épület felújításának első üteme, amelynek során megújulnak és kibővülnek az Akadémián őrzött nemzeti kincseket – például a Szózat eredeti példányát – bemutató kiállítóterek is. Az alapításának 200 éves évfordulójára készülő Magyar Tudományos Akadémia egy a mostaninál jóval nyitottabb, korszerűen felszerelt és fenntarthatóan működő épületben fogadhatja majd a tudomány iránt érdeklődőket és a tudományos közösség tagjait.

Az MTA 196. közgyűlésének keddi napján nagy többséggel ismét Freund Tamás neurobiológust választotta a Közgyűlés az Akadémia elnökévé. Freund Tamás mellett újabb hároméves vezetői megbízatást kapott a főtitkár, Kollár László Péter építőmérnök és Erdei Anna immunológus, főtitkárhelyettes is.

A Naprendszeren kívüli bolygók kutatása immár három évtizedes múltra tekint vissza, Didier Queloz pedig a kezdetektől ott állt a távcsövek és spektrográfok mögött. A saját csillagukat néhány nap alatt megkerülő „forró Jupiterek” felfedezésétől az élet nyomainak kereséséig eltelt időszakon kalauzolta végig a közgyűlés résztvevőit és vendégeit a svájci asztrofizikus. Előadásának felvétele elérhető cikkünkben és az MTA YouTube-csatornáján.

A Magyar Tudományos Akadémia 196. közgyűlésének első és második munkanapján több beszámolóról és tájékoztatóról határozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete. A képviselők személyi javaslatokról is szavaztak.

Az elhúzódó ukrajnai háborúra való tekintettel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális támogatási programjának megsegítése a célja a Magyar Tudományos Akadémia 2023. évi jótékonysági gyűjtésének. A 2022. évi gyűjtés után az Akadémia ezzel is szeretné kifejezi szolidaritását az orosz–ukrán háború legközelebbi érintettjeivel.

A 2022-es év munkáját, az elmúlt időszak eredményeit és az Akadémia sorsát meghatározó legfontosabb folyamatokat értékelte a Közgyűlés hétfői munkanapján az Akadémia elnöke, Kollár László Péter főtitkár pedig az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok újraalapítására tett javaslatot. A két beszámolót teljes terjedelmében közöljük.

Az MTA legfontosabb döntéshozó testületének hétfői ünnepi ülésén adták át a legrangosabb akadémiai elismeréseket, előadást tartott Didier Queloz Nobel-díjas asztrofizikus, kedden pedig zárt ülésen megválasztják az MTA vezetőit.

Vékás Lajos, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 196. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet.

Az ünnepi ülésen a hagyományoknak megfelelően az Akadémiai Aranyérem mellett az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat vehették át a kitüntetettek.

Egy Mozart- és egy Weber-kompozíció hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlésének első napját záró hagyományos esti hangversenyen az MTA Székház Dísztermében. A két klarinétkvintettet Klenyán Csaba klarinétművész és a Környei Zsófia, Kakutani Satoko, Móré László és Aranyos János zeneművészek alkotta vonósnégyes előadásában hallgathatták meg a jelenlévők.