Elhunyt Kornai János közgazdász, az MTA rendes tagja

Elhunyt Kornai János közgazdász, az MTA rendes tagja

Életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, akadémikus, a Harvard Egyetem és a BCE professor emeritusa, a francia Becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai és más akadémiák tiszteletbeli tagja.

Az európai akadémiák a biodiverzitás végzetes pusztulására figyelmeztetnek

Az európai akadémiák a biodiverzitás végzetes pusztulására figyelmeztetnek

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legfrissebb tanulmányában a közelgő glasgow-i klímakonferencia, illetve a kínai biodiverzitás-csúcs előtt arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlati krízis hátterében töretlenül súlyosbodik az élővilág sokféleségének krízise. Folyamatosan csökken a természetes élőhelyek kiterjedése, részben a szándékos irtás, részben az erdőtüzek miatt, aminek hatására egész életközösségek tűnnek el a Föld színéről. Az EASAC azokra a területekre hívja fel a döntéshozók és mindenki figyelmét, amelyek azonnali cselekvést igényelnek, hogy – a szervezet megfogalmazása szerint – „megóvjuk az emberiséget a legrosszabbtól”.

Nekünk (feltárt) Mohács kell Nekünk (feltárt) Mohács kell

Nekünk (feltárt) Mohács kell

A mohácsi csata egyértelműen a legismertebb magyar történelmi események egyike. Alapvetően meghatározta a középkori Magyar Királyság sorsát. Azt gondolhatnánk, egy ilyen alapvető, tankönyvi adatról már mindent tudunk, de ez távolabb nem is állhatna a valóságtól. Nincs konszenzus sem a csata pontos helyszínéről, sem az elvesztéséhez vezető okokról. Két kutatóval, egy hadtörténésszel és egy hadirégésszel vizsgáljuk meg, hogy miért vett új lendületet a mohácsi csata kutatása az elmúlt években.

Ősi klímaváltozás a laborasztalon Ősi klímaváltozás a laborasztalon

Ősi klímaváltozás a laborasztalon

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Scientific Reportsban megjelent eredményeik új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtt bekövetkező, az élővilágot is sújtó, ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, s ezzel elősegíthetik a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértését is.

Tehetségtámogatás a tudományban Tehetségtámogatás a tudományban

Tehetségtámogatás a tudományban

A Magyar Tudományos Akadémia küldetésének megfelelően arra törekszik, hogy hozzájáruljon a tudománybarát társadalom és közgondolkodás elősegítéséhez, egyúttal a tudomány világa felé fordítsa a kutatói pálya iránt fogékony, érdeklődő fiatalokat – mondta Kollár László Péter főtitkár az MTA Székházban tartott Budapest Talent Summit nevű kétnapos konferencia megnyitóján.

Az új Széchenyi-díjasokat köszöntötték Az új Széchenyi-díjasokat köszöntötték

Az új Széchenyi-díjasokat köszöntötték

Hagyomány immár, hogy Orbán Viktor miniszterelnök díszvacsorán látja vendégül a Széchenyi-díjas tudósokat, hogy együtt emlékezzenek meg a Magyar Tudományos Akadémia alapítójáról, Széchenyi Istvánról a Pesti Vigadóban. Az idei rendezvényt két év szünet után, Széchenyi születésének 230. évfordulóján tartották meg vezető kutatók és kormánytagok részvételével.

Felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről Felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről

Felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről

A Fiatal Kutatók Akadémiája az MTA Könyvtár, az ELKH KRTK és a Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve, a TÁRKI közvéleménykutató segítségével 2021. szeptember 6. és október 8. között „Fiatalok az akadémiai pályán” címmel kérdőíves felmérést végez.

Lehet-e Európa globális vezető az emissziócsökkentés területén? – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizennegyedik ülése videón Lehet-e Európa globális vezető az emissziócsökkentés területén? – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizennegyedik ülése videón

Lehet-e Európa globális vezető az emissziócsökkentés területén? – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizennegyedik ülése videón

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésére irányuló európai tervekről és magyarországi hatásaikról beszélt az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának legutóbbi ülésén Felsmann Balázs, a BCE Vezetés és Stratégia Tanszék vezetője, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa. Az előadásról és az azt követő vitáról készült felvétel az mta.hu-n.

Átadták a 2021-es Pedagógus Kutatói Pályadíjakat Átadták a 2021-es Pedagógus Kutatói Pályadíjakat

Átadták a 2021-es Pedagógus Kutatói Pályadíjakat

Energiatermelés és éghajlatváltozás kapcsolata, a nyelvi agresszió természetrajza, számítógéppel segített kísérletek – változatos témák és sokszínűség jellemezte a győztes pályaműveket. Tizenkét kutató pedagógus munkáját ismerte el az Akadémia.

„Bolyaisok” – Bajtay Zsuzsa immunológus „Bolyaisok” – Bajtay Zsuzsa immunológus

„Bolyaisok” – Bajtay Zsuzsa immunológus

A dendritikus sejt terápia fejlesztése során is új lehetőségeket nyithatnak azok az eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyerteseként ért el Bajtay Zsuzsa immunológus, az ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszékének professzora. Kutatásai bemutatásával zárjuk cikksorozatunkat azokról a Bolyai-ösztöndíjasokról, akik az ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Tudományról három percben – a FameLab döntője videón Tudományról három percben – a FameLab döntője videón

Tudományról három percben – a FameLab döntője videón

Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.

Magyar akadémikus az UNESCO tudományos tanácsában Magyar akadémikus az UNESCO tudományos tanácsában

Magyar akadémikus az UNESCO tudományos tanácsában

Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt a következő három évben javaslatokat fog tenni az UNESCO főtitkárának a nemzetközi alapkutatások összehangolása érdekében. Interjúnkban Szathmáry Eörs elmondta, hogy az alapkutatás megerősítésére talán még sosem volt akkora szükség, mint a jelenlegi és a közelgő világjárványok idején.

Főhajtás az Akadémia alapítójának emléke előtt Főhajtás az Akadémia alapítójának emléke előtt

Főhajtás az Akadémia alapítójának emléke előtt

Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke a „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogy a jövőbe tekintett.

A Bolyai-ösztöndíj a megújulásra képes állandóságot képviseli a kutatók számára A Bolyai-ösztöndíj a megújulásra képes állandóságot képviseli a kutatók számára

A Bolyai-ösztöndíj a megújulásra képes állandóságot képviseli a kutatók számára

Akadémiai támogatás egy kutatói generáció legkiválóbb képviselőinek továbblépéséhez – ez az MTA negyedszázados, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az MTA hagyományos Bolyai-napján a 169 nyertes pályázón belül külön köszöntötték a támogatást immár másodszor elnyerő 32 kutatót és azokat is, akik a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kaptak. Az ösztöndíj jelentőségét növeli, hogy összege az idén elnyert pályázatok esetében 2022. január 1-jétől az eddigi 124 500 forint helyett 250 000 forintra emelkedik. Az mta.hu tudósítása az ünnepségről videóval és képgalériával.

A tudományosan megalapozott oktatáshoz járul hozzá az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja  A tudományosan megalapozott oktatáshoz járul hozzá az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja

A tudományosan megalapozott oktatáshoz járul hozzá az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja

A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új névvel és új tartalommal kiírt, korábban Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programként ismertté vált pályázatán. Az idei húsz nyertes pályázót köszöntve Freund Tamás, az MTA elnöke az Akadémiának a tudományosan megalapozott, a készségek fejlesztését, a korszerű ismeretek átadását és széles körű általános műveltséget egyaránt kínáló oktatási rendszer iránti elkötelezettségét hangsúlyozta.

Freund Tamás interjúja a Magyar Hangnak Freund Tamás interjúja a Magyar Hangnak

Freund Tamás interjúja a Magyar Hangnak

Sikeresebben működne a kutatói szektor, ha Eötvös Loránd Kutatási Hálózat visszakerülne az MTA költségvetési fejezetébe, önálló alfejezetként – nyilatkozta a Magyar Hangnak Freund Tamás. A Magyar Tudományos Akadémia elnökével augusztus végén készült interjút a lap engedélyével közli az mta.hu.

Oberfrank Ferenc az Innotéka magazinban Oberfrank Ferenc az Innotéka magazinban

Oberfrank Ferenc az Innotéka magazinban

„A magyar tudományos közösségnek saját közvetlen szakterületi és karriercéljai követése mellett jobban figyelembe kell vennie a kormányzat vízióját, a jelentkező kihívásokat és az ország geopolitikai lehetőségeit” – nyilatkozta az Innotéka magazinnak Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója. Az akadémiai vezető szerint nemzeti érdek, hogy a kutatási hálózat megőrizze, növelje kiválóságát, integritását, igazolja létjogosultságát.

„Bolyaisok” – Molnár György pedagógus, oktatáskutató, mérnöktanár „Bolyaisok” – Molnár György pedagógus, oktatáskutató, mérnöktanár

„Bolyaisok” – Molnár György pedagógus, oktatáskutató, mérnöktanár

Hogyan lehet a tanítási-tanulási folyamatba úgy bevonni a hallgatókat, hogy az előadás alatt használják a mobiltelefonjukat, de a figyelmük végig fennmaradjon? Milyen eszközök és technológiák segítségével motiválhatók a fiatal generációk, a digitális nemzedékhez tartozó diákok? Hogyan tehető hatékonyabbá a tanulás, hogyan érhetünk el jobb eredményeket? Ezekre a kérdésekre keresett választ az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Molnár György, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.

Az MTA elnökének állásfoglalása a COVID-19-járvány negyedik hullámával és a harmadik oltás szükségességével kapcsolatban Az MTA elnökének állásfoglalása a COVID-19-járvány negyedik hullámával és a harmadik oltás szükségességével kapcsolatban

Az MTA elnökének állásfoglalása a COVID-19-járvány negyedik hullámával és a harmadik oltás szükségességével kapcsolatban

A környező országok mellett már itthon is elkezdett emelkedni a koronavírus delta-variánsával fertőzöttek száma. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szakértők szakmai véleménye alapján javaslatokkal kívánja segíteni Magyarország Kormányának, szakembereinek és állampolgárainak a felkészülését a negyedik hullámra és megküzdését a COVID-19-járvánnyal.

Magyar modell az orvostudományi felfedezések gyors alkalmazására Magyar modell az orvostudományi felfedezések gyors alkalmazására

Magyar modell az orvostudományi felfedezések gyors alkalmazására

Az orvostudományi alapkutatás végső célja minden esetben a medicina hatékonyságának növelése, vagyis a betegek gyógyításának előmozdítása. A gyakorlatban azonban sokszor évtizedek telnek el, mire egy új felfedezés megjelenik a klinikai gyakorlatban, ami gyakran emberéletekben mérhető károkat okoz. Ezen igyekszik változtatni a transzlációs medicina tudományterülete, amelynek magyar kutatói új modellt dolgoztak ki a felfedezések gyorsabb gyakorlati felhasználása érdekében, és erről nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban számoltak be.

A termikelő madarak taníthatják a jövő vitorlázó drónjait A termikelő madarak taníthatják a jövő vitorlázó drónjait

A termikelő madarak taníthatják a jövő vitorlázó drónjait

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük. A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha a madarakhoz hasonlóan ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat. Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Bolyaisok – Győrffy Dóra politológus-közgazdász Bolyaisok – Győrffy Dóra politológus-közgazdász

Bolyaisok – Győrffy Dóra politológus-közgazdász

Milyen következményekkel jár a gazdaságpolitikai döntéshozatalra és a gazdasági fejlődésre a Közép– és Kelet-Európában mindennapos bizalmatlanság – ezt vizsgálta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. Kutatási eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.

Meghirdették a Tudományos Mecenatúra pályázatot Meghirdették a Tudományos Mecenatúra pályázatot

Meghirdették a Tudományos Mecenatúra pályázatot

A pályázaton a következőkre lehet támogatást nyerni: részvétel külföldi konferencián, nemzetközi konferencia hazai szervezése, a tudomány eredményeinek népszerűsítése és tudományos kiadványok megjelentetése. A határidő 2021. október 7.

A gömbi hiba kiküszöbölése új távlatokat nyit az elektronmikroszkópiában A gömbi hiba kiküszöbölése új távlatokat nyit az elektronmikroszkópiában

A gömbi hiba kiküszöbölése új távlatokat nyit az elektronmikroszkópiában

Három évvel ezelőtt az Energiatudományi Kutatóközpont egy Magyarországon példátlan felbontóképességgel rendelkező, úgynevezett gömbihiba-korrigált transzmissziós elektronmikroszkópot szerzett be, a hároméves projekt pedig most zárult. A program vezetőjével, Pécz Bélával, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatójával beszélgettünk arról, hogy az elmúlt három évben mit adott a magyar tudománynak ez a nemzetközileg is ritkaságszámba menő eszköz. Illetve arról, hogy mi is az a szférikus aberráció.

A globális felmelegedésért túlnyomórészt az ember felel – Bartholy Judit az IPCC-jelentésről a Szigmában A globális felmelegedésért túlnyomórészt az ember felel – Bartholy Judit az IPCC-jelentésről a Szigmában

A globális felmelegedésért túlnyomórészt az ember felel – Bartholy Judit az IPCC-jelentésről a Szigmában

Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése túllépi az 1,5-2 Celsius-fokot, a Föld klímája visszafordíthatatlanul kibillen a jelenlegi stabil állapotából, ezért gyors és intenzív cselekvésre van szükség. Egyebek mellett erről beszélt Bartholy Judit klimatológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora a Szigma – a holnap világa 2021. augusztus 10-i adásában a napokban megjelent IPCC-jelentés kapcsán.

IPCC-jelentés: a klímaváltozás egyre gyorsabb, és minden régiót sújt IPCC-jelentés: a klímaváltozás egyre gyorsabb, és minden régiót sújt

IPCC-jelentés: a klímaváltozás egyre gyorsabb, és minden régiót sújt

Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) kiadta a hatodik értékelő jelentését az éghajlatváltozásról. Ilyen átfogó tanulmányt legutóbb nyolc éve jelentettek meg. A jelentés megállapításaiban (sajnos) semmi meglepő nincs, az általa lefestett jövő pedig egyre aggasztóbb: a tudósok minden régióban, a teljes éghajlati rendszerben regisztrálják a változást, és e változások sokasága évezredek óta példátlan. Már eddig is történtek olyan változások, amelyek évszázadokon vagy évezredeken keresztül visszafordíthatatlanok maradnak.

Bolyongás a matematikában és határán. Laczkovich Miklós interjúja Lovász Lászlóval a Magyar Tudományban Bolyongás a matematikában és határán. Laczkovich Miklós interjúja Lovász Lászlóval a Magyar Tudományban

Bolyongás a matematikában és határán. Laczkovich Miklós interjúja Lovász Lászlóval a Magyar Tudományban

A közelmúltban Lovász Lászlónak, az MTA korábbi elnökének ítélték oda a matematikusok legjelentősebb szakmai elismerésének számító Abel-díjat. Ebből az alkalomból készített vele interjút Laczkovich Miklós akadémikus, az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke. A Magyar Tudomány című folyóirat augusztusi számában megjelent beszélgetés bepillantást nyújt Lovász László kutatói pályájába, felidézve annak legjelentősebb eredményeit is.

Ahol kertészkedő mormoták gondozzák a magbankot Ahol kertészkedő mormoták gondozzák a magbankot

Ahol kertészkedő mormoták gondozzák a magbankot

A magbankok hallatán a legtöbben a rendszerint a föld alá épített, bunkerszerű betonerődökre gondolnak, amelyek általában északon, az isten háta mögött őrzik a földi flóra ember számára legfontosabb növényfajainak magjait valamilyen globális kataklizmára készülve. Pedig magbankok természetes úton is létrejönnek a világ minden pontján, mégpedig ugyancsak a föld alatt. A Lendület Vegetáció- és Magbank Dinamikai Kutatócsoport részben e magbankokat kutatja, hiszen fontos szerepük lehet a jövőben a sérült gyepek regenerációjában. A kutatócsoport vezetőjével, Valkó Orsolyával készített beszélgetésünk során szó esett a kazah mormotákról és a hortobágyi bombatölcsérekről is.

Magyarország legértékesebb családi dokumentumgyűjteményével gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ Magyarország legértékesebb családi dokumentumgyűjteményével gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ

Magyarország legértékesebb családi dokumentumgyűjteményével gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ

A 19. század egyik kimagasló alakja, a költő, filozófus, kritikus, a hazai folklorisztika megalapozója, Erdélyi János és fia, Erdélyi Pál irodalomtörténész kéziratos hagyatékát mostantól az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi és gondozza. Az Erdélyi-tárban verskéziratok, irodalmi, filozófiai, esztétikai, népköltészeti írások éppúgy találhatók, mint népdal-, közmondás- és mesegyűjtések. A dokumentumok közül a legértékesebb a 2000 tételt számláló levelezés. Erdélyi János kora számos jeles alakjával levelezett, például Bajza Józseffel, de a sok kiválóság közül is kimagaslik Arany János, akinek kilenc levele maradt fenn a gyűjteményben.

A poszt-COVID-jelenségek vizsgálatára hirdet pályázatot az MTA A poszt-COVID-jelenségek vizsgálatára hirdet pályázatot az MTA

A poszt-COVID-jelenségek vizsgálatára hirdet pályázatot az MTA

Napról-napra jobban ismerjük, de még mindig nem eléggé. A koronavírus nem csupán közvetlen veszélyt jelent az emberre, de hosszú távon is hatással lehet testi és lelki egészségünkre. Legalább ilyen fontos az is, hogy tisztában legyünk az általa okozott járvány társadalmi-gazdasági hatásaival. Ezért hirdette meg „Post-COVID pályázat 2021" címmel úgynevezett nagy kockázatú pályázatát. Erre olyan kutatók jelentkezését várják, akik a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi, kulturális problémák feltárására és megoldására adhatnak válaszokat.

A környezeti szennyezők örök életű krónikása – a méz A környezeti szennyezők örök életű krónikása – a méz

A környezeti szennyezők örök életű krónikása – a méz

Az édesítőszerként, kedvelt finomságként mindenki által ismert méz új oldalát mutatta be Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik idei nyertes pályamunkájában. Mint az kutatásaiból kiderült, a méz rendkívül jól konzerválja a belé zárt összetevőket, afféle időkapszulaként használható a térség éghajlati, környezetszennyezési múltjának feltárásához.

Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a Magyar Tudomány különszáma Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a Magyar Tudomány különszáma

Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a Magyar Tudomány különszáma

A folyóirat tizenhat tanulmányban mutatja be a modern multidiszciplináris kutatások tükrében a korai magyar történetet. Egyrészt a hagyományos megközelítéssel: történeti, nyelvészeti, régészeti és archeogenetikai oldalról kínál áttekintést a magyar honfoglalás előtti, illetve az azt közvetlenül követő időszak kutatásának aktuális eredményeiről, másrészt pedig néhány kiválasztott kulcsterületet a középpontba állítva.

„Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus „Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus

„Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus

Hazai mohafajokból kinyerhető, új daganatellenes és antimikróbás hatóanyagokat keres munkatársaival Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Bolyai-pályázat támogatásával. Cikksorozatunkban azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Négy pályamunka nyerte el idén a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat Négy pályamunka nyerte el idén a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat

Négy pályamunka nyerte el idén a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat

Hogyan lehet a hulladékból energia? Miként állíthatók helyre az urbanizáció által érintett élőhelyek? Hogyan lehet korán felismerni a lisztharmatfertőzést? Mit árul el a méz a környezet állapotáról? Ezekre a kérdésekre válaszolnak pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek a munkáját Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el a Magyar Tudományos Akadémia.

A Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetségének május végi konferenciája videón A Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetségének május végi konferenciája videón

A Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetségének május végi konferenciája videón

A 2021. május 27–28-án megtartott konferencia témája az alapkutatás és a felsőoktatás kapcsolata, valamint annak bemutatása, hogy a különböző kulturális és tudományos hátterű országokban milyen elgondolások alapján alakítják az egyetemi oktatás és az intézményrendszerben folyó kutatás viszonyát, hogyan képzelik el az érdeklődésvezérelt alap- és az alkalmazott kutatás jelenlétét a felsőoktatásban. A konferencia mindkét napjának teljes videofelvétele elérhető cikkünkben.

Kibővült pályázói kör számára érhető el a megújult Akadémiai Ifjúsági Díj  Kibővült pályázói kör számára érhető el a megújult Akadémiai Ifjúsági Díj

Kibővült pályázói kör számára érhető el a megújult Akadémiai Ifjúsági Díj

A kutatóhálózat leválasztása miatt a díj kiírása tavaly, 2020-ban meghiúsult. Az MTA vezetése elkötelezte magát arra, hogy a díjat megújítva, nyílt pályázatként újra meghirdesse, ahová már nem csak a volt kutatóhálózat fiatal kutatóinak pályázatát várják, hanem valamennyi fiatal, MTA köztestületi tagsággal rendelkező kutató nagyszerű kutatási eredményeit.

„Bolyaisok” – Benedek Csaba informatikus „Bolyaisok” – Benedek Csaba informatikus

„Bolyaisok” – Benedek Csaba informatikus

A gépi látás korszerű kamerák és lézeres szenzorok mérésein alapuló kulcskérdéseit kutatja Benedek Csaba, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának habilitált docense, aki tavaly védte meg MTA-doktori értekezését. Kutatócsoportjának eredményei számos gyakorlati területhez kötődnek a 3D térképezéstől kezdve épületek statikai elemzésén és stílusvizsgálatán át a 3D orvosi adatok feldolgozásáig és az önjáró járművek érzékelési kérdéseiig. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.

Álmodnak-e a digitális bölcsészek ráolvasás-adatbázisokról? – beszélgetés Ilyefalvi Emesével Álmodnak-e a digitális bölcsészek ráolvasás-adatbázisokról? – beszélgetés Ilyefalvi Emesével

Álmodnak-e a digitális bölcsészek ráolvasás-adatbázisokról? – beszélgetés Ilyefalvi Emesével

Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Ilyefalvi Emesével, az ELTE BTK Folklore Tanszékének oktatójával, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében működő Kelet–Nyugat Vallásetnológiai Kutatócsoport tudományos munkatársával, továbbá az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport munkatársával beszélget, aki egyúttal A magyar ráolvasások digitális adatbázisának szerkesztője. Az új epizódban hallhatunk a ráolvasások gyűjtésének buktatóiról, a dán óriások legvalószínűbb tartózkodási helyeiről, a mesék genetikájáról, ezerarcú hősökről és mindenekelőtt egy digitális bölcsész hétköznapjairól.

Ember és természet: egy csónakban evezünk – interjú Báldi Andrással Ember és természet: egy csónakban evezünk – interjú Báldi Andrással

Ember és természet: egy csónakban evezünk – interjú Báldi Andrással

Májusban több jeles zöld nap is kapcsolódik a természethez, a fenntarthatósághoz. Májusban ünnepeljük többek között a méheket, a madarakat és a biológiai sokféleséget. A víz mint éltető elem mindegyikkel szoros kapcsolatban áll. Milyen összefüggéseket lát mindebben az ökológus? Erről beszélgettünk Báldi Andrással, az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetőjével, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének társelnökével, a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagjával.

Kutatás és felsőoktatás – online konferenciát rendez a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége Kutatás és felsőoktatás – online konferenciát rendez a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége

Kutatás és felsőoktatás – online konferenciát rendez a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége

A 2021. május 27–28-ára szervezett eseményen olyan témákról esik majd szó, mint a tudományos kutatás szempontjainak érvényesítése a felsőoktatásban, a kutatási intézmények bevonása az oktatásba, az alapkutatás és az innováció közti kapcsolat megteremtése. A nemzetközi konferencián más rangos előadók mellett előadást tart Zhimin Chen, a Fudan Egyetem alelnöke is.

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (2. rész) A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (2. rész)

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (2. rész)

Hogyan lehet a járvány miatt kialakult káosz által kiváltott lelki hatásokat kezelni? Egyebek mellett erre a kérdésre válaszol az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkében, amelyet két részben közlünk, a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat. Az írás második, befejező része.

A mesterséges intelligencia kutatási és alkalmazási kérdései A mesterséges intelligencia kutatási és alkalmazási kérdései

A mesterséges intelligencia kutatási és alkalmazási kérdései

Hogyan támogatja a mesterséges intelligencia az ipari digitalizációt, a szoftverfejlesztési környezetet és az orvosok döntéshozatalát a negyedik ipari forradalom korszakában? Miért jött létre a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a Mesterséges Intelligencia Koalíció? Videón a Műszaki Tudományok Osztályának rendezvénye.

A Nemzeti Pedagógus Kar területi küldöttgyűlése tagjává választották az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetőjét
A Nemzeti Pedagógus Kar területi küldöttgyűlése tagjává választották az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetőjét

A Nemzeti Pedagógus Kar területi küldöttgyűlése tagjává választották az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetőjét

Hajnal Hajnalka szakmai teljesítménye, elhivatottsága és szaktudása alapján került be az országos érdekvédelmi szervezet testületébe idén májusban. Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetője közel hat éve az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának megbízott oktatója, ahol vezető óvodapedagógusokat képez. Mindemellett rendszeresen fejleszti a saját óvodapedagógusi módszereit is.

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (1. rész) A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (1. rész)

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (1. rész)

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkét, amelyben a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat, két részletben közöljük.

Elhunyt Gál Sándor kémikus, az MTA rendes tagja Elhunyt Gál Sándor kémikus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Gál Sándor kémikus, az MTA rendes tagja

Életének 88. évében, 2021. május 16-án elhunyt Gál Sándor kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, Vegyészmérnöki Karának egykori dékánja a műszaki kémia és az analitikai kémia, azon belül a termoanalitika nemzetközi hírű kutatója volt.

Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van

Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van

Karikó Katalin kutatóbiológus az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án tartott ünnepi előadását követően röviden válaszolt az mta.hu kérdéseire. Beszélt az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a kiskorú gyermekek és várandós édesanyák vakcinálásáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is.

A COVID-19 és az ellene való védekezés gyermekkorban – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik hírlevele A COVID-19 és az ellene való védekezés gyermekkorban – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik hírlevele

A COVID-19 és az ellene való védekezés gyermekkorban – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik hírlevele

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél májusi számában Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa a gyermekkori koronavírus-fertőzés kórlefolyásáról ír, Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika Long COVID Ambulanciájának a vezetője a COVID-19 betegség gyermekeknél tapasztalt hosszú távú hatásait ismerteti. Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház Oltási Szaktanácsadója és Andrási Noémi, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának rezidense pedig a gyermekek védőoltásával kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze.

Anyanyelv, kétnyelvűség, közösség kisebbségben – A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya könyvbemutatója videón Anyanyelv, kétnyelvűség, közösség kisebbségben – A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya könyvbemutatója videón

Anyanyelv, kétnyelvűség, közösség kisebbségben – A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya könyvbemutatója videón

Eltérő megközelítésben, de a kisebbségi létből fakadó kétnyelvűség problémáját vizsgálják azoknak a könyveknek a szerzői, amelyeket a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának az MTA 194. közgyűléséhez kapcsolódó rendezvényén mutattak be. A három kötetben az is közös, hogy – társszerzőként, illetve -szerkesztőként – jegyzi őket Péntek János nyelvész, néprajzkutató, az MTA külső tagja, a kolozsvári egyetem professor emeritusa.

Küldetés, költségvetés, programok – Elnöki beszámoló a közgyűlésen Küldetés, költségvetés, programok – Elnöki beszámoló a közgyűlésen

Küldetés, költségvetés, programok – Elnöki beszámoló a közgyűlésen

A köztestület mobilizálását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak Freund Tamás, az MTA elnöke az Akadémia 194., rendes közgyűlésén elmondott beszámolójában. Véleménye szerinte nőtt a tudományos osztályok jelentősége, a testületek elnökei pedig az Elnökség tagjaiként meghatározó szerepet játszottak az Akadémia minden érdemi döntésében. Nemcsak szószólói, hanem katalizátorai is voltak tudományterületük közéletének.

A fizika fejlődési irányai – Az MTA Fizikai Tudományok Osztálya programja videón A fizika fejlődési irányai – Az MTA Fizikai Tudományok Osztálya programja videón

A fizika fejlődési irányai – Az MTA Fizikai Tudományok Osztálya programja videón

A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya az MTA közgyűléséhez kapcsolódóan idén is megrendezte önálló programját, amelyen ezúttal a 2021. évi Fizikai Díjakat, Széchenyi díjat és Akadémiai Díjat elnyert kutatók kaptak lehetőséget szakterületük és eredményeik bemutatására. A program keretében adták át a Fizikai Fődíjat és a Fizikai Díjakat is.

Fontos a fiatalok megszólítása – Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött az MTA 194. közgyűlése Fontos a fiatalok megszólítása – Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött az MTA 194. közgyűlése

Fontos a fiatalok megszólítása – Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött az MTA 194. közgyűlése

Elnöki beszámoló, díjátadás, tudományos előadások és határozathozatalok is szerepelnek az Akadémia legfőbb döntéshozó testületének hétfőn kezdődött tanácskozásán. Az első nap ünnepi ülésén az elnöki köszöntő után Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója tartott előadást, majd az akadémiai díjak átadása következett.

Freund Tamás az Arénában – A teljes interjú Freund Tamás az Arénában – A teljes interjú

Freund Tamás az Arénában – A teljes interjú

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kedden az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. Az elnök az MTA 194. közgyűlése alatt az MTA köztestületének mozgósításáról, az ELKH és az MTA viszonyáról, az Akadémia társadalmi és a kormányzati kapcsolatairól is beszélt.

Jelentősen emelkedhet az Akadémia költségvetési támogatása Jelentősen emelkedhet az Akadémia költségvetési támogatása

Jelentősen emelkedhet az Akadémia költségvetési támogatása

7,3 milliárd forint beépülő forrással emelkedhet jövőre az MTA költségvetési támogatása – jelentette be a Magyar Tudományos Akadéma 194., rendes közgyűlése alkalmából tartott online sajtótájékoztatón Freund Tamás elnök. Mint elmondta, a kormány és az MTA közötti megállapodás nyomán – amennyiben azt az Országgyűlés is megszavazza – 53 százalékkal nő az Akadémia számára a központi büdzséből származó forrás.

Akadémiai elismerések a közgyűlésen Akadémiai elismerések a közgyűlésen

Akadémiai elismerések a közgyűlésen

Az MTA 194., rendes közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén nyilvánosságra hozták a kitüntetettek névsorát. Idén tizenhárom kutató kapta meg az Akadémiai Díjat. Kiderült az is, hogy kinek ítélték oda a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet, az Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a QP Akadémiai Kiválósági Díjat is.

Terence Tao a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj 2020-as kitüntetettje Terence Tao a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj 2020-as kitüntetettje

Terence Tao a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj 2020-as kitüntetettje

A díjat a Magyar Tudományos Akadémia minden ötödik évben adja ki a megelőző tizenöt évben bárhol és bármilyen nyelven megjelent, legkiválóbb, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének, tekintetbe véve a szerző megelőző tudományos munkásságát is.

Megnyílt a pályázati lehetőség az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére Megnyílt a pályázati lehetőség az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére

Megnyílt a pályázati lehetőség az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére

A tudományos kiválóságot a kutatók mellett a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia. Az ennek érdekében az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére első ízben kiírt pályázat a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad. A 2021. március 31-én meghirdetett pályázati felhívás után április 15-én megnyílt a pályázati felület is, mellékleteivel együtt elérhető a részletes pályázati útmutató.

A láthatatlan természeti erőforrás A láthatatlan természeti erőforrás

A láthatatlan természeti erőforrás

Mekkora a felszín alatti vízkészletünk, mire lehetne használni, és melyek a hidrogeológusok előtt álló legfontosabb feladatok a Kárpát-medencében? Ezekről beszélt az mta.hu-nak a Föld napja alkalmából Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja.

Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel

Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel

Nemrégiben a Norvég Tudományos Akadémia külső tagjává választotta Szathmáry Eörsöt, aki éppen a változások viharain navigálja keresztül a rábízott Ökológiai Kutatóközpontot. Mindeközben arra is maradt energiája, hogy belevágja akadémikusi fejszéjét a fenntartható fejlődés nagy fájába. Interjúnk nordikus gondolkodásról, fájdalmas búcsúról és egy bizottságról, amely próbálja együttműködésre invitálni az emberiség jobbik énjét.

Modernizációs kísérletek Kelet-Közép-Európában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenkettedik ülése videón Modernizációs kísérletek Kelet-Közép-Európában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenkettedik ülése videón

Modernizációs kísérletek Kelet-Közép-Európában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenkettedik ülése videón

Szanyi Miklós, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója előadásában Kelet-Közép-Európa fejlődését történelmi távlatokban tekintette át. Célja az volt, hogy segítsen megérteni a társadalmak mélyen beágyazott sajátosságait, amelyek miatt a térségben zajló modernizációs kísérletek általában csak félig-meddig sikerültek. A fejlett országokra jellemző intézmények kialakultak, de működésük gyenge maradt.

Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur 
Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur

Egy kutató az immunológia hőskorából – Louis Pasteur

Hogyan fordult a fertőző betegségek felé a veszettség elleni védőoltás felfedezésével nemzetközi hírűvé vált francia kutató érdeklődése, és milyen kapcsolat fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához? Ez is kiderül abból az összeállításból, amelyben Hamza Gábor akadémikus idézi fel Pasteur életútjának legfontosabb eseményeit.

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban? Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amelyről korábban nem is álmodhattak. A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között, és az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az európai tudományos akadémiák közössége, az ALLEA (All European Academies) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.

Félreismert csúszómászók, hidegvérű felfedezések – beszélgetés Vörös Judittal Félreismert csúszómászók, hidegvérű felfedezések – beszélgetés Vörös Judittal

Félreismert csúszómászók, hidegvérű felfedezések – beszélgetés Vörös Judittal

Hogyan találjunk meg egy friss hangot az éjszakai kórusban? Mit árulhat el a búvópatakok vize egy különleges barlanglakóról? És mi kell ahhoz, hogy valaki kigyógyuljon a kígyófóbiából? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Vörös Judittal, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és hüllőgyűjteményének vezetőjével beszélget szaporított szalamandrákról és idegenbe szakadt óriásvarangyokról, a kígyópreparálás kihívásairól, no meg arról, hogy miért érdemes a hidegvérűekkel valóban kesztyűs kézzel bánni.

Bódis József írásával folytatódik a vita az egyetemi modellváltásról Bódis József írásával folytatódik a vita az egyetemi modellváltásról

Bódis József írásával folytatódik a vita az egyetemi modellváltásról

2021. március 10-én elindult a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett nyilvános párbeszéd az egyetemi modellváltásról „Az egyetem feladatáról” címmel. Ennek keretében az egyetemek küldetését, társadalomban betöltött szerepét, az egyetemek működésének jelenlegi hiányosságait és korlátait, az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket, a kiváló egyetemek működtetésének szempontjait tekinti át az MTA.

Poszt-Covid-stratégiát dolgoz ki az MTA – interjú Freund Tamással Poszt-Covid-stratégiát dolgoz ki az MTA – interjú Freund Tamással

Poszt-Covid-stratégiát dolgoz ki az MTA – interjú Freund Tamással

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát, illetve egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak kezelését is magában foglalja – erről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Freund Tamás, az MTA elnöke március 19-én. A Magyar Nemzet interjúja Freund Tamással.

A miniszterelnök az MTA elnökével tárgyalt A miniszterelnök az MTA elnökével tárgyalt

A miniszterelnök az MTA elnökével tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután megbeszélést folytatott Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével Budapesten, a karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke

A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke

A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben az Abel-díjat Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete (USA) munkatársának ítéli oda „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A klímaváltozás az élet valamennyi aspektusát befolyásolja, de mindezek közül a mezőgazdasági termelés – és vele az emberiség élelmezése – kerülhet a legnagyobb veszélybe. Ma már gyakorlatilag teljes a konszenzus a világ agronómiai kutatói között arról, hogy a fenntarthatóságnak kell állnia minden mezőgazdasági fejlesztés fókuszában. Erről tartott előadást Balázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) főigazgatója a nemzetközi tudományos akadémiákat és intézményeket tömörítő szervezet, az ANSO klímaváltozási workshopján. Előadását, amelyet Popp József akadémikussal közösen jegyez, az alábbiakban foglaljuk össze.

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Az idegsejtek pontos megtalálása egy szövetmintában rengeteg szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat. Ebben adhat nagy segítséget a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk is tudja vezetni a mintavevő pipettát. A rendszert a kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be.