A mesterséges intelligencia szerepe a csillagászati és űrfizikai kutatásokban – Videó a közgyűlési tanácskozásról

A mesterséges intelligencia szerepe a csillagászati és űrfizikai kutatásokban – Videó a közgyűlési tanácskozásról

Közeli és távoli természeti környezetünk megismeréséhez egyre növekvő mértékben használunk nagy adatbázisokat és szimulációkat. Értelmezésükhöz elengedhetetlenek a mesterségesintelligencia-alapú módszerek. Az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozáson ezek megjelenését és lehetőségeit tekintették át a résztvevők a csillagászat és az űrfizika különböző területein, pillanatfelvételt készítve arról, hogyan kezdi átalakítani ez az új megközelítés a csillagászati és fizikai kutatásokat Magyarországon.

A zene egyesítő ereje – Beethoven-est Martonvásáron

A zene egyesítő ereje – Beethoven-est Martonvásáron

Kutatók, tudományszervezők, közéleti személyiségek és diplomaták részvételével tartották meg a martonvásári Brunszvik-kastély parkjában a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hagyományos komolyzenei koncertjét.

Felvállalni a magyar gyökereket – Az MTA külső tagjainak világtalálkozója a 200 éves évforduló alkalmából

Felvállalni a magyar gyökereket – Az MTA külső tagjainak világtalálkozója a 200 éves évforduló alkalmából

2025. május 8–9-én rendezik az MTA Székházban a Külső Tagok Tudományos Szimpóziumát, amelyen számos magyar vagy Magyarországhoz kötődő Nobel- és Abel-díjas tudós is részt vesz. Az egyik szervezővel, Tigyi Gáborral, a Tennessee-i Állami Egyetem orvosi karának professzorával beszélgettünk a szimpózium céljairól, illetve az MTA külső tagjainak szerepéről a magyar tudományosságban.

Kurtág György nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat Kurtág György nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat

Kurtág György nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat

Kurtág György zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és annak zenetudományokat is magában foglaló I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya felterjesztésére. „Kurtág György zenéje hozzájárul a világ kulturális örökségéhez” – indokolta döntését a rangos izraeli kitüntetést odaítélő nemzetközi zsűri.

TOVÁBB
Az Akadémia épülete, ahogy csak nagyon ritkán láthatjuk – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza Az Akadémia épülete, ahogy csak nagyon ritkán láthatjuk – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza

Az Akadémia épülete, ahogy csak nagyon ritkán láthatjuk – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza

A 2025-re, az Akadémia fennállásának 200. évfordulójára szépülő MTA Székház architektúrája és ornamentikája összességében a reneszánsz és az antik-hellenizáló elemek harmóniáján alapul. Az 1865-ben átadott épület hosszas stílusvita után végül neoreneszánsz palotaként épült fel, és vált Budapest egyik emblematikus építményévé. Felújítása hétről hétre újabb érdekességekkel szolgál.

TOVÁBB
Ezerarcú fizikai-kémia: világunk építőkövei – Videón az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozás Ezerarcú fizikai-kémia: világunk építőkövei – Videón az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozás

Ezerarcú fizikai-kémia: világunk építőkövei – Videón az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozás

Cikkünkben megnézhető a Kémiai Tudományok Osztálya Fizikai-kémiai Tudományos Bizottságának ünnepi tudományos ülésén készült felvétel. A tanácskozáson adták át a Polányi Mihály-díjat. Az elismerést az MTA Fizikai-kémiai Tudományos Bizottsága adományozza évente a fizikai kémia területén az előző 5-10 éves időszakban elért nemzetközi jelentőségű magyar tudományos eredmény jutalmaként. A tudományos ülésen a Polányi Mihály-fődíj és a Polányi Mihály fiatal kutatói díj nyertesei is előadásokban foglalták össze kutatási eredményeiket.

TOVÁBB
Lendületesek: Horváth András Attila Lendületesek: Horváth András Attila

Lendületesek: Horváth András Attila

Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy az epilepsziával összefüggő kérgi hiperexcitabilitás (vagyis az idegsejtek túlzott aktivitása) és a kognitív hanyatlással járó kórképek (például a demencia) között kapcsolat van. Az e kapcsolat hátterében meghúzódó mechanizmust igyekszik feltárni munkatársaival Horváth András Attila, az Országos Mentális Idegsebészeti és Idegtudományi Intézet Neurokognitív Kutatási Központjának igazgatója és az MTA-OMIII Lendület Neurokognitív Kutatócsoport vezetője. Eredményeik a kezelés új célpontjaihoz vezethetnek el.

TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: a hazugság – Videón Kleiber Judit nyelvész előadása Útikalauz a káoszhoz: a hazugság – Videón Kleiber Judit nyelvész előadása

Útikalauz a káoszhoz: a hazugság – Videón Kleiber Judit nyelvész előadása

Mit tekintünk hazugságnak? Minden hazugság megvetendő? Hogyan változik a hazugság megítélése a különböző kultúrákban? Milyen nyelvi eszközök szolgálnak a becsapás felismerésére? Mi alapján vonunk le következtetéseket? Miért fontos a következtetéseink minősége a döntéseink szempontjából? Mit értünk sugallt állítások alatt? Miként kezeljük a mellébeszélést és a féligazságokat? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Kleiber Judit nyelvész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB
Lendület-csoport a sötét anyag nyomában Lendület-csoport a sötét anyag nyomában

Lendület-csoport a sötét anyag nyomában

Az Európai Űrügynökség nemrégiben közzétette a Euclid űrtávcsővel készített első látványos felvételeket, ezzel demonstrálták az új teleszkóp páratlan képességeit. A Euclid által gyűjtött adatokat egy több ezer kutatóból álló nemzetközi konzorcium fogja elemezni a következő években. E konzorcium résztvevői a Kovács András, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa által vezetett MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport tagjai is.

TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: tények és tudomány – Videón Tuboly Ádám előadása Útikalauz a káoszhoz: tények és tudomány – Videón Tuboly Ádám előadása

Útikalauz a káoszhoz: tények és tudomány – Videón Tuboly Ádám előadása

Hogyan kapcsolódik a ruhaválasztásunk a hideg racionalitáshoz? Mit jelent valójában a tudomány? Melyek az erősségei és a hibái? Mit nevezünk tényeknek? Hogyan segítenek a dinoszauruszok a tények megértésében? Mennyire tekinthető befejezettnek a tudomány? Ezekre a kérdésekre is választ adott Tuboly Ádám tudományfilozófus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB
Lendületesek: Juhász Gábor Lendületesek: Juhász Gábor

Lendületesek: Juhász Gábor

A sejtek egészséges működése elképzelhetetlen a hibás vagy már felesleges anyagaik, illetve a bekebelezett anyagok megemésztése, lebontása nélkül. Ha ez a rendszer nem működik megfelelően, annak számos kóros következménye lehet. E sejten belüli lebontó folyamatok a lizoszómáknak nevezett, membránnal határolt hólyagok közreműködésével zajlanak. Ezeket kutatja Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és a Lizoszomális Degradáció Kutatócsoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával.

TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: kijózanító véletlenek – Videón Keszthelyi Gabriella előadása Útikalauz a káoszhoz: kijózanító véletlenek – Videón Keszthelyi Gabriella előadása

Útikalauz a káoszhoz: kijózanító véletlenek – Videón Keszthelyi Gabriella előadása

Mit jelent a születésnap-paradoxon? Hogyan fordulhat elő, hogy egy az álmunkban látott szimbólum később a nézett sorozatunkban is megjelenik? Milyen kapcsolat van a káosz és egy Szűz Mária-mintára égett pirítós között? Valóban igaz-e, hogy ami véletlen, az előrejelezhetetlen? Ezekre a kérdésekre is választ adott Keszthelyi Gabriella matematikus a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB
Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Milyen összefüggés mutatható ki a mézelő méhek számának drasztikus csökkenése és a növényvédő szerek használata között? Hogyan csökkenthető ivóvizeinkben a gyógyszerhatóanyagok mint szerves szennyezők jelenléte? Életképes alternatívát jelenthet-e a komposztált pelletált baromfitrágya a környezeti hatások szempontjából a műtrágyákkal szemben? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB
Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni

Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói egy korábbi Lendület-pályázat révén beszerzett szuperrezolúciós (rendkívül nagy felbontású) mikroszkóp segítségével feltárták, hogy az idegsejtek végződésein lévő kannabinoidreceptorok hogyan szabályozzák a szinapszis erősségét. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.

TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz:  a tudományos műveltség – Videón Zemplén Gábor tudománytörténész előadása Útikalauz a káoszhoz:  a tudományos műveltség – Videón Zemplén Gábor tudománytörténész előadása

Útikalauz a káoszhoz: a tudományos műveltség – Videón Zemplén Gábor tudománytörténész előadása

Milyen volt a tudomány régen? Miért szikrázott egy angol filozófus zoknija éjszakánként? Hogyan születnek a tények? Milyen a tudomány természete? Mi köze volt Benjamin Franklinnek a pulykákhoz? Mitől védi meg a tudomány a társadalom tagjait? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Zemplén Gábor tudománytörténész a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB
Big Five 100 – Videón a legendás matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia Big Five 100 – Videón a legendás matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia

Big Five 100 – Videón a legendás matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia

A Fejér Lipót által „Big Five”-nak nevezett matematikusok születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi jubileumi konferenciát szervezett az MTA Matematikai Tudományok Osztálya. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben rendezett ünnepségen személyesen köszöntötték az idén 100. születésnapját ünneplő Fuchs Lászlót, aki az Akadémia elnökétől átvette a külhoni magyar tudósoknak adható legrangosabb akadémiai kitüntetést, az Arany János-életműdíjat. A rendezvényen készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB
Magyarország 20 éve az Európai Unióban: A gazdaság- és területpolitika jelene és jövőbeli kihívásai – Videó a közgyűlési tanácskozásról Magyarország 20 éve az Európai Unióban: A gazdaság- és területpolitika jelene és jövőbeli kihívásai – Videó a közgyűlési tanácskozásról

Magyarország 20 éve az Európai Unióban: A gazdaság- és területpolitika jelene és jövőbeli kihívásai – Videó a közgyűlési tanácskozásról

Magyarország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz óriási jelentőségű esemény az ország történetében. De mit értünk el az integrációs folyamatban? Erre a kérdésre keresték a választ az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódó konferencia résztvevői, akik elsősorban a régió hasonló adaptációs folyamataiba illesztve tekintették át az elmúlt két évtized történéseit, tapasztalatait.

TOVÁBB
Nehéz sorsú, tudományos pályára készülő tehetségeknek gyűjt az Akadémia Nehéz sorsú, tudományos pályára készülő tehetségeknek gyűjt az Akadémia

Nehéz sorsú, tudományos pályára készülő tehetségeknek gyűjt az Akadémia

A 2024. évi közgyűlés döntése értelmében a következő egy évben a gyűjtés célja a nehéz sorsú, tudományos pályára készülő és tehetségesnek mutatkozó fiatalok tanulmányainak támogatása lesz. A tavalyi, 196. akadémiai közgyűlésen meghirdetett jótékonysági gyűjtés eredményeként több mint 12 millió forinttal támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szociális programjának megvalósulását a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB
Robusztus térállvány, új tető és egy meglepetéscímer – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza Robusztus térállvány, új tető és egy meglepetéscímer – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza

Robusztus térállvány, új tető és egy meglepetéscímer – Videón az MTA Székház felújításának újabb szakasza

Tekintélyes méretű térállvány épült az MTA Székház Duna felőli oldalán, hogy megkezdődhessen a harmadik emeleti tetőtér felújítása, valamint a tetőszerkezet cseréje. Az állványzatba teher- és személyszállításra alkalmas felvonó épült, és különleges szerkezetének köszönhetően a felállításához meg sem kellett fúrni a műemlék épület kőburkolatát. Időközben befejeződtek az előző fázis munkálatai, a Díszterem freskói visszanyerték eredeti pompájukat, és még egy elfeledett országcímer is előbukkant a mennyezeti festékrétegek alól. Utóbbiról részletesebben is beszámolunk a közeljövőben.

TOVÁBB
Az MTA 197. közgyűlésének határozatai Az MTA 197. közgyűlésének határozatai

Az MTA 197. közgyűlésének határozatai

A Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésén számos előterjesztésről határozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete személyes, jelenléti ülésen, illetve a szavazásra jogosult tagok előzetes véleménynyilvánítását követően a távollévők közötti elektronikus szavazással.

TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: a manipuláció nyelvi eszközei – Videón Schnell Zsuzsanna kognitív nyelvész előadása Útikalauz a káoszhoz: a manipuláció nyelvi eszközei – Videón Schnell Zsuzsanna kognitív nyelvész előadása

Útikalauz a káoszhoz: a manipuláció nyelvi eszközei – Videón Schnell Zsuzsanna kognitív nyelvész előadása

Mit jelent a „mentek” szó? Hogyan kommunikál Jane Austen főhősnője? Mik azok a szókratészi kérdések? Mi a sikeres társalgás alapja? Melyek a manipuláció nyelvi eszközei? Miért fontos, hogy milyen véleménybuborékban élünk? Ezekre a kérdésekre is választ adott Schnell Zsuzsanna kommunikációkutató a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásában.

TOVÁBB

Ben Feringa Nobel-díjas kémikus látogatása Budapesten Ben Feringa Nobel-díjas kémikus látogatása Budapesten

Ben Feringa Nobel-díjas kémikus látogatása Budapesten

2024. május 15. és 17. között a Magyar Tudományos Akadémia meghívására Budapestre látogatott Bernard Lucas Feringa holland kutató, aki 2016-ban kapott megosztott kémiai Nobel-díjat a molekuláris gépek megalkotásáért. A házigazda Perczel András, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke volt.

TOVÁBB
Az MTA doktorai: Csoknyai Tamás a magyar épületek energiahatékonyságáról Az MTA doktorai: Csoknyai Tamás a magyar épületek energiahatékonyságáról

Az MTA doktorai: Csoknyai Tamás a magyar épületek energiahatékonyságáról

Amikor Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék vezetője, az MTA doktora elkezdte a lakóépületek energiafelhasználását kutatni, még nem voltak hozzáférhető adatok a magyarországi helyzetről. Ezért kutatómunkájának első szakaszában az egyik legfontosabb eredménye a minden tekintetben reprezentatív adatbázis létrehozása volt. Ennek segítségével már nemzeti stratégiát lehetett alkotni, illetve összehasonlító vizsgálatokat lehetett végezni, amelyekből kiderült, hogy a magyar épületek energiahatékonysága jelentősen elmarad a visegrádi országok szintjétől, ezen pedig főként a hőszigeteléssel lehet változtatni.

TOVÁBB
Útikalauz a káoszhoz: középiskolásoknak készített videókat az Akadémia Útikalauz a káoszhoz: középiskolásoknak készített videókat az Akadémia

Útikalauz a káoszhoz: középiskolásoknak készített videókat az Akadémia

Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban címmel rövid videókat tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében készült előadás-sorozat a mai, hazugságokkal teli világban való eligazodáshoz kínál kapaszkodókat.

TOVÁBB
Víz, talaj, levegő, energia – Stratégiai jelentőségű kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében Víz, talaj, levegő, energia – Stratégiai jelentőségű kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében

Víz, talaj, levegő, energia – Stratégiai jelentőségű kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében

Három nagy nemzeti tudományos program kezdte meg a működését az Akadémia koordinálásával 2022 végén: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. A négyéves programok közül a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program eddigi eredményeiről és a további célkitűzésekről beszélgettünk a kutatási program elnökével, Bozó László akadémikussal, valamint a konzorciumvezető intézet, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, egyben a program egyik társelnökével, Garamszegi Lászlóval.

TOVÁBB
MTA Kiváló Kutatóhely: Első ízben kapták meg a rangos címet vállalkozások keretében működő kutatóhelyek – Videós összefoglaló az ünnepélyes oklevélátadásról MTA Kiváló Kutatóhely: Első ízben kapták meg a rangos címet vállalkozások keretében működő kutatóhelyek – Videós összefoglaló az ünnepélyes oklevélátadásról

MTA Kiváló Kutatóhely: Első ízben kapták meg a rangos címet vállalkozások keretében működő kutatóhelyek – Videós összefoglaló az ünnepélyes oklevélátadásról

Hét cég – két agrár-élelmiszeripari, egy az orvostudományok területén működő, három gyógyszerkutató, valamint egy a fizikai kutatások területén működő vállalkozás – nyerte el az MTA Kiváló Kutatóhely címet. Az egyéni tudományos kiválóságot elismerő MTA doktora cím és a tudományos intézményekre 2022-ben kiterjesztett minősítés után mostantól vállalkozások keretében működő kutatóhelyek is részei lehetnek az Akadémia minőségbiztosítási rendszerének.

TOVÁBB
Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák

Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák

Közös nyilatkozatban hívják fel a figyelmet a tudomány és a kutatás fontosságára a 27 EU-tagállam tudományos akadémiái vagy annak megfelelő tudós testületei. A nyilatkozat az aláírók szándéka szerint minden, az EP-választáson induló képviselőjelölthöz és tágabban értelmezve minden érdeklődőhöz szól, emlékeztetve a jelölteket arra, hogy az Európai Unió jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Freund Tamás elnök írta alá.

TOVÁBB
„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval „A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval

„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé választotta Barabási Albert-László hálózatkutató fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a bostoni Northeastern Egyetem professzorát és a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszorát. Barabási szerint a hálózattudomány, noha a fizikából, a matematikából és a számítástudományból táplálkozik, mára önálló tudományággá vált, amely olyan felfedezésekhez segítette hozzá a legkülönfélébb területek kutatóit, amelyek a klasszikus vizsgálati módszerekkel elérhetetlenek lettek volna.

TOVÁBB
  • 2176 találat
  • További