A Patkós András által professzionálisan irányított program népszerűsége az elmúlt években folyamatosan nőtt. A 150 iskolát megmozgató kutatásban már közel 700 fő vesz részt, közel felük gyakorló pedagógus. 83 résztvevő PhD-fokozata megszerzésén dolgozik. A program pozitív hatása nem csak a szakmai fejlődésben érhető tetten, a programban részt vevő pedagógusok önértékelése is sokat javult.

A csoportok éves jelentéseit anonim hazai szakértők bírálták el, idén immár harmadízben. Az elmúlt évek során a szakértők is egyre kifinomultabb véleményt alkotnak, támasztanak világos elvárásokat egy-egy csoport további munkájával kapcsolatban. A kutatócsoportoknak minden évben angol nyelven is el kellett készíteniük szakmai beszámolójukat, amelyet 14 csoport esetében vezető európai szakértők is véleményeznek.

A tanári közösségtől várt kutatói attitűd követelménye kezdetben túl szigorúnak tűnt. A nemzetközi tantárgy-pedagógiai megjelenés előfeltétele, hogy a tantermi tanulói kísérletek hatékonyságát a pedagógiai mérések módszertanát követve mérjék, adataik elemzéséhez a tudományosan elfogadott statisztikai eljárásokat alkalmazzák. A kezdeti nehézségek után a legtöbb kutatócsoport teljesítette azt az elvárást, hogy hazai és nemzetközi szinten publikáljon, és nemzetközi konferenciákon is megméresse magát. Négy kiemelkedő jelentőségű nemzetközi tematikus konferenciát szerveztek, tíz csoportnak jelent meg már magasan jegyzett nemzetközi folyóiratban publikációja, és szinte valamennyinek van elbírálás alatt lévő kézirata. Minden kutatócsoportnak saját honlapja van, ahol a nyílt hozzáférésű tartalmakat, tananyagokat közzéteszik. Több csoport vezető munkatársai bekapcsolódtak a hazai közoktatási tantervek és tananyagok állami fejlesztési feladataiba is.

A négyéves kutatási program zárókonferenciájára 2020. március második felében kerül sor. Az MTA Székházban megrendezésre kerülő ünnepségen a programban részt vevő kiváló gyakorló pedagógusok elnöki elismerésben részesülnek.

Rövid szemelvények a 2019. évi beszámoló előadásokból

A Művészeti oktatás munkacsoport 2019. június 20-21-i beszámolója bizonyítékokkal szolgált arra az általános felvetésre, hogy a zene, a mozgás és a kreativitás a tanulók egyéb kompetenciájának a fejlődéséhez is hozzájárul. Javul az olvasási készségük, a szövegértésük, és a nyelvtanulásban is jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik rendszeresen sportolnak vagy zenét tanulnak.

Három munkacsoport, az Egészségtudomány-biológia, a Természettudományi-matematikai-informatikai oktatás és a Bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoport 2019 novemberében tartotta meg utolsó kötelező beszámoló konferenciáját.

„A művészet és a tudomány kéz a kézben járnak” – Az Egészségtudomány-biológia munkacsoport 2019. november 8-án az MTA Szegedi Területi Bizottságának székházában rendezte meg beszámoló konferenciáját, ahol Széll Márta a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese köszöntötte a résztvevőket. A kutatócsoportok és munkacsoportok közti kommunikációt jól tükrözi, hogy a tanácskozás nyitóelőadására Janurik Mártát, az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport vezetőjét kérte fel a munkacsoport, aki arról beszélt, hogy a zeneterápia hatására az agyban műszeres vizsgálatokkal igazolhatóan morfológiai változások figyelhetők meg hétéves kor előtt, és erős korreláció mutatkozik a kottaolvasás és a szövegértés között.

Győri Miklós, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: az autizmusra nem szabad betegségként tekinteni, a pszichológusok neurokognitív fejlődési zavarnak tartják. A sajátos nevelési igényű, autizmussal élő gyermekek iskolai jóllétének javításához minden szereplő (pedagógusok, kutatók, szülők, gyermekek, iskola) együttműködésére szükség van. Fontos, hogy az autizmussal élő gyermekek integrációját elsősorban környezeti feltételeik javításával segítsük. A kutatócsoport Csillagbusz című mesekönyve 2017-ben innovációs kategóriában megkapta Az év gyerekkönyve díjat a 88. Ünnepi Könyvhéten.

Falus András, az MTA-SE Egészségnevelés Kortárs-Oktatással Kutatócsoport vezetője bevezetőjében elmondta, egészségnevelési programjuk keretében iskolákban népszerűsítették az egészséges attitűdöt, ismertették a helyes kézmosás szabályait, amelynek hatékonyságát a gyerekek egy UV-lámpás készülék segítségével maguk is ellenőrizhették, illetve a napi rendszeres folyadékpótlás fontosságára hívták fel a figyelmet. A program időközben az újraélesztés oktatásával is kibővült.

„Mikor és miért lehet veszélyes egy tojás?” – Burján Katalin MTA-SZTE Mikrobiológia és Egészségnevelés Szakmódszertani Kutatócsoportja újabb játékos alkalmazást fejlesztett ki. Az oltással és a nemi betegségekkel kapcsolatos ismeretanyag bővítése után ezúttal a házikedvencek és a háziállatok által terjesztett betegségekre hívják fel a diákok figyelmét. A kutatócsoport vizsgálja a játékos tanulási módszerek (game-based-learning vagy gamifikáció) hatékonyságát a gyermekek érdeklődésének felkeltésében és a tananyag elsajátításában .

2019. november 15-én Budapesten tartotta beszámoló konferenciáját a Természettudományi-matematikai-informatikai oktatás munkacsoport az ELTE Természettudományi Karán. Konferenciakiadvány a Természettudományi-matematikai-informatikai oktatás munkacsoportja 3. beszámolókonferenciájáról

Benedek András MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoportja a 2016-ban elindított, ún. mikrotartalmakkal (tananyagegységekkel) foglalkozó füzetsorozatuk VIII. részét mutatta be. A digitális környezetben mikrotartalmakra és vizuális közlésekre alapozott új tartalomfejlesztési módszerek innovációt jelenthetnek a szakképzésben. A kutatócsoport tapasztalata szerint „nemcsak a tananyag nyílt meg, hanem a diákok is”, hiszen a mikrotartalmak fejlesztése interaktív folyamat, amely vizuális formában is segíti a tananyag elsajátítását, és személyre szabott tudástárak kialakítására is lehetőséget biztosít. A tananyaggyűjtemény itt érhető el: http://mikrotartalmak.hu/.

A Varga Tamás 100. születésnapja alkalmából rendezett nemzetközi matematikadidaktikai konferenciáról (2019. november 6–8.) számolt be a Vancsó Ödön vezette MTA-ELTE Korszerű Komplex Matematikaoktatás Kutatócsoport. A konferencia fő célja volt, hogy nemzetközi kontextusba helyezze Varga Tamás munkásságát, és megvitassa jelentőségét a mai matematikaoktatás szempontjából, továbbá hogy fórumot biztosítson a matematika oktatásáról szóló kurrens nemzetközi kutatásoknak, és hogy erősítse a magyar és a nemzetközi matematikadidaktikai kutatások közötti kapcsolatokat.

Gingl Zoltán MTA-SZTE Műszaki Informatika Szakmódszertani Kutatócsoportja a digitális méréstechnika olyan kérdéseivel foglalkozik, amelyek alkalmasak arra, hogy középiskolás diákok és tanáraik egyaránt megismerkedjenek a modern szoftveralapú eszközök és számítógép-vezérelt mérések elméletével és gyakorlatával. Arduino-alapú eszközöket programoznak különféle használatra. A kutatócsoportnak már két Arduino-alapú fejlesztése is van, az első a szívritmus mérésére és elemzésére alkalmas Fonokardiográfia, a második pedig az EDAQuino univerzális adatgyűjtő alkalmazás. Az Arduino alkalmazásával a diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy önállóan, saját elképzeléseik szerint tervezzenek és valósítsanak meg kísérleti elrendezéseket, mérési ötleteket, modellezzenek különféle problémákat.

Juhász Péter kutatócsoportja, az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport beszámolt a Repülő Iskola kísérleti csoportok tapasztalatairól. A program célja, hogy minél több diákot megismertessen az ún. felfedeztető matematikatanítási felfogással, valamint hogy olyan matematikából tehetséges diákokat kutasson fel, akik nem jutottak el a speciális matematikatagozatokra, illetve a tehetséggondozásban kiemelkedő gimnáziumokba. A Repülő Iskola egyértelműen sikeres a „kallódó tehetségek” felkutatásában, de a tapasztalatok ambivalensek. A szakgimnáziumok kb. harmadában nem alakul ki az a munkamorál, ami a gimnáziumokban; az átlag ugyan nem rossz, de nagy az eredmények szórása. A programban részt vevő gyerekek egyértelműen bátrabban gondolkodnak egy adott probléma megoldásán, mint a kontrollcsoportban.

A Tél Tamás vezette MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport ezúttal a dinamikatanítás modern módszereiről szerzett tapasztalatairól számolt be. Feltételezésük szerint az erő, a mozgás és a mozgást jellemző grafikonok szimultán megjelenítése egyedülálló lehetőséget biztosít: az erőfogalom bevezetésére és elmélyítésére, a Newton-törvények szemléletes tanítására, valamint a program által kezelt erőtörvények (nehézségi, rugó- és súrlódási erő) oktatási nehézségeinek leküzdésére. A oktatási kísérletben a Design Based Research (DBR) elvei szerint, valós iskolai körülmények között összesen mintegy 800 diákot vizsgáltak: felük hagyományos módszerekkel tanulta a dinamika témakörét (referenciacsoport), felük a szimulációs programmal támogatva (kísérleti csoport). Az eredmények statisztikai értékelése azt mutatja, hogy a kísérleti csoportok szignifikánsan jobban teljesítettek az utóteszten.

A Farsang Andrea vezette MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport célja egy problémaorientált oktatási lehetőségeket és digitális technológiai újításokat kínáló eszközfejlesztés megalapozása a földrajzoktatás módszertani megújítására. A 8–13. évfolyamok számára alkalmazható munkalapok lehetővé teszik Magyarország egyes kiválasztott kistájainak, régióinak és városainak problémacentrikus feldolgozását, s mintául szolgálnak más tananyagrészek hasonló megközelítéséhez. Az első mérések azt jelzik, hogy a hagyományos topográfia-alapú feladatoknál nincs szignifikáns különbség a két csoport között, míg az új típusúaknál (pl. földrajzi szövegértés, gondolkodási, problémamegoldó képesség) van, a kísérleti csoport javára.

Az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport Korom Erzsébet vezetésével a kémia, biológia és fizika oktatásának módszertani fejlesztését vállalta, a középiskolás korosztály természettudományos gondolkodásának fejlesztését tűzve ki céljául. A kémia tanításában a kutatási készségek, a biológia tanításában pedig az analógiás gondolkodás fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. A fizika kultúrtörténetét a fizika tantárgy tanulása során több példán keresztül ismerik meg a diákok, egy-egy felfedezés folyamatának lépéseit nyomon követve, elemezve formálódik a tudományos kutatásról való tudásuk. A kutatócsoport továbbá gondolkodásfejlesztő feladatokat dolgozott ki a biológia, a fizika és a kémia tantárgy tananyagához, és a tantárgyak közötti kapcsolatokat erősítő, ezáltal a komplex, rendszerszintű gondolkodást ösztönző foglalkozásterveket készített.

Az MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport Szalay Luca vezetésével a tanulók kísérlettervező képességeit vizsgálja a „receptszerűen” végrehajtandó feladatokat végző kontrollcsoportokkal szemben. Eredményeiket különböző társadalmi és szociológiai vizsgálatoknak vetették alá, amelyek során arra az érdekes összefüggésre figyeltek fel, hogy az alkalmazott ANCOVA-elemzés eredménye szerint a szociológiai paraméterek közül egyedül az anya iskolai végzettségének van szignifikáns hatása a gyermekek elemző gondolkodására. A tanulmányi rangsor élén álló iskolák tanulói jobb eredményeket értek el a kísérlettervezés alteszten, jobban szeretik a kémiát, ugyanakkor kevésbé tartják fontosnak a kísérleteket, és kevésbé szeretik a kísérlettervezést.

A Bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoport 2019. november 27-én Debreceneben tartotta beszámoló konferenciáját, amelynek az MTA Debreceni Területi Bizottságának székháza adott otthont. Innováció az oktatásban - Konferenciakiadvány a Bölcsészeti és Társadalomtudományi munkacsoportjának előadói konferenciájáról

A kutatócsoportok közül először a Bartha Csilla vezette MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport tartotta meg előadását. A kutatócsoport rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi rendezvényeken, ahol a siket hallgatók és előadók számára a jeltolmácsi feladatokat saját fiatal kutatóik látják el. Két fő kutatási területük a hátrányos helyzetű roma és a siket fiatalok felzárkóztatása a nyelvi akadályok leküzdésével. Hiánypótló és felbecsülhetetlen értékű a kutatócsoport által létrehozott, több mint 30 000 videófelvételt tartalmazó, online ingyenesen elérhető jelnyelvszótár (http://jelesely.hu) vagy a magyar betűket leképező daktil abc. Meséket készítenek siket és roma gyerekek részére, legújabb célkitűzéseikben magyar szépirodalmi művek jelnyelven való tolmácsolása szerepel, hogy biztosítsák az átjárást a siket fiataloknak, hogy a későbbiekben önállóan is képesek legyenek egy irodalmi művet élvezettel olvasni.

Polonyi Tünde MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoportja bemutatta saját fejlesztésű, HANNA elnevezésű, digitális angolnyelv-oktató tananyagát. A HANNA egy olyan digitális felület, amely közvetlenül támogatja az iskolai nyelvórákat, de a tanulói önállóságra is épít. A program jelenleg holland és angol nyelven létezik. A tapasztalatuk azt mutatja, hogy a gyerekek nagyon szeretik az órákon a digitális eszközök használatát, és nagyon várják ezeket az órákat. A játékos szoftver egy tankönyvfüggetlen, mindenki számára elérhető tananyag, amelyhez pdf-formátumú tanári kézikönyv is tartozik.

„Dilemmás” bibliai történetek különböző értelmezéseinek vizsgálati eredményeiről számolt be az MTA-PPHF Valláspedagógiai Szakmódszertani Kutatócsoport Kovács Gusztáv vezetésével. Az érzelmi feszültséget keltő ismert bibliai történetek jelentése a mai társadalomban már valószínűleg más, mint a maga korában. Sok elbeszélés a mai ember számára már ismeretlen helyzeteket mutat be. A feszültség beengedése a személyiségtől és a helyzettől függően változó, a tanulságos történetek lényege éppen az lenne, hogy ezeket a történeteket újra és újra átgondoljuk, hiszen nincs rájuk feltétlenül egzakt magyarázat. A felmérések ezt mutatják, hogy főként a hitoktatók vallják és tanítják a betanult ortodox válaszokat.

Az MTA-ELTE Digitális Írástudás és Irodalomoktatás Kutatócsoport Molnár Gábor Tamás vezetésével mindenekelőtt a digitális médiumoknak a magyartanításra gyakorolt hatását, a digitalitásban rejlő lehetőségeknek a módszertani, didaktikai kiaknázhatóságát igyekszik felmérni. A kutatás hosszú távú céljai közé tartozik, hogy pontosabb képet kapjanak az IKT médiumának a szövegértési és szövegalkotási kompetenciák fejlesztésében betöltött szerepéről, felmérjék a digitális kompetencia fejlesztésének lehetőségét a magyaróra keretei között, valamint lehetőségeket keressenek a magyartanítás aktív és interaktív szemléletének megvalósítására a korszerű IKT eszközök használata mellett.

A szakmai blokkot Jancsák Csaba MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoportjának beszámolója zárta le. A kutatócsoport komoly nemzetközi sikereket ért el a második világháború, a holokauszt és az 1956-os forradalom tanításával. Míg a holokauszt oktatásánál az érzékenyítés, addig az 1956-os forradalomnál a hiteles ismeretanyag átadása jellemző. A tények hiteles átadásához videófelvételeket és interjúkat használnak fel az órákon. A kutatásban részt vevő tanárok óráin készült videófelvételeket elemezve azt találták, hogy sok történelmet oktató tanár brillírozik az órán, nagyon jó előadásokat tartanak, de a gyerekek órai aktivitása háttérbe szorul. A kutatócsoport új célkitűzése, hogy olyan tantervet dolgozzanak ki, amely lehetőséget ad rá, hogy a gyerekek kerüljenek előtérbe az órákon.

/bélyegkép: Photo by fran innocenti on Unsplash/