MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport

Kutatócsoport-vezető: Farsang Andrea

Kutatócsoport elnevezése angolul: MTA-SZTE Research Group on Geography Teaching and LearningAz oldal tartalma jelnyelven

Farsang Andrea

Farsang Andrea 1991-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen matematika–földrajz–számítástechnika szakos középiskolai tanárként. 1991-től az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék oktatója, docense. PhD-disszertációját „A talaj nehézfém-tartalmának térbeli eloszlása mátrai mintaterületen, különös tekintettel az antropogén terhelésre” címmel 1997-ben védte meg. 2010-ben habilitált a Szegedi Tudományegyetemen.
Számos külföldi tanulmányúton, illetve ösztöndíjas programon vett részt, tudományos pályafutására a legnagyobb hatást az 1992–1993-ban a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen (Frankfurt am Main), majd 1995–1996-ban a Berni Egyetem Talajtani Tanszékén eltöltött egy-egy év jelentette. Több hónapot töltött ezen kívül a tübingeni (1994), valamint a hannoveri (2000) és a kieli tudományegyetemeken (2002) is.
Aktívan részt vett a földrajztanár szak, valamint a környezetmérnök BSc és MSc szakok szakalapítási és szakindítási anyagainak összeállításában. Jelenleg a Talajtan, a Talaj- és vízvédelem, az Alkalmazott talajtan, az Üledék- és talajtani laborgyakorlat, a Környezeti monitoringrendszerek és a Földrajz szakmódszertan tárgyak oktatója.
Az SZTE földrajztanár szak képzésfelelőse, valamint a környezetmérnök BSc és MSc szakok szakfelelőse. 2007 óta a Környezettudományi Intézet vezetőjének helyettese, 2014 óta az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar oktatási dékánhelyettese. Számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet tagja, az MTA Szegedi Területi Bizottság Föld- és Környezettudományi Szakbizottságának titkára.
2015-től az Agrokémia és Talajtan folyóirat társszerkesztője. Számos nemzetközi folyóirat, mint pl. a Geoderma, Pedosphere, Journal of Soils and Sediments, Chemosphere, Journal of Environmental Geography felkért bírálója. 1992 óta összesen hét nyertes OTKA-pályázat témavezetője, valamint számos NKFP-, GVOP-, NKTH-, illetve TÁMOP-támogatású projekt alprogramvezetője volt.
Irányításával több mint 110 szakdolgozat, diplomamunka és 5 PhD-disszertáció készült, jelenleg 4 további folyamatban levő doktori munka témavezetője, 5 szakkönyv, illetve felsőoktatási tankönyv szerzője, 3 további szakkönyv szerkesztője. Tanári felkészítő munkájának sikerességét, diákjai felkészültségét több mint 15, irányításával készült OTDK-helyezett és különdíjas hallgatói dolgozat fémjelzi. Eddigi oktató- és kutatómunkájának elismeréseként 2007-ben Mestertanár Aranyérmet, 2010-ben Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet, 2014-ben az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar hallgatói által adományozott Aranykréta díjat, 2016-ban Rektori Elismerő Oklevelet kapott. 2014-ben szülőhelye, Pázmánd község díszpolgárának választották.

Kutatási téma

Napjaink földrajztanárainak egyik fő feladata, hogy felkészítsék tanulóikat a hagyományos és digitális tömegkommunikációs eszközökből származó, egyre szaporodó információ befogadására, szelektálására és rendszerezésére, a világban végbemenő változások nyomon követésére. Feladatuk az IKT által kínált lehetőségek kiaknázása és ehhez kapcsolódóan a digitális kompetencia fejlesztése a földrajzi problémák és módszerek példáin keresztül. A magyar természettudományos oktatás – így a földrajztanítás – egyik legnagyobb problémája a tanulók kiemelkedő elméleti tudása és annak gyakorlati alkalmazhatósága közötti szakadék. Ez a tendencia tükröződik a nemzetközi felmérések megváltozott tematikájában is. Ugyanakkor a minőségi, alkalmazható tudás az alkalmazásra képtelen, passzív ismereteket tartalmazó tudással szemben gazdasági értékké vált.
Hiányoznak azonban az olyan oktatási segédeszközök, amelyek készen tálalják a tanárok számára azon területspecifikus problémafelvetéseket és a megoldásukhoz használható segédeszközöket, melyekkel e fenti célok elérhetők lennének, s a földrajzórákon a gondolkodtató, problémaorientált oktatás megvalósíthatóvá válna. E cél eléréséhez a legalkalmasabbak a probléma- és gyakorlatorientált tanítást előtérbe helyező módszerek, úgymint a projektmunka, a csoportmunka, a vita stb. A természet- és társadalomföldrajzi folyamatok közötti kapcsolatok elemzése mellett a szülőföld megismerésére való nevelés is különösen fontos, ezért helyeztük kutatásunk és eszközfejlesztésünk középpontjába a Magyarország földrajzát elemző témakörök problémaorientált kidolgozását.

Napjainkban Magyarország földrajzának oktatása új kihívásokkal néz szembe. A társadalom részéről egyre markánsabban fogalmazódik meg az igény, hogy a földrajz tantárgy a mindennapi életben is alkalmazható, praktikus tudást jelenítsen meg. Úgy véljük, a problémaközpontú tanulás gondolatkörének és módszertanának középpontba állításával megtalálhatjuk azokat az innovatív módszereket, amelyek a regionális földrajz, ezen belül hazánk földrajzának tartalmi megújulása mellett az oktatás metodikájának gyakorlatát is képes átalakítani, frissíteni.

A kutatócsoport munkájáról bővebb információ a Szegedi Tudományegyetem honlapjánFő célunk egy problémaorientált oktatási lehetőségeket és digitális technológiai újításokat kínáló eszközfejlesztés révén a földrajzoktatás módszertani megújításának segítése, kiindulási alap nyújtása egyrészt a közoktatásban dolgozó földrajz szakos kollégák, másrészt a diákok számára az interaktív és tanulócentrikus megközelítésen alapuló alkalmazható tudás- és tanulásfejlesztés irányába.
Terveink közt szerepel olyan interaktív feladatlapok és tanári kézikönyv kimunkálása, melyekben az alábbi alapelvek gyakorlati megvalósulása érdekében érvényesülnek a közoktatási módszertan fejlesztési lehetőségei:
• Tanulás tanítása: az önálló ismeretszerzés, tanulás képességének megalapozása, életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodás.
• Alkotó tanulási környezet megteremtése (felfedezés öröme, kreativitás fejlesztése, kommunikáció fejlesztése stb.).
• Tankönyvi megújulás: A Magyarország földrajza témaköréhez tartozó anyagrészek valóban komplex szemléletmódot tükrözzenek, ne a diák/pedagógus szintetizáló készségén múljon a tanulási segédlet hasznossága.
• Információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása (pl. a digitális tábla ne csak vetítőfelületként szolgáljon). A segédanyagba épített QR-kódok alkalmazásával naprakész információk elérése, valamint IKT fejlesztés megvalósítása.
• Konstruktivista tanulási környezet megteremtése, melyben az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik.
• Innovatív, kooperatív tanulásszervezési technikák alkalmazása, amelyek változatossá teszik a tanulási folyamatot, valamint cselekvésre, egyéni kutatásra, ismeretszerzésre és vitára ösztönöznek.
• Problémaközpontú, a mindennapi élet problémáinak összefüggéseire összpontosító, gyakorlatorientált képzéssel tényleges, alkalmazható tudás elsajátíttatása.

A kidolgozott munkáltató feladatlapok, interaktív internetes feladatok, tanári kézikönyvek alkalmazhatóságát a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem tanártovábbképzési gyakorlatában, valamint a pályázathoz csatlakozott általános és középiskolák oktatási gyakorlatában teszteljük. A fejlesztéssel párhuzamosan szakirodalmi adatgyűjtést végzünk, különös tekintettel a haza földrajzát feldolgozó külföldi tankönyvekre, tanári kézikönyvekre. A külföldi kapcsolódó témakörű tankönyvek, tanári kézikönyvek beszerzése, elemzése, tanulmányozása a Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézetben (Georg-Eckert-Institut für Internationale Schulbuchforschung) Braunschweigban valósul meg. Eredményeinket nemzetközi konferenciákon, referált folyóiratokban tesszük közzé. Célunk a projekt megvalósítása során már meglévő nemzetközi kapcsolataink erősítése, a kutatási témához kapcsolódó újabb nemzetközi kapcsolatok kiépítése.

Befogadó intézet

Szegedi Tudományegyetem

Forrás: Farsang Andrea

A kutatócsoport tagjai

• Mészárosné dr. Császár Zsuzsanna egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet
• Dr. Teperics Károly egyetemi docens, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet
• Arday István szerkesztő, középiskolai tanár Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete, Tartalomfejlesztési Igazgatóság
• Balázs Brigitta, biológia-földrajz szakos középiskolai tanár, PhD hallgató, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet
• Dr. Csíkos Csaba egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes, Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet
• Jász Erzsébet, PhD hallgató, DE Természettudományi és Technológiai Kar, Földtudományi Doktori Iskola, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tsz.
• Kádár Anett, szakfordító és tanár, PhD hallgató, SZTE Földtudományi Doktori Iskola
• Dr. Molnár Ernő egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet
• Dr. Nagyváradi László tanszékvezető egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék
• Dr. Pál Viktor egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet
• Dr. Pirkhoffer Ervin egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet
• Száraz Tamás szakvezető tanár, PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium
• Dr. Szilassi Péter egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet
• Szőllősy László mesterpedagógus, közoktatási vezető, Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
• Vati Tamás szakvezető tanár, PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola
• Varjas János PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet
• Dr. Bujdosó Gyöngyi, egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem, Informatikai Kar