Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program

MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport

Kutatócsoport-vezető: Benedek András

Az oldal tartalma jelnyelven


Kutatócsoport elnevezése angolul: MTA-BME Research Group on Open Educational Content Development

Benedek András

Benedek András, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tanárképző Központjának professzora. Az oktatás elméletének és a szakképzés szakmódszertanának megújításával a korunkban végbemenő technológiai változások, különösen a mobilkommunikációs eszközök elterjedésének és tanulásban történő alkalmazásának kérdéseivel foglalkozik. A kutató a nyitott tanulási rendszerek sajátosságait vizsgálva jutott el a tananyag-konstrukciók fejlesztésének kérdésköréhez, mely a lineáris, szövegcentrikus tananyagok alternatívájaként kezeli a vizuális tartalmakban gazdag és hálózati sajátosságokkal rendelkező online tanulásra is alkalmas tartalmi struktúrákat. E folyamatban a szakképzés sajátosságait is mérlegelve, a tanulási motiváció jelentős javítására törekedve, a fejlesztési folyamat nyitottságát szemléltetve jelenik meg a web 3.0-s közösségi tartalomfejlesztés és a hálózati tanulás. Benedek András nevéhez kapcsolódik a digitális pedagógia témakörének a fejlesztése és a nyitott tananyag-konstrukciókhoz kapcsolódó új módszertani elemek közoktatásban és szakképzésben történő bevezetése. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztési Kutatócsoport vezetőjeként tanulmányozza az új tartalomfejlesztési struktúrák oktatási hálózatokba történő bevezetését és szakmódszertani támogatását, valamint ehhez kapcsolódva a szakmai tanárképzés és továbbképzés megújítását.

Kutatási téma

A kutatócsoport a magyar szakképzés sajátosságainak megfelelően iskolai komplex tárgyak esetében vállalkozott a módszertani képzés fejlesztésére. Új koncepciójuk alkalmazásával konkrét elérendő céljuk: komplex tananyagegységek online kialakításával és alkalmazásával a szakmai tanárképzés és gyakorlati képzés szakmódszertani megújítása.
Kutatásuk lényege, hogy a nyitott tananyagfejlesztési folyamatba bevonják a középiskolás tanulókat és a szakmai pedagógusképzésben részt vevő hallgatókat (leendő szakmai tanárokat), és olyan módszertani tudáshoz juttassák őket, mely alkalmas az aktív tanulás – közösségi tartalomfejlesztési elemekkel történő – folyamatos fejlesztésére. Szakmódszertani szempontból az eljárást nyitott tananyagfejlesztésnek (Open Content Development, OCD) nevezik. Az iskolai környezet és a tanulók esetenként a hagyományostól eltérő tanulási késztetése alapján kutatásukban azt feltételezik, hogy a képi tanulást és a gyakorlati megoldásokat a tananyaghoz kapcsolva, az eddigieknél szervesebb módon lehet a tudásreprezentációra aktívan vállalkozók s a tudást elsajátítók számára fejlődési lehetőséget teremteni. E megközelítés a következtetések szintjén új neveléstudományi felismeréseket jelenthet, s joggal feltételezhető, hogy a további kutató-fejlesztő munka a tanítás-tanulás jelentős módszertani korszerűsítésének lehetőségét hordozza magában.
A négyéves időtartamú kutatás eredményeként egy olyan új szakmódszertani tananyagfejlesztési modell kialakítása és gyakorlati bevezetése valósítható meg, melyben – aktív tanári közreműködéssel – hallgatói/tanári aktivitások keretében formálódó, nyitott rendszerű tananyagfejlesztés (OCD) és eljárások gyakorlati alkalmazása a cél. A komplex tárgyi jellegre tekintettel a szakképzés jelentős spektrumában az új típusú elektronikus tananyagok kidolgozására és kipróbálására, az eredményesség ellenőrzésére és a kutatási eredmények értékelő összegzésére kerül sor a középfokú szakképzés tantárgyai vonatkozásában. A kutatás szakmódszertani szempontból jelentős vonása a felhőszolgáltatások igénybevétele. Ez lehetővé teszi a komplex (kapcsolatrendszerében és elemszámában is folyamatosan bővülő) open access módszertani anyagok felhőben történő tárolását. Mindez olyan szolgáltatásokat jelenthet az iskolai felhasználók számára, melyek használata során az adott szolgáltatás nem egy meghatározott, dedikált hardveren zajlik, hanem a szolgáltató hardverein elosztva; azaz elosztott, redundáns szerverek rendelkezésre állását biztosítják jelentős adatvesztés elleni védelem mellett.
A kutatás-fejlesztés során kiemelt feladat a szakképzési partnerintézmények és tanáraik alkotótársi részvételének megteremtése a projekt első fázisában (2016–2018) a megjelölt és a szakmai együttműködésre vállalkozó négy szakképző intézményben. A szakmódszertani fejlesztési folyamat első, kipróbálást jelentő fázisát követően előkészítik a szakmódszertani fejlesztési modell kiterjesztésének megkezdését a futamidő második felében a szakirányú közoktatási intézmények szélesebb körében, létrehozva egy 10-12 iskolából álló szakmódszertani innovatív hálózatot, melyben a tanári-tanulói interaktív nyitott tananyagfejlesztés lehetőségeit a gyakorlatban is elemzik, és hatásait kiértékelik. Az e folyamatban szerzett tapasztalatok alapján ajánlásokat tesznek a szélesebb körű szakiskolai/szakgimnáziumi kipróbálásra, a kísérletek tanulságait pedig beépítik a szakmai tanárképzésbe.

Befogadó intézet

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tanárképző Központja

A kutatócsoport tagjai: Molnár György, Zarka Dénes, Dobozy Gyöngyi, Benedek András, Pap Dalma, Horváth József, Nagy Endre László, Bars Ruth, Horváth Cz. János, Sik Dávid, Feketéné Szakos Éva
Forrás: Benedek András

A kutatócsoport tagjai

Bars Ruth c. egyetemi tanár, Feketéné Szakos Éva egyetemi docens, Horváth Cz. János egyetemi adjunktus, Molnár György egyetemi docens, Nyíri Kristóf akadémikus, Vámos Tibor akadémikus, valamint szakképző iskolákban tanító tanárok (a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Közgazdasági Szakgimnáziumából Dobozy Gyöngyi, a Bolyai János Műszaki Szakgimnázium és Kollégiumból Horváth József, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájából Nagy Endre László, a Budapest Baptista Szakgimnázium, Gimnázium és Sportiskolából Pap Dalma)

A kutatócsoport működési időszaka

2016–2020

A kutatócsoport honlapja

www.ocd.bme.hu

Elérhetőség

E-mail: benedek [dot] a [at] eik [dot] bme [dot] hu

Első éves szakmai beszámoló

Félidős szakmai beszámoló

Harmadik éves szakmai beszámoló

Az oldal tartalma jelnyelven

A kutatócsoport-vezetőről

Kutatási téma