MTA SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport
Kutatócsoport-vezető: Gévayné Janurik Márta
Az oldal tartalma jelnyelven
Kutatócsoport elnevezése angolul: MTA-SZTE Music Education Research Group
Janurik MártaGévayné Janurik Márta a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főiskolai docense. Hegedűművész-hegedűtanári diplomáját 1984-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, PhD-fokozatot 2010-ben szerzett neveléstudományból a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1982 óta a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának oktatója, hegedű főtárgyat, kamarazenét és zenepedagógiai tárgyakat tanít. Az oktatás mellett a Weiner Kamarazenekar, a Salieri Kamarazenekar és a Szegedi Nemzeti Színház koncertmestereként, valamint a Fricsay Vonósnégyes elsőhegedűseként számos hazai és külföldi koncerten lépett fel. Publikációi a zenei képességek fejlődése, a zenei képességek és más kognitív képességek összefüggései, a tanulásban akadályozott és enyhén értelmi fogyatékos gyermekek zenei képességfejlődése, valamint a zenetanulás motivációjának témakörében jelentek meg.
Kutatási téma
Az MTA SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport 2016-ban alakult a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának és Neveléstudományi Intézetének zenepedagógiai és neveléstudományi kutatásokat folytató oktatóiból és doktoranduszaiból. A kutatócsoport célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek hozzájárulnak az ének-zene órák élményszerűbb átéléséhez és a tanulás sikerességéhez. Kutatásaik alapját Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója és elsősorban a hazai módszertani hagyományok jelentik, emellett azonban építenek olyan újszerű módszerekre és eszközökre is, amelyek mind a zenei képességek fejlődését, mind a zenei ismeretek elsajátítását segítik. Kiemelten fontosnak tekintik az ének-zene órák módszertani kultúrájának gazdagítását a 21. századi információs technológia nyújtotta lehetőségekkel. Széles körben alkalmazható, minél egyszerűbb és hatékony eszközökkel szeretnék a tanulók számára örömteli zenei tevékenységgé tenni az énekórákat, így biztosítva számukra az esztétikai nevelés és a sokoldalú képességfejlődés lehetőségeit.
A tervezett módszertani újítások főbb elemei:
• az énekórák módszertani kultúrájának gazdagítása az IKT nyújtotta lehetőségekkel: feladatbankok zenehallgatási, zeneszerkesztési és kottaolvasási/-írási itemekkel, oktatóprogramok és digitális osztálynapló alkalmazása;
• a létrehozott tartalmak tárolására, megosztására alkalmas tárhely és weboldal kialakítása;
• ritmikai készségek játékos fejlesztési lehetőségei módszertani gyűjteménybe foglalva;
• olvasás, kottaolvasás: összefüggéseiket feltáró alapkutatások, kottaolvasás elsajátítását segítő mesék, digitális programok, segédanyagok alkalmazása.
A megvalósításra négy lépcsőben kerül sor. Az első év feladata a koncepció kidolgozása, anyaggyűjtés, a kísérleti kipróbálásra való felkészülés. A program kísérleti bevezetését a második évtől kezdődően szegedi általános iskolákban valósítják meg. Két különböző életkorú csoportot fejlesztenek: az első osztályba lépő gyermekeket és a hetedik osztályosokat. A második évben kb. 400 első osztályos gyermek bevonását tervezik, a harmadik évben pedig várhatóan 280-280 első, illetve hetedik osztályos tanulót vonnak be a fejlesztésbe. A tervezett hatásvizsgálatok a zenei képességek és az iskolai tanulás szempontjából meghatározóan fontos alapkészségek fejlődését, a végrehajtó funkciók alakulását és a tantárgyhoz kötődő motiváció-, illetve attitűdvizsgálatokat érintik. A program megvalósítása során folyamatosan törekednek a tapasztalatok, eredmények publikálására. A módszertani ajánlások végső megfogalmazására, a szakmai közösséggel való megvitatására a negyedik évben kerülhet sor.
A pályázati ciklus alatt keletkező és kipróbálásra kerülő új oktatási anyagok, a tervezett mérésekből származó empirikus adatokkal támogatott új módszertani eljárások várhatóan rövid és hosszú távon is hozzájárulhatnak az ének-zene tantárgy növekvő sikerességéhez, tartalmi és módszertani megújulásához. A bevezetendő új oktatási anyagok és módszerek lehetővé teszik a tanulók aktívabb bevonódását, a zenei tevékenységekben való kreatív részvételét és a zenei képességek fejlődését.
A program sikeres megvalósítását, hatásvizsgálatát követően a kutatócsoport távlati tervei között szerepel a módszertani ajánlások szélesebb körben való bevezetése, további évfolyamokra történő kibővítése, a szakmai közösséggel való megismertetése és szakmai konferenciákon, workshopok alkalmával történő bemutatása.
Befogadó intézet
Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar
A kutatócsoport tagjai
Benedekfi István — SZTE Zeneművészeti Kar, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Buzás Zsuzsanna — Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét; SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Dobos Krisztián — Gyulai István Általános Iskola, Budapest XX.ker.
Józsa Krisztián — SZTE Neveléstudományi Intézet
Mucsi Gergő — Király-König Péter Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, Szeged, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Pethő Villő — SZTE Zeneművészeti Kar
Surján Noémi — Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Szabó Norbert — SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Zsigmond Gábor — Király-König Péter Zeneiskola, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola
Külső szakértő munkatársak:
Bubla Bence — SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája
Kovácsné Koncz Éva —gyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola, Kecskemét
Popovicsné Molnár Andrea — Arany János Általános Iskola, Szeged
Vági Andrea — hegedű-, szolfézs és zeneelmélet tanár
A kutatócsoport működési időszaka
2016–2021
A kutatócsoport honlapja
Elérhetőség
E-mail: janurikm [at] music [dot] u-szeged [dot] hu
