A program 2020. évi (március 27-ére tervezett) ünnepélyes zárását és az oklevelek átadását sajnos a világméretű járvány miatt bizonytalan időre el kellett halasztanunk, de a kutatócsoportok vezetői által elnöki elismerésre javasolt pedagógusok munkáját ezen a fórumon szeretnénk elismerni, akiknek ezúton is gratulálunk és további szakmai sikereteket kívánunk!



Az MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport

18 iskolában, közel 1000 tanulóból alakított kísérleti és kontroll-csoporttal folyamatában vizsgálja négy éven át egyszerű kémia tanulókísérletek megtervezésének elsajátíthatóságát, hatásukat a tanulók ismereteire és a kémia tantárgy iránti érdeklődésükre. A kutatócsoport vezetőjének, dr. Szalay Lucának javaslatára az MTA Elnöke elismerő oklevélben részesíti

Bárány Zsolt Bélát, aki a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola, majd a debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának tanáraként a 24 kísérletből álló sorozathoz

3 kísérlet feladatlapot és tanári útmutatót fejlesztett ki;

Nagyné Hodula Andreát, a budapesti Városmajori Gimnázium tanárát, aki szintén

3 kísérlet feladatlapját és tanári útmutatóját alkotta meg;

és

Dr. Borbás Rékát, a budapesti Szent István Gimnázium tanárát, aki

1 feladatlap és tanári útmutató fejlesztése mellett összesen 1533 db, tanulók által kitöltött, és a tanáraik által kijavított teszt fölüljavítását végezte el.



Az MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport

hátrányos helyzetű, elsősorban roma diákok idegennyelv tanulási motivációját és eredményességét igyekszik támogatni játékos digitális környezet fejlesztésével és eredményességének tesztelésével. A kutatócsoport vezetőjének, dr. Polonyi Tündének javaslatára az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Kinterné Szökőcs Beátát, az esztári Irinyi Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény angol nyelvtanárát, aki innovatív szemléletmódjával és energikus személyiségével kulcsszerepet játszott a HANNA digitális nyelvoktató tananyag kifejlesztésében. Kipróbáló tanárként is nagymértékben hozzájárult az elkészült oktatóanyag sikeréhez, rendkívül színvonalas munkájával elősegítette a pedagógusok közötti tudásmegosztást;

továbbá

Kovács Hajnalkát, a hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola angol nyelvtanárát

és

Pénzes Erikát, a hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola hajdubagosi Sinai Miklós tagiskolájának angol nyelvtanárát,

akik a HANNA digitális nyelvoktató tananyag kipróbáló tanáraiként nagymértékben hozzájárultak az elkészült oktatóanyag fejlesztéséhez és sikeréhez. Tanulóközpontú órai IKT használatuk példát mutatott nyelvtanár kollégáik számára.



Az MTA-LFZE Aktív Zenetanulás kutatócsoport

zeneiskolai környezetben kipróbált módszerekkel, hatásaikat neurofiziológiai vizsgálatokkal is tesztelve, törekszik nagyhagyományú zenei nevelésünk elismert módszereinek megújítására. A kutatócsoport vezetőjének, Nemes Norbert László professzornak javaslatára az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Barabás Edinát, a budapesti Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskola Tagintézmény tanárát, aki

a Kodály nevével fémjelzett iskolai zeneoktatás egyik leghitelesebb közvetítője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete kurzusainak vendégelőadója. A Kutatócsoport munkája elképzelhetetlen az ő sokoldalú gyakorlati tapasztalata nélkül. Az új zenepedagógiai modell fejlesztésében a kezdetektől fogva irányító szerepet tölt be, értékes módszertani tanácsai meghatározzák azon irányok kijelölését, amelyekkel a zenetanári munka gyermek-központú gondolkodása harmóniában áll a kutatók zenei fejlesztési céljaival;

Buda Sárát, a budapesti Kroó György Zeneiskola tanárát, aki

sokoldalú zenepedagógiai tapasztalatával és frissítő véleményalkotásával a kezdetektől fogva inspiratív módon vesz részt az új zenetanítási modellek elméleti bemutatásában és kísérleti, követő tanítási gyakorlatában. Munkája bizonyítja, hogy a kutatócsoport által kidolgozott modell eredményesen alkalmazható sokféle iskolatípusban, s gyakorlata leírásával megalapozza a Kokas-pedagógia jellemzőinek szerves integrálását a hagyományos iskolai zenei munkába;

Farnadi Tamarát, a győri Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola tanárát, aki

kimagasló felkészültséggel, elhivatottsággal és szenvedéllyel járul hozzá a Kokas-pedagógia adaptálásához az általános iskolai ének-zene tanításban, amelynek lényege az éneklés és mozgás harmonikus összekapcsolása. A kutatócsoport munkája keretében több évtizedes gyakorlati tapasztalatával meghatározó módon alapozza meg a dinamikus ének-zene-tanulás zenepedagógiai modelljének kidolgozását.



Az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport

közelmúltunk kibeszéletlen történelmi fordulópontjainak, Magyarország második világháborús részvételének, a magyar zsidóság szervezett elpusztításának és az 1956-os forradalmi népfelkelésnek a fiatalokra hatásos és hiteles tanításához járul hozzá az elbeszélt történelem módszerének alkalmazásával. A kutatócsoport vezetőjének, dr. Jancsák Csabának javaslatára az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Mezei Mónikát a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium történelem-latin szakos tanárát, kutatótanárt,
Jancsákné Majzik Andreát, a SzTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola történelem szakos szakvezető tanárát és
Nagy Tamást, a budapesti Leövey Klára Gimnázium történelem szakos tanárát, mentortanárt,

akik a 2016. évi kezdetektől segítik a kutatócsoport munkáját, aktívan részt vettek és folytatólagosan résztvesznek a tananyagfejlesztésben és a kutatási adatfelvételek eredményes megvalósulásában. Az eredeti terveken felül arra is vállalkoztak, hogy a készülő tanári módszertani kézikönyvhöz tanóráikat a csoport videóra rögzíthesse. Közreműködnek a módszertani e-könyvnek a pedagógusok számára hatékonyan használható megírásában.



Az MTA-SZTE Földrajz szakmódszertani kutatócsoport

20 magyarországi kistérségről készített el új megközelítésű, problémaalapú földrajzoktatási digitális tananyagot. A kutatócsoport vezetőjének Farsang Andrea professzornak javaslatára az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Szőllősy Lászlót, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium földrajztanárát, mesterpedagógust, közoktatási vezetőt, aki

innovatív módszereivel és tankönyveivel dolgozik a modern földrajzszemlélet meghonosításáért. A 21. században alkalmazható tudás elsajátítására ösztönözve, a legmodernebb és legkreatívabb módszerekkel szeretteti meg diákjaival a földrajzot. É cél érdekében aktív részt vállal a kutatócsoport eszközfejlesztő tevékenységében;

Kapusi Jánost, a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma földrajztanárát, aki

14. éve dolgozik két tannyelvű képzésben, a földrajzot pályakezdő kora óta angol nyelven tanítja. A kutatócsoportban kiemelt érdeklődési területe a középiskolai célnyelvű földrajzoktatás kutatása;

Vati Tamást, a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola
1. Számú Gyakorló Általános Iskolájának szakvezető földrajztanárát, aki

a földrajz, mint komplex tantárgy szakmódszertanának értő ismerője. Szerteágazó pedagógiai munkájának része a tehetséggondozás, melynek eredményességét számos versenyeredmény igazolja. A kutatócsoporthoz kapcsolódó munkásságának fókuszában a gyakorlatorientált szemléletmód érvényre juttatása áll.



Az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport

kiépítette a szakképzés szerteágazó tantárgyi rendszerében a konkrét szakterület igényeihez illeszkedő tanár-diák együttműködésen alapuló nyitott tananyagfejlesztéshez a hálózati elérésű eszközök informatikai rendszerét és elkezdte az új oktatási módszer beválásának partneriskolai vizsgálatát. A kutatócsoport vezetőjének Benedek András professzornak javaslatára az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Dobozy Gyöngyit, a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Közgazdasági Szakgimnáziuma közgazdásztanárát, aki

kiemelkedő iskolai gyakorlati munkája mellett rendszeresen publikál, hazai és nemzetközi konferenciákon népszerűsíti a tanári és diák együttműködésen alapuló tananyagfejlesztés új módszertani eredményeit. Példaértékű a projekt módszertani eredményeinek elterjesztésében mutatott aktivitása;

Király Lászlót, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakgimnáziuma és Kollégiuma mérnöktanárát, igazgatót, aki

a szakképzés egyik kiemelkedő oktatási intézményében jelentős szerepet játszik a projekt eredményeinek szélesebb körű, a pedagógusok jelentős rétegét aktivizáló tudástranszfer megszervezésével. Iskolája, mely elektronikai és informatikai képzésekkel foglalkozik, az elsők között alkalmazta a projekt keretében a tananyagtartalom fejlesztési folyamatában a felhőszolgáltatásokat;

Orosz Beátát, a budapesti Meta-Don Bosco Szakgimnázium közgazdásztanárát, a BME doktorhallgatóját, aki

a fiatal pedagógus nemzedék szakmai aktivitásban, gyakorlatban és elméleti kutatásokban egyaránt kiemelkedő teljesítményt mutató tagja. A tanár-diák online kollaboratív fejlesztések empirikus elemzésével új témát emelt be a projekt kereteibe és a szakképzésben eddig nem kutatott kérdéssel foglalkozik.



Az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport

harmadik éve folyó országjáró tehetségkereső Repülő Iskola bemutatósorozatával 2300 gyereket ért el, miközben empírikusan vizsgálják Pósa Lajos felfedeztető matematikaoktatási módszerének alkalmazhatóságát általalános tantervű kísérleti osztályokban. A kutatócsoport vezetőjének, dr. Juhász Péter matematikatanárnak javaslatára az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Barbarics Mártát, a BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma matematikatanárát, az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatóját, aki

a Pósa-módszert átlagos érdeklődésű osztályban vizsgáló kísérlet egyik tanáraként többszörösen összetett körülmények között végzi a kísérletet. Egyrészt osztályát angol nyelven tanítja, másrészt a tanulói teljesítményt játékosított formában értékeli.

Kovács Pétert, a budapesti Szent István Gimnázium matematikatanárát, aki

a Pósa-módszert normál közoktatásban vizsgáló kísérlet másik kísérlet osztályában tanít. Színvonalasan dolgozik a kísérletben, miközben a Repülő Iskola országjáró fázisában is komoly szerepet vállalt a munkából.

Steller Gábort, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium matematikatanárát, aki

a Repülő Iskola program meghatározó alakja, a kezdetektől részt vesz a kidolgozásban és a programon belüli tanításban. Az országjárás feladatainak összeállítása után az első évfolyam egyik csoportját tanította 2 éven keresztül, a diákok legnagyobb megelégedésére.



A Pécsi Püspöki Hittudomány Főiskola Valláspedagógiai Szakmódszertani Kutatócsoportja

a hittételek kijelentésére épülő vallásoktatás helyére narratív személyiségközpontú megközelítést dolgoz ki és aktív ökumenikus programot valósít meg a módszer elterjesztésére. A kutatócsoport vezetőjének, dr. Kovács Gusztávnak javaslatára az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Asztalos Katalint az adácsi Szent Jakab Katolikus Általános Iskola és Sportiskola pszichológusát, akinek

fontos szerepe volt a narratív oktatási módszerek értelemteremtő dimenziójának feltérképezésében és a kutatás módszertani alapjainak megtervezésében. A diákok és a pedagógusok mindennapos tapasztalatairól iskolai praxisa során gyűjtött ismereteinek erőteljes megjelenítésével nagy hatást gyakorolt a kutatócsoport munkájára;

és

Po nominacji dokonanej przez doktora Gusztáv Kovács, rektora Episkopalnego Kolegium Teologicznego w Pécs, dyplom uznania przyznany został Pani Magdalenie Pieszko, nauczycielce wychowania fizycznego i religii w Szkole Podstawowej nr 1 imienia Ludwika Holesza w Swierklanach w Polsce.

W swoim kraju, pani Pieszko była aktywnym członkiem zespołu rozwijającego program o nazwie "Game X - Reload", który wspirał młode pokolenie w rozpoznawaniu i zapobieganiu uzależnieniom behawioralnym. Pani Pieszko wniosła znaczący wkład w skuteczne wdrożenie węgierskiej wersji gry oraz przyczyniła się do jej akredytacji na dalszych etapach edukacji pedagogicznej.

Hazájában aktívan közreműködött a Game-X-Újra-töltve prevenciós játék kifejlesztésében, amely a viselkedési függőségek megelőzésében és felismerésében az értelemteremtés és a reflexió készségét fejlesztve támogatja a serdülő fiatalokat. Az MTA-PPHF Valláspedagógiai Szakmódszertani Kutatócsoporttal együttműködve részt vett a játék magyar változatának a kidolgozásában, valamint pedagógus továbbképzési akkreditációjában is.



Az MTA-SZTE Műszaki Informatika Szakmódszertani Kutatócsoport

tagjai egyszerű, elérhető árú digitális eszközre épülő univerzális mérőeljárás-rendszert dolgoztak ki természeti jelenségek széles körének tanórai demonstrációjára. Munkájuk nemzetközi és hazai tanári és szakdidaktikai fórumokon, rangos folyóiratokban komoly érdeklődést váltott ki. A kutatócsoport vezetőjének, Gingl Zoltán professzornak ajánlására az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Dr. Kopasz Katalint, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola fizika-matematika szakos tanárát, egyidejűleg az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék – tudományos munkatársát, aki

a csoport által alkotott eszközre építve informatika orientációjú gimnáziumi osztály számára dolgozott ki és vezetett be számítógéppel segített laboratóriumi gyakorlatokat,

Trauer Jánost, a makói József Attila Gimnázium fizikatanárát, aki

Arduino-alapú szenzoralkalmazásokat, mérési gyakorlatokat, tananyagokat dolgozott ki a modern középfokú oktatás számára,

és

Gutai Árpádot, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium középiskolai tanárát, aki

rendszeres szakköri foglalkozásokon alkalmazta az Arduino platformot és kiterjedten tanulmányozta az új eszköz gimnáziumi oktatási alkalmazhatóságát.



Az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport

a fiatalok számára vonzóbb zeneoktatási környezetet hoz létre a Zenesziget applikáció megalkotásával és annak a hagyományos énekzene tanítási módszerekkel alternáló alkalmazásával. Digitális fejlesztéseik iránt növekvő nemzetközi érdeklődés is mutatkozik. A kutatócsoport vezetője, Gévayné dr. Janurik Márta ajánlására az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Popovicsné Molnár Andreát, a szegedi Arany János Általános Iskola énektanárát, akinek

mind a digitális oktatási eszközök tervezésében, mind a kísérletek megvalósításában, mind pedig a módszertani fejlesztések közzétételében folytatott elkötelezett munkája fontos hozzájárulást jelentett a program sikerességéhez.

Kovácsné Koncz Évát, a szegedi Béke Utcai Általános Iskola énektanárát, aki

a kezdetektől fogva fontos szerepet játszott a program sikeres megvalósításában, a digitális eszközök énekórai felhasználásának módszertani fejlesztéseiben, hatásvizsgálatában.

Paraszt Attilánét, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola énektanárát, akinek

mind a ritmikai kísérlet sikeres lefolytatásában, mind pedig a mérések lebonyolításában nyújtott segítsége, lelkesedése hathatósan hozzájárult a program eredményességéhez.



Az MTA-SE Egészségnevelés kortársoktatással (TANTUdSZ) kutatócsoport

tagjai a tanórán kivüli egészségnevelés kulcsfontosságú témáira (kézmosás, újjáélesztés, internet-függőség) dolgozták ki és próbálták ki a gyakorlatban is a kortársnevelés módszertanát. A legtöbb gyakorló pedagógust (58-at) sikerült bevonniuk aktivitásaikba. A kutatócsoport vezetőjének, Falus András professzornak az ajánlása alapján a kutatócsoport alábbi három alapító tagjának munkáját ismeri el oklevéllel az MTA elnöke:

Karacs Zsuzsa, a budapesti Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium biológia tanára, igazgató, akinek

precíz koordinátori munkájának köszönhetően az általa vezetett intézményben zajlanak először a TANTUdSZ munkacsoport egészségnevelési témáinak kísérleti programjai. Több magyar és angol nyelvű TANTUdSZ publikáció társszerzője.

Kitzinger István, az érdi Vörösmarty Gimnázium biológia tanára, a biológia-kémia munkaközösség vezetője és a kutatási projekt gikmnáziumi koordinátora, aki

részt vett a munkacsoport által végzett átfogó tankönyv elemzésekben, melyből publikáció is született. A kutatási program részeként PhD tanulmányokat folytat a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában.

Horváth Zsolt, a Gödöllői Református Líceum Gimnáziumának és Kollégiumának biológia tanára, aki

az alapszíntű újraélesztés, a kézhigiéné és a folyadékbevitel egészségnevelési témáiban koordinálta az iskolai kortársoktatási programokra felkészítő oktatást és a tudományos méréseket. Ő is részt vett a felső tagozatos és középiskolai biológia tankönyvek elemző munkájában, melyből tudományos publikáció is született.



Az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport

a Bauhaus magyar mestereinek pedagógiájára támaszkodó taneszközökkel modulárisan fejleszti a vizuális kommunikáció, a médiakultúra, a környezetkultúra és a kortárs képzőművészet témakörökben az 1.-11. osztályban kialakítandó készségeket. A kutatócsoport vezetőjének, Kárpáti Andrea professzornak az ajánlása alapján az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Gál Andrást, az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola tanárát, aki

a természettudományok és a matematika művészettel integrált oktatásában úttörő jelentőségű munkát végez. Az idei tanévtől kezdve a háromdimenziós nyomtatás technikájával, a STEAM oktatási modell szellemében fejleszti a tanulók térbeli gondolkodását.

Geisbühl Tündét, a Budapest XXI. kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskola tanárát, aki

a kortárs képzőművészet alkotásainak megszerettetésének és értő elemzésének
módszereit dolgozza ki és oktatja a pedagógus továbbképzésben is. Rajzóráin a fiatalokat különösen érintő társadalmi problémák és a kamaszok mindennapi
élethelyzetei, válaszútjai nyernek esztétikus kifejezési formát.

Kugler Erikát, a jászberényi Szent István Sport Általános Iskola és Gimnázium tanárát, aki

a rajztanításban és a médiapedagógiában egyaránt jártas szakemberként a digitális technikákat a hagyományosakkal ötvözve, az alkotói lehetőségek széles körét kínálja diákjainak. Irányításával a kortárs médiaművészeti műfajok a beépülnek a fiatalok képi nyelvébe, és hatásosabb lesz a diákok megjelenése a közösségi médiában is.



Az MTA-ELTE Fizika Tanitása Kutatócsoport

a Fizika Doktori Iskola szerves részeként nyújt lehetőséget fizikatanároknak fizikaoktatási kutatásokra és tudományos fokozat elnyerésére. A hét munkacsoportban folyó kutatások során az elmúlt három évben 43 angol és 33 magyarnyelvű módszertani publikációt tettek közzé, 7 tanár védte meg sikeresen doktori értekezését. A kutatócsoport vezetőjének Tél Tamás professzornak ajánlása alapján az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Gróf Andreát, a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium fizikatanárát

a környezetfizika es csillagászat tanításának megújításáért,

Hömöstrei Mihályt, a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium fizikatanárát

a nemzetközi természettudományos versenyekre felkészítő módszerek megújításáért, és az ott elért eredmények közoktatási felhasználási lehetőségeinek felderítéséért,

Komáromi Annamáriát, a budapesti Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium fizikatanárát

űrkutatási témák újító közoktatási feldolgozásáért, és a diákokkal való foglalkozás új módszereinek kidolgozásáért. Komáromi Annamária tanárnő elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia 2019. évi Pedagógus kutatói pályadíját is.



Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport

Az autizmus spektrumzavarral élők és családjaik életminőségének feltárásával és az iskolai környezetet javító inklúziós intervenciós program kidolgozásával segíti elő az autista gyermekek befogadó együttoktatását az iskolarendszerben. A kutatócsoport vezetőjének dr. Győri Miklósnak és munkatársainak köszönetét kifejező ajánlások alapján az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Őszi Tamásnét, az Autizmus Alapítvány Általános Iskolája gyógypedagógus igazgatóját, aki

kezdetektől fogva az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport meghatározó tagja. Tudományos igényességgel párosuló hatalmas gyakorlati tapasztalata biztos támaszt nyújtott valamennyi kutatási fázisban, de különösen a Csillagbusz Inklúziós Intervenciós Program kialakításakor.

Vígh Katalint, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium gyógypedagógusát, aki

a gyakorlat oldaláról érkező javaslataval mindvégig nagy hatással voltak a csoport kutatásainak felépítésére. Az integrációban tanuló, autizmussal élő diákok támogatásában végzett példaértékű gyakorlati munkája tapasztalatait aktív részvételével építették be a Csillagbusz Inklúziós Intervenciós Programba.

Csepregi Andrást, a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgató-helyettes gyógypedagógus-pszichológusát, aki

gyakorló gyógypedagógusként és a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgató helyetteseként mind a résztvevők toborzásában, mind a kutatási és fejlesztési tevékenység gyakorlat-orientált támogatásában és véleményezésében óriási szerepet vállalt.



Az MTA-SzTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport

tagjai öt munkacsoportban a természettudományos gondolkodás tudatos fejlesztését szolgáló rövid tanórai aktivitásokat és feladat elemeket fejlesztettek, alkalmazásuk hatékonyságának mérésére eljárásokat teszteltek. A jó gyakorlatok egybegyűjtésével online ötlettárat hoztak létre a természettudományos tanítás minőségének javítására. A kutatócsoport vezetőjének, dr. Korom Erzsébetnek ajánlására az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Csiszár Imrét, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola fizikatanárát, a Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium vezetőjét, aki

irányította a Természettudomány gyermekeknek munkacsoportban az 1-6. évfolyamos tanulók foglalkozásterveinek kidolgozását, valamint azoknak az 1-2. évfolyamon történő kipróbálását. Részt vett a kutatócsoport 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzési programjának kidolgozásában.

Hasznosi Tamásnét, a Sashalmi Tanoda Általános Iskola tanárát, aki

aktív szerepet vállalt a kutatási szemléletű fizikatanítás oktatási kísérletének kidolgozásában és megvalósításában. Több Fizikatanári Ankéton, illetve a kutatócsoport által szervezett továbbképzésen tartott műhelyelőadást az oktatási kísérletről és társszerzője két arról készült publikációnak.

Kissné Gera Ágnest, a Szegedi Arany János Általános Iskola tanárát, aki

a Biológia munkacsoportban részt vett az analógiás gondolkodás fejlesztésére irányuló program kidolgozásában, kipróbálásában. Iskolájában a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli fejlesztéséhez kapcsolódóan számos rendezvényt, illetve műhelymunkát szervezett. Ezek a műhelymunkák nemzetközi elismerésben részesültek a finn LUMA Centre StarT 2017. és 2018. évi pályázatán. Kissné Gera Ágnes tanárnő elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia 2019. évi Pedagógus kutatói pályadíját.



Az MTA-NyTI NyelvEsély Kutatási Csoport

a sokszínű jelnyelvi praxis megfigyeléséből induló multimodális e-szótár építésével a siketeknek, a romani e-mesetár és taneszközcsomaggal a cigánygyerekeknek hozott létre jól kihasználható tanulmányi segédletet. Sikerrel nyújtottak lehetőséget tudományos fokozat megszerzésére az érintett csoportokba tartozó kutatótársaiknak is. A kutatócsoport vezetőjének, dr. Bartha Csillának ajánlására az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti a NyelEsély csoport három partnerpedagógusát:

Rézműves Melindát, a Hodászi Roma Tájház/Lina Biztos Kezdet Gyerekház vezető óvodapedagógusát

a nyelvileg és kulturálisan fenntartható kétnyelvű modell program kidolgozásában végzett együttműködő munkájáért;

Babutsán Ritát, a budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája középiskolai tanárát, aki

egyetlen középiskolai tanárként a siket tanulókat jelnyelven tanítja, jelnyelvi versenyeket szervez,

és

Nagyné Kiss Annát, a Nyelvtudományi Intézet/Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége siket jelnyelvoktatóját, aki

koordinálja a kutatási projekt együttműködését a Hallássérültek Tanintézetével, továbbá vezeti az oktatási szótáron dolgozó siket munkaközösséget.



Az MTA-ELTE Digitális Írástudás és Irodalomtanítás Kutatócsoport

mélyinterjúkkal vizsgálja magyartanárok irodalomképét és annak összeegyeztethetőségét a digitális fordulattal. Az irodalomtanítás korszerűsítésére kidolgozott elképzeléseik alkalmazhatóságát többek között egy kortárs antológia digitális technikájú kreatív tanulói feldolgozásának kísérletében tesztelték. A kutatócsoport vezetőjének dr. Molnár Gábor Tamásnak ajánlására az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Kaszás Erzsébetet, a BGSzC Budai Középiskolája magyartanárát, aki

az iskolai kísérletek kialakításában kezdeményező szerepet vállal, önálló honlapot
készített és tart fenn a projektben létrejött eredmények népszerűsítésére.

Gergelyi Katalint, a budapesti Nagy László Általános Iskola és Gimnázium magyartanárát, aki

megalakulása óta dolgozik a kutatócsoportban, díjnyertes előadásokkal és projektekkel népszerűsíti a digitális irodalomtanítást.

Deák Mártont, a Forrai Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, magyartanárát, aki

kreatív óratervekkel és tanulói tevékenységek megtervezésével vesz részt az iskolai kísérletek megszervezésében és járul hozzá a projekt eredményeihez.



Az MTA-SZTE Mikrobiológia és Egészségnevelés Szakmódszertani Kutatócsoport

az iskolai egészségnevelés hatékonyságát fokozó mikrobiológiai gyakorlatsort dolgozott ki, tanártovábbképzési programot akreditáltatott, valamint ismeretterjesztő előadássorozattal és publikációkkal is elősegíti a fiatalok személyes egészségtudatosságának javulását. A kutatócsoport vezetőjének dr. Burián Katalinnak ajánlására az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti a kutatócsoporttal együttműködő Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium három biológia szaktanárát:

Dr. Kovács Józsefnét, aki

tantárgyai keretein túl is, pályázati programok megvalósításával lelkes nevelőmunkát végez az egészségvédelem, a környezetvédelem és a lelki egészség témaköreiben;

Péter-Kovács Veronikát, aki

a gimnázium egyedülálló környezetvédelmi képzésének húzóereje, és egyben a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület társelnöke. Tanulóit mind a kutatásba, mind az iskolai zöld programok megszervezésébe is bevonja.

és

Vadászné Horváth Ildikót, aki

tanítványaival rendszeresen részt vesz biológia, mikrobiológiai témájú pályázatok írásában és megvalósításában. Tehetséggondozó munkáját Kuffler Mentordíjjal jutalmazták 2019-ben.



Az MTA-ELTE Korszerű Komplex Matematikaoktatás Kutatócsoport

fő feladata Varga Tamás matematika-tanítási reformja szellemi örökségének, a felfedeztető matematikatanítási módszernek korszerű keretekhez illeszkedő megújítása és visszaillesztése a nemzetközi matematikaoktatási diskurzusba. Akkreditált továbbképzésük indul Problémamegoldó gondolkodás témakörben. 10 PhD-kutatást vezetnek. A kutatócsoport vezetőjének, dr. Vancsó Ödönnek javaslatára az MTA elnöke elismerő oklevélben részesíti

Kelemen Ildikót, a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium nyugdíjas matematikatanárát, akinek

vezetésével az intézmény négy matematikatanára vett részt a matematikatanítás problémaközpontú megvalósításának lehetőségeit vizsgáló kutatásban. Szakmai tapasztalatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a kísérletsorozat egy tanártovábbképzési modell megalkotásának kiindulópontja lehessen.

Varga Esztert, a budapesti Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Sportiskola matematika tanárát, aki

alaposan kidolgozott saját anyaggal járult hozzá a készülő kommentált problémasorozat-gyűjteményhez, továbbá annak koncepciója és az elméleti háttere kidolgozásában is aktívan részt vesz. Több tanártovábbképzést is szervezett a témában, jelenleg pedig egy egyetemi tanárképzési kurzust vezet.

Székely Pétert, a budapesti Eötvös József Gimnázium matematika tanárát, aki

önkéntesként kapcsolódott be a valós szituáción alapuló szöveges feladatok matematikaoktatásbeli szerepéről végzett kutatásba. Két évfolyamon is megtartotta a fejlesztő foglalkozásokat és elvégezte a szükséges felméréseket.